Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-03-14 / 21. szám

március 14 KISKUNHALAS HELYI ERTESlTOJE 3 oldal A Nemzeti Egység ^oqdolata - Jialas közgazdasági problémái a szombati nagysikerű előadáson maradnak. Itt a 8 millió ember ősz- j dét — a közéleti problémák, a min- sze fogására van szükség és ered- | denrapi elet tóiul előtérbe: mi lesz rnény csak akkor várható, ha a kor- I velem holnap. Ezekkel kíván foglal- mány maga mögött érzi a magyar ; kozni. Elsősorban az általános gazda- társadalom erejét, akiknek érdeké- , sági helyzetet érinti. A gazda ma ben kívánja azokat megvalósítani, j ráfizetéssel dolgozik, véres verejték­kel túrja a földet és még sem találja Nagyszáma és lelkes hallgatóság 1 gyűlt össze szombaton este 6 órakor a városi közgyűlési teremben, hogy végighallgassa báró Zech Alfonz, a Nemzeti Egység Pártja központi pro- I pa gandaos ztály áriak vezetője és Ke­nyeres Miklós műszaki tanácsos, a Nemzeti Egység Pártja belső munka­társának gazdaságpolitikai előadását. Másfél órán keresztül tartott az előadás. A legnagyobb tárgyilagos­sággal állapíthatjuk meg, hogy az előadók mindvégig értékes, magas- szinvonahi, jelszavaktól mentes, a város különböző problémáit érintő fejtegetése mély hatást váltott ki és nagyban előmozdította Halason a Nemzeti Egység gondolatát. Itt kell megemlékeznünk, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök és Dollfuss kancellár Mussolinival1 sors­döntő tanácskozásra ülnek össze. A magyar közvélemény feszült fi­gyelemmel és várakozással tekint Gömbös miniszterelnök római útja felé, amelynek eredményeként orszá­gunk nemzetközi gazdasági pozíciója és egyúttal külpolitikai súlya lénye­gesen megfog növekedni és erősödni. Munkatársunk a nagyszabású elő­adásról a következőket Írhatja: A megérkezés Báró Zech Alfonz és Kenyeres Miklós a délutáni gyorsvonattal ér­keztek Halasra. Az ál о máson a he­lyi párt vezetősége fogadta őket. Öt órakor dr. Zíisz Károly, a helyi párt főtitkáránál teán voltak és on­nan mentek a gyűlés színhelyére. A nagyszámú hallgatóság lelkes ovációval és tapssal fogadta, őket, majd a gyűlést Mészöly István dr., a helyi párt elnöke nyitotta meg néhány meleg szóvál és felkérte báró Zech Alfonzot előadásának megtar­tására. 4 Báró Zech Alfonz beszél Nagy figyelem és általános érdek­lődés mellett kezdett nagyszabású beszédébe báró Zech Alfonz. Be­szédét sűrűn szakította meg a fel­fel ujuló taps és tetszésnyilvánítás. Látszott, hogy az előadó a hal iga­tóság szivéhez közel férkőzött és a gondolatok és felvetett eszmék nem hiába hangzottak d. — A pártelnök és vitéz Marton Béla főtitkár üdvözletét hozza, aki csak azért nem jöhetett le, mert a másik gazda, Mecsér András segít­ségére kell mennie, hogy ez az euró­pai hírű gyakorlati és elméleti gazda a parlamentben dolgozhasson a nem­zet érdekében,. Az ő megbízásából van itt. Majd így folytatja: — A nemzetet ma érintő súlyos problémák, köztűk a gazdakérdés megoldására elsősorban van szük­ség a nemzet egységének megterem­tésére. Ezeket a megoldásra váró kérdéseket sikeresen megoldani csuk (úgy lehet, ha olyan légkört és bel­politikai helyzetet teremtünk, ame­lyek ezeknek a kérdéseknek megol­dását nem hátráltatják. Hiába van­nak a legjobban kigondolt tervek, hiába tesz meg mindent a kormány, ha az országban teljesen szétbon­tott, egymást meg nem értő töme­get lát maga körül. Akkor ezek a feladatok örökösen c*uk feladatok — Gömbös miniszterelnök 95 pont­ja mind olyan, amely a legteljesebb elismeréssel találkozhat és a magyar társadalom megoldásra váró prob­lémáit foglalja magában. (Éljenzés.) — A történelmi szükségesség min­den magyart egy táborba parancsol. Ki kell alakulni a felvetett munka- tervvel olyan nemzeti közvélemény­nek, amely rájön, hogy a mi moz­galmunk helyes. Meg kell és meg fogjuk teremteni a nemzet egységét, bár tudjuk, hogy itthon, a megnyo­morított csonka ország határain be­lül is vannak ennek az egységnek el­lenségei. Be kell látni mindenkinek, hogy a torzsalkodásnak véget kell vetni és össze kell fognunk a roppant súlyos időkben, a nemzet érdeké­ben. (Percekig éljenez a hallgatóság.) Mit hell jelenteni a politikának? — Azt hallottam, hogy Kiskunha­lason sokan irtóznak a politikától. Nem csodálom. Magam is irtózom sokszor tőle, dacára, hogy benne étek. Mert a politika ma sokak­nál nem azt jelenti, amit jelenteni keltene. Én a politikát nem az úri huncutságában látom. A politikának a tisztességes és becsületes emberek munkásságát, a nemzet érdekében való önfeláldozást kell jelenteni. — Ma, amikor az ország szuro­nyokkal van körülvéve, nem min­dig azt kell nézni, hogy a búza ára hogy megy fel. Ellenségeink száma olyan nagy, ha egy táborban nem tömdjrill a nemzet, felőrölnek bennünket. A vezér szeretettel hiv mindenkit táborába. Nem pártpoli­tika szejrint kívánja megszervezni a nemzetet, mert éppen a pártpolitika az, amely széttagolja; azt akarja, hogy egységes magyaír összefogás­sal megoldhatók legyenek azok a gsz dasági kérdések, amelyek ma az or­szág lakosságát érintik. Ezt célozzák mindazon .rendelkezések, amelyek a gazdatársadalom felsegitésére meg­történnek. — Olyan férfiú kezébe, mint Göm­bös Gyula (lelkes éljenzés) van le­téve az én sorsom, az ország sor­sa, amely mindenkit megnyugtathat Az a jelvény, amelyet én is vii séfek, a nemzeti mozgalom jelvénye, amelynek jegyében győzni kell. Beszédét azzal fejezte be, hogy a Nemzet boldogulását a közös sors­ból fakadó testvéri összefogásban látja és akkor ebben a sivár, magyar éjszakában eljutunk Nagymagyaror- szág feltámadásához. Kenyeres Miklós előadása A lelkes éljenzés után Kenyeres Miklós műszaki tanácsos kezdte meg beszédét általános figyelem medált. Háromnegyed órán át alapos szak­szerűséggel foglalkozott gazdasági kérdésekkel és közben arra is rámu­tatott, hogy ezen a téren Halason mi a tennivaló. — A politika után — kezdte beszé­meg számitását. A gabona árának esése végigfut az egész világon. Ez­ért először is a mezőgazdaság ren- tábilitását kell elérnünk. Rátér az irányított gazdálkodásra, hogy a gazda olyan terményt termeljen, amit külföldön könnyű elhelyezni. Nem arról van szó, hogy a kormány má­ról-holnapra ezt keresztül akarja vin­ni. Jóakarata, testvéri tanács ez. — Mecsér András, a kiváló gaz­da, akit szerencsém van barátaim közé sorozni, mondotta, hogy mi­lyen sok felesleges terményt terme­lünk. Ezután hosszasan foglalkozik a gazdarendelettel. A védett birtokkal elérték azt, ami a miniszterelnök in­tenciója, hogy a föld ne csússzon ki a gazdák lába alól, azé maradjon, akinek apja, dédapja is azon gaz­dálkodott. Elmond egy esetet, amikor egy birtokos hozzáfordult segítségért, akit illetéktartozása miatt akartak el­árverezni. Nem volt a Nemzeti Egy­ség Pártjának tagja, mégis elintézte ügyét, mert nem néznek politikát. A legnagyobb megértéssel kezelik eze­ket az ügyeket, Gömbös szellemétől áthatva, akiinek az az intenciója, hogy a gazdákon segíteni kell. Mi lesz a gazdaadós­sággal — Sokan kérdezhetik, mi lesz a gazdaadóssággal? Hogy ezt a kér­dést is megoldja-e a kormány. Eb­ben az irányban is történtek és történnek lépések. A külföldi piacok meg­szerzése — Ebben a kérdésben rámutat a kormány és Gömbös miniszterelnök munkásságára. A nemzetek elzárkó­zása miatt minden külföldi piacon nehéz a térhódítás. A kormánynak legfőbb gondját képezi, hogy meg­találja azokat a piacokat, ahol fölös­leges áruinkat elhelyezhetjük. Halas közgazdasági problémái Ezután az előadó olyan kérdésekre tárt át, amelyek a város egész közön­ségét nagyban érintik. — Halas problémáival is foglal­kozni kívánok azzal, hogy milyen bajok vannak itt e téren és mi a teendő. — Halas gyümölcstermelő vidék. Itt még mindég sók a teendő. Ha, ösz- szehasonlitjuk e téren Cegléd, Nagy­kőrös, Kecskemét termelési adatat, látjuk, hogy te téteti Halas elég hátul van, gyümölcstermesztését még fo­kozhatja és megfelelő, felvevő pi­acra találhat. Konzervgyár kellene Halasra — Ez a kérdés is olyan, amelyet ; meglehetne valósítani. Nem magas I fizetésű igazgatókkal, a gazda és kereskedő érdekek összeegyeztetésé­vel. Szívesen áll a párt a város rendelkezésére és támogatja ebben a kérdésben. — Szükség lenne egy kisebb hü- tőházra is. — A szilvánál is eltérő számokat mutat a statisztika. Mig Kecskemé­ten 49.000 szilvafát tartanak nyáj-i ván, addig Halason 7010 darabot. S mit látunk. Külföldi szilvát hoz­nák be méreg drágán. Felveti azt a gondolatot, hogy aszalóüzemet is kellene létesíteni. Halas előljár a baromfi- tenyésztésben A baromfikérdést érintve elmondja, hogy Halasnak pulykában speciali­tása van. Többet exportál, mint Szeged, Nagykőrös és Kecskemét. A baromitfenyésztésre alkalmasnak ta­lálja ezt a területet. Angliában nagy felvevő piaca van, különösen a hiz­lalt pulykának. A halasi csipke Halas hires a csipkéjéről. A ha­lasi csipke a magyar művészet re­meke. S mit látunk e téren? A hí­res csipkén alig 10—12 leány dol­gozik és a csipkét nem tudják ér­tékesíteni. Ezt a kérdést is előbbre kell vinni. Azon lesz, hogy a kor­mány támogatását és figyelmét fel­hívja a csipkére. A kisiparoság helyzete Kenyeres Miklós ezután a kisipa­rosság helyzetéről szól. A tisztessé­ges kisipart meg kell menteni. A segítés módját keresi a kormány és rajta lesz, hogy a kisipar mentesül­jön a most folytogató sok tehertől. A kereskedelemről is szóivá — a kereskedelemre szükség van, meg van a létjogosultsága. De csak an­nak a kereskedelemnek, amely a maga munkájával, arányos hozamra törekszik. Az Ínségesek problémája nehéz fel­adat. A kormány itt is mindenft megtesz az ínségesek segítésére. Beszédét nagy éljenzés közben az­zal fejezte be, hogy rövidesen el­jön az idő, amikor az eredmények­ről is beszámolhat. A gyűlés bezárása Medveczky Károly gazd. főtaná­csos, a Gazdasági Egyesület elnöke mondott ezután meleg szavakkal kö­szönetét az értékes előadásért. A gyűlést Mészöly István dr. zár­ta be. 1 Báró Zech Alfonz és Kenyeres Miklós később .résztvettek özv. dr. Babé Imréné házi estélyén és a haj­nali vonattal utazták vissza a fő­városba. j I Maradékáruház tisztelettel értesíti a n. é. közön« séget, hogy a tavaszi divaícipők megérkeztek, gyártmány márkás cipő Minden cipőben benne van a gyár szavatolása. Árak: Ц.50 |O*50 Q*50

Next

/
Oldalképek
Tartalom