Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-05-09 / 37. szám

1. oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐ JB május 9 Mélypont után Irta: dr. Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, orsz. gy. képviselő Az agrár Magyarország minden lábosát közelről érinti a gazdák ter­heinek mikénti rendezése. Ezen ren­delkezésre vonatkozó e’ső gazdaren- deletet sokan kétkedéssel és fenntar­tással fogadták megjelenése alkalmá­val. A viszonyok hatása alatt mégis a megkezdett utón kellett a ren­delkezéseket tovább kiépíteni, azon­ban a pénzügyminiszter múlt év­ben kiadott gazdarendelete már sok­kal mélyréhatóbban és átfogóbban oldotta meg ezt az egész kérdés^ komplexumot. A múlt évi gazdarendelet megal­kotta a védettség intézményét, amely­nek kedvezményét a legutóbbi sta­tisztikai adatok szerint kb. 86.000 gazda vette igénybe, ami hozzávető­leg másfél milliárd gazdatartozást reprezentál. E nagy számok mutat­nak rá a védettség intézményének súlyára, fontosságára, horderejére és jelentőségére most, amikor a gazda- társadalom 'ennek e’őnyeit élvezi Hat hónap telt el a rendelkezés megje­lenése óta és ezen idő mindenben igazolta a pénzügyminiszter elő­relátó intézkedésének helyességét. A nemfizető adós védettségének meg­szüntetését kérheti a hitelező inté­zet. Az eddig látható adatok szerint alig tesz kji néhány százalékot a késedelmes gazdaadósok száma, akikre vonatkozó védettség megszün­tetését kérték eddig az intézetek. Ezeknek az intézkedéseknek és ezen intézkedések eredményének el­bírálásánál nem lehet figyelmen ki- viü hagyni a pár év előtti azokat a súlyos agrárviszonyokat, amelyek az intézkedések és rendeletek megal­kotására indították a kormányzatot. A gazdatársadalom a népszövetségi kölcsön idejére eső fellendülés al­kalmával nagy beruházások árán be­rendezkedett az in tenzív termelésre s iáimkor a mezőgazdasági termékek iáira lavinaszerűen mélyre hullott, ak­kor a felnövekedett adósság terhei­vel megbirkózni nem tudott, magas kamatszolgál tatás mellett képtelen volt eleget tenni fizetési kötelezett­ségeinek. A helyzet évről-évre rosz- saabbodott s így az ország gerin­cét képező gazdatársadalom meg­mentése végett nem lehetett elmél- lőzni a kényszerezközöik alkalmazá­sát. Midezekre visszatekintve és a helyzetet mérlegelve még azoknak a hitelezőknek is dl kell ismerni e kö- rülményék igazi voltát, akiknek ér­dekeit ezek a kényszerintézkedések erősen sérelmezték. A gazdasági élettel foglalkozó szak férfiak világszerte megá lapítot­ták, hogy a múlt évvel jutottunk el az előttünk lezajlott vitágkrizisnek mélvoontiához. Magyarország agrár­kivitelének statisztikája is ezt bizo­nyítja, amennyiben az 1932. évben 7 millió q súlyú mezőgazdasági cik­ket exportáltunk kb. 219 millió P értékben, mig 1933-ban 14 millió q súlyú agrárcikket kellett kivinni, hogy 281 millió pengőt kapjunk ezért a külföldtől. Tehát súlyban megkét­szereződött forgalom mellett csak 61 millió P többletbevételt tudtunk el­érni. Egyrészről az árak állandó la­vinaszerű csökkenését mulatja ez a statisztika, másrészről az igazán he- orjkus és emberileg kellőkép nem méltányolható munkát, amit a kor­mánv 1Я таяпоятНя-сясп pvnrvrf Ár­dekében kifejtett, továbbá azt a nagy áldozatot, amit ezzel az exporttal a gazdatársadalom az ország fizető- képességének megóvása érdekében meghozott. Most már nyugodtan nézhetünk vissza e nehéz évek lelkeket mentő és nemzeti vagyont megóvó nagy munkájára, mert minden adat amel­lett bizonyít, hogy a mélypontot túl­haladtuk, a védettséggel intézménye­sen lett biztosítva a gazdák meg­mentése és ez az intézmény a hoZzá- I fűzött várakozásokat beváltotta. A 1 magyar kormány az elmúlt évben I kétszereséire fokozta az exportált ag- I rártermékek mennyiségét s a legki- I sebb nemzetközi ár javulás is sok mil- I lió hasznot fog a közeljövő években I a gazdatársadalom számára eredmé- I nyezni ilyen felfokozott és még a jövőben fokozódó export mellett. liágyival szemben a bűnügy letárgya- lása előtt vagy azután lép fel kö­vetelésével. Egyébként, mint munkatársunk ér­tesült, a Szüágyi-ügy még a vizsgá­lat stádiumában van és nem lehet tudni, hogy mikor kerül főtárgya^ lásra. ! ; ; | | m a Lapzárta Somogyi szegedi polgár- mester nyugdíjazását kérte Somogyi Szilveszter szegedi pol­gármester nyugdíjazását kérte, úgy hogy még a júniusi közgyűlés meg­választja Szeged uij polgármesterét. Telefontudósitás A királykérdésről és titkos választójogról nyilatkozott a Házban a miniszterelnök Gömbös Gyula miniszterelnök hét­főn a Házban nagy beszédet mon­dott és beszédében az összes aktu­ális kérdésekről megemlékezett. A miniszerelnök a kirá'ykérdésben a következőket mondta: — A kirá'ykiérdés is külpolitikai kér­désekhez tartozik. Bár itt aláhúzom, hogy a szuverén nemzet döntsön ebben a kérdésben, viszont tagadhatatlan, hogy a királykérdésnek nemzetközi réációi is vannak. A királykérdés tekintetében a következő deklarációt te ízem: Szabad- királyváliasztó elvi álláspontom teíeis fenntartása mellett ndm zárkózom eí a másik á'íáspont mérllegdlésétő1', ha az ország érdeke ezt megkívánja, megje­gyezvén, hogy magát a kérdést semmi­féle vonathozásban — konkrét értesülé­sekre és adatokra támaszikodva mondom I ezt — aktuálisnak ma nem tartom. I — Kérem azonban, hogy ne nagyon . hangsúlyozzuk az ideiglenes állam,for­■ mát, mert mi királyság vagyunk. Tehát ■ nincs ideiglenes államformánk, sőt an- ! nak a helynek a betöltését sem méltőz­tajssék ideiglenesnek minősütemi, mert a törtér.e’em folyamán 15 esztendő nem mondható ideiglenes formának. A titkos választójogról így nyi­latkozott a miniszterelnök: Nines szándékában rendelettel megal­kotni az uj választó törvényt, amely kü­lönben sincs még megszerkesztve. Az abszo'ut titkos választójog hive s beje­lentette, hogy még öbben az ülésszak­ban. vagy ebben, vagy a jövő évben beterjeszti a titkos választójogról szóló javas'atot. Még nem késett el az eső Országos gazdasági szaktekintélyek , még nem tehet beszélni, az eső még, megalapítása szerint a szárazság súlyos ' nem késett é, csak na,próí-napra sürgő- károkat okozott, katasztrófáról azonban ! eefcb. , • : | ; Ma hozott ítéletet a törvényszék a város és a FAKSz közötti perben A város álláspontját a törvényszék magáévá tette ás a FAKSz-ot keresetével elutasította D U S választék alkunélküli olcsó árak a röfSs­osztályában A város széles rétegét érdeklő ügy­ben hozott ma, kedden délelőtt íté­letet a kalocsai törvényszék. Mint ismeretes, a FAKSz-tól Szi’ágyi Imre ny. tamifcó, V. városi dijnolk 8757 P-t elsikkasztott. A FAKSz. a városon követelte a Szilágyi által elsikkasz­tott összeget és bírói útra terelve az ügyet, a várost beperelte. A törvényszék március 27-én már tartott egy tárgyalást az ügyben. Ma délelőtt ismét ez ügyben volt tárgya­lás a ka'ocsai törvényszéken, amikor is a törvényszék Ítéletet is hozott. A tárgyaláson a várost Katbomi (Mihály dr. főügyész képviselte1. A város a perben kettősallapon véde­kezett. A főügyész előadta, hogy a város nem felelős az előállott hi­ányért, mert Szilágyi Imre pénzke­zeléssel nem volt megbízva és a ha­tóság tudta nélkül vette fél á tör­lesztési összegeket. Egyébként is, mondta a főügyész, a községi tör­vény szerint a város csak akkor * tehető felelőssé, ha az illető tisztvi­selőn a hivatalos eljárás közben oko­zott kár nem lenne behajtható. Ezután a FAKSz. képviselője azt á meglepő bejelentést tette, hogy a FAKSz. a pertől eláll, mert a vá­rosnak az utóbbi kifogását alapos­nak találja. Bejelentette, hogy első­sorban Szilágyi ellen kíván fellépni és rajta próbálja az elsikkasztott ősz- szeget behajtani. A város képviseletében megjelent főügyész nem egyezett bele a kere­settől váló elállásba és ítéletet kért azért is, mert a város a perben nem­csak a sortartás kifogásával, hanem egyéb érdémi okokkal is védekezett. A törvényszék ezután ítéletet hir­detett. A FAKSz-ot a város elleni’ keresetével elutasította. A törvényszék az ítélet rövid in­dokolásában kimondta, hogy alapos­nak tartja a városnak sortartási ki­fogását és igy a per érdémi részé­nek elbírálásába nem bocsájtkozik. A FAKSz. képviselője a tárgyalá­son nem nyilatkozott, hogy Szi­Pestmegye ma délelőtti köz­gyűléséről Pestvármegye törvényhatósági bizott­sága ma, kedden déte'őtt tartotta meg évnegyedei» közgyűlését Preszíy Elemér főispán e’nökCésévet. A közgyűlésen a halasi megyebizottsági taigok közül is »öbben vettek részt. Ott volt dr. Fekete Imre polgármester, dr. Zeisz’ Károly, Tegzes Károly megyebizottsági tag. A közgyűlésen régebbi határozat alap­ján megemlékezték a trianoni kényszer- békéről. Az emlékbeszédet napirend előtt Ka'emen Kornél orsz. képviselő mondta el. Ezután Preszíy Elemér fő­ispán nagy tetszéstől kisérve, nagy be­szédet mondott a maigyarság jövőjéről. Tihanyi Lajos megyebizottsági tag be­szédében Tisza István emlékének hó­dolt. Gróf Tételű Józeeif indítványozta ez­után, hogy Pestvármegye szavazzon bi­zalmat a miniszterelnöknek. Ez ellen az ellenzék tiltakozott és Fábián Béla és Mihályi Tivadar akart felszólalni. A fő­ispán az engedélyt a felszólalásra nemi adta meg és ezután a törvényhatóság nagy többsége bizalmát fejezte ki a kor­mány iránt. Vári Albert felszólalásában az alis­pánt védte meg azokkal a sajtótámadá- Bokkal. amelyeket a pesterzsébeti pol­gármester felfüggesztése miatt intéztek ellene. Ezután a törvényhatóság a különböző választásokat ejtette még. Arvaszáki el­nöknek Símig Gyulát, árvaiszéki ülnök­nek Petrovits Ödönt és Marsó Istvánt, szolgabirónak pedig Kazacsai Miklóst és Tóth Kálmán dr. főispámi titkárt vá’asztotta meg. A törvényhatósági ülés még délután 2 órakor nem fejeződött be. A Maradékáruház tisztelettel értesíti a hölgyközön« séget, hogy a fehér divaf­cfpők néhány napon belül megérkeznek. cORSo gyártmány

Next

/
Oldalképek
Tartalom