Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1934 (34. évfolyam, 1-103. szám)

1934-02-28 / 17. szám

6. oldal KISKUNHALAS HELYI EKTESITOJB február 28 Anyakönyvi hírek — Február 18. — február 25. — SZÜLETTEK: ' Pap Lajos és Acs Juliannáinak István nevű fiuk. Vörös T. Lajos és Vörös Zsófiának Zsófia nevű leányuk. Lakatos j András és Boldizsár Ete.ka Teréziának Etelka nevű leányuk. Tallér Benő és Mi­hályi Gizellának Zsófia nevű leányuk. Ruskó Sándor és Csontos Ilonának Sán­dor nevű fiuk. Lajkó József és Kovács B. Juüánnának József nevű fiuk. Püs- J pöki János és Hugyecz Erzsébetnek Er- ( zsebet nevű leányuk. Bereczki János Fe- j renc és Sinkár Zsófiának János nevű I fiuk. Farkas István és Tóbiás Viktória- j nak Margit nevű leányuk. Farkas János j és Baranyi H. Irénnek Irén nevű lányuk. : Kertész Kovács Kálmán és Csuka Rozá- 1 Нап.ак Rozá'ia nevű leányuk. Nagy Lász- ‘ ló és Dózsa Irénnek Rozália nevű leá- j nyuk. Nemcsók Lukács és Baranyi По- | nának József nevű fiuk. Herstik Márton és P aimer Horrornak Rózsa nevű leá­nyuk. ; MEGHALTAK: Juhász Mária 20 éves korban, Bá- nóezki János 3 hónapos, Ruskó Sándor 1 napos, Patai Etelka 20 éves, Kovács Kata,Ián 2 hónapos, Orvos József 1 hó­napos,, Hegyi Anta’né Tóth Baranyi Ro- ; zália 37 éves, Raffai. Mihályné Bugyi ; Márta 72 éves, Miskei Cz. Sándorné í Komlós Juliánná, 80 éves, Grosz János : 51 éves, Tóth Lajos 2 hónapos korban. ^ KIHIRDETETT JEGYESEK: Czinkóczi István Juhász Annával, j Hódi János Szappanos Piroskával. Kiss > József Benyák Terézia jánoshalmai la­kossal. Kovács András Puskás Judittal. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS SPORT Rovatvezető: Dr. Bácsalmási Antal. A Törni Szövetség női művezetője , Halason A Ma,gyár Országos Torna Szövetség női müvezelőnöje Herpich Rudolfné test- nevelési tanárnő, aki a magyar csapatot kéisziti, elő a világbajnokságra, az el­múlt héten Halason tartózkodott, hogy megnézze a KÄC höígycsapajának ed­zését. Kétszeresen érdekelte őt Kiskun­halas hölgy csapat a. Ugyanis Vargáné egyik tegeré'.yesebb jelöltje a magyar válogatottnak в azonkívül oly sokat hal­lott imár a halasi hölgyekről, hogy sze- méysse.r akart meggyőződni arról a ko­moly munkáról,, ami az egyesület tré- ningjejn folyik. A KAC hölgycsapata a világbajnoki szabadgyakorlatokat, a kerületi és or­szágos bajnokságok gyakorlatait és há­rom, szabadon választott buzogánygya­korlatot mutatott be, amit a talaj, korlát és lóugrás előirt és szabadon válasz­tott egyéni, gyakorlatok követtek. A szövetségi müvezetőnője a legna­gyobb elragadtatás hangján emlékezett meg a cisapat, munkájáról s annak kiváló szelleméről, kijelentve azt, hogy a halasi hölgy csapat ma rangsorban máso­dik az országban s a vidéken pedig egyedülálló. A Majgyar Országos Топай Szövetség vidéki áljai Vasárnap két városban szerepeltek a MOTESz kiküldöttei 6 tartottak propa­ganda előadásokat a világbajnokságok­ról és a Szövetség eddigi működésé­ről a világbajnokságokkal kapcsolatosan. — A szoros értelembe veit vezérkar Salgótarjánba utazott le, ahol a polgár­mester elnökletével ankét volt. Az ankét tárgyát a salgótarjániak világbajnoki szereplése képezte, akik úgy a férfi, mnit a női napon méltóan szeretnék képviselni városuk színeit. A megbeszé­lés keretében a hölgy tornáiról Varga Jenő testnevelési tanár tartott előadást a megje'ent városi és, testnevelői vezető­ségnek, va'amint az érdeklődő közön­ségnek. KAC vegyes — KAC cipészek 6:1 (4:0). Vasárnap délután már »komoly« mér­kőzést játszottak a KAC futballistái a vásártéri pályán. A cipészek kihívása folytán a többi szakmabeliek erős el­határozással szálltaik a küzdelembe s fölényes gyözeLemmeli biztosi,tották be maguknak a díjul kitűzött 5 litert. A ve­gyes csapat jószívűségére mutat az a • tény, hogy a díj elfogyasztására meg- I hívták a veszteseket is. j A játékosok, különösen a bajnoki üe- j génység, már is jó formában vannak. Sonkó válogatott formában játszott, de igen biztató formát árultak el Király, Kulcsár, Holló, Vanyiska, Zseni, az ét- , hanyagolt Hoffmann,, Szvetnik, Mészá- I ios, Söj:; a tréning nélküli Kristóf is. HÍREK A KAC labdarugó szakosztályának ideiglenes vezetését dr. Bácsalmási An­tal vette át, míg az edzői tisztséget £1S- I mét Varga Jenő testnevelő tanár tölti í be. A KAC-futballisfák nagy Ielkesedés­* Bel és erős fogadkozással indulnak a ' tavaszi döntő küzdelmekbe. A csapat vasárnap Jánoshalmán1 szerepel, ahol a JTE ellen játszik barátságos mérkőzést. * i A KAC vezetősége á'landó k’ubhelyi- , séget szerzett aiz egyesületnek a Gyügel I Kálmán-féle vend églőben. A vendéglő jelenlegi bérlője Keresztes László, a KAC volt kiváló jobbszélsője nagy szeretettel ajánlotta fel egyik nagyter­mét. A keddi és csütörtöki futbaJltrenin- geketn hivatalos órákat tart a klubhelyi­ségben a KAC vezetősége. Halasi gabonaárak február 27 Uj«buza 77 kgr*os 7'50 P, rozs 4’20 P. boletta nélkül. ! Ferencvárosi sertésvásár. Arak könnyű sertés 78,—82 közepes 88—90, nehéz 90— 93 fillér. i------- ' ' 1 NYILTTÉR (E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség). Február 24-iki nyílttéri közueményre válaszolva, tudatom a közönséggel, hogy férjem, Vida József Vári u. 23. sz. lakos, eddig sem fizetett értem semmit, tehát nincs szükségem arra, hogy értem felelősséget vállaljon, mert, mint eddig is. szüleim és én mindenért helytál- lunk. Vida József né Sütő Juliánul. köszönetnyilvánítás. 1 Mindazon rokonoknak,, jóbarátoknak éis ismerősöknek, kik felejthetetlen jó fiunk temetésén résztvettek s ezáltal nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek, ezúton mondunk hálás köszönetét. I Madaras Sándor és neje. I Buchbinder Márt I elsőrendű angol szabó Készítek angol szövetből eaccó és sport öltönyöket, átmeneti ée télikabátokat, frakk és smokingöltönyöket kedvező fizetési feltételekkel. IV. Régi posta u. 4 • • О AZ WSSZEESKÜVŐK REGÉNY A CÄRI URALOM IDEJÉBŐL I Folytatás 11 — Kissé összebarátkoztam a kulcsár­ral s tőle tudom, hogy az őrség össze­sen tíz ember egy tiszt parancsnoksága alatt. — Ez is untig elég arra, hogy e'men- jen a kedvünk mindenféle, szökési kí­sérlettől. lig mit se fog tudni róla. Addigra pedig bizonyosan találunk valami hajót, mely felvesz bennünket fedélzetére és elszál­lít valami európai kikötőbe. * A két börtönőr lefegyverezése nem okozott nagy nehézséget a foglyoknak. — Csak nem, kell mindjárt kétségbe­esni, kedves öcsém, — mosolygott Oblo­mov. — A fogházban nincsen más, csak a parancsnok és Írnoka, meg a két kul­csár. Ezt a két embert nem lesz nehéz ártalmatlanná tenni, miután a két kul­összes legénységével együtt. De hogy visszatérjek tervemre, mikor felhoztak a sziklateföre, lent egy motorös-csióna- kot láttam, mélyen elmenekülhetünk, mihe’yt ártalmatlanná tettük a két bör­tönőrt és írnokát. Ha estig nyugodtan maradunk, a sötét éj leple alatt kényel­mesen és észrevétlenül megszökhetünk a szigetről és a helyőrség másnap regge­Minden programm szerint történt ..ahogy azt már e’.őző'eg megá'Japitották. Pár perccel aztán, hogy a két börtönőr be­vitte az ebédet az egyes számú cellába, már mind a kettő megkötözve hevert a földön s fogcsikorgatva, tehetetlenül tűrte, hojgy a két fogoly elrabolja fegy­— Most előre. Ahhoz a helyiséghez, ahol a pa­rancsnok irodája volt, néhány lépcső vezetett fel. Jobbra tőle volt az éléstár és lőszertár ajtaja. Nesztelenül suhantak fel a lépcső­kön s felvont revolverrel toppantak be az írnok szobájába, aki szinte megkövült ' ijedtében, mikor a két reászegezett re­volvert megpillantotta. Meg se műk- ! kanva tűrte, hogy Ruiskin nyakon csip- | í je és levigye a hármas számú cellába. ! I ' A vakmerő szökevények most ©gye- j j nesein a parancsnok szobájába indul- t tak. A kulcsokat rázva léptek be, de már a küszöbről rászegezték revolverü­ket a parancsnokra. Ez meg se moccant, még csak a szempiilája se rezzent meg. . — Hát csak lőjjenek — szólt haláft­I megvető bátorsággal. — Ha elérhetném ■ annak a villamos csengőnek a gombját, mely a falba van erősítve, akkor fel tudnám zavarni az egész helyőrséget... De miért nem lőnek? Csak jót cselek­szenek velem, me.-t ha valóban meg tud­nak szökni, akkor az én életem úgy se ér már egy fabatkát sem s nemsokára valamelyik cellába kerülök, hol engem is megfojtanak, mint annyi mást. Oblomov erősen megszorította a pa­rancsnok kezét és igy szólt: — Parancsnok ur, teljesen átérzem helyzetét. Meg tudom, érteni, mit jelent az, ha va’akit ide száműznek és ilyen helyzetben történik meg, hogy a leggon­dosabban őrzött foglyok megszöknek. A mi sikeres szökésünk az ön halálos ité’etét jelenti. Kár lenne önért; kár, hogy itt keli lemorzsolni é’etét. Én , nagyon, de nagyon sajnálom önt! j A parancsnok szomorúan nézett Ob- tomovra fe tompa hangon válaszolt. — Mit tegyek? Én nem önszántamból vagyok szivte'en; engem a borzalmuk öiegitettek meg. Borzadok önmagámtól és még sincs erőm, bátorságom, hogy véget vessek életemnek. Hu zom az igát, meghatsonlott tétekkel, önöket is sajnál­tam, mint sok annyi mást. ____________ csért már leütöttük. Hátra, lesz még a helyőrség. Ennek a kaszárnyája közvet­lenül! a börtön fölött van. A katonáknak semmi dolguk sincs a börtönben s min­den köte’ességük az, hogy az erre té­vedő hajók meg ne tudják a szikla tit­kát. Ha valamely hajó véletlenül oly közel jön a szikla bejáratához, hogy mindent kitalál, akkor azonnal fenékbe lövik az erősség kitűnő ágyúival. Évente átlag húsz-harminc hajó pusztul el igy zárja őket a cellába. — Valószínű, hogy a szerencse hü marad hozzánk — dörzsölte kezeit Rus­kin. — Eddig nagyszerűen ment minden. Oblomov nem fe'elt. Gyorsan fölsza­ladt a lépcsőn arra a folyosóra, melynek ajtaja a helyőrségi kaszárnyába veze­tett s óvatosan bezárta az ajtót. Aztán visszatért Ruskinhoz és halkan igy szólt hozzá: Nyomatott a Helyi Értesítő LapváBala nyomdájában, Kiskunhalason, Mo.nár-u. — Parancsnok ur — vágott közbe Ob­lomov — ön is a kamarilla áldozata, önt is azért tették el útból, mert nem használhatták fel céljaikra. A kerék azonban fordul. A cár elten elkövetett merénylet nem sikerült és tudjuk, hogy a szálak hova vezetnek. A mi menekülé­sünk a kamarilla bukását jeleníti; az ön érdeke is az, hogy mi ép bőrrel szaba­duljunk ki innen. — Addigra azonban az én végzetem, beteljesedik, — jegyezte meg a parancs­nok. — Ellent ke’J mondanom — válaszolt Oblomov. — önt a kamarilla száműzte. Addig, mig a hatolom kezükben van, étet és halál felett rendelkeznek. Mi­helyt azonban a cár meggyőződik árulá­sukról és tisztán áll előtte, hogy trónjára törnek: ütött végórájuk. A ma még ha­talmasok koldusokká válnak és indulnak Szibéria felé. Jól tudja: a cári család nem ismer irgalmat, nem ismer kegyel­met, ha a dinasztia érdekeiről van szó. Egyet tanácsolok ezért önnek: szökjön, meg velünk! A parancsnokot váratlanul érte az ajánlat. Szóhoz se tudott jutni. ObSomov folytatta ezért. — Mit veszíthet? Itt a lassú pusztulás, vár önre; ott kint újra folytathatja el­rontott életét. A parancsnok rövid gondolkozás után kijelentette. — Igaza van! Nincs más választásom, önökkel megyek. * i 1 Egy hét telt el azóta, hogy a Hallga­tás Szikláinak lakói a parancsnokkal együtt megszöktek. (Szombati számunkban folytatjuk).

Next

/
Oldalképek
Tartalom