Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-10-28 / 86. szám
október 28 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL Fatime és От ár regénye A szerelem kútja — Mi lesz a legendából, ha rávilágít a tudomány — Szertefoszlott Beczkó várának regényes meséje : Stibor vajda erőssége már kétszáz esztendős vár volt akkor, amikor Zsigmond király leghűségesebb embere pozsonyi gróf lett (Bo’ondóez várának romjai (alatt, 1933. október). A vadul kanyargó Vág romantikus völgyét a história évszázadai telistele szórták omladozó várromokkal. Európának egyetlen folyója van csak: a Rajna, amely annyira gazdag lenne legendákban és mesékben, mint a Vág. A felhők mögül előtörő halovány holdsugár megvilágítja a düledező sziklafalakat, a romok közt baglyok tanyáznak és az útjára induló vándor ájtatosan keresztet vet magára, valahányszor felsir a romok között a kísértetek nyugtalan szelleme. Monda, legenda kering a régi romok között és az emberek fantáziája benépesíti a mohlepte falakat és a várak alján épült kicsinyke falvak zsúp fedeles házaiban apáról fiúra szállnak ezek a misztikus mesék. Mi igaz belőlük ... ? Ki tudná megfejteni... Stibor vajda igazi portréja Meséli nekem Branyeczky József a trencséni piarista gimnázium tudós igazgatója: — A néphit és az emberek fantáziája kísérteties történetekkel veszi körül a, Vág völgyének omladékáit. Ki ne ismerné ezek közül a Beczkó vagy Bolondocz várának meséjét. Azt tartja a néphit, hogy éjszakánként két fekete holló kering nyugtalanul a romok között. Ezek Stibor vajdának és feleségének so- hai nyugtot nem találó szellemei. Erről igy szól a legenda: — »Stibor kegyetlen déspota volt. Egyszer barátaival vadászott ott — ahol ma Beczkó kormos romjai mere deznek az égnek. Vele volt a bolondja, is, BecZkó. Stibor vajda jó- izüeket mulatott Beczkó szellemességein .Egy különösen jól sikerült éle után kezét adta, hogy a bolondnak várat épittet a legmeredekebb sziklafalra. El is készült a vár. Gyönyörű volt, igazi főumlak való. És Stibor vajda egy zsák aranyért megvásárolta a várat a bolondjától. Egyszer aztán az egyik szolgáját, aki rávert kedvenc kutyájára, letaszította a vár fokáról a mélységbe. De a sors megbosszulta. magát: pontosan egy évvel a szolga halála után kígyó marta meg a kegyetlen főurat, kivájta mindkét szemét és Stibor vajda iszonyatos fájdalmában, megvakulva addig szaladgált a sziklák között, mig lezuhant a meredekről. Előbb azonban kegyetlen hitvese kést forgatott meg szivében ... — Eddig a legenda. Mi a valóság? A valóság mindenekelőtt a,z, hogy Beczkó várát nem is Stibor • vajda építtette. A vajda 1347. és 1414. között léit,, a beczkói vár pedig állott már a X. században is. Tehát a várat nem építhette Stibor vajda. De menjünk tovább. A néphit és a legenda azt mondja, hogy a lengyel származású föur, Zsigmond király hűséges támasza, aki 1401-ben megszabadította rabságából a királyt és 1403-ban legyőzte Nápolyi Lászlót, a trónkövetelőt, jámbor, jószívű és kegyes férfiú volt. — Szakolcán ma is áll az ápolda, amelyet Stibor vajda alapított az élet hajótöröttéi számára. És történelmi tény, hogy Magyarországon és pedig épen Beczkón Stibor vajda létesítette a,z első szegényházat. Aki az első szegényházat alapitotta — A szakolcal szegényház falán igy kezdődik a felirat: Quantus erat Stibor, Christi pro nomine milies... és aztán igy folytatja: Jaj nekem, de kevés Stibort nemzenek ezek az idők, már nincsenek .akiknek oly ízzíó gondjuk — fervens cura! — lenne a szegényekre és szükőlkö- dökre! — Feljegyzi a krónika, hogy Stibor, Erdély vojvodája és Pozsony grófja, aki Zsigmond királytól megkapta a sárkány-rendet is, a beczkói plébánia templomban Szent Katalin tiszteletére oltárt emelt, kolostort épített a pálosok számára és ö építtette Vágujhelyen a préposlság palotáját. A szakolcái ápolda épülete ma is megvan és ma, több mint ötszáz év után, az eredeti célt szolgálja. Az épület falában elhelyezett emléktábla két évvel ezelőtt volt fél ezredéves: 1431-ben emelték Hogyan keletkezik a legenda ? Megkérdezem a tudós professzortól: — Hogyan magyarázza meg ne kém, hogy mégis mint kegyetlen V.ényur él Stibor vajda képe a nép fantáziájában. Feleli az igazgató ur: — A népnek mese kell. Rá ke’l csak nézni a beczkói vár meredek sziklafalára, amely olyan, mintha kés: sei szelték volna ketté és nyomban megértjük, hogy ezt a titokzatos helyet a mondák és mesék világa népesítette be. Aztán: minden generáció hozzátett valamit ahoz, amit az apáitól hallott. — Én magam figyeltem meg legjobban, miként keletkezik a legenda. — Amikor idejöttem, mesélték nekem, hogy a trencséni plébánia templomban van egy régi harang, amelyet a Vágból halásztak ki. Úgy szólt a mese, amit komoly emberek is elmondottak nekem, hogy egyszer a Vág igen nagyon megáradt, elöntötte az egész környéket, falvakat pusztított el és olyan magasra nőtt, hogy templomtornyok csúcsát érte el. Az áradás — a legenda szerint — egy elsodort templomból magával vitte a sok mázsás harangot is. A harang a sebes árral úszott, amíg aztán itt Trencsénben kihalászták. Izgatott a dolog, utána akartam járni a legendának .Megnéztem alaposan a harangot és — megfejtettem a legendát. — A plébánia templom tornyában valóban ott lóg a harang. A súlya öt mázsa. Első meglátásra nyilvánvaló, hogy az a nehéz harang nem sodródhatik a Vág áradásával. A harangon rajta a felírás: Fudit me Rybar MDLXXXII Magyarul: öntött engem Rybar 1582- ben. Rybarnak hívták a harangöntőt. Ma is ugyanez a szöveg olvasható a harangokon. Már most: Rybar szlovákul annyit jelent, mint halász és ebből a szóból keletkezett aztán az egész legenda. Ennek persze semmi alapja nincs. Latinul nem tudó emberek azt hitték, hogy a felírás azt jelentheti, hogy a harangot a — Vágból halászták ki. így keletkeznek a legendák és igy keletkezhettek a Stibor vajda körül szállingózó mondák, mesék, legendák nagy része is. A szerelem kútja ... A trencséni várat is körülveszi a legenda rózsás ködje. A história annyit tud róla, hogy 1667-ben már állott a vár, amely később Csák Máté birtokába kerül. Csák Máté, a maga korának legnagyobb despotája volt, a XIII. század végén és a XIV. század elején valósággal uralkodott a vidéken. Az ő idején még nem volt meg a kút a vár udvarán. A kút ötszáz esztendővel került ide, igy a szerelem kútja tehál kereken félezer esztendős. A romantikus legendát Mednyán- szky Alajos báró irta meg legelőször abban a munkájában, amely a múlt század harmincas éveiben megjelent »Kalerisehe Reise auf den Wangflusse in Ungarn« címmel. A mondát azóta többször feldolgozták. A nép ajkán ez a monda él: — Szapolya István grófé, a későbbi János király apjáé volt a trencséni vár. A gróf híres hadvezér volt, a törököket sok csatában legyőzte. Hedvig tescheni hercegnő' volt a neje és az akkori szokásoknak megfelelően a, hercegnőt »curia virginum« (szüzek udvara) vette körül. Előkelő főúri hölgyek tartóztak ehhez az udvarhoz és amikor István gróf egy győzelmes hadjáratából hazatért, feleségének ajándékozta azt az előkelő török nőt, — akjt rabul ejtett: Fatimét. Ő is a curia virginum tagja lett. Ez a Fatime gyönyörűséges szép leányzó volt, lánya egy előkelő török pasának és akkor, amikor a magyar főur fogságába, esett, jegyben járt. Arája Omár pasa volt, aki a monda szerint a szultán legbizalmasabb embere volt. Omár ötven tevére rakatta kincseit és elindult Fatime keresésére. Hosszas kutatás után rá is akadt Trencsén várában. Szapolyai elé került és váltságdíjul felajánlotta minden kincsét. A gróf azonban igy felelt a rimánkodásra: — Amit egy Szapolyai egyszer a feleségének ad, azt soha ebben az életben vissza nem veszi! Omár pasa kért, könyörgött — mindhiába .Végül kifakadt: — A kőszikla előbb lágyul meg mint a te szived! Szapolyai erre azt felelte: — Legyen: ha a trencséni kősziklából vizet fakasztasz, visszaadom néked Fatimét! A megjegyzés arra vonatkozik hogy a trencséni várnak nem volt vize, ciszternákban gyűjtötték az esővizet és senkinek sem sikerüli kutat fúrni. a sziklák között. Omár vállalta a munkát. A magával hozott emberekkel hozzáfogott a, sziklák megfúrásához és három és fél évig tartott a keserves munka. Emberei közül többen kidőltek, ő maga is összetörött. Egy hajnalon aztán viz csörgedezett a kút fenekén. 0- már arlany kancsóba fogta fel a vizet és rohant vele a vár urához. Szapolyai ura lett a szavának. Török papot kerített és ott a várban azon- módon nyomban meg is tartották az esküvőt. Omár érintetlenül vihette haza ifjú feleségével együtj kincseit is. Eddig szól a, legenda. Mi igaz belőle? Nem tudja senki. A kút megJ KÉRJEN KERESKEDŐ. JÉTÖL DYNAMIKUS HANGSZÓRÓVAL E8YBE. ÉPÍTETT 3+1-ES BANDPASS EURÓPAVEVO KÉSZÜLÉKET. SZABOTT KÉSZPÉNZARA: P 225.— f-es-TUíeUá Gyártja: Orion izzólámpagyár van, mélysége nem éri el a száz métert, bizonyos, hogy keserves munka lehetett megfúrni. Eddig: ha a látogatók jöttek, a vezető petróleumba, mártott kendőt dobott meg- gyujtva a kútba, húszig számoltunk, amíg a kendő a kút fenekére ért. Most már pár fillért kell bedobni egy automatába és villany gyűl ki a kút belsejében. De készül más reform is. Misz Rudolf trencséni apátplébános, a várbizottság elnöke azzal a tervvel foglalkozik ,hogy a kútba villamos liftet épittet és ezen szállhatnak majd fel az idegenek Csák Máté hires várába. És restaurálják a lovagtermet is. A huszadik század sivár korának szomorú gyermekei legalább épségben lássanak egy darabot a romantika hősi korából... Pa ál Jób. Novemberben ujjáalakit- ják Halason a Vöröskeresztet Irtunk már arról, hogy Halas várost is felkérték, hogy a Vöröskeresztet ismét alakítsák meg. Mint munkatársunknak mondották, a Vöröskereszt újjáalakítása novemberben fog megtörténni és az uj vezetőségbe a régi vezetőségi tagokat is beveszik. Meggyilkoltak egy embert a keceli vásáron Október 23-án tartották meg Ke- celen az őszi országos állat- és kirakodóvásárt. A vásárnak vérfagyasztó szenzációja volt. Körülbelül délután három óra lehetett, amikor nagy veszekedés, hangos kiáltozások, majd parázs verekedés fűszerezte a, vásári hangulatot. Hirtelen csődület keletkezett a veszekedés színhelyén, ahol ifj. Bona András keceli gazda dulakodott Balogh Károly 35 éves miskolci emberrel. A keeeliekről különben is áll az, hogy hires verekedők, nem is olyan régen a kerület képviselővá’asztásait a keceli legények pártállása döntöíle el, A többi községek állítólag addig egy jelöltnek sem tettek ígéretet, amíg a kecellek magatartását nem ismerték. A párviadalban ezúttal is a keceli ember maradt felül. A feldühödött Bona András a verekedés hevében zsebkésével úgy mellbe szúrta Balogh Károlyt, hogy az a helyszínen nyomban meghalt. A gyilkos ember borzalmas tette után elmenekült, de a csendőrség hamarosan elfogta, Bona András ,a kihallgatásnál a gyilkossági szándékot beismerte.
