Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-05-19 / 40. szám

1934. május 19, szombat XXXIV. évfolyam, 40. szám / Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÄR EGY ÉVRE: Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON 16 P Alapította: PRÄGER FERENC Szerkesztőség: Molnár u. 2. Kiadóhívatals Városháza — Telefon 45 épületében PÜNKÖSD ELŐTT az emberiség valami újat vár, szépet áhit, gyönyörűséges álom» látást les. Ünnep előtt mindig különös és furcsa borzongás száll meg minden mai küzködő, verejtékező, nyomorgó embert, aki a hétköznapoktól elvonat­koztatott lelki rezgéssel figyeli a tovatűnő napok szürke felhőit, uj kárpit megnyílását, megujho- dott foszlányrész előtünedezé- sét vibrálja a szemek tükre. A pünkösdi csodára ráéhezettek csapata ma hadseregekkel felér és a maró lelkiismeret áhitato- san lesi a Szentlélek tüzes láng­nyelveinek jótevő és tisztitó erkölcsi lápiszát. A naptár piros. És a Pünkösd is piros. És a pünkösdi rózsa is piros. Ők hárman. A kalendárium, az ün­nep és a virág. Ikrek. Hármas boldog ikrek. Nekik az élet nem probléma. Számukra a probléma nem jelenti az életet. A fájda­lommentes, a' bosszumentes és a gonosz álarcoktól mentes együgyüség ártatlan Robinzon- jai ők, Tele szeretettel. És szi­vükben édesbus gordonka altató muzsikájával. Igenis közhírré kell dobolni, hogy megérkezett az optimizmus derengő hajnala, virággal, tömjénnel, ünneplő szi­vekkel és magasba szárnyaló zsolozsmákkal. A Szentlélek ün­nepe határ sorompó. A pünkösd hozza a megtisztulás nagy aján­dékát. Az értelmetlennek látszó élet értelmét, kincsét és tartal­mát. Jött, hogy rozsdák pernyé­jén és erkölcsi bélpoklokon és gonoszság pestisjárványán építse fel az építő jóság épitő mun­kára berendezett palotáját. Hogy ne legyenek keserű vonások a szájak szélén és kivégzett dalok a szivekben. A belső élet szent megszállottjai, a vá­lasztékosság kényes mohikán­lovagjai, a csillagtenger vak­merő hajósai pedig tovább ván­dorolnak pislákoló mécseseikkel az éjszakában. És Pünkösd haj­nalán felharsan a lélek messze- zengő tárogatója, virradatvárása és zsoltára: a penitencia. Hogy a Pőnkösd ne legyen szimbó­lum, de legyen élő élet, amely­nek hite van az életben és örö­me telik a retusálatlan valóság­ban. M—y. ______LEGÚJABB!______ Bőséges eső volt az ország különböző részein A hősök ünnepélyének előkészítésére na délelőtt tíz Urakor értekezlet lesz a városházán A hősök szobránál Szabó Zsigmond ref. lelkész méltatja a nap jelentöségrét Kegyeletes, megható gyászünnepséggel helyezték et a halasi barátosi Bibó családi sírboltba a három évvel ezelőtt Budapesten j elhunyt Bibó Cornéliát A halasi régi ref. temető ismét j befogadta egyik ősi nemesi család j tagját, aki végső akarata szerint itt | akart nyugodni hazai földön, a Kis­kunság kedves földjében Halason. Aki ebben a városban született, itt­élt az, ha másképen nem is, de ha­ló poraiban ide vágyakozik, hogy az; ősi föld adja meg számára az örök nyugodalmat, hogy hamvai fö­lött a halasi akácok illatozzanak, hogy a halasi madárdal szimfónia ázza azt a sok szépséget, amelyre a halott életében annyira vágyako­zott. A szépségnek, a jóságnak és a szere te treméltóságnak volt kiváló­sága Bibó Cornelia, akit most haza­hoztak Budapestről, hogy örök ál- ■ mát itt aludja, szülővárosában, amely­hez annyira rajongva ragaszkodott. A nagy halott halast sirboítbahe- j lyezéséről a következőkben számo- I lünk be: I Kegyeletes és nagyon megható gyászünnepség folyt le szerdán délu­tán a régi ref. temetőben, ahol örök nyugalomra helyezték el Bibó Corne­lia holttestét, akit Budapestről szál­lítottak az elhunyt végakarata szerint a halasi családi sírboltba. Nagy Akosné Bibó Cornelia Halaí- son született, szülei Bibó György és Zseni Róza voltak, Budapesten 1931- bem hunyt el 61 éves korában. Csak később, temetése után találta meg a család följegy zései közt azt az óhaj­tását, hogy halála után szeretne szü­lei és testvéreivel a közös családi sírboltban nyugodni. A család tiszteletbentartva az Öl- hunyt végakaratát elhatározta, hogy Halasra hozatja a holttestet és itt temetik el. A hazaszállítás szerdáin történt meg és a halottat déli 12 órakor helyezték el a családi sírboltba. A temetésen részt vett a család nevében Szász Károly v. b. t. t Szász Károly is itt volt Halason, hogy az előkelő rokon végtisztessé­gén ő is tiszteleghessen a nagy ha­lott emléke előtt, de itt volt mint Halasnak szintén ősi fia, hiszen az ö apja, mint a reformátusság nagy­nevű püspöke is itt élt Halason, itt irta legszebb írásait, ennek a szép gyönyörű földnek ihlette, fejlesztette irói kvalitásait. Szász Károly ebből az alkalomból is örömmel jött el Halasra, amely várost azután ő iga­zán és őszintén szereti. Részt vett továbbá özv. Sass Elemérné, Sass Elemér miniszteri tanácsos, Sass István és mások, mint ismerősök, ba­rátok és tisztelők. Ott voltak a te­metőben a ref. egyház képviselői', a gimnázium és a polgári leányiskola kiküldöttei is. A temetőben Szabó Zsigmond lel­kész mondott szivekbemarköló, meg­ható szép imát az elhunytért, majd! nagy és megható kegyelettel elhelyez­ték Bibó Cornéliát végakarata sze­rint örök nyugalomra a barátosi Bibó család sírboltjába. Nyomorgó diplo­mások és Pest vármegye más bajai Pestvármegye közigazgatási bizottságának ülése Pest vármegye közigazgatási bizott­sága Preszly Elemér főispán elnöklé­tével ülést tartott. Papirend előtt Ne» gyedy Szabó Béla elmondta, hogy az újpesti szellemi szükségmunkák kereté­ben négy orvos volt alkalmazva havi1 60 pengőért. Ezeket az orvosokat most elbocsájtották, közülük az egyik vérát­ömlesztés céljaira 20 pengőért árusítja vérét, csakhogy lakbérét ki tudja fizetni. Egy másik orvos napszámösmunkát tel­jééit. Kérte a vármegye vezetőségét: találjon módot a szellemi szükségmunka folytatására. A továbbiakban az ihatat­lan újpesti vízről beszélt. Jellemző, hogy a lovak az újpesti vizet nem isszák meg és a ha’ak a vízben elpusztulnak: Preszly Elemér főispán közölte^ hogy, a v ármegyei inséakció keretében az ál­lástalan diplomások, így az orvosok el­helyezése is lehetetlen. Ezután Ney Géza főjegyző jelentését Olvasta fel, amely többek között aggo­dalommal ál lapítja meg, hogy Pest vár­megye területén a szárazság jelentős károkat okozott. Utána Padányi Andor kir. tanfel­ügyelő, a vármegye iskolaügyedt ter­jesztette elő, majd Czirják Mihály péjuz- ügyigazgató ismertette, hogy a várme­gye északi részében áprilisban 192.000 pengővel több egyenesadót fizettek be, mint tavaly ilyenkor. Jelentősen emel­kedett a többi bevétM is. A világháborúban elesett, a Ha- , záért hősi halált halt dicső magyar , katonák emlékére az egész ország népe minden május utolsó vasárnap­ján kegyeletes emlékünnepet szokott ! rendezni. Ebből az ünneplésből Ha- | las város is minden évben kegyelete» szívvel, emelkedett lélekkel veszi ki ! részét, mert lehet je elfelejteni azo- : kát a hős testvéreinket, akik a leg­nagyobb, a legdrágább áldozatot he­lyezték a Haza oltárára, amikor leg­drágább kincsüket, életüket áldoz­ták. Halas város az idén is meg fog­ja gyújtani a hős katonák számára az emlékezésnek messze világitó fák­lyáját, amikor május 27-én a hősök emlékünnepélyét megrendezi. Az ünnepély programjának össze­állítására a polgármester ma, szom­bat délelőtt 10 órára értekezletet hi­vott össze a városházára. Az ünnepély programja még isme­retlen. Munkatársunk jól informált helyről megtudta, hogy a Hősök szobránál a beszéd elmondására Sza­bó Zsigmond református lelkészt ké­rik fel. A várva-várt eső az ország külön- j Kecskeméten, Baján, valamint az or- böző részein — mint a mai jelenté- , szág különböző részein. Tapolcán sek mondják — megjött. Tegnap es- j nagy zivatar vonult keresztül és te és az éjjel bőséges esők voltak, j nagy károkat okozott a gyümölcsös- Sajnos Halast és határát kikerülte i ben. az eső. j A Meteorológiai Intézet Bőséges eső volt Szombathelyen, j esőrehajló időt Győrben, Zalaegerszegen, Szegeden, ' jelez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom