Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-05-02 / 35. szám

2. oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE május 2 Két város sérelme 1 Madarász Gyula dr. e címen a Kalocsai Néplap legutóbbi szá­mában bennünket is közelről érin­tő ügyről ír hosszabb cikket. A cikkből a következő részleteket közöljük: »Az egyik város az ősi Kalocsa, Szent István alapítása. A másik vá­ros a kunságnak szintén ősrégi ma­gyar városa: Kiskunhalas. Ezt a két jobb sorsra érdemes várost méltat­lan mellőzés, — gazdasági szem­pontból káros, igazságpolitikai szem­pontból pedig indokolatlan háttérbe- tolás érte a közelmúltban azáltal, hogy a kalocsai kir. törvényszéknek, illetve a kiskunhalasi kir. járásbíró­ságnak területi jogköre alól egy — én szerintem tévesen informált — miniszteri rendeleti intézkedéssel el­vonatott Kískuinmajsa nagyközség és hozzácsatolta lőtt a munkával egyéb­ként is túlterhelt és eredeti jogható­sági területében a háború következ­tében egyáltalán nem csökkent kecs­keméti kir. törvényszék joghatósága Szabó Zsigmond ünneplése A trianoni pusztulás után a nem­zeti újjáépítés keretébe nem illik bele enriek a két alföldi városnak ilyen érzékeny megkárosítása. Kecs­kemét nem szorult ilyen további alá­támasztásra, Kalocsa és Kiskunhalas pedig nem érdemelték meg ezt a hát- lérbeszoritást. Kalocsának súlyos sérelme tehát az, hogy a bajai és bácsalmási Mr. járásbíróságnak a kalocsai kir. tör­vényszék joghatósága alá vonása he­lyett a kalocsai kir. törvényszék ős­régi területének megcsonkítása kö­vetkezett be Kiskunraajsa területéneik elszakitása által. Sínyli ezt a kalo­csai ipar és kereskedelem, a kialo- csial idegenforgalom, sinylik a kalo­csai pénzintézetek, a kalocsai piac. De ugyanúgy sínyli ezt Kiskunhalas városa is. Az ottani járásbíróság tegyet'en joghatósági területe ma mar gä Kiskunhalas. Pénzügypolitikai szempontból sem helyes, hogy a járásbíróságok egyet­len város vagy község jogszolgálta­tásának ellátására szorítkozzanak. Hi­szen ugyanaz a járásbirósági biirói és tisztviselői kar ellátta évtizedeken ke­resztül Kiskunraajsa nagyközség jog- ügyeit is. Hogy könnyebben járhas­son a káskunmnjsai polgár a halasi járásbírósághoz, azért létesítette a magyar állam annakidején előbb a műutat, azután pedig a vasútvonalat Kiskunraajsa és Kiskunhalas között. KiSkuinmajsa és Kalocsa közt a vo­natösszeköttetés csak addig volt rossz, míg Kiskunmajsa Kalocsához tartozott. Most, hogy elcsatolták Kis­kunfélegyházához, illetve Kecskemét­hez, a vonatösszeköttetés annyira megjavult, hogy aki hajnali fél öt­kor vonattal Kalocsáról elindul, Kis- kunmajsán keresztül, reggel 9 órai­kor már Kiskunfélegyházán van. Eb­ből látszik, hogy az elcsatolás előtti rossz vonatösszéköttetés könnyen ki­küszöbölhető ellenvetés volt csak. A sérelmekre nyilvánosan rámutatva mi, kalocsaiak, igazságot kérünk a Sérelmet szenvedett Kalocsa városai­nak; és az ugyanazon sérelemben osz­tályostársának, Kiskunhalasnak. Nem pénzbeli támogatást kérünk. Csak azt kérjük, hogy, amit tőlünk a téve­sen informált háromsoros miniszteri rendelet elvett, ugyanazt egy újabb, jobban informált háromsoros rende­let adja vissza.« Meghatóan kedves és meleg ün­neplésben részesítették hívei Szabó Zsigmond ref. lelkészt halasi lelki­pásztorkodásának 10-ik évfordulóján. A Ref. Nőszövetség ez alkalomból a Ref. önképző-Kör helyiségében, va- . sárnap délután 5 órakor, szeretet- vendégséget rendezett. Az egyházzal kapcsolatos intézmények s az egész református társadalom képviselői oly nagy számmal vettek részt az ünnep­ségen, hogy a Kör nagyterme szűk­nek bizonyult a megjelentek befo­gadására. Az ünnepség Kiss Gyula hitoktató lelkész megkapó szépségű, szárnyaló imájával kezdődött, amely az egybe- gyü'lt hívek érzelmeinek tolmácsoiá- sákép a hála kiáradása volt az el­múlt 10 év áldásaiért. Majd az üd­vözlések sorát nyitotta meg dr. Thu- róczy Dezsöné beszéde, aki a Ref. Nőszövetség nevében szólva tulajdon- képen az egész gyülekezet hálaér­zetének, elismerésének és ragaszkodó szeretetének adott szívből fakadó, őszinte kifejezést. Költői szépségű beszédében megjelenítő erővel raj­zolta meg a szeretett lelkipásztor képét úgy, ahogy az az elmúlt 10 év alatt mindnyájunk léikében ki­alakult Szabó Zsigmondról. A ref. Szilády-reálgimn. üdvözletét Kristóf József igazgató tolmácsolta egyszerű és őszinte szavakkal, a polgári fe- ányiskola részéről pedig Czirják Ber­ta tanárnő mondott az ünnepeltnek hálás köszönetét s kívánta működé­sére továbbra is az Isten áldását. Majd1 a Leánykör tágjai nevében Su­ba Erzsébet, a Ref. önképző-Kör nevében Paezofey István afelnök, a nem rég alakult KIÉ. részéről pe­dig dr. Fülöp Sándor elnök üdvö­zölte meleg szavakkal a jó pásztort, mint az egyház valamennyi intézmé­nyének szellemi vezérét. Szabó Zsigmond meghatott szavak­ban mondott köszönetét az üdvözlé­sekért s az egész ünneplésért, amely­ben hlyei részesítették. A tiz év mun­kájának és eredményének minden ér­demét s az érte megnyilvánuló elis­merést azonban szerényen elhárította magától Kálvin János, jelmondatával: Soli Deo Gloria. (Egyedül Istené a dicsőség). Mégis — mint mondotta — jól esett hallania a felé sugárzó szeretet szavait s újból megbizonyo­sodni afelől, hogy munkájában nem áll egyedül. A szeretetnek és test­véri összetartásnak ez az ünnepi meg­nyilatkozása újabb erőforrása szá­mára és reményteljes biztatás a jö­vőre. Amikor ezért ismételten kö­szönetét mond híveinek, a végzett munka érdemének nagyobb részét nyugalomba tért pályatársának, Pa- taky Dezsőnek juttatja, akivel a leg­nagyobb magértésben működött együtt. Majd visszagondolva 10 éves halasi lelkipásztorkodására, mélysé­gesen átérzi; azokat a nagy változá­sokat, amelyek azalatt életében vég­bementek. Érzi, hogy egyre erős- bödő szálak füzjjk a halasi egyház tagjaihoz a megkereszteltek s az egyházi áldásban részesült ifjú párok százaziank életén s az elhantolt ko­porsók emlékein keresztül, Ugyan­ilyen erős kapcsolatok fűzik az egy­ház minden intézményéhez, iskolái­hoz és különböző egyesületeihez. Va­lamennyinek működésére és életére Isten áldását kéri. Végül azt a ke­gyet kéri az Űrtől, vajha el tudná érni, az igehirdető legmagasztosalhb célját: meg tudná láttatni, az ige fényében Jézust. Éhez segítsék őt a hívek azzal, hogy kívánják és akar­ják is látni a Jézus Krisztust. A megkapó egyszerűséggel és köz­vetlenséggel elmondott beszéd mély hatással volt a jelenlévőkre. Utána kedves müsorszámok következtek. Nagy Torma Ibolya szépen adta elő Gyula diák: Magyar Miatyánk c. me­lodrámáját, Jeremiás Lajosné nagy­szerű zongorakiséretével. Farkas Aronné drámai erővel szavalta Tom­pa: »Isten akarata« c. költeményét. A Városi Dalkör Molnár A.: »Az erdélyi havasokban« c. hazafias dal pompás előadásával szerzett kellemes perceket, majd Jeremiás Lajosné gyö­nyörködtette a hallgatóságot Chopin egyik zongoradarabjának mélyen át- érzett, finom előadásával. A szép és tartalmas műsort egy bibliai tárgyú kis színmű zárta be, amelyben Csatári Mária, Sárközy Judit, Su­ba Böske, Mozgai Rózsi, Suhajda Ilo­na, Bács Géza, Kovács József, Sza­bó Rózsi, Babos Mária, Csikós Ilona, és Darányi Eleonóra szerepeltek szép sikerrel. Sajnos, míg egyfelől a gyönyörül napos idő a legszebb csodákat hozza, ia szárazság kezd aggasztó lenni. A rozsban már a pusztulás kezdete mutatkozik, de nagyon megsinylik az esőhiányt a kapások is. Sürgősen bő, kiadós eső keltene. A szombattl hetipiacon Halason elég szép cseresznyét hoztak fel. Hír szerint a mai piacon még több cseresznye kerül eladásra, a tanyai termelők részéről1. LAPZÁRTA Csöndes május elseje az or­szágban és egész Európában A város felhívása az iskolai beiratkozásra A műsort követő szeretetvendégség a CV. zsoltár elénekléséveí és Szabó i Zsigmond imádságával ért végét. A meghatóan szép ünnepség való­ban fölemelő hatással volt a jelen­levőkre. A telkeket áthatotta az az uralkodó gondo'at és érzés, hogy mindenért »egyedül Istené a dicső­ség.« így magasztosult egy kedves, jó ember, egy hü pásztor szerény ünneplése az Istent dicsőítő szár­nyaló himnusszá. S vájjon szólhat­tunk volna-e nagyobb elismeréssel a mi szeretett lelkipásztorunkról, mint azzal, hogy hálát adtunk az Urnák az együtt eltöltött szolgálat áldásai­ért. Azzal, hogy Isten kegyelmének megnyilatkozását látjuk az ő ide ve­zérelte tésében és áldozatos munká­jában. A jövőre pedig azt kérjük, hogy ez a bővelkedő kegyelem soha el ne apadjon, hanem árassza el gaz­dagon a lelkeket s az egyházi élet mindén mezejét. A jó pásztor pedig találja meg az óhajtott lelki békét és boldogságot abban, hogy hivatása szent tüzében ne csak »égni«, hanem »gyújtani« is adassák meg neki. Érik a cseresznye ! A szárazság miatt veszély fenyegeti a rozsot és a kapásokat A korán beköszöntő tavasz ember- i gyeinek, mézédes illat vágódik az ar- emlékezet óta nem látott csodát pro- cukba: Illatozik az akác. A virág szép Mint minden évben most is kiadta a város a hirdetményt az iskolai beirat­kozásokról. A hirdetmény a következőket tartal­mazza. A városi hatóság szigorúan uta­sítja mindazon egyéneket, akiknek gon­dozásában oly tankötelesek vannak, akik f. évi augusztus 31-ig hatodik életévü­ket betöltik, de 15. évükét még nem ha­ladják meg, a hozzájuk legközelebb fekvő iskolánál az alábbi napokon ok­vetlen írassák be. Külterületen: május 9-én d. e. 8—12 óráig. Belterületien: ju­nius 6-án d. e. 8—12 óráig. A hatéves tankötelesek beírása úgy a bel-, mint külterületen a féntjelzeltt időben lesz. Ezek születési bzonyitiványa, ha hely beli születésűek, a tankötélíelsekett törzs könyvvező hivatalban, városházán a 6 sz. szoba, dijmenteséo, sürgősén beszer zendő és a beíráskor okvetlen félmuta tandó. A belterületi gazdasági ismétlő iskolai beírások szintén f. évi junius 6-án d. e. 8—12 óráig lesznek. dukált: Virágba borultak az akác­fák, sőt már van korai cseresznye is. Az akác rendszerint május köze­pe táján Virágzik, de tavaly csak jú­niusban hoztak virágot a fák. A leg­öregebb halasi gazda sem emlékszik áprilisi akócvirágzásna. Most az uc- cán, a határban járó emberek felfi­fürtösen csüng a fán, korai megjele­nésével talán vigasztalni akarja a sokgondu és kevésörömü embereket... Bárcsak mindén ilyen jó és édes esőstől zúdulna a nyakunkba és egy szebb étet előhírnöke lenne a korai akác-borulás.... A cseresznyeérés ren­des ideje máskor május első fete. Füstös vendéglő nyári kerthelyisége megnyílt! A város közönségének legpompásabb szórakozóhelye! A A máskor annyi tüntetés és zavar­gás napja a május elseje az idén egész Európában csendesen folyt le. A ma déli egy órai jelentés szerint hazánk egész területén a legcsende­sebb volt a május elseje, sehol nem­csak rendzavarásra, de még tüntető sétákra sem került sor. 2«; Zc Sz A jelentések szerint kisebb zavar­gások voltak Franciaországban, áholl az ottani kommunista párt rende­zett hétfőn este rendbontást Páris környékén. Az összeütközés során 25 sebesült került ki az ucoaji csaták­ból. t \i VI Angliában, Németországban és a többi európai városban a legnagyobb- rendben ment végbe május elseje. Munkatársunk a halasi rendőrség részéről úgy értesült, hogy Halason is a legnagyobb rend és nyugalioml- mal folyt le a május elseje és an­nak előestéje. A Zí в!

Next

/
Oldalképek
Tartalom