Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-12-16 / 100. szám

2 oldal KISKUNHÄLÄS helyi értesítője december 16 Csak főzzek beléndeket — üzente Királyné — később elmondották ne­kem, hogy a beléndieknek olyan, ha- . tása van, hogy aki beszedi, az meg- j bolondul tőle és öngyilkos lesz. Em- i legelték akkor nekem, hogy több j halasi egyén is a beléndek hatása alá került. Én akk(br dupla 1 adag beléndtekiet főztem az uramnak Ugyancsak egy deci vízben, amely j azután féldecire főtt le és ezt is a borába kevertem. Ez a beléndek i adag aztán hatott. Az uram a nyo- j mában össze-vissza kezdett be- j szélűi összefüggéstelenül, mire' be- | hoztuk a városba és itt az ;orvos j elmebbajos tüneteket konstatált rajta. Azt ajánlotta, hogy vigyük vissza a , tanyára és vigyázzunk rá. Jelentkezik a kínzó bűn- j tudat I — A második beléndek adag után j nagyon féltem és éreztem, hogy rosz- szat tettem. Lelkiismeretfurdalásaim voltak, de nem tudtam sokáig fog­lalkozni velük, mert férjem durva- | ságai ismétlődtek és megint nagyon ! elkeserítettek. ! Királyné ismét meg­jelenik — Fokozta nyugtalanságomat az, hogy Királyné eljött hozzám és lep- j lezeMenüi pénzt kért tőlem. Én lát­tam, hogy most már zsarolnak és erre még inkább megijedtem. Az­nap este, hogy Királyné nálam járt ; a vacsoránál férjem a bicskájával rohant nekem, hogy legyilkol, csak Varga P. István kocsis mentette meg akkor az életemet. Férjem lassan le­csillapodott, elhagyta a szobát és ekkor a kocsis a következőket mon- i dotta: ; — Na, még mindig nem hiszi, hogy férje a beléndek magtól meg­zavarodott. Nem látta, hogy most is meg akarta gyilkolni és az éle­tére tör? teöemiségből került a férjem, ai pincébe [ és ott megfulladt. Ki is tartottunk valló- : másunk mellett. Az ügy vizsgá'a'tát le­zárta a hatóság és ettől kezdve ke­gyetlen zsarolásokat vitték véghez el­leniem Varga, és Kaí-onárié és már annyi­ra, vitték a dolgot, hogy 1932 nyarán elhatároztam, hogy öngyilkos leszek. Amikor Juhászné igy elmondja a gyil­kosság történetét, az elnök elbe tárja a csendőrségen, a rendőrségen és a vizs- gálóbÍrónál tett vallomásait, ahol éppen ellenkezően vallott és mai vallomá­sával az teljesen eltérő. Juhászné elmondja, hogy a jegyző- j könyvbe másként vették azt be és mai \ vallomása a mérvadó. j Az elnök elébe tárja régi vallomását, j mely szerint három Ízben próbálkoztak azzal, hogy beléndeket itatnak Juhász- 1 szál és sokat beszéltek Vargával előző- j leg erről, hogy mikor pusztítják el Ju- i hászt. Eőször fel akarták akasztani, : majd Juhász puskájával akarták le- 1 lőni és azután határozták el, hogy a ( pincében végeznek velő. Az asszony erre folyton azt hajtó- i gatja, hogy a '■jegyzőkönyvbe tévesen ! került a valóm ása, a gyilkosságét elő- j re nem tervezték ki és a fontosabb rész- 1 letekről semmit: sem akar tudni. Közben hirtelen rosszul tesz, majd ' néhány percnyi szünet után arra tér ki, j hogy Varga volt az, aki mindenáron ■ arra akarta rávenni, hogy tegyék el láb j alól a férjét, sőt egyszer azt is mondta ; neki, hogy siessenek vele, mert Juhász j őt meg akarja gyilkolni. A gyilkosságot együtt követték el. j Amikor Juhász a, pince elé ért, együtt j lökték le a pincébe, de ezt mind a ; rossz álom hatásla alatt. Ezután megbe- j Szélték, hogy a dolgot úgy tüntetik fel, ; mintha véletlen szerencsétlenség tör- j tént volna. Vall a tettes társ gyilkosság éjszakáját és arról vall, hogy Juhászné egyedül lökte a pincébe az urát. ■ ,ч ; Nem akar emlékezni régi vallomására és nevetséges kifogásokkal ál elő, hiába tárja elébe az elnök a felvett jegyző­könyveket,. /■ — Beszéltek-© arról, az első beléndek után, hogy Juhászt saját puskájával agyonlövik? — kérdezi az elnök. — Igen. De nem vállalkoztam rá és arra sem; voltam hajlandó, hogy Ju­hászt fe’a,kasztjuk. A gyilkosság éjszakája Varga' ezután a gyilkosság éjszaká­jára tér rá. Ezt vallja: Este Juhászné azt mondta nekem, hogy éjszaka; menjek be hozzá és aggo­dalmaimra azt válaszolta, hogy az ura nincs otthon, bátran bemehetek. Bemen­tem a szobába és utána Juhászné kive­zette; az urát a szobából, lelökte la pin­cébe és amikor az ki akart jönni, akkor fejbevágta baltával. Juhász segítségért kiáltozott. Ezután rázárta az ajtót és megkért arra, hogy figyeljem, meghalt-e már. Juhászné lefeküdt. Később kizár­tuk a pince ajtaját. Keresésére; indul­tunk, a cselédség előtt azt a látszatot keltve, hogy részegen, véletlenül esett a pincébe. Varga vallomásában az egész dolgot az asszonyra akarja bántani. Izgalmas szembesítés — Másként váltott a csendőrségen — mondja az elnök. — Ez a vallomásom az igazi! Az e’nök ezután szembesíti Vargát Juhászáéval. Juhászné a szemébe mondja Vargá­nak, hogy vallomása nem igaz. Nem igaz, hogy egyedül lökte le az urát a pincébe és baltával félbevágta. Együtt vezették ki Juhászt a szobából és a — Másnap ismét megöléssel fényé- i getett a férjem és én ekkor végső elkeseredésemben kirohantam az ud­varira és a kútba akartam ugrani. Kis fiam szaladt ki utánam és síkot j főzni kezdett. Ez akadályozta meg az öngyilkosságomat. . A rémes éjszaka rövid ! története — Férjem a beléndekes borból más­nap is ivott, nyugtalanul aludt és én borzalmas álmot álmodtam. Azt ál- 1 modtam, hogy férjem legyilkol engem is, meg a gyermekeit is. — Varga P. Istvánnal este arról be- ■ Széügettünk, hogy férjemet a pincébe dobjuk. Én, amikor rémes álmomból ' felriadtam, láttam, hogy férjeim támo- i lyogva felkel, meggyujtja, majd újra j eloltja a lámpát. Ekkor felkeltem és azt mondtam neki, hogy jöjjön ki a- levegő­re, sétáljunk és nézzük meg a borokat, ö eleinte ellenkezett, hogy nem, jön kj, | de később mégis kivittem az udvarra és ott sétánk közben a pincéig haladtunk. A pince ajtaja nyitva volt, mert épen forrtak a borok és Viarga kocsissal — aki a pince ajtónál á’it — belöktük férjemet a pincébe. — Én ekkor rettentően megijedtem és elkezdtem futni. Addig futottam, mig össze nem estem. Hogy azután mi tör­tént, arról már nem tudok. Varga "P. István az éjjel folyamán beszólt hoz­zám, hogy csönd van a pincében, sem­mi nesz sem hallatszik. Reggel férje­met felhoztuk a pincéből és behoztuk a városba. Ekkor már halott volt — A csendőrség az ügyben nyomo­zást folytatott és Varga P. István ki­oktatott, hogy hogyan vallják. Azt mondta, hogy. mondjam azt, hogy vé­Már 11 óra elmúlt, amikor az elnök félbeszakította Juhászné kihallgatását és az asszony bűntársának, Varga Pólyák Istvánnak a kihallgatására került a sor. Varga István; vallomása nagyon el­térő volt Juhászné vallomásától. Elő­ször arról szólt, hogy a gazdája nem volt hozzá goromba, de arról sem tud, hogy feleségével rosszul bánt Volna. 6 mindég úgy ismerte Juhászt, mint aki feleségével szemben mindég jó volt. Ezután részletesen arra tért ki, hogy hogyan került az asszonnyá', bizalmas viszonyba. Alig, hogy Juhászékhoz ke­rült, a városból együtt jöttek ki kocsin a tanyára. Útközben az asszony szemet vetett rá, ő ellenkezett, de az asszony аппута erőszakoskodott vele, hogy jó­ba lettek. Múltak a talapok. Juhászné megkérdezte tőle, ismeri-e a beléndeket? Mit akar vele? — kérdeztem. Azt akar­ja megtudni, hogyan kell azt elkészí­teni, az urának akar abból adná, mert attól elmebajos lesz és beviszik a bolondokházába és megszabadul tőle. Én szedtem neki többizbein — folytatja vallomását, — amiből többizben is ita­tott az urával. Egy Ízben azután Ju­hász, amikor rosszul lett, kocsin a vá­rosba hozta Juhászné a városi főorvos­hoz. A főorvos azt mondta, hogy meg­figyelés miatt hagyjuk a kórházban. Ju­hászné ezt nem tette meg és később mondta nekem, hogy félt attól, hogy ha az ura kijózanodik, akkor rájönnek a dologra. — Tud-e arról, — kérdezi az elnök, — hogy a beléndekes borból magát is meg akartai kínálni Juhász? — Igen, Juhászné intett, hogy ne igyák belőle. Varga is, mint Juhászné, eltérőleg régebbi vallomásuktól, mondja el & pince előtt megragadták és együtt lök­ték oda be. Özv. Királyné tagad Az izgalmas szembesítés 'után la bíróság a harmadrendű vádlottat, özv. Királynét hallgatja ki. özv. Ki­rályné tagadja, hogy Juhásznét rá­beszélte volna a gyilkosság elköve­tésére, majd igy folytatja: — Nekem Juhászné sokát panasz­kodott férje ellen és én erre azt mondottam neki, hogy kisebb rneny- nyiségü beléndek magot adbk neki, ez a férjét te fogja csillapítani. Nem szóltam azonban arról semmit, hogy ez a beléndek mag meg fogja gyil­kolni az urát. Én Juhásznét nem ta­nítottam ki és a beléndek magot nem is én szedtem, hanem a fiam a fiiam vitte el Juhásznénak. Hogy ők ezzel a beléndek maggal mit csi­náltak aztán, nem tudom. Az elnök itt eléje tárja a csendL őrségnél tett vallomását, ahol egé­szen másképen adta elő a dolgokat. — A csendőrségnél kényszeritettek vallomástételire — feleli. Meg is ver­tek. Az elnök leinti a vádlottat, aki igy folytatja: i — Nem igaz, hogy én kértem volna valamit Juhásznétól és nem is zsa­roltam. Egy ízben magától küldött egy zsák rozsot, de nem tudóm mennyi volt. Azt mondták, hogy egy mázsa. ! ; i í Szembesítik Juhásznét Királynéval Ezután az elnök szembesíti Ju­hásznál özv. Királynéval. Juhászné szemébe mondja Királynénak, hogy igenis az ő feltolj tására adta be a/ I beléndek magot a férjéinek. Özv. Ki­rályné kitart tagadása mellett. Az orvosszakértők véle­ménye: hiszterika-e Juhászné ? A bíróság ezután az orvos szakért ő- ket dr. Iliket és dr. Sehőnwaldot hall­gatja ki. A két orvosszakértő egy­behangzóan vallja, hogy a halál oka a pincében való megfulladás volt. Arra a kérdésre, hogy Juhászné agy- rendeltenességben, vagy pláne hisz­tériában szenved-e, a két orvosszak­értő nemmel válaszolt. Az ellenőrző orvosszakértő dr. Link Elemér előadja, hogy vélemé­nye szerint a hisztériát nem lehet igy felületesen megállapítani, de te­kintettel a vádlott sok szenvedésére, kiáltott izgalmaira és egyéb szenve­déseire, nagyon valószínű, hogy igen­is hisztérikus és teteinek elbirálásá- nál nem volt teljes akaratszabadsá­gában. A tárgyalást az elnök két órakor azzal fejezte be, hogy azt fél négy órakor folytatják. ítélet a jelek szerint csak holnap szombaton lesz. Pipái Pista ügyében még: nem történt döntés Idestova két hete annak, hogy Pipás Pista felett a legmagasabb' bírói fó­rum: a Kúria is Ítéleteit mondott és Ítéletében helybenhagyta Biz alsóbirósá- gok által kiszabott halálbüntetést. Pipás Pista bűnügyének aktái inéig mindig nem kerültek vissza Szegedre és ügy Pipás Pistát illetőleg egyelőre bizony­talanság ural kodik Szegeden. Pipás Pista kegyelmet kért és a törvényszék ke­gyelmi tanácsa ai kérvényét fel is ter­jesztette a Kúriához. A Kúria kegyelmi tanácsa is foglalkozott a halálraítélt nő kegyelmi kérvényével és határozatot ho­zott. Úgy a. törvényszék, mint a Kú­ria kegyelmi tanácsának határozata azonban zárt és igy nem lehet tudni,) hogy ajánlották-e Pipást kegyeimre, vagy sem. A gyilkos sorsa fölött végső fokon a kormányzó dönt. Tekintettel arra, hogy a kúriai ítélet óta már te­temes idő telt el, nem tartják valószí­nűnek, hogy Pipás Pistát kivégzik. Pi­pás, aki tudja, ho-gy harmadfokion is halálra ítélték, reménykedik abban, hogy büntetését a kormányzói kegye­lem életfogytig tartó fegyházra változ­tatja át. I Gyógyszertárban kapható Hirdessen a Helyi Értesítőben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom