Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-03-22 / 23. szám

2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 22 Olaszország és Anglia békéi és revíziói akar 60 ezer főre emeljék a magyar haderőt, javasolta MacDonald a genfi leszerelési értekezleten Világesemény, mond hatnánk világ­szenzáció Mussolini és MacDonald Ró­mában tartott világpolitikai tanácskozá­sainak eredménye. A két államférfin közt olyan megállapodás jött létre,amely feltétlenül biztosítani akarja a világ bé­kéjét, ugyanakkor pedig jóvátenni az igazságtalan és tarthatfet'an békeszerző­déseket, mert ezek az igazságtalan bé­kék és a »győztesek« végnélküli fegy­verkezése veszélyezteti a világ népeinek nyugalmát. Anglia és Olaszország meg­egyezése után most már Franciaország­tól és Németországtól függ minden. A nemzetközi tárgyalások természe­tesen a legnagyobb mértékben érintik Magyarországot is. Kánya Kálmán kül­ügyminiszter, aki a tárgyalások idején állandóan Rómában tartózkodott, csak hétfőn este utazott el onnét, viszont Bethlen István gróf volt miniszterelnök — akinek külföldi utazásai hir szerint a Gömbös-kormány irányítása mellett tör­ténnek — vasárnap érkezett odia. A ma­gyar közvélemény a Jlegfeszültetob figye­lemmel kíséri' a világeseményeket, mint ahogy Magyarország teljes miértékben elfogadja és támogatja Mussolini béke­tervét is. PárisZban úgy tudják, hogy a béke- revizió gyakorlati megvalósítására Mus­solini négyes tanácsot szerveznie a négy nagyhatalom miniszterelnökeiből. Ez a tanács Európa diktátora volna. ítélete ellen nem lenne fellebbezés. Anglia, Franciaország, Németország és Olaszor­szág együtt döntene. A Matin azt Írja, hogy ez Franciaor­szág és szövetségesei számára elfogad­hatatlan. Párisban egyébként ma délben kezdte meg a francia kormány a tervezet ügyében a tanácskozásokat. Gömbös Gyula miniszterelnök vasár­nap rádió utján nagyjelentőségű nyilat­kozatot tett Magyarország békés politi­kájáról. A miniszterelnök ezt az üze­netet küldte a magyar nemzetnek, de a világ közvéleményének is: — MacDonald nyilatkozatának lénye­ge a mi szempontunkból a következő mondat: »Legyén Magyarország védő­bástyája mindenféle pestis és szélsősé­ges megsemmisítő törekvés ellen.« Ezzel tulajdonképpen a múltra vonatkozóan el isme :é ét fejezte ki országunkkal sZem- bein, a jövőre vonatkozóan pedig biz­tatásnak szánhatta nyilatkozatát. — Háború? Kinek jutna eszébe alig másfél évtizeddel a világháború után újból ehhez a politikai fegyverhez nyúl­ni? Az vagy ném tudja, mii: a háború, vagy nem ismerte fel annak következ­ményeit, vagy pedig annyira lelkiisme­retlen, hogy le kell bunkózni. Figyelemre méltó, hogy a berlini sajtó hűvös tartózkodással fogadja Mussolini béketervezetét. Rámutatnak, hogy Né­metország teljes egyenjogúságának elve nincsen Mussolini pontjai között, már pedig az egyenjogúság azonnali megva­lósítása ejangedhietetten előfeltétóié Né­metország csatlakozásának. Kossuth Lajos halálának emlékezete Hétfőn volt harminckilenc éve annak, hogy Kossuth Lajos Túróiban meghalt. Az évforduló napján a nemzeti egység pártja küldöttségileg kereste fel Kossuth Lajos sírját a Kerepesi-uti temetőben. A síremléknél Nagy Emil mondott beszé­det. Az ünnepség a Himnusz elénéklésé- vel végződött. A genfi leszerelési konferencián Henderson elnökölt. Az ülésen Mac­Donald nagy beszédet mondott s hangsúlyozta, hogy a lefegyverzett népek igazságot és szabadságot kö­vetelnek. Majd egy tervezetet terjesz­tett elő. MacDonald leszerelési terve szerint, mint a Press Association je­j lenti, a magyar haderő 60 ezer fő lenne, ugyanannyi, mint Görögor­szágé és Bulgáriáé. Jugoszláviának és Csehszlovákiának 100—100 ezer, Romániának 150 ezer főnyi sereget, Ausztriának pedig 50 ezer főnyi had­erőt irányoz elő a tervezet. Húsz ezer pengő államsegélyt utaltak ki a városnak a forgalmiadó részesedésből A városi háztartások körül ország­szerte és igy Halason is nagy nehéz­ségek mutatkoznak. Erre való tekin­tettel dr. Fekete Imre polgármester arra kérte a pénzügyminisztériumot, hogy a forgalmi adórészesedésböl Halas városnak is utaljanak ki ál­lamsegélyt. A kérelemre a polgármester most dr. Lukács Ödön miniszteri tanácsos­tól levelet kapott, amelyben arról1 értesítik, hogy a pénzügyminisztéri­um a belügyminisztériummal egyet- értőleg Halas városnak a forgalmi adórészesedésből 20 ezer pengő ál­lamsegélyt juttat. Az államsegély jótékony hatást fog kelteni a város mai nehéz pénzügyi helyzetében. Halason át rendezik meg az idén a kisgazdák távlovaglását Mint ismeretes a közönség előtt, része lesz az, hogy a távlovagló kis- néhány esztendő óta, minden évben gazdák Halast is érintik majd utjuk- megrendezik a kisgazdák távlovaglá- ban és itt egy éjszakát fognak töb sát Horthy István lovassági tábornok jeni. vteze tésével j Ezt a távlovaglást az idén május j Ä távlovaglás Halast érintő részé- 25. és junius 10-ike között rendezik nek részleteiről egyik legközelebbi meg és annak egyik figyelemreméltó számunkban számolunk be. Fabinyi elnöklésével nagyszabású ankéten vitatták meg a kormány iparos-segitő terveit A kereskedelemügyi minisztérium- | ban nagyfontosságu ankét kezdődött, i amelyen az egész ország területéről megjelentek a magyar ipar képvi­selői. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter hívta össze az értekezletet, amelyen részt vett a hét kereske­delmi és iparkamara kiküldöttje, a legutóbb felállított Ipartestületek Or­szágos Központja, a Baross Szövet­ség, a Keresztény Iparosok Orszá­gos Szövetsége, az Országos Kéz- müvestestület, az Országos Iparegye­sület és az Ipartestületek Országos Szövetsége. Az értekezleten megje­lentek Görgey István, Héjj Imre, Éber Antal és Müller Antal ország­gyűlési képviselők is. Fabinyi Tihamér miniszter az érte­kezletet fél 12 órakor nyitotta meg, (Ismertette azokat a terveket, a melyeknek megvalósításával a kormány a magyar ipar meg­erősítésére és felsegitésére törek­szik. Elsősorban a munkaalkal­mak teremtésének lehetőségei­ről szólt, majd részletesen foglalkozott a ho- szabb idő óta állandóan napirenden tartott hitelkérdések problémájával is. A miniszter beszéde után a külön­böző érdekeltségek képviselői szóltak hozzá a felvetett kérdésekhez. Válságba j uíott a dohány­termelés A m. kir. Dohányegyedáruság 1931 —32. évi költségvetési statisztikája szerint Magyarországon ez évben 630 községben 5386 termelő 43.768 kát. hold beültetett területen termelt 35,962.473 kg. haszonvehetö dohányt. A dohánygyárak 1931—32-ben fel­dolgoztak 2,869.318 kg. külföldi és 6,838.240 kg. belföldi dohányt. Elöállittato11 7,139.066 kg. pipa- és szivarkadohány, 93,856.997 drb. szi­var, 1.832,018.807 drb. szivarka. Kül­földről behozatott 1931—32. évben 760.559 kg. nyers dohány, 357 kg. pipadohány, 49.380 drb. szivar, 2 millió 903.355 drb. szivarka. Elada­tott 1931—32. évben belföldön: 7 millió 505.465 kg. pipa- és szivarka­dohány, 77 millió 182.143 drb. szi­var, 1.826,847.403 drb. szivarka. Kül­földre eladatott: 1931—32. évben 10 millió 813.967 kg. nyers dohány, 762 kg. pipa- és szivarkadohány, 80.728 drb. szivar, 11,501.756 drb. szivarka. A. pénzügyminiszter nyilatkozata szerint az 1930—31. évben 118.7 mii­hó drb. szivart állítottak elő, amiből idehaza 90.7 millió drb. fogyott el. 1931—32. évben már csak 93.8 mil­lió drótot állítottak elő a gyárak, amiből belföldön 77.1 millió darabot adtak el és 15,594.126 drb. került eladatlanul a raktárba. A csökkenés az előző évi fogyasztással szemben 13.6 millió darabot tett ki. A most folyó költségvetési évben a fogyasz­tás tovább csökken. Az idén 72 millió drb-ot állítottak elő, az átlagos havi fogyasztás 6.5 millió darabot tett ki, de ez az utóbbi hónapokban 4.5 millióra esett vissza. A Dohányjöve­dék bevétele a fogyasztás aláhanyat­lásával feltűnően megcsappant. 1930—31. évben a Jövedék bevé­tele 131.39 millió pengőt tett ki, 1931 —32. évben már csak 113.9 milliót s igy a bevétel csökkenése egy év alatt 17.46 millió pengő volt, E statisztikai adatok szomorú ké­pet mutatnak. Az ország lakossága elszegényedésével csökken a dohány- fogyasztás is. Halottak koponyái­ból főzött orvosságot a ceglédi kuruzslónő Példátlan és szinte elképesztő bün- ügyákta fordult meg a napokban a kecskeméti ügyészségen. A ceglédi rendőrség jelentette, hogy Türei Sán­dor, a ref. temető csősze a régóta örök álmukat alvó ha­lottak fejét levágja. Valahányszor egy-egy régi sirba uj ; halottat akarnak temetni és a sirt felássák, Türei a régi halott kopor­sóját fölnyilj as kiveszi belőle a kopo­nyát. Tanukat is kihallgatott a rend­őrség, akik vallották, hogy a kopo­nyát Dudás Mihályné veszi meg, aki javasasszony, sőt boszorkány hírében áll Ceg­léd kültelkein. 5—10 pengőt szo­kott a koponyák darabjáért fi­zetni. A javasasszony idegbetegeknek koty­vaszt a halálfejekből orvosságot kel­lő varázsszavak mormogása mellett — lidércnyomás ellen. Az orvosság félliterje 6 pengőbe került. A babonás ügy még nincs teljesen bizonyítva. A teljes tisztázás a ceg­lédi járásbíróságra vár, ahol csalás és egészségügyi kihágás címén indul meg az eljárás. A régi bérlők vették ki Ismét a város üzlethelyiségeit Sóstó szabadfürdőjére nem akadt bérlő Megírtuk egyik legutóbbi számunk­ban, hogy a város épületeiben az idén több üzlethelyiség bérlete járt le és amelyeknek bérbeadására néz­ve a város úgy döntött, hogy azokat nyilvános árverésen adja bérbe. 22 üzlethelyiségre nézve a nyilvános szóbeli árverést március 16, 17. és 18-án tartották meg a tanácsjegyzői ■ hivatalban. A gazdasági viszonyoknak érdekes tünete az, hogy az üzlethelyiségekre nézve a régi bérlőkön kivül más ár­verező nem akadt. A három árverési nap eredmé­nyeként mind a 22 üzlethelyiséget a régi bérlők vették ki, csupán egy üzlethelyiség volt a Tirmann Konrád- féle üzlethelyiség, amelyre sem a régi bérlő, sem uj árverező nem akadt. 10 üzlethelyiségnél a bérlők az ed- I digi bérösszegüknél tiz százalékkal I kevesebbet ajánlottak fel, mig a töb- I bi üzlethelyiségeknél a régi bérösz- I szegnél jóval alacsonyabb összeget. Egy üzlethelyiség volt csupán, ahol I több árverező volt, ennek ellenére I a régi bérlő ígért legtöbbet érte. j Az árverések eredményét egyik ; legközelebbi közgyűlés elé viszik és I a képviselőtestület dönt végső fokon I a bérbeadásokról. Itt írjak meg, hogy a város a Sóstó vizének bérleti jogát szintén árverésen akarta bérbeadni. Árve­rező azonban nem akadt és a város ' most újabb árverést hirdet a Sóstó ! vizének bérbeadására. A Sóstó ha­lászati jogát szintén bérbeadta árve­résen, egy árverező volt Kriszháber Lajos, aki négyszáz pengőért vette . bérbe a halászati jogot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom