Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)
1934-05-19 / 40. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE május 19 Nem kell a nyáii melegben tüzet gyújtani, ha villamos főzőlapot használ. Havi 20 fillér bérért kaphatók főzőlapok és vasalók a Halasi Villamossági Ri-nál Háztartási cikkek fogyasztása után külön áramdij engedmény A leszerelési konferencia kudarca A nagyhala’mák megállapodtak abban, hogy a leszerelési konferenciát bizonytalan időre elhalasztják. A Nép- szövetség tanácsában indtiványt fognak előterjeszteni, hogy a .tanács válasszon egy bizottságot, amelynek az legyen a feladata, hogy a leszerelés kérdését tovább tanulmányozza és bizonyos körülmények között később uj leszerelési konferenciát hívjon össze. Május 29-§n csak azért fog összeülni a leszerelési konferencia elnöksége, hogy a konferencia meghiúsulását hivatalosan is regisztrálja. i i I ' : ' i j шяв яшяшшшщшшвшятшшшшшвяашщтяшшвшж Az állattenyésztés •és a földművelés, éppen úgy, mint valamennyi gazdasági, ipari és tudományos szakma, az átalakulás re- .fomikorszakát éli. óriási viliágver- sieny folyik körülöttünk minden téren. •Csak az életképes és fejlődésképes •ebben a tülekedésben, aki termelés- fjen és árusításban bírja a versenyt. A magyar állattenyésztés és a magyar földművelés a legutóbbi mezőgazdasági kiállítások tanúsága szerint is csodákat művel, ha nem jön, közbe egy végzetes járvány, vagy egy, az időjárás szeszélyétől függő növénypusztitó veszedelem. Ennek az elhárítására, kivédésére és legyőzésére szolgáltnak a különböző járványok elleni szérumok és növényvédelmi szerek, Sajnos, azonban a kair- telszimat ezeket a szereket is hirtelen észrevette és karmai közé гай 'gadta. A magyar sertéstenyésztés versenyképességét éppen úgy, mint gyümölcseink versenyképességét az iálliategészséget védő szérumok és nö- vényvédélmi vegyszerek drágasága •teszi tönkre. Most a földművelési tárca tárgyalása során a miniszter lelkes .ártatlansággal dicsekedett él, mennyi ingyenes sertéspestis szérumot sikerült széjjelosztani az országban. Azt azonban elfelejtette feltárni, mit keres a szérumkartel ezen az országos propagandán? A szérum és növénypermetező cikk hovatovább épp oly nélkülözhetetlen a magyar mezőgazdaságban, mint az eke és a gyufa. Nélkülözhetetlent, mert mindig készenlétben kell állnunk az állategészségügyi veszedelmekkel szemben. így a szérum tömegfogyasztási cikké tett s mégis 68 —70 pengőért árusítja ugyanakkor, amikor a magas vámokkal ter- • helt külföldi szérum már 55 pengő- ! ért is kapható, de a vámvédelem ; következtében alig juthat be az országba. Ennek a szérumkartelnek az árkalkulációját egy kicsit alaposabban mérlegre tehetnék a földművelésügyi minisztériumban és rájöhetnének, hogy az ilyen mezőgazdasági nélkülözhetetlen alapanyagok drágasága veszélyezteti a magyar termények versenyképességét. Körséta a halasi piacon egy pusztuló iparág sátrai Valamikor vidámitó dolog volt egy j hetipiacos napon elsétálgatni a cipész, csizmadia és papucsos sátrak között, ahol lüktető élet volt, élénk vásárlások folytak, minden tanyai ember megvette a maga csizmáját, az asszonyok a papucsokat, de ez a szép világ már naigyon régen volt, a cipésziparosoik mint egy álomról, úgy emlékeznek vissza rá, talán igaz sem volt, mondják keserű emlékező nosztalgiával. Hát valóban furcsa és különös is ma egy ilyen csizmadia, vagy papucsos sátor. Pompás, prima munkával elkészített lábbelik sorakoznak egymás mellett, az árukat is leszállították már amennyire csak fehetett, de vevő még sincs. A vevő eltűnt és elkallódott valahol a gazdasági válság sikátoraiban, ha megáll egyjegy sátor előtt, látszik, hogy nagyon szeretne venni valamit, de hiába, a bu gyeit ár is csak nem engedi. Ahogy ott álltunk a szerdai hetiközt piacon egy ilyen sátor előtt, olyan ' alku folyt ott, amilyenre nem igen volt példa eleddig. A pénztelenségtől1, a nehéz értékesítéstől, az olcsó gabonaártól kezdve mindent felsorakoztat a gazda, hogy az iparost meggyőzze. Az pedig csak áll ott és válaszolni próbálgat a kifogásokra, adná ö olcsóbban is, ha lehetne' és ha neki is nem élni keltene аЪи bál, amit elad. Megszólítunk egy csizmadiát a piacon, áki szintén keservesen panaszkodik a mostani piacokra. Alig vesz már valaki csizmát, a papucsnak i épen most volna a szezonja, de sehogyan sem fogy. — Elpusztul kérem ez az iparág, amely a békevilág napjaiban nemcsak Halasnak, de az alföldi városok valamennyijének leglényegesebb J iparága volt. A vásárt alig csinált cipészipairo- sok közt a piacon 5 cipész, 5 csizmadia és 10 papucsos sátor volt. 1100 őstermelő jelentkezett eddig Halason, de a tőbbszáz hiányzó már csak a pénzügyigazgatásainál jelentkezhet A gazdáknak, de különösen a kisebb földbirtokkal rendelkező kisgazdáknak fontos kelléke az. hogy ős termelési igazolvánnyal rendelkéz- zék. Ezt jól tudják a gazdák is és minden évben megújítják őstermelői igazolványukat, de épen az a tény, hogy évrőluévre meg kell újítani, kissé nehézkessé teszi a dolgot és igy fordult elő, hogy az idén többszáz gazda, aki pedig őstermelő elmulasztotta ezt az igazolványt meghosszabbítani. Munkatársunk érdeklődött a városházán a kataszteri hivatalban a kérdés felől, ahol elmondották, hogy eddig 1100 gazda kérte az őstermelési igazolvány meghosszabbítását, illetve megújítását, die sokszáz még azoknak a száma, akik kimaradtak, holott őstermelők. Azok a gazdák, mondották nekünk, akik inem újították meg bármely oknál fogva az őstermelési igazolványt, most már nem a városnál kérhetik azt, hanem a kecskeméti pénzügyigazgatóság forgalmi adó osztályánál. A kérés módozataira vonatkozólag a kellő felvilágosítást a városházán kaphatják meg az érdekeltek. A szabadszállási erdőhivata! ingyen ad erdei facsemetéket Országunk megcsonkításának 15-ik esztendejében bizonyára senkit sein kel] meggyőzni arról, hogy az országnak fára van szüksége s a (magyar gazdának is nagy hasznia származik abból, ha а I gyengébb termőerejü talajokon erdőt, j a birtokhatárokion fasorokat telepit. Ezen rendkívül fontos erdőtelepítési munkákat az ájllam. is segítségben részesíti, mert az ültetéshez szükséges erdei facsemetéket — ha a birtokos kocsival elszállítja — teljesen díjtalanul adják ki az államrendészeti csemete- kertek, ha pedig vasúttal történik a szállítás, akkor 1000 drb.-kiint 1 pengőt kelt a csomago’ásért fizeltjni, a vasúti költségen kívül v mely azonban rendkívül olcsót, mert kedvezményes díjszabással szállítja a MÁV a csemetéket. A szabadszállási m. kir. erdőhivatal kerületében, vagyis a dunaveesei, kalocsai. kiskőrösi, kiskunfélegyházai és kunlszentmiklósi járások, Kecskemét tj. város, Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas megyei városok részére két nagy és egy kisebb állami csemetekert van: Kalocsa és Fülöpszállás mellett Vannak a hagy kertek, ahol sokféle erdei facsemete kapható, ezeken kívül Kiskunhalas mellett, Fehértón kisebb kert van, ahol csak akácot nevelünk. Az igénylés úgy történik, hoigy a birtokos egy levelezőlapot ir a m. kir. er- dőhivata'nak Szabadszállásra, melyben közli, hogy csemetékre van szüksége. Erre kap egy igénylési lapot, abba csemeték fajtáját, mennyiségét, továbbá £zt kell beírni, hogy honnan kéri a cse- Énetét és el viszi-e kocsival? Ezt a lapot kitöltve visszaküldi. A szükségétét ősszel és tavasszal adják ki. Aki ősszel akar ültetni, annak juliuls végéig, a tavaszi ültetéshez november végéig kell kérni a csemetéket. A csemetekiadás ősszel és tavasszal, az igénylések sorrendjében történik, siessünk tehát az igényléssel1! Aki előbb igényel, előbb is kapja a csemetét. Tapasztalat szerint az Alföldön jobban sikerül az 'őszi ültetés. Megjegyezzük, hogy csak az erdei facsemetéket adják ingyen, a 4-5 éves suhángokért 8 fillért, kiszedési költséget kell drb.-ként fizetni, vasúti szállítás esetén1 csomagonként még 2 P csomagolási költséget. Egy csomagban körülbelül 25 drb. husáng megy. Gyümölcsvadonco- kat az említett kertekben nem nevelünk, mert erdei facsemeteszükséglet termelése teljesen igénybe veszi a kerteket. Más kerületbeli kertekben termelt gyü- motosvadoncokból itt is lehet igényelni. Ezek ára 1000 drb.-ként 1 éves korban 20 P, 2 éves korban 25 P, hozzá még 1 P csomagolási költség. Nem számit ígyümölcsvadoncnak az eper, ezt mi is termeljük és alföldi fásítás céljára ingyen adják Iá. Minden ezzel kapcsolatos kérdésre szívesen ad felvilágosítást a m. kir. erdő- hivatal, Szabadszállás. A Leventék céllövőversenye A kiskunhalasi Levente Egyesület május 13-án tartotta meg a szokásos évi céllövő versenyét. A versenyen resztvettek a leventeoktatók, továbbá a bélés külterületi leventeszakaszok egy-egy 5 tagból álló csapatai. A verseny fekvő, térdelő és álló testhelyzetből történt. Minden testhelyzetben személyenként 5 lövést adtak Jte a versenyzők. A verseny- eredmények a következők: Oktatók versenyében: 1. Kovács Mihály 136 pont. 2. Vida István 130 pont. 3. Novak Tivadar 119 pont. Leventék égyéni versenyében : 1. Lakos Sándor, belterü et, 3. szakasz, 120 pont. 2. Lukácsi Gábor belterület, 1. szakasz, 127 pont. 3. Monda Sándor Fehértó, 126 pont. 4. Kiss Balázs Füzes, 125 pont. 5. Urfi János Füzes, 122 pont. 6. Körösi Mihály beit., 1. szakasz, 119 pont. 7. Gusztos Benő, Bogárzó, 114 pont. 8. Virág Lajos beit., 4. szakasz, 113 pont. 9. Tóth B. István Felsözsana, 112 pont. 10. Richter László beit. 1. szakasz, 112 pont. A leventék csapatversenyében: 1. Füzes pusztai levente szakasz, 565 pont. A csapat tagjai: Szakáll Benő, Kiss Balázs, Pákái Lajos, Németh A. Károly, Urfi János. 2. Belterület, 4. szakasz, 538 pont. A csapat tagjai: Paprika Sándor, Piuko- vics Sándor, Virág Lajos, Csontos János, Csontos József. 3. Belterület, 1. szakasz, 534 pont. A csapat tagjai: Lukácsi Gábor, Körösi Mihály, Richter László, Sütő Pák Deák István. A verseny győztesei éremdijazásban részesülnek, a leventék egyéni versenyében 5 nyertes levente ezenkívül' értékes tisztéetdijat is kap. Jutalmakat a junius 17-én. megtartandó levente évzáró ünnepély 'alkalmával fogja kiosztani a vezetőség. A győztesek résztvesznek a május 20-án megtartandó vármegyei céllövő versenyen. Vegyen bérbe havi 30 fillérért villamos főzőlapot, vasalót. Vásároljon kedvező fizetési feltételek mellett izzólámpát, csillárt, asztali lámpát. Halasi 'Villamossági Rt.
