Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-02-25 / 16. szám
6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 25 349—1932. vghlt. szám. ! ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Dr. Iványi László ügyvéd által képvi- viselit Szuperfoszfát Műtrágyát Terjesztő és Értékesítő Rt. jávára 683 P 42 fillér töke és több követelés járulékai erejéig a budapesti központi kir. járásbíróság 1931. évi: Pk>. V. 785929. sz. végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1932. évi julius hó 14-én felülfog!alt 1359 P-re becsült ingóságokra a kiskunhalasi kir. jbiróság Pk. II. 4477—1932. sz. végzésével az árverés elrendeltetvén, annak végrehajtást szenvedő lakásán, Kiskunhalason, Felsőkistelek pusztán 194. sz. alatt teendő megtartására határidőül 1933. március 1. napjának déltutáni 3 órája tűzetik ki, amikor a biróüag lefoglalt bútorok, lefoglalt szobai és kerti bútorok, deszka, cserép, oszlop, gerenda, fürdőkád és felülfogla’.'t ajtó és ablak tokok, deszka és pulykák s egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek — tda legalább a becsár kéíharmadrészéért készpénzfizetés melleit e* fogom adni. Kiskunhalas, 1933. február 10. Hodossy Géza kir. jbir. végrehajtó. A kiskunhalasi kir. járásbiróságtól. H—5421-1932. HIRDETMÉNY. A háboi'uban eltűntek jholtnaknyilváni- tási ügyében. A kiskunhalasi kir. járásbíróság id. Németh Imre kiskunhalasi lakos részéről a 28.000—1919. í. M. sz. rendeleti alapján előterjesztett kérelme folytán állítólag eltűnt Németh jhnre volt kis- künhaiasi lakos holtnaknyilvánitása iiránt az eljárást megindított és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Kovács László ügyvéd kiskunhalasi lakost rendelte ki. Az eltűnt neve: Németh Imre, szül. helye: Kiskunhalas, ideje: 1884., szüleinek neve: Németh Imre és Dobrádi Zsuzsánna, laknak Halason, testvérei: Orbán Imréné sz. Németh Mária Felsőkistelek, Németh Benő Vitéz-u. 10, Németh Zsófia Vitéz-u. 10, laknak Kiskunhalason, nőtlen, foglalkozása földműves, utolsó lakhelye: Kiskunhalas, sem ingó vagyona, sem ingatlan vagyona nem maradt, bevonulásának időpontja 1914, IX. 2, az a csapattest, amelyiknél utoljára teljesített szolgálatot: 30. honvéd gyalogezred munkás osztály, katonai rendfokozata, utolsó tábori postaszáma: ismeretlen, bevonulása óta eltűnt. A kiskunhalasi kir. járásbíróság felhív mindenkit, hogy abban az esetben, ha az eltűnt életben létéről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyüvánitás szempontjából fontos egyéb körülményiekről, ii|gy különösen arról1 tenne tudomása, hogy az eltűnt a fent jelzett időn tuí még életben volt, azt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentse be, mert ha a most megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyüvánitás szempontjából határozni. Kiskunhalas, 1932. november 10. — Dr. ANTAL sk. kir. jb. elnök. * 27 A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 382-1933. tk. sz. ' UtclajánMi árvierési hirdetményi kivonat Szálai T. Istvánná végrehajtatónak Kis Istvánná és társai végrehajtást szenvedek ellen, 4581 P tőke és járulékai erejéig indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság kiskorú Hirsch Krisztina (képv. Hirsch Márton) és Kis Faragó István kiskunhalasi lakosok utó- ajánlata következtében az 1908 :XLI. te. 27. §-a érteimében újabb árverést rendel el 4581 P tőkekövetelés és járulékai, valamint a csatlakozódnak kimondott és pedig a 4520. sz. betétbeni egész ingatlanra Katzenbach Gergely 23 forint, dr. Kathona Mihály 209 P 90 fillér, csak Lehöcz Sándor egyharminchatod illetőségére Lehöcz Sándorné 360 P és 60 P, Szakai Kálmán 15 P, csak Kis Istvánná, Szakai T. Etel, Hirsch Mártonná, ifj. Mohár Imre, Lehöcz Imre, Lehöcz Béni, Lehöcz Sándor huszonhét- harminchatod rész illetőségére Hoffherr- Schran t z-Clay ton-Schutttevort cég 836 P, csak Szalai T. Etel, Molnár Imre, Le- hőcz Imre, Béni és Sándor tizenötharminchatod rész illetőségre dr. Kathona Mihály 1478 P 59 f. és 610 P 96 fillér, a kiskunhalasi 7566. sz. betétbeni ingatlanok egészére Farkas István és neje 344.400 korona, csak Kis Istvánná, Szálai T. Etel, Hirsch Mártonná, Molnár Imre, Lehöcz Imre, Béni, Sándor, 27- 36-od rész illetőségére Hoffherr és Schrantz cég 8366 P, csak Lehöcz Sándor 1-36-od illetőségére Lehöcz Sándorné 360 P és 60 P, Szalai Kálmán 15 P, csak Szalai T. Etel, Molnár Imre, Lehöcz Imre, Sándor, Béni 15-36-od rész illetőségére, dr. Kathona Mihály 1478 P 59 fillér és 610 P 96 fillér tőkekövetelése és járulékainak behajtása végett, a kiskunhalasi kir. járásbíróság területén levő, Kiskunhalas városban fekvő s a kiskunhalasi 4620. sz. tkvi betétben A H. 1—7. sorsz. 26582—1, 26582-2, 26582 —3, 26583—1, 26583-2, 26583—3, 26583 —4. hrsz. 1247 n.-öl kert, 1414 n.-öl erdő, 373 n.-öl lakház és udvar, 32 hold 1085 n.-öl legelő, 1 hold 560 n.-öl szántó, 1 hold 1176 n.-öl szőlő, 1192 n.-öl szántó Pirtón, B. 7, 8, 9, 11—17. sorsz. alatti Kis Istvánná szül. Szalai T. Zsófia, Szalai T. Etel, Hirsch Mártonná sz. Szabi T. Krisztina, ifj. Molnár M. Imre, Lehöcz Imre, Lehöcz Béni, Lehöcz Sándor, kiskorú Szalai T. Kálmán, kiskorú Szalai T. Eszter, kiskorú Szalai T. Juliánná nevén álló 30-36-od rész ingatlan, illetőségre 2873 P utó a járt! a ti kikiáltási árban; ugyanott a X 2. sorsz. 26580—2. hrsz. 2 hold 277 n.-öl szántó Pirtón fent nevezettek nevén álló 30-36-od rész ingatlanra 80 P utóajánlati kikiáltási árban; ugyanott X 3. sorsz. 26581. hrsz. 2 hold 1217 n.-öl szántó Pirtón fent nevezettek nevén áló 30-36-od rész illetőségre 1002 P utóajánlati kikiáltási árban; a kiskunha’asi 7566- sz. tkvi betétben A II. 1—2. sorsz. 2825—1, 2825—2. hrsz. 116 n.-öl kert és 291 n.-öl lakház és udvar a Belietekben a B. 4, 5, 6, 8—14. sorsz. alatti Kis Istvánná szül. Szalai Zsófia, Szalai T. Etel, Hirsch Mártonná szül. Szalai T. Krisztina, ifj. Molnár M. Imre, Lehöcz Imre, Lehöcz Béni, Lehöcz Sándor, kiskorú Szalai T. Kálmán, kiskorú Szalai T. Eszter, kiskorú Szalai T. Juliánná nevén álló 30—36-od rész illetőségre az utóaján'ati 1391 P kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a kiskunhalasi kir. járásbíróság hivatalos helyiségé ben (Városháza, I. ern. 2a ajtó) megtartására 1933. március 14. napjának d. e. 10 óráját tűzi ki s az árverési feltételeket a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső halasi 4520. sz. betétbeni ingatlanokat a kikiáltási árnál alacsonyabb árion eladni nem lehet, ha Katzenbach Gergely és Koffer és Schrantz Rt. végrehajtatok valamelyike kéri az árverés megtartását, mig ellenben dr. Kathona Mihály kérelmére csak 19.349 P-néli, Szalai T. Istvánná végremére 14.375 P-ért, Szalai T. Istvánná végrehajtató kérelmére 14.375 P-ért, Szalai Kálmán csatlakozó kérelmére 27.703 P-ért adhatók el. A kiskunhalasi 7566. sz. betétbeni árverés alá kerülő ingatlanokat Farkas István és neje, Hoffer és Schrantz Rt. csatlakozottak kérelmére ,az utóajánlati kikiáltási árnál tehát 1391 P-nél, Lehöcz Sándorné kérelmére 14000 P-nél, dr. Kathona Mihály kérelmére 19.349 P-nél, Szalai T. Istvánná végrehajtató kérelmére 14.384 P-nél, Szalai Kálmán kérelmére 29.000 P-nél alacsonyabb áron eladni nem lehet. 2. Az utóajánlat akkor is kötelező, ha az ajánlattevő az árverésnél meg nem jelent, de csak akkor, ha olyan végrehajtató érdekéhen tartják meg az árverést, akinek a kérelmére az ingatlan a kikiáltási árért eladható. 3. Ha az árverésen az utóajánlatnál nagyobb ígéretet nem tesznek, az ingatlant az ajánlattevő által megvettnek kell tekinteni. 4. Az újabb árverés költségeit a vevő az ígért vételáron felül kötetes fizetni (1908 :XLI. te. 27. §.) 5. Az árverelni szándékozók kötetesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. te. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni vagy bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 :LX. te. 147, 150, 170. §§; 1908: XLI. te. 21. §). Kiskunhalas, 1933. január 18. Dr. BOROSS GÉZA sk. kir. járásbiró- A kiadmány hiteléül: Mészáros ir,-tiszt. Néró Élete és Bűnei IRTA: KÁVÉ CÉZÁR TÖRTÉNELMI REGÉNY Folytatás 5 — Még nálánál, még Apollóméi is szebb; _ sóhajtotta magamegíe'edke- zetten Tullius, miközben a császár lovának zabmaradványait biborpalástja alatt szorongatta. A halotti csendet étes harsonaszó hasította ketté. Az egyik gárdista müvé- vésziesen elfujta a császármarsot. amelynek lázas és türelmetlen akkordja valamennyi jeenlévő vérét felkorbácsolta. A jobbára élemedett korú szenátusi tagok alig tudták türtőztetni magukat, hogy »éljen a császár!« felkiáltással ajkukon, lovastól együtt vállaikra ne kapják azt a kipirult arm fiatalembert, aki lázas szemme* s szinte hipnotikus erővel jártatta tekintetét a fényes gyülekezeten. A harsona most hirte'en elhallgatott. Még a lélegzeteket is hallani lehetett, olyan döbbenetes csend támadt most a hatalmas teremben. A szenátus valamennyi tagját ájulat környékezte ebben a robbanásig feszült pillanatban. A vörösen lángoló arcokból deliriumos tekinteteik csóvázódtak Néró dacos, váUaiba húzott fejére. Szinte megkönnyebbülve sóhajtott fei a gyülekezet, ahogy az istenjelölt kur- tán-furesán végre megszólalt. Nem mondott valami ékes őrációt, vagy hizelgő szavakat.csupán néhány hideg szót lökött ’ki a szájából. Néhány fagyos szót, amikbe a márványfalak is szinte belerázkódtak. — A császárotok vagyok. Van valakinek közületek ellenvetése? Hát persze, hogy senkinek sem volt ellenvetés©! Hogy is lehetett volna, amikor talpig fegyverben és mindenre elszántan ott állt mögötte a prétoriánus gárda váltogatott centuriója, amikor oda- künn, ;a szenátus épülete körül százezernyi torok rengette az eget Néró nevének üvöltözésével. Néró hetyke szavaira c.sa:k egy válasz tehetett. Az a válasz, amit az őrjöngő nép bömbölt Odakint, hogy: Vivát császár! Vivát isteni Néró! És a szenátus üvöltött. A szenátus választott. A szenátus egyhangú lelkesedéssel császárrá és istenné avatta az ifjút, akit ekkor még nagyra becsült s mert nem tudta, kicsoda, szívből szeretett. A szenátorok kilencven százaléka, a legszebb reményekkel vlolt eltelve Néró uralkodását illetőleg. Ami nem is csoda, hiszen eddig még nem mutatta meg a foga fehérét s ha nyilvánosan valahol megjelent, remekül tudta a szerény és bölcs ifjú álarcát hordani. — Meglátszik rajta, hogy a mi két hires bölcsünk, Seneca és Burrhus a tanítója! — mondogatták a polgárok, amikor aranyazott kerekű harci kocsiján végigrobogott olykor Néró Róma uccáin. * Ha ;m ár Ssnecáról és Burrhusró* van szó, hagyjuk itt a Néró császár nevétől zengő szenátust s keressük fel a két palotában, ahoi éppen együtt vannak. Az óriási méretű palotának több mint száz szobáján kell keresztül haladnunk, amig a jobboldali .szárnyépület végében megtaláljuk Néró nevelőit. Ott ülnék a keneveten s halkan beszélgetnek. Seneca, a költő .viszi éppen a szót. Hallgassuk csak, mit mond. — Hát igen... 'Néróból császár lett. A vásott fickóból isten lett. Oh, ki hitte; volna ezt? Hogy tez a durva, lelketlen emberi grimasz a világ ura lesz? De jaj neked világ és 'jaj néked Róma, amiért ezt az istenek korbácsát hátadra emelted. Burrhus möst hirtelen közbevágott. — És jaj. nekünk is, amiért nem tudtunk embert faragni belőle. Seneca mintha csak .álomból ébredt volna, felkapta a 'fejét. — Nem a Imi bününk, hogy nem tudtunk embert faragni 'az alaktalan sárból, amely minduntalan szétfolyt 'a kezeink között. Plútó mt 'arcát sohasem csiszolhatjuk Jupitert fejjé, a rothadt ifjúból sem formálhattunk erényt. Barátom, én mosom kezeimet... Burrhus egész testében megrázkódott az undortól, amit Néró miatt érzett. Aztán 'felpattant a kerevetről s idegesen fel-alá sétált a íszobában. Szandáljai szaporán csattogtak a márványpadoza- ton. ! — Már arra gondoltam, hogy megölöm magam, — mondotta olyan hang- hordozással, amelyen a kétségbeesés szokott beszélni. — Igyekezetem, munkám kárbaveszett. Embert, szívből és ’élekből való embert akartam: nevelni Rómának, de kezeim: közül egy ördög futott ki, egy (szörnyeteg, aki éppen most te'epedik rá a császári trónusra. — Hagyd, barátom, é kínzó gondolatokait. Hiszen Ksztía is lelkiismeretűnk s lepattan rólunk a vád, hogy talán nem követtünk el mindent Róma jövőjéért. Ki tehet róla, hogy Néró süket fülekkel jött a világra, jamelybe nem: lehet erényt harsonázni. Beszéljünk tehát inkább másról... például arról, hogy mi is történik most voltaképpen körülöttünk? i — Az barátom t— sóhajtotta Burrhus — hogy lassan tótágast fordul a világ. — Hogy éríted ézt? — Hát úgy értem, ahogy mondottam. A világ fejtetőre láll, mivelhogy Néró mihamarább feli ordítja. — Jó, jó I— szólt élénken Seneca. — ezt én is bölcsen tudom. Viszont azt is tudom, hogy Néró rossz szelemét Ag- rippinának nevezik- Ha jtehíát el tudnék valahogyan távolítani ezt la fúriát az udvartól, ezzé! talán Rómát is megmenthetnénk. — Alig hiszem — nyöszörögte síró hangon Burrhus. — A rofthadt fának férges a gyümölcse. Amilyen az anya, olyan a fia! Hasztalan küldöd Agrippina anyacsászárnőt a .pokol feneíké're, ha a fiók-ördögöt itt hagyod. Barátom, neked megmondhatom... megmondhatom azt, hogy a kijátszott és félrevezetett szegény Britannikus, ia meggyilkolt Claudius fia... ő igen... dierék, emberséges, igazi uralkodója lenne Rómának, ha tudna szegény... hla iaz a bestia mostohaanyja el nem gáncsolta volna... ha be nem csapta volna... ha meg nőm vesztegette volna e 'testőrgÉJrdát... ha veszedelmesen korlátolt, félhülye, .minden potr- cikájában romlott szülöttét... ipfuj! Ezt az undok Nérót Icsászálrrá nem erőszakolja. ! Csak ennyit mondott. nagyhírű öreget, keressük fel a császári Seneca lemondóan legyintett. (Folytatjuk). Helyi Értesítő Lap vállalat-nyomda. Kiskunhalas
