Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-07-05 / 53. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE ' 'V julius 5 Hétfőn közgyűlést tartott a város képviselőtestülete A héttői kízgyttlÉSBi újból sürgették a városi képviselőtestületi tagválasztásokat MOZAIK József királyt herceg eladta hatvankét karátos brllllánsát egy millió pengőért egy Indiai maharadzsának Hitelesnek jelzett értesülés szerint József királyi herceg családja hosszú tárgyalás után Párisban az egyik indiai maharadzsának eladta, hatvankét karátos, négyszögletes fehér brilliánsát. A hatalmas és gyönyörű kőért idehaza is vetélkedtek, de árát sokalták. A párisi vevő lényegesen többet fizetett a kőért, mint amennyiért azt idehaza eladni sikerűit volna. Az elterjedt hírek szerint az egymillió pengőt kitevő elenértéket már át is utalták József királyi herceg udvarnagyi hivatalának számlájára a Magyar Általános Hitelbankhoz. Újabban fokozott mértékben nyilvánul érdeklődés a külföld részéről a magyar főúri családok kezén levő drágaságok iránt és Magyarországon a brilliánsok nem is lettek olcsóbbak, még akkor sem, amikor külföldön túltermelés és a gyémánt- bányászás hiányos ellenőrzése folytán átmeneti árcsökkenések állottak elő. A világgazdasági krizis megtizedelte ugyan a briffiánsvásárlók számát és helyüket spekulánsok foglalták el, ami azzal magyarázható, hogy a gyémánt még az aranynál és minden más nemzetközi értékmérőnél is állandóbb értékű kincsnek bizonyult. A tiszántúli legények a divat ellen Az a jó hir jutott el hozzánk, hogy valahol a Nagykunságban a legények kiadták a jelszót, hogy ők ezentúl csak olyan leányt vesznek el feleségül, aki nem. megy a divatőrülettel, avagy az őrült divattal, hanem visszatér jó öreg- anyáink egyszerű vise’etéhez. Hát bizony szó, ami szó, de már csakugyan elkelne egy kis gondolkozás, egy kis magunkbaszállás, avagy inkább egy olyan kis számvetés, amely a mai nyomorúsághoz igazítja a divatot. A tiszántúli legények megsokalták már, még látni is azt, hogy leányainknak innen- onnan nem az igazi női hivatásszerű dolog a fő, hanem csak a divat, a kozmetika s az e réven való tetszel- gés korzón, strandon, moziban stb. Azonban, mint ahogy egy fecske nem csinál nyarat, — pedig talán sok esetben jó volna! — éppen úgy a tiszántúli legények se fogják visszafordítani az időknek kerekét. Bizony csak megyünk mi tovább, azaz uszunk az árral minden tekintetben, még a divat szempontjából is. Miért bajlódik telepes rádiójával. mikor igen előnyös föltételek mellett becserélheti hangszóróval egybeépített hálózati kószülókre Fridrich Lajos rádió üzletében Nyomtatványokat j^“e„ készít lapunk nyomdája == Szombaton délelőtt meghívót kézbesítettek ki a képviselőtestület tagjainak, amellyel a város képviselő- testületét hétfőn délelőtt kilenc órára közgyűlésre; hivták egybe. A hétfői közgyűlést meglehetős részvétlenség mellett nyitotta meg dií Gusztos Károly h. polgármester. A közgyűlés megnyitásakor alig négyen-öten voltak a teremben, csak később kezdtek szállingózni a tagok, de igy is alig buszán voltak jelen. A közgyűlésről munkatársunk a következőket jelenti. Napirend előtt Tegzes Károly gazdasági tanácsos, bizottsági tag szólalt föl és beszédében kitért arra, hogy Halas városnak milyen nagyszerű propagálása volt a legutóbbi két filléres gyors és az ezzel kapcsolatosan rendezett népiinnepéjly. Indítványára ezért a közgyűlés elismerését fejezte ki dr. Fekete Imre polgármesternek, valamint a rendezőségnek. A tárgysorozatra áttérve a közgyűlés tudomásul vette, hogy a pénzügyminisztérium, mint arról már beszámoltunk, negyven ezer pengős segélyt utallt ki a városnak. Kijelölték az uj állatvásár helyét A közgyűlésen dr. Halász D. Sándor rendőrbiró referálta az uj állatvásártér kijelölése tárgyában a polgármesteri javaslatot és az erre vonatkozó alispáni leiratot. A közgyűlés tudomásul vette, hogy a jövőben az állatvásárteret korláttal kell ellátni és az uj állatvásártér helyéül a Kőirö®y-m!alom melletti területet jelölte ki. Felhatalmazta a várost, hogy az erre vonatkozó intézkedéseket tegye meg. E kérdés körül több felszólalás volt. Az első felszólaló UdVardi Illés különösen arra tért ki, hogy ilyen fontos kérdést ezzel a csonka képviselőtestülettel nem lehet letárgyalni és kérdést intézett a hl. polgár- mesterhez, hogy mi az oka annak, hogy a választói névjegyzék még Mem készült e|l és az áprilisra beígért városi képviselőtestületi tagválasztást még a mai napig sem tartották miegi i Miért késik a városi képviselőválasztás? Dr. Gusztos Károly h. polgármester azonnal válaszolt a felszólalásra és közölte, hogy a választók névjegyzékének felülbírálására a képviselőtestület bizottságot küldött |ki> Ez a bizottság megkezdte a munkáját. Itt az egyik tag kijelentette, hogy sók száz szavazót kihagytak a névjegyzékből és ezért a névjegyzéket tételenként vizsgálják felül. Ez a munka még nem fejeződött be és ez az oka annak, hogy a városi képviselőtestületi tagválasztásokat nem lehetett még megtartani. Felszólalónak arra a megjegyzésére, hogy ilyen fontos ügyben ilyen kevés számban jelentek meg, az elnöklő h. polgármester azt a választ adta, hogy a tagokat nem lehet kényszeríteni a megjelenésre. Medveczky Károly gazd. főtanácsos felszólalásában arra tért ki, hogy az uj áílatvásártér feltöltésére ne teljes mértékben fordítsák az ebadóból befolyt összegeket és itt kí- I tért arra, hogy a városnak a Gaz- i dasági Egyesületet támogatni keli, A h. polgármester válaszában kije- I lentette, hogy a város honorálni kívánja a Gazdasági Egyesület munkáját és ezért havi száz pengőt juttat az egyesületnek. . A határőrszázad elhelyezésének kérdése Ezután a közgyűlés foglalkozott az ideérkező újabb határőrszázad elhelyezésének kérdésével. Ennél a pontnál a polgármesteri javaslat a:z volt, hogy a közgyűlés járuljon hozzá, hogy az elhelyezés céljára bérbeve- hesse a város a Vásártéren levő Hangya raktárt. A kérdésnél felszólaltak Farkas Sándor dr. Medveczky Károly, Szántó Emánuel és dr. Ka- thona Mihály főügyész. A közgyűlés végül is a polgármesteri javaslatot elfogadta. A pirtói iskola ügye A kővetkező pontban a közgyűlést ismét foglalkoztatta a pirtói iskola, amikor a Pirtó pusztai iskola ügyében megtartott vizsgálat eredményét jelentették be. A mostani közgyűlésen is parázs vita indult meg a kérdésben. Tegzes Károly gazd. tanácsos felszólalásában hangsúlyozta, hogy az iskola céljára kiszemelt Rá- soínyi Papp Getíeon-féle birtok jogi helyzete vitás. Ezt igazolják azok a tanúvallomások is, amelyelktet fellebbezés folytán foganatositották. Tegzes Károly kérte, hogy ezeket a tanúvallomásokkal bővült iratokat terjesszék fel a vármegyéhez. A kérdéshez hozzászólt még Farkas Sándor dr. és Kathona Mihály dr. főügyész. A közgyűlésen úgy határoztak, hogy az iratokat felterjesztik a vármegyéhez és tudomásul vették a polgármesteri javaslatot. Nagy Szeder István három ezer pengő segélyt kért a várostól, hogy Halas város történetét kiadhassa könyvalakban. A közgyűlés a polgármesteri javaslatot fogadta el, amely úgy szólt, hogy a város a mái viszonyok közt ezt az összeget nem1 utalhatja ki. A közgyűlésen határozatba ment, hogy a könyvből megjelenése után húsz példányt megvásárol a város. Egyéb ügyek Hozzájárult a közgyűlés ahoz, hogy a jánoshalmi mühengermalom Halason lisztcseretelepet állítson fel és tudomásul vette, hogy a Szabadkai utat fölvették a törvényhatósági utak sorába. A közgyűlés egyhangúan magáévá tette Medveczky Károly indítványát, hogy Szeged városától kérje Halas Dorozsmai át autóbuszjárat megindítását Szegedre. Ezt főképen azzal indokolta Medveczky, hogy a Kiskunmajsa—Szeged közti autóbusz- járat megszűnése következtében volna szükség erre a járatra. A közgyűlés özv. Fűzik Andorné özvegyi nyugdiját havi 51 pengő és lakbér, özv. Pásztor Pálné özvegyi nyugdiját pedig 71 pengő és lakbérben állapította meg. A többi kisebb ügyekben a közgyűlés egyhangúlag fogadta el a polgármesteri javaslatokat. Bárki számára jó mellékkereset 100-150 pengő havonta férfinek épugy mint nőnek, vá= rosban és falun egyaránt. Hivatal vagy foglalkozás nem akadály. Közölje pontos és olvasható cimét a következő cimre: Budapest, Postafiók 32. TOLL és TINTA Hogy él a magyar Balota pusztán? Szegedi tudósítónk inja: Kezes István ba’otapusztai lakost keresték. Bizony az ember korával a neve is változik — a homokon is. Kétéves korában az ember formát, akár lány, akár fiú, — bogaramnak tisztöli a homoki atyafiság. Azután tiz éves koráig Pistike a neve. A levente kötelezettség megszűnése után már Pista lesz. Csak mikor már az angyalbőrből is kibújt, nyeri ei tisztességes nevét Kezes István. Ha leszolgálta a katonaesztendőt, akkor még a szomszédok kisbérase fe, Kezes Istvánnak emlegeti, ha nyájőrzés közben róla tereferélnek a kis libapásztor lánynyal. : I ! ! ! öttömös és Pusztamérges között húzódik meg Balotapuszta. Egy kis boldog földrészt talál itt a homoktengeren hajózó utas. Bátran említhetnénk tutajt is, olyan lassan halad a mély homokban itt az emberfia. Szeged határától, keresztül Átokházán egészen Ba'otapusztáig, az asszonynép- ség a régi ősmagyar asszony életét éli. Baiotai gazdának nincs örökföldje. Ha örökölne is, tüstént eladja és bérletet fog 200—300 holdat. És asszony nélkül. Mert az asszony itt csak a család körül foglalatoskodik. Bizony itt az egyik anyónak tudós pap a fia s Rómában él, a másiké tanársegéd. Halas környéke az igazi ősmagyar gazdálkodás szintere: minden uribeiegség nélkül. Birkanyáj és tehenészet minden valóságon. Talán azért, mert megbecsülik a fehérnépet és a gazda dolgozik. Vagy azért, hogy nem engedik az asszonyt gazdálkodásba beleszólni. A jó ég tudja, melyik az oka. De nem dicsérem tovább a baiotai asszony életet, mert még majd elszöknek a mi asszonyaink. Ha báli meghívót kap itt a gazda fia, akkor ilyenformán adja tudtára az öreg a hazatérő legénynek: — Mán megint nem nyughattok. Jobb lönne mán egy vasárnap ideelő (itthon) pihenni, mer hétfőn nehéz lössz, a per- metelő. j j | | Ha zá'ogolási értesítőt hoznak, azt csak leteszik az udvaron dülöngélő keecskebakra kapaszkodó asztalra, — vagy az ablakba helyezi el a kisbiró virágnak. Nem szégyellik. Ugyan melyik gazda portáján nem nyílik ilyen virág. Ha lakodalomba hívják a gazdaformát, akkor: hivogatót kapott. Ha ügyes-bajos dolga van a bíróságnál, (legelőször nem ügyes, hanem bajos), akkor »idédzők kaptam máma — mondja a szomszédnak a boldog atyafi. De ha igy fogadják a legényt otthon: István, kerestek, akkor megrezzen minden szerető édesanya lelke és megdobban a féltő mátka aggódó szive. Még a legvadabb baiotai legény is megtorpan és zavartan, riadtan néz körül. István, kerestek. Többet nem kell mondani. Elárul mindent ez a két szó. Bá’at, táncot, kacérkodást, bicskanyitást, szurká- lást két égő barna szempárért, amiért talán még csendőr is lekapja a szuronyát. Mert csak csendőr keresheti az emberfiát a homokon. — Vándorgyűlés Majsajakabszállá sojn. Junius 29-én a kecskeméti Me zögazdasági Szakiskola Ifjúsági Ön képzököre a majsajakabszállási Gaz dakörrel együtt vándorgyűlést ren dezett Majsajakabszálláson.
