Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-12-23 / 102. szám
1933. december 23, szombat XXX1I1. évfolyam. 102. szám. / Politikai, társadalmi és közgazdasági lat) ELŐFIZETÉSI ÄR EGY ÉVRE. Ш«1уЫвш ••• IS P — Vidékre ................. ........ 1C P EGY SZÄM Ara is fillér I MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőségi Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében Karácsonyi emlékezés a déli területek felszabadulására Irta: MEDVEGZKY KAROLY gazdasági főtanácsos A »Győzhetetlen Nap« születése napjára december 25-ikére tette; a diadalmas kereszténység aZ isteni Mesternek: Krisztusnak érkezését a megtestesülés inkarnációs karácsonyi szimbólumában. A hellén és a római kor a mindent éltető és mindent teremtő Napnak (Natalis Solis invicti) főünnepéül szentelte ezt az évfordulót. Egyiptom világhírű uralkodóit a Nap fiainak (Fá-Rá-O) tekintették. Az antik kultúra összeomlása után az örök- ifjuság Istene: a szeretet szent forradalmának Prófétája: Krisztus ra- gyogtatja le glóriájának vakító sugarait az egész földkerekségre a Születésnek és a lelkek átalakításának több évezredes misticizmusával nagy-karácsony napján. A mindent uj életre teremtő Krisztusi »Nap« ujjászüietési nagy ünnepéből a fehér-kedvesen havas, mégis tüzesen meleg karácsony elbűvölő hangulatából. A háború utáni óvek kietlen szomoruságos mezőnyeire kell visszatérnem. Az első déli kerületek felszabadulási nagy eseményét kiemelni, melynek 1934-ben kell folytatódnia a Magyarok Istenének segítségével. Ezt most már a nagy világ is ügy érzi s az idegen cégtáblákat az első nap újra át fogják festeni magyar nyelvre, mint azt 1921-ben örömmel élveztük. Róma aranykorának legnagyobb költője Horatius sokszor kárhoztatta az anyák által elátkozott háborút. »Bellaque matribus detestata«. Ilyenkor kinyillik Pandora szelencéje és minden elképzelhetetlen rossz háramlik a halandó emberekre. Különösen a közgazdasági felfordulás túlhaladta a legvakmerőbb elképzelés méreteit is, a hírhedt 1918—19. években. Ki merte elgondolni, hogy a demarkációs országhatár feltolódjék Magyarország közepére ? Kisszállás, Mélykút, Érsekesanád irányvonallal, levágva — ha átmenetileg is — a bajai háromszöget. Ki merte rossz álomban is maga elé képzelni Bécs —Budapest—Istanbul nemzetközi vasúti fővonal két évig felszedett gó- Jiátsineit Kelebia előtt? Nyugatnak és keletnek kettőbe törött megszüntetett forgalmával s a bácskai mel- lékvtasutaknak ma is felszedett sínpár jai körül 15 éve kigyepesedett dudvamezőkkel. A teljes balkáni jelleg kedvéért Mélykút—Bácsalmás között lovakkal és ökrökkel kellett a vasúti teherkocsikat bevontiatni abban az időbe,n 1921 aug. 20-ig. A megszálló hatalom a nagyobb gazdaságokat zárgondnokság alá hegyezte s a sok viszontagságok között tiszta haszonnak megmaradt mor- zsaléknyi letétekét még most 12 esztendők leforogtával sem utalta vissza igazságüigymimsztériiumából. A zárlati kezelésnél voltak olyan két dunai hajós tengeri eladásaik is, hogy a nagy összegű vételárat a zárgondnok helyett újra a vevők vették fel kezeikhez a zágrábi Adria banktól Ezen eladási kalandnak hivatalos vizsgálata talán még ma is folyamatban van. A bajai háromszöget két évvel hamarabb kellett volna Clemiencaau párisi békeelnök parancsára kiüríteni, már 1919 őszén. Különböző fogásokkal sikerült ezt még két keserves esztendőre kitolniok. Ám a párizsi kivonulási rendelet »Souveniré« emléke gyanánt kivonultattak maguk helyett 70.000 drb. szarvasmarhát és lovat melyeknek kétharmad része sohasem került vissza a Száván túlról a hadműveleti fordulat címén mindeddig kiemeltetett a kártérítési kötelezettség alól a tárgyi igazság teljes megcsúfolásával. Végre lepergett a kínos két év is; 1921 nyarán visszarakták a kelebiai síneket, keresztül engedték az első gyorsvonatot egy ünnepélyes júliusi napon, melynek vártára sokan ösz- szesereglettek a pestmegyei területen. Gondolva, most már közeledik a felszabadulás nagy napja, mely iránt a fővárosi Gellért-szálló II. emeletén a »Mission Militaire Franchise« hivatalában lehetett érdeklődni. Kiderült az is, hogy Mélykút község megszállása teljesen alaptalan és jogtalan volt; a fraincia hivatalos demarkációs vonal Almáson át volt berajzolva. Az almási állomást Ruda- csot Magyarországnak, a nagy állomást a megszállóknak tartva fönt. Végre Bethlen István gróf kormánya keresztül vitte a bajai—ujsze- gedi és baranyai háromszögeknek éveken át húzódó felszabadítását. A visszacsatolás nagy emléknapját az olasz »Via Venti Settembré«-k min* tájára mindeddig nem örökieítték meg sehol. »Felszabadulás útja« vagy »Augusztus 20 útja« elnevezésekkel az érdekelt városokban. w Szabadkát — sajnos — eddig nem kaptuk vissza, dacára, hogy 1921. őszén a nemzetközi határkiigazitó bizottság még 45 községet vissza utalt javunkra s ez a jogunk akkor papíron maradt, szerencsétlen csere-ben rélési kísérletezések miatt eddig — sajnos — érvényesítve nem lett. Szabadkára gravitáló nagyobb tejgazdaságok tejkészletüket kénytelenek voltak, mint a Moson és Sopron környékiek is Budapestre irányitani. Szabadka nagy északi körzete élelmi áruval és fogyasztásával Kiskunhalas városát kereste fel. Minden kárban, szerencsétlenségben ugylátszik van valami haszon, ami át a kiskunsági székfőváros gyors elörefej- lődésében nyilvánult meg. Közgazdaságilag kezdi Szabadka szerepét játszani. A mezőgazdaság uj élete a visszacsatolás után sokat küzdött a kezdeti nehézségekkel, a pénzbélyegeií 1 í zési átvételi elismervényetoet soha- j sem váltották be eddig; sem az adókba be nem számították. Állatok és termények kivitele enge- | délybez volt kötve s a külföldi ma- | g'as árszínvonalat gazdaközönségünk j bürokratikus akadályokból nem élvezhette, ellenben a pénizfelszapori- tási érték elolvadásnak terheit szenvedte. Dohányáért októberben megállapított árakat kapott, semmivé szétolvadva januári és februári beváltásáig. Ez úgy elvette kedvét, hogy állami és alapítványi bértelepeken a kötelező dohánytermesztést kényszeritették reá 1922-ben, kimoz(- ditás terhe mellett. Manapság ennek épen ellenkezője van, dohánynál és cukorrépánál is. Hízott állataink kiszorultak, egyszerű kitiltással a bajtársias(?) nagy német piacokról és uj fogyasztási helyeket kellett kiverekedniük Itália—Sveic és a párizsi jubvásár területein. Erőteljes többtermesztési fejlődés után túltermelési jelek mutatkoztak a kenyérgabonánál; a szomszédos államok bojkottja miatt malomiparunk leállóit s az árszínvonal teljesen lemorzsolódott. A jövő szempontjából fokozottabb szálas takarmány és abratomagter- mesztés felkarolása látszik indokolt- ínak s a kisgazdasági üzemeknek korlátlan jövedelmezhetőségü ágazatait; export csemegeszőlő, gyümölcs, baromfi, export burgonya, méz és selyemtermékek, tejtermelés fokozását mindenkép előmo zdi tani kell. A megcsonkított kis Magyarország baromfi kivitele kezdi már a régi nagy Magyarország exportját elérni, ilyen esüggedetlen, kitartó munkával kell előrehatolnunk, a szántóföldi termelés átszervezésével. Karácsony szent áhítatában szinte érezzük a várva-várt nagy területi változás isteni szózatát a közeljövőben kicsendülni: »Föl Trianon lesaj- toltjai. Я dicsőség napja elérkezett.« A mezőgazdasági termelés Irányítása Irta: GESZTELYI NAGY LÁSZLÓ egyetemi m. tanár. A sajtóban és a gazdák összejövetelein sokat foglalkozunk mostanában azzal az elgondolással, amelyet vitéz Purgly Emil, volt mezőgazdasági kamarai elnök s ny. földművelésügyi miniszter vetett fel1, hogy valami utat mutasson a mezőgazdaságnak a mai nehéz helyzetben. E gondolattal kapcsolatban megjelentek az ellenzők, a tagadók, mart szerintük ez a gondolat rést üt a termelés szabadságén és nem hozza az egész gazdatársadalmat máról-holnapra jobb helyzetbe. Éppen olyan ez, mint mikor valaki az éhhalál küszöbén áll és azt kívánja, hogy hat fogásos ebédet ehessen, holott egy darab kenyér is meg tudja menteni az elpusztulástól. Teljesen igaz, hogy a termelés irányítása nem fogja va magyar mezőgazdaságot máról-holnapra rózsás helyzetbe hozni, de határozottan segíteni fog a gazdatársadalom igen jelentékeny részén, ami mégsem lekicsinylendő. A termelés irányítása nem kíván beleavatkozni abba, hogy ki mit termeljen, hanem a mezőgazdaság országos irányítását kívánja szolgálni, hogy megszűnjék a mostani tervsze- rütlenség, kapkodás, ötletszerűség, hanem egy határozott és céltudatos termelési irány induljon meg, mint ahogy ez sikereket ért el Olaszországban, Németországban és Ausztriában egyaránt. Nem akarja senki a minisztériumra bizni annak a meg- óllapitását, hogy a mezőgazdasági termelésben ki milyen szerepet kapjon, itt csak arról van szó, hogy az értékesítés céltudatos megszervezésével, a kereskedelmi szerződéseknek olyan irányú megkötésével, hogy az biztosítja bizonyos cikkek szerződés melletti termelését és értékesítését, kívánja e mozgatom szolgálni a gazdatársadalom érdekeit. A szövetkezeti értékesítés bekapcsolásával a kis emberek számára is lehetővé válik az irányított termelés hasznában való részesedés, sőt a mezőgazdasági munkásság is nagyobb kereseti tehetőséghez jut, a több munkáskézét foglalkoztató ipari növények, különböző szántóföldi és kerti magvak, zöldségfélék stb. termelésével. A szervezett termelés az irányban is közre kiváji katini, hogy a mai 30 millió pengő körül lévő és itthon: is termelhető gazdasági cikkék behozatala itthoni termeléssel kiküszöböl tessék, továbbá, hogy azok a cikkek, amelyek külföldön kelendők (olajos magvak, heremagvak, lucerna, lóhere, borsó, saláta és egyéb zöhb ségfélék magva!) szerződéses termeléssel a külföld igényeinek megfelelően tegyenek termelhetők. A magyar mezőgazdaság magára eszmélésének, határozott elindulásának kifejezője kivan lenni a termelés irányítása, amely a nemzeti munkatervben is helyet foglal és amelyet kerettörvénybe foglalni és a mező- gazdaság javára hasznosítani a kormánynak, az érdekképviseleti szerveknek és a gazdatársadatomnak egyaránt kötelessége. Az értékesítés igen sok mértékben ma is befolyásolja és irányítja a termelést, mert a gazdatársadalom igyekszik olyan cikkeiket előállítani, termelni, amelyeket a piac keres. A jövőben a mezőgazdasági cikíkek belföldi és külföldi értékesítésére is befolyást kíván a gazdaközönség a maga számára és igy a kereskedelem munkája révén már irányított termelés van jelen, amely így a termelő gazdaközönséget abban az irányban igyekszik befolyásolni, amiként az a piac igényeinek legjobban megfelel. A szervezett, irányított termelés a mai kétségkívül meglevő termelési rendszertelenségbe, sőt mondhatnánk anarchiába, rendszert, tervet, egységet akar bozni kizárólag csakis iá termelő gazdaközönség javára és érdekében. Ne hallgasson tehát a gazdaközönség azokra, akik az ellentá-
