Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-02-08 / 11. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 8 A finn—magyar tornász estély részletes műsora: 1) Hiszekegy - A vendégeket a város nevében üdvözli és beszédet mond dr. Gusztos Károly h. polgármester. 2) Az Óbudai Torna Egylet hölgycsapatá­nak társasgyakortlatai. 3) A férficsapat korlát bemutatója. 4) A KAC hölgyesa- patának bemutatója (torna és ritmikus gyakorlatok). 5) Férfiak lólengési gya­korlatai. 6) Az OTE hölgycsapatának ritmikus tornája. — 10 perc szünet. — 7) A ref. Szillády-reálgimnázium csapa­tának taf.ajtorna gyakorlata. 8) A férfiak csapatának müszabadgyakorHatai. 9) Az OTE hölgycsapatának bemutatója az 1934-i világbajnokság torna gyakorlatai­ból!. 10) Férfiak a nyújtón. 11) Díjkiosz­tás. Himnusz. A KAC vendégei kedden déli 12 óra­kor érkeztek Halasra Savolainen finn tanár és Pászty Elemér volt magyar bajnok vezetésével! a Kiskunfélegyházá­ról! jövő vonaton. A férfi csapat kedden Félegyházán szerepelt és a szerdán Kis­kunhalason megrendezésre kerülő- tor­nász estélyen a következők alkotják a MOTESz áftal kisorsolt IV-ik csoportot: Saarvalla sokszoros finn bajnok; Sarlós József Budapest és főiskolai bajnok; Antall Nándor volt magyar válogatott; Hencze, az OTE kiváló versenyzője; Ne­mere és Sallay, a magyar torna sport két üegtehetségésebb ígérete. Saarvá'a 18 éves egyetemi hallgató, aki az ef.ső finn olimpiai próbaversenyen Savolainent is megelőzve, első tett. (A többi próbaver senyéken betegsége miatt nem vehetett részt). Lovon tegjobb tor­násza Finnországnak; nyújtón utotlérhe- tetfen eleganciával végzi gyakorlatait és a vasárnap rendezett finn—magyar tor­naversenyen tiz induló közül az összetett versenyen a negyedik helyen kötött ki. (A tiz induló mind sokszoros váloga­tott!) Sarlós József, a Testnevelési Főiskola népszerű »Stari«-ja, a magyar torna­sport egyik legtehetségesebb művelője. Korláton és nyújtón egészen kiváló gya­korlataival fő erőssége volt a magyar válogatott csapatnak, müszabadgyakor- tatban ma nincs méltó ellenfele Magyar­országon. (60 pontos eredményével a világ legjobb tornászaival egy rangsor­ban van müszabadgySkodádban). Antal Nándor elegáns, könnyed gya­korlataival; Hencz (OTE) nagyszerűen képzett torna művészetévé'.; a két ifjú óriás a kecskeméti Nemiere és a kis­kunfélegyházi középiskolás Sallay a jövő Ígéretével, reményeket fakasztó munkájával sok boldog és fe'ejfhetétiten percét szereznek a halasi közönségnek. Nem szabad megfeledkeznünk bájos hölgy vendégeinkről, hiszen az OTE hö'lgycsapata már az ország határain túlterjedő hírnévre telt szert nemcsak azért, mert Buday Anna kiváló vezetésé mellett a legjobb és legszebb sportot adják, hanem azért is, mert Óbuda hölgyei a legnehezebb gyakorlatokat is bájos könnyedséggel, férfiakkal konku­ráló biztonsággal hajtják végre. A KAC hölgycsapatát nem ismerjük. Annyit azonban tudunk, hogy a hölgyek, ha valamire vállalkoznak, azt egész sziweil és te’kes akarattal meg is tud­ják tenni. Varga Jenő tanítványait, a Sziiády- reálgimnázium, talajtornacsapatát, nem kell bemutatnunk, hiszen sokszor láttuk őket munkában és a merész gyakorlótok gyönyörűséggel töltötték meg szivünket. A tornász estély rendezőbizottsága — Varga Jenővel az élen — mindönt elkö­vetett, hogy nagyszerű sportot, feledhe­tetlen estét adjon Halas város közönsé­gének. A legnagyobb jutalom és elisme­rés az tesz, ha: a közönség lelkes és megszokott szereltével. támogatja a sportot és biztatást, uj erőt ád a jövő küzdelmeire. * A Kiskunhalasi Nagykátozi Sport Kör б-én megtartott tisztújító közgyűlésén egyhangúlag a kővetkező tisztikart vá­lasztotta meg: Elnök: Jeremiás Lajos giiimn. tanár; a elnökök: Szabó Antal is­kolaiigazgató és Nagykátozi Dezső; ügy­vezető-e hők: dr. Grosz Dénes ügyvéd; titkár: Körpel Andor; ügyész: dir. Juhász Pál ügyvéd; pénztáros: Huszágh József; ellenőrök: Kis Károly és dr. Rosen féld Pál; jegyző: Lovasi Béla; szertáros: Czagány M. Károly. — A közgyűlés dr. Bódi Lajos ügyvédet, az egyesület ko­rábbi elnökét egyhangúlag örökös dísz­en cikké választotta!. Az uj tisztikar és a választmány első Ízben 11-én, szombaton üli össze az 1933. évi programm megál- lapitása céljából. Mint értesülünk, az uj tisztikar első és legfőbb feladatának te­kinti a társegyesülettel való sport barát­ság maradékta'an helyre állítását és ki- mélyitését. Anyakönyvi hírek — Január 29. — február 5. — SZÜLETTEK: Takács Pál és Horog Juliannának halva született leányuk. Kováts Ferenc és Dózsa Rozáliának László és Pál nevű fiuk. Hegyi József és Kántor Máriának Imre nevű fiuk. Czékus Gáspár és Gre- gus Erzsébetnek Irén nevű leányuk. Tóth Szilveszter és Hrancsár Ilonának Szil­veszter nevű fiuk. Orosz László és Mar­ton Eszternek Ferenc nevű fiuk. Kátai Benő és Tóth Rozáliának Ilona nevű leányuk. Fekete Margit Annának Margit nevű leánya. Szalai Szilveszter és Bá­lint Máriának Ede nevű fiuk. Mészáros Mihály és Szabó Máriának Katalin nevű leányuk. MEGHALTAK: Dobos Jánosné Veres Klára 56 éves korban, Tegzes Illésné Fehér Judit 67 éves, Ábrahám Juliánná 8 hónapos, özv. Babenyecz Imréné Vancsik Juliánná 80 éves, Horváth Andrásné Kovács Ilona 30 éves, Boldizsár Árpád 26 éves, Nagy György 83 éves, Terhe Kálmánná Viza Veronika 31 éves, Matkó József 82 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Gyöngyi Lajos Nagy Viktóriával, ökördi Sándor Nagy Judittal. Hegedűs István Kürti Mária pusztamérgesi lakos­sal. Varga János Lukács Rozáliával. Nagy Sándor József Hegedűs Veroniká­val. Kovács József prónayfalyai lakos Varga Rozáliával. Bitó András kiskun- miajsiai lakos Sej ben Máriával. Barna Já­nos Bazsa Máriával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Garas Benő Paprika Erzsébettel. Ko­айак шв шля ■ ашшшшшшшшя vács В. Imre Sebők Máriával. Krug Jó­zsef Nel Matilddail. Vég Károly Tagai Etelkával. Kákonyi Ferenc Horváth Jo­lánnál. Minda József Móczár Juliannával. Ennek az árverésnek megtartását az ár­verés határnapot megelőző utolsó előtti hétköznapon déli 12 óráig be kel! jelen­teni. Az árverést a bejelentő fél távol- létében is megtartom. 2647—1932. vght. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Dr. Juhász Pál kiskunhalasi ügyvéd ál­tal képviselt Horváth Gáborné úgyis mint kk. Tóth Ilona t. és t. gyámja ja­vára 3000 P tők© és több követelés já- rüékai erejéig a kiskunhalasi kir. járás­bíróság 1932. évi P. 4319. sz. végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől 1932. évi dec. 1-én tefoglalt 1705 P-re becsült ingósá­gokra a kiskunhalasi kir. járásbíróság vght. 2647—1932. sz. végzésével az ár­verés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XLI. te. 20. §-a a’apján a megnevezett ügyvéd által képviselt javára, továbbá a foglalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más foglaltaitok javára is, az árverés megtartását elrendelem, de csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú igényke­reset folyamatban nincs, — végrehajtást szenvedő lakásán, Kiskunhalason, Ba- ÍOta-puszta 55. sz. a. és folytatólag Bai- lota-puszta 56. sz. a. leendő megtartá­sára határidőül 1933. évi február 10. napjának délutálni 3 órája tűzetik ki, ami­kor a birói'ag lefoglalt: bika, kukorica- morzsotó, rozs, gyüjtőgép, vetőgép, szánkó, széna, kocsi, tó, sertések, puly­kák, birkáik stb. s egyéb ingóságokat a a legtöbbet Ígérőnek, de legalább a becsár kétharmadrészéért, készpénzfize­tés mellett el fogom adni még akkor is, ha ia bejeentö fél a helyszínen nem je­lenne meg, ha csak ellenkező kívánságot írásban nem nyilvánít. Kiskunhalason, 1933. január 18. Ulrich József kir. jbir. végrehajtó. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS Amerika Felfedezése .......... IDEGENBŐL FORDÍTOTTA: anonim lllllllllllllllllllli" Folytatás 12 Alig lépett néhányat a vezér, különös, nehéz szag csapta meig az orrát. Sassze>- m© fürkészve kereste a nehéz szag okát s hamarosan meg is lelte. Nyoto-tiz mé­terre ejotte a rendkivül szűk s folyon­dárral, páfránnyal át- meg átszőtt ös­vény szélén emberi holttest feküdt hat nyatt, táfcoUt szájjal’1, iszonyúan eltorzul­tam Még a vasídegzetü Kö’umbus is megdöbbent az iszonyatos látványra. Közelebb meint a hullához s alaposan szemügyre vette. Csakugyan: emberi halott volt. Hatal­mas, jólmegtermett, férfi holtteste, ki­nek csupasz töStén ezernyi vöröshangya lakmárOzott. Hogy ki vagy mi olthatta, ki a hafbtt életét, már nem lehetett megalapítani. Legalább egy hét óta hel­verhetett már oft az ösvényen s annyira szétrágták a hangyák, hogy itt-ott már csontja is kifehéredett a húscafatok kö­zül. — Bármilyen lesújtó is — mOrfondi- zá'-t suttogva Kolumbus, — hogy már az euső lépések után hallottba botoltam, mégis megnyugvássá' kell tudomásul vennem, hogy hozzánk hasonló emberek laknak itt az ismeretlen földön. Még pe­dig, úgy látszik, óriások, mert hiszen ez a holttest testvérek között is van vagy két méter harminc centiméter. Bizonyos, hogy életében hatalmas szál Herkules tehetett, akivel nem tett volna ajánlatos egyedül talá'kozni ebben a vadonban. A vezér most felemelkedett guggoló helyzetéből s fetemeív© pisztolyt szoron­gató jobbját, intett a matrózoknak, hogy jöjjenek közeTehb. A következő pil'anat- ban valamennyi embere körülötte állt s elképpedve csodálták a förtelmes holt­testet, amelynek szétnyílt szájából hatal­mas fogsor villogott. — Mondtam ugye ,hogy jobb félni, mint megijedni — mormogta maga élé meredve Kolumbus. íme, itt van az első mementó, hogy minden eshető­ségre készen kell lennünk, ha beljebb akarunk merészkedni ebbe az ismeretlen világba. Vigyázzatok, mert hamarosan nemcsak halott, de eleven óriások is utunkat állhatják. E szavak után újból megindult a girbe-görbe ösvényen Kolumbus. Mint­egy száz méterig akadály nélkül' halad­hatott. A szeme úgy járt, mint a zsák­mányra leselkedő hiuzé, mindent meg­figyelt és mindent észrevett s nem ke­rülte el figyelmét az egyik fa tetején lapuló majom; sem. Néhány másodper­cig farkasszemet nézett Ko’iumíbussal, aztán furcsa, vonítás félé hangot halla­tott s a kezében í)évő hatalmas kókusz­diót teljes erővel a vezér felé vágta. Ha öa nem kapja fejét Kolumbus, hát alighanem szörnyet halt volna, mert pontosan a koponyáján loccsant volna a másfél kilós gyümölcs. De ez csak epi­zód volt. Ä tréfás kedvű majom néhány ugrás után eltűnt a fák között s Kolum­bus figyelmét ismét más dolog vonta magára. Egy ijesztő figura meredt rá az ösvényen, egy fából faragott ördög­kép. Kolumbus megtorpant. És percekig ámulta a lélegzetet elállitó látványt. Az ördög olyan művésziesen volt kifaragva, hogy a vezér az első pillanatban azt hitte, e'even s hogy rögtön rárohan. Vi- gyori fintorával, szőrös testével való­ban hajmeresztő látvány volt itt az er­dőben. Szinte félve közelített feléje Ko- llumbus s a mögötte csörtető matrózok. — Úgy látszik, bálványimádók e föld­nek ős’akói — magyarázkodott emberei­nek Kolumbus. A rossz szellemet ide­áll itatták az utunkba, hogy visszaker­gessen bennünket a hajóra. Látszik a frissen feltúrt földtől is, hogy csak rö­vid idővel ezelőtt állították ide a mi visszariasztásunkra. No de mi már Jézus Krisztus nevében indítottuk útnak emisz- sziót s igy senütiifée bálvány hatalma nmem foghat ki rajtunk. E szavak után alaposan megrázta Ko­lumbus a bálványt s recscgve-ropogva kidöntötte he’yéből. Fétetlmetesen nagyot zuhant a belül üres fakéreg s különös hangjától minden matróznak égnek me­redt a hajaszá’a. A feldöntött faba-vány üres belsejéből egy óriáskígyó tekergödzött eő. Kolum­bus és a matrózok rémültein ugrottak et a kigyó utjából, amely néhány szempil­lantás alatt eltűnt a sűrű bozótabn. — Micsoda hatalmas állat! — kiáltott fel az egyik matróz, akit a gyors iram­ban elsikló szörnyeteg ügy megütött a farkával, hogy bukfencezve terült e! a földön. Kolumbus volt az egyetlen, aki nem vesztette el lélekjelenlétét — Emberek! — kiáltotta nyugodt hangon — ne veszítsétek el fejeteket! Ez az óriási hűlő azt se tudja, hová mene­küljön rémületében. Tő’© tehát nem kel rettegnünk. Ellenben, kétszeres elövigyá­zatosságra van szükségünk, mert, úgy látszik, hemzseg ez az erdő az óriáskí­gyóktól. Nyissátok ki tehát jobban a sze­meteket és a’aposan figyeljétek meg a fatörzsaket. A kígyó csak akkor támad, ha fára tud csavarodni. Csak fáról veti magát áldozatára, hogy hatalmas gyű­rűivel szétmbrzsolja. A jótanácsot megköszönték a matró­zok s most már az eddiginél is körülte­kintőbben és óvatosabban haladt előre az expedliciós csapat. Kolumbus, aki to­vábbra is az élen haladt, mindéin perc­ben megállt s mindem idejét megfeszítve figyelt, kémlelt és szimatolt. De a mada­rakon s néhány elsuhanó majmon kívül semmífée élőlényt nem tudott felfedezni. Mintegy két ki óméternyi távolságra tehettek ekkor már a parttól. Az ösvény ettől kezdve egyre jobban szélesedett, amiből arra következtetett Kolumbus, hogy a közelben falunak vagy városnak kall tennie, vagy legalább is olyan hely­nek, ahol nagyobb tömeg benszütótt él állandóan együtt. És csakugyan, alig tett meg a széteis úton vagy száz lépést, óriási tisztást látott maga; előtt. A tisztáson fantaszti­kus a’nkiu falu tűnt ©lő az ágak közük Mint egy vezényszóra,, úgy torpant meg a csodalatos látvány, láttán a fel­fedező különítmény. Magas cölöpökön hatalmas madárfészkek bimbálództak a szélben. Gallyakból és tevétekből össze­tákolt fészkek, amelyek nyilvánvalóan egy kezdetleges néptörzs lakóházai te­hettek. ötven-hatvan fészekházat olva­sott meg az e ső szemkapásra Kolumbus, amiből könnyű volt megá'lapitania, hogy mintegy 250—300 íakOsbó» álló benszü- lött falu áll előtte. A benszülöttek, bár közülök egyet sem látott, házaik után ítélve rendkivüi a'acsony színvonalon áló ősemberek lehettek. (Folytatjuk).. Helyi Értesítő Lap vállalat-nyomda, Kiskunhalas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom