Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-07-28 / 60. szám
julius äe KISKUNHALAS HBLYl ÉRTESÍTŐJE 3 oldal A VILÁGHÁBORÚ NAGY DRÁMÁJÁNAK SZOMORÚ KÖVETKEZMÉNYEI Amíg a nagy cári birodalom eljutott a bolsevizmnsig írBaleset a koronázási próbán — Szuggerált terhesség — Rasputin fellép г ' : f' ' П. 1 ' ' ’ 1894. november 14-én, tehát III. Sándor halába után alig »gy hónapra, tartotta II. Miidós cár esküvőjét Hesszeni Aticeszá., aiki az Alexandra Feodorovna nevet vette fel. Karcsú, eCegáns mag- je'enése kedvező hatást váltott ki mindenütt, bár a főúri udvarhölgyek társaságában sehogy sem. érezte jól magát, igen sokszor vált zavárttá, idegessé és olyankor piros foltok ültek ki megvo- nagló arcára. Ezt a már az első napokban mutatkozó zavarodottságot túlfeszített hiúságnak tudták be s Mária Feodorovna, az anyacámé védelme alatt csakhamar összeverődött a cáxnéellenes klikk, amelyhez egyre többen csatlakoztak. Közben a koronázás előkészületei folytak, próbákat tartottak в egyszer a próbák közben a gyémántoktól nehéz cámői koronát megerősítő gyémánttá a fiatal cárné fejét súlyosan megsértette, olyannyira, hogy neuralgikus fájdalmaitól hosszú időikig n«m tudott szabadulni. Elisabeth Narischkm-Kurakin asszony, a három cárnő első udvarhölgye és Alexandra Feodorovna kitüntetett anyai barátnője, aki mint kortárs, csodálatos frissességgel irta meg emlékiratait, (Unter drei Zarin. — »Amalthea« Wien) tette végül a koronázás napján a cárné fejére a koronát s ugyancsak ő volt a cári pár környezetében a chodinskyi mezei katasztrófa napján, amelynek hatása -alatt a cárné sokáig szenvedett s amit még évek múlva is rossz ómenként emlegetett. ; ,1 , , I Dr. Philippe ~ az álorvos A koronázás után a cámé megkezdte udvari életet, oroszországi kőrútban vett részt, házi iparművészeti egyesü etet állapított, majd a cárral együtt az európai uralkodókat látogatta meg s amikor a derűs nyugateurópai élményektől felvi- dultan, a fiatal pár hazatérőben volt, az udvari vonat megint hatottat vitt Oroszországba. Lobanov herceget, a külügyminisztert szivsaélhüdés érte. Újra hatott a vonaton. A megrenditően szomorú szimbólum ismét alőrevetettie sör tét árnyékát. Ezeknek a folyton visszatérő, ismétlődő eseményeknek hatása alatt, a cárné az udvar környezetében élő montenegrói hercegnőktől befolyásolva a miszticizmus irodalma felé fordult, »einte az indiai misztikus filozófia érdekelte, később azoniban mindjobban elmerült az orthodox vallás szépségeiben, egyre nagyobb érdeklődéssel ki sért» a különböző szekták éleiét В ebben az időben került környezetébe Philippe, egy francia sarlatán, Messmer kései követője, akinek hipnotikus, spiritiszta és okkult kísérletei iránt a cámé olyan nagy érdeklődést tanúsított, hogy évek múlva, egy franciaországi utazása alkalmából Loubet elnöktől Philippe szá mára a párisi egyetemen doktori diplomáját kérte. Loubet sajnálattal bár, de a francia egyetemek autonómiájára utalt, aminek azután az tett a következménye, hogy a cárné meglehetős furcsán viselkedett a köztársasági elnök polgárias külsejű, joviális feleségéveit szemben s csak a külügyminiszterek ismételtem intervenciójára, a küszöbön álló nagy orosz kölcsön ismételtem emlegetésére volt csak hajlandó az einökné ebédjén résztveimj, A Philippe-ügy azonban mindezzel nem ért véget addig, amíg a cámé végül is maga meg nem győződött arról, hogy közönséges szélhámosnak lett áldozata. 1902. »éjén a cárné újra gyermeket várt s mivel Narischkin-Kurakin hercegnő birtokán tartózkodott, az udvarmesternői teendőkkel Go'izin hercegnőt bízta még, aki a várva várt lebetegedés napján, az örvendetes hir helyett a következő levelet küldte futárral Narisdiki- njovának: »Kedves Barátnőm, ne jöjjön, mert nincs keresztelő — nincs itt semmi — csak egy szörnyű katasztrófa.« Ekkor derült csak ki, hogy Philippe szuggesztiója következményeképen a cárné áldott állapotban érezte magát s mivel a sarlatán machinációi árán sikerült a kitűnő orosz orvosprofesszorokat a cárnétól visszatartani, csak a vár- va-várt nap eltelte utján derült ki az igazság. Philjppenek persze semmi bán- tódása sem történt, nagy végkielégítéssel hagyta ott a cári udvart, a cámé ellenes klikk azonban sokáig mulatott az eseten és a cár kedélyét is erősen megviselte ennek a gyermekvárásnak tragikomikus epilógusa. A Phiippe-eaet után vette kezdetét a cárné-ellenes klikk erőié jesebb aknamunkája s Narischkínova asszony emlékiratai is rámutatnak azokra az esztelen rágalmakra, tervszerűen terjesztett alakiságokra, amelyeknek szomorú következményei csak hosszú évek múlva mutatkoztak még. A cárné és a „sárga vésné« delem 1904-ben tőrt ki az orosz-japán háború és a cárné a német birodalmi sajtónak, de ta’án elsősorban II. Vilmosnak a »sárga vészadéemi«-re folyton visszatérő utalásai hatása alatt, egyre erőteljesebben követte a háboruspárt tendenciáit, holott az udvar komolyabb tényezői éőtt az orosz-japán konfliktus háborúban való feúoldódása egyáltalában item volt szimpatikus. A háborút ellenzők soraiban csakhamar megjelent a cárné-éjemes klikk minden egyes tagja s az anyacárnő, Maria Feodorovna ekkor lépett fel először nyíltan menye élen, hisztériásnak, exal tátinak nevezte és senki éőtt sem rejtette véka alá azt a féfogását, hogy a japánokkal felmerült konfliktusok elmérgesedéséért a cárnét okolja, aki pedig, mivé kelllő politikai és katonai éleslátással nem rendékezett, a háború megindításának kérdésébe döntően soha be nem folyhatott. Tény azonban az s ezt a mindig óvatos és objektiv Narischkin-Kurakin asz- szony is megerősíti, hogy a cárné a szélhámos Philjppet nem tudta elfeledni s élénken emlékezett vissza egy spiritiszta séanszra, amelyen Philippenek »sikerült« a háború szélemét megidézni,, améy sze lem egy távolkeleti háborútól Oroszország glóriájának csodálatos tündöklését várta. Az orosz-japán konfliktus felmerülésekor a cárné erre a jóslatra gondolt s ennek még mindig közvetlen- hatása alatt tett olyan megjegyzéseket, amelyeket állandóan növekedő számú ellenséges tábora kiforgatott, megváltoztatott s ellene hatékonyan kihasznált. i , A cárné a háború kitörése napjától élénk részt kért és vállait a Vörös-Kereszt munkájában, a téü palotában fehérnemű és kötözőszermühdyt, elosztót rendezett be, de amikor a »Vörös- kereszt« énöhségében is szerepet kívánt, az anyacámö, a védnöknő ezt a kérést megtagadta és Я legridegebb elutasítás után» »kívülálló személy«-nek nevezte a cárnét. Már-már kitört volna a nyílt e lenségeskedés közöttük, amikor a cárné a négy szépségesen szép leány- gyermek után (Anastasia, Tatjana, Marja és Olga) trónörökössel ajándékozta meg a háború ezer sebétől vérző Oroszországot. A trónörökös születése szélcsendet hozott az udvar körül, amelyet a cáripár ellenségeinek erős falanksza szorított egyre szükebbre, egyre védtelenebbre s amikor Port-Arthur elesett, a »Petropalovsk« a levegőbe repült, majd a csugivnai ütközet is vereséggel végződött, az orosz közvélemény erős nyomása és az 1905. évi forradalom, a »véres vasárnap« hatása áatt megkezdődtek a béketárgyalások. Vyrubova hatalmában Ebben az időben került az udvarhoz Anna Tanejev, Alexander Szergej Tane- jev államtitkárnak, a cár kabinetirodája főnökének leánya, oki Vyrubov tengerészhadnagynak lett később felesége. Egy súlyos tífusz következményeként a mindenki által becsült á'Samtitkár és igen je'entős komponista leánya valami súlyos exaltációs tünetekkel jelentkező, furcsa idegbajba szenvedett és a miszticizmusra, meankóliára hajlamos cárné legszűkebb környezetéig férkőző Anna Vyrubova igen rövid idő a'att a legjelentősebb befolyást gyakorolta a cári párra. Mindenki tudott róla, hogy a cárné semmi szin a’att sem akart Tana- jev házasságába beleegyezni, a jegyesség heteiben súlyos ideggörcsökben vergődött s az esküvőn olyan szivszaggató, fojtó zokogásba tört ki, hogy az átragadt fiatal leányaira is s a templomi szertartás perceikig megakadt. Általános feltűnést keltett az is, hogy a nászúiról hazatérő pár villáját a cárné feltűnő pompával díszítette fel, saját kertjéből szekérszámxa küldte oda a virágokat а a hazatérőket a vilia kapujában személyesen fogadta. Anna Vyrubova házassága ellenére minden szabad percét a cárnénál töltötte, csakhamar háttérbe szorította az összes udvarhölgyeket, közöttük a nagytekintélyű, éretten okos Narischkin-Kurattin asszonyt is в mähte! a cárnlé barátsága miatt férjével sem törődött, a szegény elhanyagolt férjnek nem lehetett más választásai, mint a házasság felbontását keresztülvinni, amit a cárné közbenjárására a legfőbb szent szinódus csakhamar engedélyezett is. Anna Vyru- tovának tudják be azt is, hogy Orlov, a cári párnak éveken át legbizalmasabb barátja, .a cámé ulánus-testőrgárdájénak parancsnoka lemondott díszes pozíciójáról és csapattesti szolgálatot kért. Ez a feltűnően szép, okos, nagytudásu főtiszt, aki a cári párt külföldi utjai alkalmából elkísérte egyidőben a nagyhercegei.ők és a lddkk a'jas rágalmainak befolyása aliatt sokat szenvedett в Vyrubovának sikerült ezeket a pletykákat olyan ügyesen csoportosítani, hogy azok egy gyenge percben a cárt nagyon felháborították. A ptetykák szerint Qrűov túlságoson, már, már, még nettn engedhető mértékig bizalmasa lett volna a cáménak, sőt sokan úgy tudták, hogy ennek a bizalmasságnak oka másban, keresendő. Mindenesetre Qrlov távozáséval a cári pár teljesen Vyrubova befolyása alá került. Az uj barátnő fellépésével в eárné isokat veszített szépségéből, karcsúságából, iteuralgiája mindinkább súlyosabbá vált, szobáit sokszor hetekig sem hagyta el б amidőn dr. Fischer, a cámé okos és kitünően diagnosztizáló háziorvosa a gyengélkedés csiráit az uj barátnő káros befolyásának tulajdonította, в kérve kérte Vyrubovát, ha csak rövid időre is, de hagyja el a cári udvart. A kérés előbb meghökkentett© Vyrubovát, kérőbb azonban erőtt vett magán e kinevette az orvost, amire nem maradt más hátra, mint hogy dr. Fischer № eárné keze itérb\ lemondjon. Az uj orvos már a barátnő akvizíciója s a derék Botkin mindig hálás éis szép pozicióáért úgy konzultált, ahogy azt Vyrubova asszony megkívánta. Az uj Orvos szigorú rendeletére szűnt meg a társas diner s attól kezdve e cári pár nagyobb ünnepélyes alkalmiaktól eltekintve — mindig Vyrubova asszony társaságában étkezett. Vyrubova beszélt először я cáménak ® szent emberről, a strerecről és 1907. nyarán, я Sándor-patote kis kapuján lépett be először az udvarhoz: Rasputin s egy elrejtett kerti lépcsőn át került először a cárné világos helikonjára, ahol Vyrubova jelenlétében már izgatottal Várták: a cár és a cámé. A nagy angol légiháboru A légi háború Észak országa és Dél országa, ahogyan az angol föi- Város fölött megtartott nagy légi hadgyakorlatokat nevezik, kedden a hajnali órákig tartott. A légi hadi- gyakorlatok hétfőn már korán este kezdődtek. A támadó a Dél országának légi hadereje volt, amely ösz- szesen hét légi támadást intézett Észak országa, az angol főváros ellen. A légi támadásokban 120 bombavető repülőgép vett részt, amelyek Anglia déli és délkeleti partvidékéről indultak és az volt a feladatuk, hogy meghatározott stratégiai pontokat, kormányzósági épületeket, dokkokat, (katonai depókat, repülőtereket és, nagy gyárakat rakétákkal maszkírozott bombákkal bombázzanak. A töltetlen bombákat 2—8 ezer láb magosságból dobták le és a »találatokat« különleges fényképezőgépek állapították meg. A szakértők) általában megállapították, hogy a támadó légiraj győzött és London a légitámadás esetén — egyenesen véd- beteden, , ^ j* rrwii Iiluyjfai iOiUIOlio ismét egy nagyobb aránya fcoirmm- nista szervezkedést lepleztek le, melynek főbb vezetői megszöktek. Az elfogott szerb kommunista is szökése során jutott át a magyar—szerb határon. Kiadatását valószínűleg kérni fogják a szerbek. Kelebia és Csikér'a közölt Й trianoni határ mentén a magyar határőrök egy gyanús férfit fogtak él. A nyomozás során megálLapitást nyert, hogy az őrizetbe vett férfi, veszedelmes szerb kommunista. Bevallása szerint Belgrádban újabban Szerb kommunistát fogtak Bácskában a Trianoni határnál Letartóztatása elöl szökött magyar területre
