Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-01-13 / 4. szám

1934 január 13, szombat XXXIV. évfolyam, 4. szám // * Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ' ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. ••• и. ••• IS P — Vidékre ••• ••• •« *•« IS P EGY SZÁM ÁRA «3* FILLÉR Alapította i PRÁGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnára. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében A farsang beköszöntött. Úgy jött, mjnt a so­kat jigérő komédiás. Derűs aroa be­le vigyorog a büs magyar lélekbe, hogy tetszést, tapsot, kacajt, örömet lopjon be az emberekbe arra a kis időre, amíg a mókás mutatvány tart. Fanatizálja, lelkesíti a publikumot. S amíg külsején a bohém, gondtalan, vig élet tükröződik vissza, ki tud- ná megmondani, hogy belsejében mi­lyen óriási tusát vív meg a gyöt- relmes máért, a kétségbeesés milyen beláthatatlan óceánja viharzik át ben­ne a reménytelen holnapért. Karnevál hercege az idén nagyon szegényes külsőben jelent meg. A gondok mélyen rászántották arcára a mai magyar élet mély barázdáit. A legnagyobb hatalom — a pénz — felülkerekedett és most ott lovagol rajta, mint a legyőzhetetlen démon. Az uralja, az irányítja, az fékezi szi- lajságában. Sajnos, ez a megfékezés mindennél jobban jellemzi a magyar farsangot. Farsangot, amelyben hosz- szu évek óta nem volt részünk. Tri­anon óta csak böjtölünk, vegetálunk. Unottan, fáradtan, ökölbe szorított kezekkel vonszoljuk rab életünket szükreszabott hazánkban. Szőrit, na­gyon szőrit bennünket az a kaloda, amelyben nem szégyeljük magunkat, mert a földkerekség ádáz gyűlölet­től áthatott sátáni csapata rakta nya­kunk köré, Szőrit, nagyon szőrit ben­nünket ez a mártirbiiincs, amelynek zörgése behallatszik lakásunk leg­kisebb zugába is. Halljuk nappal munka közben, halljuk éjjel álmunk­ban. Koldus és gazdag egyaránt hali­ja. Kísérteties zörgése áttör a far­sangi muzsika ritmusain. Befészkeli magát a táncoló párok leikébe. Meg­remegteti a lányos mamák szivét, hogy a bizonytalanság és reményte­lenség sejtelmét égető parázzsá szítsa fel. Ebben a trianoni koldus- hejyzetben a fiatalok boldog jövő­jébe vetett hit eltűnik, mint az üdítő szép álom. Vége szakad a táncnak, elmúlik a farsang. Csalódást csalódás követ. Egy évvel ismét öregebbek leszünk és folytatjuk ott, ahol el­hagytuk — a böjtölést. Hol az a boldog világ immáron, amikor csak; fények voltak árnyak nélkül és ami­kor nem lopták, nem száműzték, nem hajszolták még ki a gondtalan kacajt a hangszálakból. Ma mindez eltűnt és elsikkadt. Hol, mikor és az ember hányadik közgazdasági randevúján, Jó tudná ma már megmagyarázni? Ilyen ma a sorsunk, szomorú, ki­etlen, letarolt magyar farsangok sorsa. Rendkívül érdekes ügyek a hétfői közgyűlésen Halas város képviselőtestülete ja­nuár 15-én, hétfőn délelőtt 9 огац kor rendkívüli közgyűlést tart. A tárgysorozatot lapzártakor még nem állították teljesen össze a városhá­zán. Munkatársunk a tárgysorozat fontosabb ügyeit megszerezte, amely ügyek a vjárols széles rétegében érdeklődésre találnak. fiarka ügye újabb javaslattal ismét a közgyűlés előtt Harka-Kötöny ügye a városházán már 3 kilónyi aktát tesz ki. 1929 óta ez az ügy élénken foglalkoztatta a közvéleményt, a közgyűlésen, a vármegyén is megfordult, a kijelen­tések egész tömege hangzott el ben­ne, míg végül múlt év szeptemberé­ben a belügyminiszter úgy döntött, hogy Harfca pusztát Kötöny nélkül hajlandó Halashoz csatolni, hogyha a város Prónayfalvának az átcsatolás fejében 100 ezer pengőt fizet öt évi részletben 4 százalékos kamatozással. A belügyminiszter azzal a kijelen­téssel küldte vissza: az iratokat a vá­rosnak, hogy arra vonatkozólag, hogy Halas város a rendeletben közölt feltételek elfogadásának kérdésével mikor kíván foglalkozni, befolyást gyakorolni nem kíván. Egyébként, mondja a miniszteri leirat, a kér- j désnek miniszterközi bizottság által j való helyszíni megvizsgálását nem 1 tartja szükségesnek. Mint a városházán munkatársunk értesült, e fontos ügy letárgyalásávat azért várt a hatóság, hogy e kér­désben már az uj képviselőtestület határozzon. Ezt az ügyet uj javaslattal a hét­fői közgyűlés elé terjeszti a város. A polgármesteri javaslat az lesz, a város képviselőtestülete írjon fel a belügyminisztériumhoz és kérje, hogy a miniszter változtassa meg határo­zatát, a hozzájárulási összeget 100 ezer pengőről 20 ezer pengőre szál­lítsa le és a város öt éven keresz­tül évenként 4000 pengőt fizessen Prónayfalvának. A város ezt az ál­láspontját azzal indokolja, hogy az öt év közben Prónayfalva egyesül­het Bocsa községgel, vagy pedig egy körjegyzőséggel láthatják el a köz­ség ügyeit és akkor a város hozzá­járulására nem lesz szükség. A városi nagyvendéglő és több bérlő üzletbérének leszállítását kéri Ilyen ügyek is foglalkoztatni fog- j ják a hétfői közgyűlést. | A városi nagyvendéglő bérlője be­adványt intézett a városhoz, amely­ben a nagyvendéglő és szálloda bér­összegének leszállítását kéri. A beadványban többek között ezt mondják: »1929. évben évi 6000 pengőért bér­bevettük a nagyvendéglőt és szállo­dát. A szállodában tetemes befekte­téssel lényeges átalakításokat végez­tettünk, amiért a város bérletünket 10 évi időtartamra emelte föl. A bérbevétel időpontjában még normá­lisak voltak a gazdasági viszonyok, i most azonban a gazdasági viszonyok arra kényszerítenek bennünket, hogy a várost arra kérjük: 1933 szept. 1-töl kezdve az évi bérösszeget 3000 pengőben állapítsa meg a képviselő­testület.« A városi nagyvendéglőn kívül még három városi bérlő a rossz gazda­sági viszonyokra tekintettel kér a várostól bérleszállitást. Fodor Dezső cipőkereskedő febr. 1-től az 1150 pengő évi bérösszeget 800 pengőre, Schön Samu divatáru kereskedő az 1800 pengő évi bérösszeget 1300, Kohn Benő mészáros az 1600 pengő bérösszeget 1150 pengő összegre ké­ri mérsékelni. Ugyancsak Németh Félix, Tirmann Konrád, Fjscher Ernőné és Tóth Já­nos városi bérlők azt kérik a város­tól, hogy a február 1-től negyedévre járó bérösszeget az 1932. évre le­szállított bér alapulvételével állapít­sák meg. A városi bériők összesen 4600 P bérmérséklést kérnek. A polgármes­teri javaslat még nem készült el, hogy milyen javaslattal viszik ezeket az ügyeket a közgyűlésre. A FAKSz ügyből — bünügy lett A FAKSz.-al kapcsolatban nagyobb visszaélésre jöttek rá. Erre nézve visz a város javaslatot a képvise­lőtestület elé. Ezt a javaslatot dr. Kathona Mi­hály főügyész ismertette a pénzügyi j bizottság tagjaival. A főügyész ismertetésében elmon­dotta, hogy az OFB. háztelkeket jut­tatott az igénylőknek és ezekre a tel­kekre a Faksz. nyújtott hitelt a ház­helyeseknek. A Faksz. adminisztrá­ciós ügyeit a városházán 1928-tól kezdődöleg egészen 1938 szeptember 1-ig Szilágyi Imre ny. tanító, váji rosi dijnok látta 'ej. Szilágyi Imre ügykezelő ellen több- irányból tettek panaszokat a házhe­lyesek, akkor, a még csak bizonyos pénzügyi differenciák miatt, majd később maga a Faksz. központja is hiányos elszámolásokról szóló pa­naszt tett a város vezetőségénél. A város polgármestere a, Faksz. pana­szát kivizsgálás tárgyává is tette, de Szilágyi Imre a Faksz. által hiá­nyolt összegekről csekkbefizető la­pokat mutatott fel és azt állította, hogy a Faksz. követelése csak köny­velési hiba folytán állhatott elő, mert ő a!z utolsó fillérig beküldte a Faksznak a hozzá befizetett házhely­törlesztési összeget. Ennek ellenére is a Faksz. fenntartotta követelését, majd később az ügyben vizsgálatot is ejtettek meg, legutóbb december 13-án, amikor is Szilágyi Imre ehs(- merte, hogy 8247 P az az összeg, amelyet ő nem továbbított a Faksz­nak a hozzá befolyt összegekből, ha­nem ezt a pénzt saját céljaira for­dította. Szilágyi Imre ugyanakkor fel­ajánlotta a Faksznak havi 174 pengő nyugdiját, ezt azonban a Faksz. nem volt hajlandó elfogadni. Az ügy ezzel nem záródott le, mert a Faks(z. a városra akarta át­hárítani a|z anyagi felelősséget, amit a város alapos és minden pontra kiterjedő megokolással utasított el magától. A városi álláspont lesjzögezte, hogy Szilágyi Imre semmiféle pénz felvé­telre a várostól utasítást nem kapott. Ezenkívül a város a súlyos szabály­talanságról, ennek folyamányaképen a 8000 pengőt meghaladó összeg hi­ányáról jelentést tett a kalocsai kir. ügyészségnek, amelynek utasítására a halasi rendőrség bűnügyi osztálya most folytatja a nyomozást. A pénzügyi bizottság ebben az ügyben magáévá tette a polgármes­ternek azt a javaslatát, hogy a vá­ros nem ismeri el a Faksz. szóban- forgó követelését magával szemben. ■—— ..... =д Idestova jubilálunk:készül az ötvenhatodik leszerelési konferencia A Daily Telegraph azt a feltűnést keltő értesülést közli, hogy a szak­értők újabb leszerelési javaslatot dol­goznak ki. Ez a terv valószínűleg az olasz javaslatok alapján készült, vagy pedig azokhoz a javaslatok­hoz alkalmazkodik. A lap szerint ez már az 56. leszerelési tervezet. Ettől függetlenül folynak a leszere­lés kérdésében a miniszteri tárgya­lások. Mae Donáld fáradhatatlanul tanácskozik a leszerelés kérdésében. Rothermere lapja igen erőteljesen hangoztatja, hogy még sohasem volt annyira szükséges, hogy Anglia egy­séget mutasson külpolitikája terén, mint a jelenlegi időpontban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom