Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-01-25 / 7. szám

4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 25 Forrnak a megyefelosztási tervek Néró élete és biinei címmel uj regényt kezdünk lapunk szom­bati számában. A regény drámaian iz­galmas kortörténeti képet nyújt az ó- kori Róma véreskezü császárának: Néró­nak uralkodásáról. Ez az uralkodás min­den idők legszörnyübb rémuralma volt. Egy festett erkölcsű, züllött és őrült em­ber kolosszális arányú vágóhídnak te­kintette Rómát, ahol ezerszámra gyil- koltatta te a keresztényeket, a baráto­kat és a kegyenceket s még saját anyját sem kímélte, hogy ingó trónját meg­mentse a pártotoktól Bizonyos, hogy uj regényünk lélegzeteit elá'iitó, izgalmas cselekménye rendkívüli élményt fog ol­vasóink számára jelenteni. О r s z á g—V llág Budapesten nincs influenza, csak könnyű náthaláz. — Debrecen lakos­sága félév alatt mindössze 109 fővel szaporodott. — 25 millió dollár ér­tékű aranyat vásárolt Anglia Ameri­kától. — A szerb királyi pár Romá­niába érkezett. — Marólúgot ivott kávé helyett Molnár János szolnoki városi tanácsnok 2 éves fia. A sze­rencsétlen kisgyermek meghalt. — 36 ezer pengő értékű Napóleon ara­nyat akart Magyarországra esem- pészni Löwingeir József kassai korcs- máirois, de a cseh határőrök elfog­ták. —• Tilos a házasság és a válás Szovjetoiroszországban. A kommunis­ta kormány ezzel a rendelettel akar­ja csökkenteni a munkanélküliséget. — Orkán pusztít Bakonyban és a Balatonon. — Rizst akarnak termelni az osztrákok a Fertő tó mellett. — A pestvidéki törvényszék 5 évi fégy- házra ítélte Mandl Róbert munkást, aki betört barátjának, Horváth Lász­lónak lakásába, ki akarta rabolni és mikor az őt tettenérte, vasbottal megsebesitette. — A cseh köztársa­ság területén 1932-ben a csődök szá­ma 1435, az egyezségeké 4600 volt. — A szegedi városi alkalmazottak egyesülete mozgalmat indított a sze­gedi országzászló felállítására. A gyűjtés eddig 1400 pengőt eredmé­nyezett. — Zala György a szegedi nemzeti megújhodás szobrának mo­delljét Nagykörös városának adomá­nyozta. — Háromezer bombát ta­lált a rendőrség egy madridi vasön­tödében. — Megmérgezte magát vi­lágító gázzal Schöpflin Dezső 54 éves budapesti postatanácsos, Schöpflin Aladár iró testvére. — Négyévi fegy- házat kapott Zelter István 30 éves bécsi zenész, aki agyonlőtte Schrei­ner Antalt, az elszakitott Nyugatma- gyarország volt tartományi főnökét. — Ujdombóváron fiatalkoruakból álló héttagú betörőbandát tartóztatott le a csendőrség. — A sörfogyasztási adó felemelésének gondolatával fog­lalkozik Budapest. — óriási sas tá­madott meg Montreal közelében egy repülőgépet, amelynek propellere szétzúzta a feldühödött állatot. — 13.2 millió pengővel csökkent a bank­jegyforgalom — Férfiruhás nő, ügy­véd és artista is van a pesti hómun­kások között. — A Kereskedelmi Bank 4 és fél millió pengő tiszta nyereséggel zárta üzletévét. — Ja­nuár végén megkezdik a pesti sze­gények zálogtárgyainak kiváltását.— Az idén 700.000 négyzetméter utat olajozta! a főváros. — A harkány- fürdöi postára rabló hatolt be, de a bátor postamesternő revolverrel megfutamitotta a támadót. — Korá­nyi orvosprofesszort a szegedi egye­tem diszdoktorává avatják.----:..............'----1------■-rrrrrgi Hirdessen a Helyi Értesítőben I Az utóbbi napokban ismeretlen for­rásból ismét egész sereg vidéki lap­ban olvasunk arról, hogy erősen ak­tuális a vármegyék uj területi beosz­tása. A Szentesi Hírlap teljes részle­tességgel foglalkozik vasárnapi szá­mában a kérdéssel. A lap tudni véli, hogy Csongrádmegye területet kap Szolnok és Csamád-megyéből, de meg­kapja Pestmegyéből Kiskunfélegyhá­zát és környékét is. Azt is Írja a Szen­tesi Hírlap, hogy Félegyháza inkább Csongtád-megyéhez tartozik, mintsem a Halas megyeszékhelységét favori­záló helyzetet elfogadja. Végül a kö­vetkezőiket olvassuk az oldalas cikk­ben: »A másik nagy kérdés, ami ezzel kapcsolatban felmerül, hogy mi lesz Szegeddel. Szeged bizonyára nem nézi tétlenül az ilyen irányú területi átcsoportosítást és felhasz- | A napok óta tartó erős havazás, de különösen a péntek éjszakai óri­ási erejű vihar nagy hófúvásokat idé­zett elő az ország egyes vidékein, amik természetszerűleg a közlekedés megbénítására vezettek. A tél nem eszi meg a havat, — mondja egy közmondás — és ez száz százalé­kig bekövetkezett. Azok a naiv em­berek, akik azt hitték, hogy sikerül majd hó nélkül megúszni az idei telet, erősen csalódtak és té­vedtek, mert a téli időjárás két fon­tos dátumára a két téli szent nagy tömegű havat zúdított az egész or­szágra. E két téli szent közül az egyik volt Vince, akinek névnapja vasárnap volt és a másik lesz szer­dán: Pál fordulás. A két téli szent hü maradt elveihez és fehér világot borítottak a földi nyomorúságra és töméntelen bajra. A szombati hetipiac A péntek éjjeli nagy havazás a másnapi: szóidba ti hetipiacon nagy­ban éreztette hatását. A tanyákról nagyon kevesen jöttek be a város­ba. Az országutak járhatatlanok vol­tak. A város képén is ez nagyon verik a juhászokat. Másnap délután Muzslai és Bognár a két sok gaztettet elkövetett be­tyár megérkezett Félegyházáról. Az­tán összeültek és megbeszélték a rablást. — Estére a Virágpap erdőnél költ ükét bevárni, — véleményezte Muzs­lai. Bajdor azonban még nem akart kötélnek állni. Félt a kiontott vértől és a rablásban még nem volt gya­korlata. De Sebestyén vak király biztatgatta: — Nem tuggya azt mög senki, ellepi ükét a homok, mint annyi mást. — Hát nem lőhet elhajtani úgy, hogy ne tuggyák, ki vót? — kér­dezte Bajdor. — Nem lőhet. Az embör beszélni nálja az alkalmat, hogy Szeged vár­megye tervét újból napirendre hozza. A Félegyházi Hírlap, az ottani pol­gármester lapja imigyen ir »dühös« cikkében az ügyről: — Minisztériumi körökben befeje­zett tényként tárgyalják Pestmegye kettéosztását s Kiskunhalas megye­székhelységét, amely dr. Magyary Zoltán racionalizálási kormánybiztos kedvenc rögeszméje, felhívjuk hiva­talos köreink figyelmét, hogy már előre emeljék fel tiltakozó szavukat a megfelelő helyeken, hogy e halva- született idea megne valósulhasson. Kiskunfélegyháza sohasem nyugod­hat bele Kiskunhalas megyeszékhely- 1 ségébe. Ezen kérdésben is érvénye­sülni kell a sorrendnek, mint a fa­lusi bíróságnál. meglátszott. Halas felé szabad a va­súti vonal Ma kérdést intéztünk a halasi va­súti állomásfőnökséghez, hogy milyen közlekedési zavarokat okozott a vo­natok indulásában és érkezésében a nagy hófúvás. A következő felvilágosítást kaptuk: — Halas felé szabad a vasúti vo­nal, hófúvás nem takarja, nincs és nem volt semmi akadálya a vona­tok menetrendszerű közlekedésének. Mindössze pár percnyi késéssel fu­tottak be a vonatok a halasi állo­másra. Bácskában nagy zavaro­kat okoz a hófúvás Mint Bajáról jelentik, a nagy hó­esés, vihar és hófúvás nagy közle­kedési zavarokat okoz Baján és Bács- Bodrog vármegyében. Vasárnap két mozdony hozta a pécsi személyvo­natot és mégis késett félórát. Késett a Jánoshalmáról érkező Ma- vart-autóbusz is, mert a sumári. gaz­daságnál hóbuckák állták az útját. A nagy havazás miatt a bajai heti­piacra a bácskai községekből egyet­len kocsi sem érkezett áruval. Kü­lönösen a Pécs felöl jövő vonatok­nál volt sok baj. tud, a birka hallgat. Aztán leapaszt­ják őket és mindegyik egyforma íőssz. Bajdor nem ellenkezett tovább. Mire leszállt az éjszaka, a három betyár a Virágpap erdő felé tartott. , Ott meghúzódtak ,a bokrokban és várták a két juhászt, akik arrafelé terelték a nyájat. Sebestyén vak ki­rályt 'előre küldték, figyelje meg, mi­kor jön a nyáj. Messziről apró kolompok csilinge- lése hallatszott. Sebestyén is meg­érkezett a hírrel. — Gyünnek. Csak ketten vannak. Ugylátszik, mögpihennek az erdőnél, — És valóban a Virágpap erdő közelében a két juhász megállította a nyájat, ők maguk pedig lehevered- tek és a subájukba takaródzva aludni igyekeztek. Csak a, két kuvasz őr­ködött a nyáj fölött, hogy »1 m tévedjen belőle egy sem. — Lepjétek mög ükét, osztán ne sokat teketóriázzatok, — tanácsolta nekik Sebestyén. A három betyár megmozdult. Egyiknél balta is volt. A másik kettő kezében a furkósbotot szorongatta, amelyiknek fényesre koptatott feje olyan volt, mint a csiszolt kő. Muzslai ment elöl, utána Bognár, Bajdor leghátul kullogott. Belsejében idegesen vert a szive. Eddig még nem gyilkolt. Most lesz az első eset, amikor két juhásztársának életét oltja ki. De már nem tudott gondolkozni. Eszébe sem jutott, hogy még van idő a visszavonulásra. Még tisztes­séges ember maradhat, ha most megfordul és otthagy mindent. De mit szólnak a cimborák? A másik két betyár, akik már túlestek az első gyilkosság izgalmam? Nem lehetett visszavonulni. Bajdor meg­adta magát. A tölgyfabimkót re­megve markolta fel és a lassan előre óvakodó betyártársai után sie­tett. Azok nem gondolkoztak sokat. Előttük ott feküdt a nyáj. Kívánsá­gaik netovábbja. És hogy ez a nyáj az övék lehessen, néhány baltacsa­pás kel, vagy a furkósbot iszonyú ütése és megvan minden, amire vá­gyakoztak. A hullákat sem kell ma­guknak eltemetni, ettől irtóztak leg­jobban. Velük van Sebestyén vak Király, a puszták-sirásója, hiszen nem egyszer dolgozott velük. A három betyár ezalatt a nyáj kö­zelébe ért. A kutyák morogni kezd­tek, ha nétfány lépés után észre ve­szik őket, akkor meg nehezebb lesz a harc! Összesúgtak és néhány hatalmas tépéssel a nyáj közepébe rontottak. (Folyt, köv.) Az ország vénei Somogybán és Baranyában él a legtöbb öreg ember Magyarországon 1869-ben még csak minden huszadik ember- volt felüli hatvanadik életévén, 1930-ban már minden tizedik. 1869-ben a valószínű életkor még messze volt a negyven évtől, ma ellenben 63 év, ennélfogva a mostani újszülöttek fele előrelát­hatóan megéri a hatvanadik élet­évét, ami azt jelenti, hogy hatvan év múlva már a lakosság ötödrésze, minden ötödik ember túl lesz ezen az életkoron. Szél Tivadar dr. a Statisz­tikai Szemle uj számában nemzet­közi adatokkal is igazolja, hogy a társadalmak fokozatosan öregszenek, az átlagos életkor mind magasabb lesz. Az öregkornak számának ez az emelkedése annak a következése, hogy a fiatalabb életkorban a halan­dóság mindjobban csökken. De az öregkorban ma is a. régi a halandó­ság. Hatvan éven félül a halandó­ság rohamosan növekszik és a szer­vezet elöregedése ma is körülbelül ugyanabban az életkorban követke­zik be ,ínint ezelőtt. — Magyaror­szágon a legtöbb öregember So­mogybán és Baranyában van. Álta­lában az életkor a Dunántúlon hosz- szabb, mint az Alföldön. Somogy megyében a lakosságnak 12.8 száza­léka idősebb hatvan évnél, Szabolcs­ban csak 8.5 százaléka. De ez rész­ben azzal is összefügg, hogy a Du­nántúlion kevesebb a gyermek, mint Szabolcsban s ennélfogva ott az öregek arányszáma már ennélfogva is nagyobbnak tűnik fel. ízléses kivitelben készít lapunk nyomdája A nagy Mesés a halasi maisa nem okozott közlekedési zavarokat Betyárvilág az Alföldön Hogy irtotta ki Ráday gróf, királyi biztos a betyár „maffiát* A szegedi vár rejtelmes~története A Vlrágpap erdőnél agyon­Nyomtatványokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom