Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-11-08 / 89. szám

6 г,da! KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november & SPORT Rovatvezető: Dr. Bácsalmási Antal. Labdarúgás A bajai alosztályban múlt vasárnap csak egy mérkőzés került lejátszásra, a BSC — Bácska találkozó, melyet hatal­mas küzde’em után a bácsalmási csa­pat nyert meg 4:3 gólaránnya'. A mér­kőzésen Lévai, a Bácska kapusa lábát törte már az első félidő 15. percében. A gólokat Pazér (2), Lajkó, Romácz, illetve Tamás és Váradi (2) lőtte. Kiskunhalas ath'éta sportja az utóbbi időkben nagyon keveset hallat magáról. Az 1927-es római és 1928-as párizsi vi- -i ágbajnokság, ahol Halas atlétái olyan szépen szerepeltek, lassanként feledésbe megy, Bácsalmási Péter pedig már nem a miénk. A halasi nagymultu atlé­tika csendeden, visszavonultan várja a régi dicsőség fe’támadását. Mi az oka atléta sportunk visszafejlődésének? Ta­lán kevésbé tehetséges fiakat szülnek a halasi anyák, vagy talán a gazdasági válság hatása alatt satayult el a halasi tehetség? t Úgy gondoljuk, máshol kell a hibát megtalálni. A két halasi sportegylet, a KAC és a KNSK inkább labdarúgással foglalkoznak és ezek az egyesültek kényszer helyzetükből kifolyólag (nincs megfelelő atlé a pálya), csakis olyan Halasi gabonaárak 1 november 7 Uj-buza 77 kgr*os 6'30 P, rozs 3‘— P. boletta nélkül. Ferencvárosi sertésvásár. Arak könnyű sertés 68—70, közepes 74—75, nehéz 78-80 fillér. A délnyugati kennet 1:3 arányú ve­reséget szenvedett a keleti válogatottól. A mérkőzés ha'asi szempontból azért is érdekes, mert a legnehezebb poszton, a középfedezet helyén a KAC csapat- kapitánya, Vanyiska János szerepelt, aki a Nemzeti Sport szerint »állóképes já-4 tékával tűnt ki a délnyugati váloga­tottban.« ! fj ! 1 • Iái sportágakkal foglalkozhatnak, ahol a pálya kérdés, felszerelés és tréning mód­szer, fürdő és massage^ csak másod- rangú fontosságú. Dr. Fekete Imre, Halas város pol­gármestere kezében’ van a halasi at Méta sport jövője. Néhány héttel ezélőtt a polgármester ur megnyugtató kijelen­tést tett a halasi sporttelep ügyér© vo­natkozólag. Ez a kijefentés nagy örömöt váltott ki Halas sporttársadalmában, de a tehetséges és nagy jövőjű halasi ath- ritett ebből a polgármesteri Ígéretből, léía sport is uj erőt és bizakodást me- Már is megindult a szervezkedés. Kis­kunhalas sportoló ifjúsága nagy lelke­sedéssel várja az 1934-es esztendőt, — amikon a reméljük, minden igényeket kielégítőn, már modem sporttelep vár­ja az »ép testben ép lé ek« harcosait. Tatai brikett 5*8o Tatai darabos 5*4o Salgó kocka 4 60 Borsodi darabos 44io AKÁC, BÜKK. TÖLGY ÉS GYÉR* TYAN FA a megrendelés napján házhoz szállítva a legolcsóbb árban GrQDwald Zsinmond'Bál Ennek az árverésnek megtartását az árverés határnapot megelőző utolsó előtti hétköznapon déli 12 óráig be kell jelenteni. Az árverést a bejelentő fél tá­voKétében is megtartom. 2386—1933. vght. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Dr. Berkovitsi B. Bertalan bácsalmási ügyvéd által képviselt Bácskában Ér­dekelt Tégagyának f. a. cég javára 415 P 66 f. tőke és több követelés járu­lékai erejéig a kiskunhalasi kir. járásbí­róság 1932. évi P. 1400—28. sz. végzésé­vel elrendelt kle'égitési végrehajtás foly­tán végrehajtást szenvedőtől 1933. évi szeptember 14-én lefogott 1200 P-:e becsült ingóságokra a kiskunharasi kir. járásbíróság vght. 2386—1933. sz. végzé­sével az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XLL te. 20. §-a alapján a következő megnevezett: Dr. Nagypál Ferenc ügyvéd által képviselt Morvái F. és Társai javára .226 P s jár., dr. Nagypál Ferenc ügyvéd által képviselt Morvái F. és Társai javára 70 P 39 f. és jár., továbbá a fog’arási jegyzőkönyv, bői ki nem tűnő más foglaltatok javára is, az árverés megtartását elrendel em, de csak arra az esetre, ha kielégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük ha­lasztó hatályú igénykereset folyamatban nincs, végrehajtást szenvedő lakásán, Kiskunhalason, Kisfafudi u. 63. sz.. a. d. e. 10 órakor és folytatólag Csaba u. 6. sz. a. d. e. 11 órakor leendő megtar­tására határidőül 1933. évi november hó 18. napjának délelőtti és délutáni órája tűzetik ki, amikor a biróilag le­foglalt deszkák, oszlopok, kerékpár, ba­kok, fosznideszkák s «egyéb ingóságokat a legtöbbet Ígérőnek — d© Q&gaább a becsár kétharmadrészéért — készpénz- ítze és ;mlelrBtt e! Jogom adni, még akkor iis, ha a bejelentő fél a helyszínén nem jelenne meg, ha csak e lenkező kíván­ságot Írásban nem nyilvánít. Kiskunhalason, 1933. október 26. Ulrich József kir. jbir. vég.ehajtó. Hirdessen a Helyi Éri esi tőben! Athlétika A SÁRBA VESZEDELEM! Г Tudja-e, miért zuhant le a tömb? Mert elszakadt az aoé’sodronya! S miért sza­kadt el? Mert át volt fűrészelve! A tömb egy szálon lógott s egy megfelelő fogás a csarnokzatba rejtett helyen elég volt ahhoz, hogy a csiga, lezuhan­jon. Ez a pillanat akkor volt időszerű, amikor Cetoni ur a tömb alatt állít. S ekkor lezuhant. Az átkozott Raig! Az van itt a hajón! — ön téved, — mondottami. — Raig nem tehet itt a hajón. Nem önt, ha­nem Cetonit, a titok első birtokosát óhajtják e’némitani. őt és tálán engem. A vihar hamarosan ki is tört és való­sággal dióhéjként dobálta a hajót. Sze­rencsére nem történt semmi bajunk. Midőn a természet tombolába élűit, a fedélzeten egy rejtett zugot kerestem néhány köteg hajókötél között. Ott szundikáltam. Hirte'en zaj riasztott meg. Tong okozta, aki egy kötélköteg fölé hajolva állt: — Kínai embernek itt nem szabad tartózkodnia — mondotta. — Kínai em­ber álljon csak fel és menjen a hajó hátsó részébe. i i S előhúzott egy vékony, »földit«, egy kínait, a sárga fűtők egyikét. Odafordultam mindkettőjükhöz. — Hé, Tong, — mondottam — hadd nézzem csak, kit találtál ott! Keskenyvállü, nőies termetű fickó volt. — Gyorsan, gyorsan, kínai ember ! — sürgette Tong. — De erre a csúf dolog­ra igazán nincsen semmi szükséged, ugy-e? Jobb ezt a tengerbe dobni! — Valami hosszú, hegyes, villogó szerszá­mot ljuzott ki a kínai zsebéből s a hajó korlátján át eltüntette a tenger­ben. — így ni, de most hord él magad kínai ember. S a kínai fiú gyorsan, szótlanul el­tűnt. mint az árnyék. — Mit dobtál a tengerbe, Tong? — Semmit uram. Csupán egy kis hegyes kést. Nem lehet sohase tudni, ugy^e?... Ilyen fickó! Az esetet másnap elmondottam Ine- vának is, akinek arca különös kifejezést öltött. Komoly lett, meg ravasz is egy­szerre. — Most már teljesen hiszek titkukban — mondotta. — A japánoknak ugy- látszik, mégis van valami rejtegetni va­lójuk. Néhány napig Inévá teljesen elmerült gondolataiba. Nem törődött velünk. Lát­szott rajta, hogy valami befészkelte magát agyába. Azután hozzám fordulva mondta: — Kezd kibontakozni előttem a ti­tok. Eddig nem tudtam megérteni, hogy miért szállítanak oly rengeteg nyers­anyagot a lakatlan korallszigetekre. Rej­tély volt előttem: mi van a kietlen yiz- terület középpontjában. Ott kell valami­nek lenni! Ott keli! a titok nyitját ke­resnünk. Közbevágtam. — Miből állhat a titok? — Csak sejteni lehet! Szerintem a mérhetetlen tengerrészen beiül van va­lami, ami jeentöségte jes és amit elrej­teni Japánra nézve igen nagy fontos­ságú. * Valóban kissé félős lett a hangulat a hajón. Cetoni maga talán nem vette ész­re; nagyon is igénybe volt véve szerel­mesétől. Tulajdon biztonságára nem for- ditotf gondot. Mi többiek viszont úgy láttuk, mintha a balszerencse feltűnő módon ép őt üldözné. S ki tudja, ho­gyan alakultak volna a dolgok Tong nélkül? Különös jelenség ez a kancsa! kínai, de mindig a helyén van, mindig ügyel. Egy napon Cetoni a boyt jegesvizért küldte. Tong ott tett-vett kö­rülötte és úgy vágódott el, hogy esés­közben meglökte Cetonit épp abban a szempillantásban, amikor az a szájához emelte a poharat. A pohár darabokra tört a föd’élzet deszkáin. A viz szerte- ömlött. Inévá, aki látta ezt a jelenetet, megmentett néhány csepp vizet egy üvegdarabkán. — Jöjjön, barátom — mondotta:. — Mutatok magának valami mulatságosat. Lementem vele hajószobájába. — Kontárkodom kissé vegyészetiéi — magyarázta — s kedvem támadt megvizsgálni ezt a jeges vizet, melyet Tong olyan ügyesen vert ki Cetoni ke­zéből. Mert láttam, hogy szándékosan tette. I Inévá dolgozni kezdett a kémlőcsö- vekkel és megállapította: — Méreg! Cetoni halála benne van a jeges vizben. Ez a Tong tudja hasznát venni a szemének. Ez most a második Nyomatott a Helyi Értesítő Lapvátlalat nyomdájában, Kiskunhalas, Molnár-u. 2 Anyakönyvi hírek — Október 29. — no vembe: 5. — SZÜLETTEK: Szatmári G. Károly és Gyenizse Jo­lánnak József nevű fiuk. Gazdag Benő és Lantos Juliánnámak Irén nevű leá­nyuk. Gregus Lajos és Héli Rózá iénak Jolán nevű leányuk. Seiber Nándor és Weisz Herminának Éva nevű leányuk. Komáromi Barnabás és Mészáros Csor­dás Etelkának Barnabás nevű fiuk. J. Dóra Balázs és Gyöngyösi Jusztinának Balázs nevű fiuk. Tárnok György és Támba Mártának György nevű fiuk. Lő- rincz Illés és Sejben Rózáiénak Illés nevű fiuk. Erdélyi Antall és Kovács K. Teréziának Erzsébet nevű leányuk. Ha­lász Sándor és Szirom Erzsébetnek Imre nevű fiuk. MEGHALTAK: Pastmovics Károly 2 hónapos kor­ban, özv. Csapó Imréné Kovács Julián­ná 74 éves. Tóth Döme Károly 14 na­pos, Szegedi Juliánná 9 éves, Fekete Mária 11 hónapos, Hofmeister József­nél Deutsch Mária 89 éves, özv. Németh Pálné Kardos Erzsébet 73 éves, Patyi János Istvánná Gyenizs© Julianna 49 éves korban KIHIRDETETT JEGYESEK: Sepsi Dániel prónayfa’vai lakos Hu­szár Erzsébetté1. Oláh Imre kiskumdo- rozsmai lakos Szécsi Rozáliával. Kis Imre Tóth Abonyi Eszter Margittal. Bakos Ferenc Vincze Etelkává . Fekete István Börcsök Irénné. Kameráth János István Pamlényi Klementin kismartoni ! lakossá. Juhász Károly Németh JuÜán- nával. Paistrovics István Tóth Mária Magdonáva'. Kovács Kálmán Prácza Erzsébetté!. Hegedűs János prónayfai- vai lakos Miklovics Erzsébetté;. Varga I János Soós Etelkává!. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Juhász István Mucsi Viktóriával. Gyenizse Imre Karácsony Juli álmával. I Gyenizse József Fodor Rozáliával. Kis Márton Gyenizse Judittal. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS eset, hogy megmenti fiatal barátunk­nak az életét. Tong nagyon helyén volna az én »Hableány« gőzjakíomon1; igazán nagy kedvem volna őt szolgálatomba fogadni. Inévá hivatta Tongot és megpróbált reáerőszakolni száz dollárt. Tong az ajánlatot eleinte sok-sok udvarias szó­val visszautasította, de végül mégis csak elfogadta a bankjegycsomót. De ez na­gyon sok, mondta, hiszen csak vélet­lenül látta, hogy valami történt a jeges- vizzel. Egy éjjel jó magam kittit a födélze- ten ébredtem fel. Felnyitottam a szeme­met, mialatt vizet frecscsente-ttek az arcomba. Tong vitt fel. Hajószobám­ban tűz ütött ki, füstje megfojt, ha Tong finom orra meg nem szimatolja idejében a szagát. Betörte az ajtót és a friss levegőre vitt. Inévá, meg én vizsgáltuk meg az ügyet, minden feltűnés nélkül. Jófor­mán semmi sem égett el, csak a sző­nyegben keletkezett egy nagy kemekdéd lyuk. Inévá úgy vélte, megállapíthatja, hogy itt egyáltalában' nem volt tűzvész^ hanem ez egy újabb gyilkossági kísér­let. A kulcslyukon keresztül fújták b© a füstfejlesztő golyót... Az ilyen füstfej- leszfe rövid idő alatt az én kajütöm- nél nagyobb helyiséget tud megtölteni fojtó füsttel s én biztos prédája let­tem volna a halálnak, ha nem jő... De Tong nem akart tudni semmiről se. Véletlenül jött a folyosón s a szag fel­keltette gyanúját. Ez minden. De azért elfogadta a száz dollárt, melyet neki ad­tunk. Napion kedélyte'en volt, hogy az em­ber ilyen módon tudta bizonytalanság­ban az éleiét s engem megfosztott a hajón 'való utazás élvezetétől. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom