Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-10-18 / 83. szám

6 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 18 SPORT Rovatvezető: Dr. Bácsalmási Antal. Csonka csapattal, Halason még sohasem látott grandiózus kűz=! delemben győzött a KAC. a listavezető Turul ellen KAC — BT8E. 2:1 (0:1). Bíró: Hajnesz. 500 néző. Gyönyörű, napsütéses őszi időben, ha- , talmas nézősereg je'enlétében. került la- | bonyolításra a bajai alosztály döntő jel­legű labdarugó mérkőzése. A csapatok öltözőjét ideges, túlfűtött levegő üli meg. A nagy csatára felkészülő játéko­sok sápadt arcdal várják a bíró Hivó sípjelét. A vendégcsapat szurkoló gár­dáját két hatalmas teherautó hozta Halasra. . Hajnesz bíró sípjelére a következő összeállításban állnak fel egymással szemben a csapatok. KAC: Kulcsár, — Győri, Kristóf, — Németh. Vanyiska, Zseni, — Hoffmann, Csinosák, Kmeth, Sonkó, Holló. BTSE: Halmos, — Rá­mán, Bartha, — Roráriusz, Schu'ek, Bálint, — Balogh, Kovalcsik, Kovács, Koch, Mayer. A Turul vá’aiszt és a KAC nappal szemben kezdi ímeg a játékot. Az iram nagy. Mindkét csapaton látszik a nagy lelkesedés, mellyel ki akarja hareo-ni a győzelmet. A Turul kemény, néha tuil- erős játéka ellen a KAC eleinte nem bor- dogul. Egyenlőre a két középfedezet küzdelme az eisemény. A 8. percben Va­nyiska lerázza Sehu'leket és nyílegye­nes passzal Kmethet szökteti, de a cen­ter jó helyzetben keze1. A 10. percben Holté 20 méteres szabadrúgása süvít el a kapu-ée felett. Egy perc murva már Kulcsárnak kell labdát fognia. Most Hoffmann fut le a szélen, beadását Kmeth fejjel a isarokra irányítja, de Halmos nagyszerű érzékkel véd. A 14. percben esik az első korner ,a KAC ellen. A Turul van most fölényben. A 19. percben Koch 16 méterről alig vágja fölé a labdát. Kmeth a 24. percben Hoffmann elé táV. ,de a labda kapu j mellé jut. Egy perc múlva miár Mayer j áll tisztán az 5-ös táján, de Kulcsárba 1 íődöz. A KAC csak a 30. percben szabadul fel a Turul ostrom alól Hoff­mann kerül jó héyzetb©, de lövését Halmos előbb kiüti, majd nagy szeren­csével e’-csipi a veszélyes labdát. Vá­ny,iska és Schiulek harcából ismét a ha­lasi fiú kerül ki győztesként, most Són­kénak adja a labdát. Sonkó kitör, három emberen is átsiklik, de a szerencse ke­gyeltje, Halmos megzavarja és így a lövés kapufáról pattan Kmeth elé. A csatár lába már lövésre .lendül, amikor a bíró les címén lefújja az akciót. Az első félidő legszebb akciója közetkezik most. Vanyiska—Hoffmann—Kmeth lá­bán vándorol a labda, mintha szeme volna, Kmeth Sonkóhoz irányit, egy villanás és a közönség már a hálóban látja a bőrt, de nem. Halmos szenzá­ciós vetődéssel kitolja, Sonkó ismét ka- j púra vágja, de a fekvő kapus, mint a I tigris, pattan fel és elcsípi! Végre fel- 1 szabadul a Turul is és erős támadással j készül bevenni a KAC várát. A 39. perc- i ben Mayer lábáról a vonalon átakar ! vánszorogni a labda, de Kristóf feles- I legesen beleavatkozik és rövid félszaiba- I ditó(?) rúgása Bálinthoz kerül Bálint kapu elé ivei és a nagy tumultusban Koch megszerzi a vezető gólt. 0:1! Egy perc múlva a biró Hofíntonnt ki- , állítja! A szélső maga akar elégtételt venni Bálinton egy gáncs miatt és a labdával megüti. A közönség halasi ré- ( sze erő,sen tüntet a biró ellen, de hasz- t tálán. A második félidőben 10 emberre’ ját- j szik a KAC. A közönség már beletörő- j tílk a rosszba. Nem igy a halasi csapat. A játékosok, mintha mindegyikben ezer ördög lakozna, hatalmas energiával küzdenek. A 10 halasi fiú, mintha most kezdte vo’na el a játékot. A négy esiatár, , 8 védő ellen csodálatos harcot viv. A 7. percben Holló, faképné! hagyja a 100 méteres bajnokot, Roráriuszt, ideális be­adása magas Ívben száll a kapu elé, ahol a legmagasabbra kinyúló fej, a Sonkó feje a sarokba irányítja. 1:1. Tempó KAC! Hajrá KAC! Zug a letar­giából felébredt közönség. És a KAC a lelkesedés szárnyán, csodálatosan szép küzdelemben leszorítja nagy eüen- fe’ét. A Turul minden erejével véde­kezik, de a KAC végzetszerűen tör újra és újra ellenfele kapujára. A 10. percben Gsincsák átrohan 3—4 védőn is és a szé’re húzódott Kmethet szökteti. A csikó center szilaj rohammal szá­guld á kapu fe’é. Borzalmas erejű lö­vése a kapufáról Sonkóhoz jut, aki a sarokba fejeli a labdát. Halmos hiába kaparja ki a labdát, a biró megadja a gólt. 2:1! Egeket rengető diádéi ordí­tás rázkódtatja meg a levegőt. A Turul erősen foe'efekszik a küzdelembe, hogy legalább a veszett fejsze nyelét meg­mentse. Sarokrúgást ér el, de Győri szenzációsan ment. A KAC ismét összeszedi magát. Csin- csák úgy dolgozik a jobbszámyon, hogy öröm nézni. Egy maga veszélyesebb-, mint három ember. Most is lefut egé­szen a korner vonalig, beadása Holló elé kerül, aki tiszta helyzetben, kapás­lövéssel me lé vágja a labdát. Sonkó hátra -megy segíteni, A 39. percben a bajai jobbszélső, Bá’ogh kezel a KAC 16-0,за táján. A biró a halasi csapat ellen itél! A 40. percben tumultus a KAC-kapujánál Koch máraz ötös táján jár és lövésre készül, amikor Kulcsár önfe’á’dozóan a lábára veti magát. A labdát megfogta, de utána sokáig éleszt­getik, mig rendbe jön. A biró végre nagy megkönnyebbülésre lefújja a mér­kőzést. A mérkőzés úgy indult, hogy a Tu­rul legalább döntetlen eredményre szá­míthatott. De Hoffmann kiválása után megváltozott a küzdeem képe. A halasi fiuk emberfeletti viaiskodása ellen nem tudott el’enisze-rt találni a vendégcsa­pat. Amit ez a tiz fiú a pályán véghez vitt, az csodálatot, a legnagyobb elis­merést váltotta ki még a legvihar­i edzettebb nézőből is. A közvetlen védeCjam, bár a kapott gól az ő leikükön Száradt, különösen .Kristóf könnyelműsége miatt, teljes mértékben részt kér a dicsőségből. A fedezetsor minden tagja elsőrangúan ol­dotta meg fe'adatát. Vanyiska ’ minde- i nütt ott volt. Rombolt, támadásba küldte a csatársort, ha kellett;, a hátvéd! i posztot játszotta, majd az ellenfél ka- ! pasát ijesztgette, olyan közel jutott hbzzá. Németh jól fogta a veszélyes . Mayert, .Zseni pedig a gyors jobbszárny- I nál is gyorsabb tudott .'enni. A csatár- j sor teljesítménye volt a mérkőzés leg- j nagyobb meglepetése. Sonkó lőtte a ! gólokat, Holló százszor is átverekedte j magát a védelmi gyűrűn, Kmeth máso- S dik Vanyiska volt, mégis a sor legjobb i embere Csincsák volt. Amit ez a fiatal ' játékos produkált, ahogyan átment né- i ha öt emberen is, az a csodával ha- I táros. i A Turul is jó formában küzdötte 1 végig a csatát. Védelme, különösen a ! kapus elsőrangú. Fedezetsora volt a csapat legjobb része. Schulk Vanyiská- val teljesen egyenrangú teljesítményt Végzett. A csatársor is jő volt, de lőni • nem tud ez a osapatrész. A bíró sokat tévedett, bár ismeri a szabályokat. A második félidőben már jobban kezében tartó ttta a játékosokat. í В i Olcsó és jó cipőt csak nálam vehet. Női lakk és antilop 11.50 Sevró 10.50 Férfi bagaria 12.50 Férfi lakk 13.50 Egyes párok 8 P. Minden párért szavatolok. Szakái Imre i ! cipő üzlete Eötvös ucca 5. sz. Felelős szerkesztő és kiadó: PBAGEB JANOS i SÁRBA VESZEDELEM i Г Károly bennünket is ©’hanyagolt s ha meglátogatott, egy témája volt: a leány. — Csak nem hagyod abba szerepe­det? : i i ■ — Nem bírom ki tovább! Felfedem az ügyet. Elmondok Nórának mindent és bocsánatát kérem... Fügyülök Japán­ra, még minden titkára. i — Nem, ezt nem teszed barátom. Nem háztüznézőb-e megyünk. Azért kel­tünk útra, hogy megvalósítsuk elhatáro­zásunkat. Cetoni nagyot sóhajtott. — Igen bizony, amit ©’határoztunk, azt véghez is kell vinni. Hej, csak ne határoztunk volna igy. Egy délután Cetoni a fedélzeten hagy­ta Nórát és apját, hogy a kabinból fel­hozza a leány felöltőjét. Le kellett men­nie egy lépcsőn s végig egy folyosón. Éppen a hosszú folyosó végére ért, ami­kor kiáltást hallott felülről. Tévedés ki volt zárva, — Nóra hangja volt. A legény ség most a ’egnagyobb csodál­kozással látta, mint száguld a sánta öreg ember végig a folyosón, mint a nyil s rohan fel a lépcsőn néhány hatal­mas szöke’ésse’. Valóban az utolsó pil­lanatban ért fel A födélzet-en feküdt Inévá Leó s rajta Raig Je.-omo-s, térdét áldozata mellére szorítva. Tajtékzott a szája. — Most meghalsz, áruló, kutya! — kiáltotta. Kezében revolver volt. Nyilván céhbeli bandita volt, mert hasznát vette szemének. Látta- jönni i Cetonit és ebben a pillanatban elen- 1 I gedte a félig ©szméeíl-an milliomost, j hátra ugrott s rászegezte a revolvert i a közeledőre. I — Kezet fel! Vagy meghal! — kiál­totta. — Egész nyilvánvaló volt, hogy el van tökélve mindenkit megölni, mert képtelen volt felizgatott Ie'kiáLapotán uralkodni. — Mindenre kérem, Ri-min ur, nyújtsa fel a kezét a magasba! — kiáltotta; Nóra. De Cetoni ezt nem tette. Semmi se tudta vo’na erre rábírni. Valami jobbat tett. — Csak lőjj, gazember! — kiáltotta és előre ugrott. — E pillanatban Raig lőtt. Négy éres csattan ás — négy golyó repült ki a revolverből. Az egyik beíle- furódott a nyitott kajüt ajtóba, a másik bennakadt az ajtófélfában s kettő Ce­tonit érte. Az egyik a vállát horzsolta, a másik a homlokát érintette, úgy hogy a vér lefolyt a szemér© De ezzel Raig e'játszotta kis játékát, mert most rávetette m-agát Cetoni. Már nem volt öreg. Megragadta. Felemelte a magasba, összerázta -és átadta, mint kapálódzó csomagot, a hajó legénysé.- gének, mely mindenünnen odaszaiadt, i felriasztva a lövésektől, meg Nóra ki- ! áltozásától. Inévá elárasztotta Ce-tonit hálókodá- sokkal, melyeket ez nem sokra, becsült. Jutalmát abban a boldogságban -lelte, hogy Nóra kicsiny keze ápolgátta és kötözgette. ; ' , * De mind e baráti ápolás s minden apai barátságos szó ellenére, vagy talán ép ezért, Cetoni közel állt a síráshoz. — Nem játszom tovább — mondotta — nem teszem. A legkínosabb .zavarba hoz. Inévá olyan bizalmat tanúsít irán­tam, melyet e teljesen hamis feltételek mellett elfogadni gyalázat. Ennek a do­lognak vége-t ke’il vetni. — No, no. A bizalmasság talán még sem olyan kellemetlen? — Az öreg közölte v©'em, hogy Raig ellenséges indulatának oka többek kö­zött abban is van, hogy Nóra kikosa­razta. őrülten szerelmes a leányba. — Micsoda gazember! — Ez a bűne az én szememben nem valami nagy. Azután meg számított az apa millióira is. A kettős csalódás ha­tása alatt esküdött bosszút Az utolsó esztendőben Raig mindenüvé követte az apát, meg -a leányát és most bol­dogok, hogy végre megszabadultak tőle. El kellett ismernem, hogy Cetoni helyzete- kínos vo’t. Tanácskoztam Per­essel ő egész nyíltan megmagyarázta, ha Cetoni életben akar maradni, vagy legalább is megak-arja óvni a szabadsá­gát, továbbra is meg keli maradnia Rimin alakjában. Nincsen más megol­dás. ­— ön könnyen beszél — jegyezte meg Cetoni és távozott. Nyilvánvaló volt, hogy Nóra a birkó­zás után egész más szemmel nézte az állítólagos Rimint. Főképpen Cetoni el­lenkezése, amikor nem akart visszavo­nulni a revolver elől s vakmerő el őre- rohanása a fenyegető halálba - bizo­nyos benyomással voltak erre a női szívre, amely talán már előbb is meg­sejtette az ifjúságot a fehér haj alatt s a tüzet a sötét szemüveg mögött. Néhány nap múlva Cetoni a hajó* Nyomatott ft Helyi Értesítő LspváHalat nyomdájában, KiskimhaUs, Molnár-u. 2 korlát mellett ábrándozott. Nem vette észre, hogy Nóra suhan feléje. — Rimin ur! — Szólította meg halkan. Cetoni összerázkódott és hirtelen megfordult, — de szemüveg nélkül. Le­vetette, amikor azt hitte, hogy nem nézi senki. — Ah,, — mondotta Nóra, — éní fezt sejtettem, én ezt tudtam! Rimin ur, miért játszik ön komédiát? Már régen lsejtem, hogy ön пйп öreg ember! Most itt a bizonyság! — Jól van! Minthogy már meg van ia bizonyság, hadd hulljon le ez az ocs- mány álarc! És gyors mozdulattal- lerántotta arcá­ról ősz szakáiét. Mint a fényszóró, úgy világította meg a hold férfias vonásait. — Úgysem birtam vo’na ki tovább — mondotta. — Embertelen állapot volt az ön oldala mellett vén ember­ként sántítani. Azután szóból szó fakadt. Ordítani szerettem volna. Cetoni a- leány kezét fogta és elbeszélt mindent, miért nem szabad őt senkinek se ismerniei De nem orditottam. Láttam két em­bert, láttam a szemüket, me’у sokkü!, de sokkal többet mon-diott, mint a- sza­vuk, ámbár a beszédjükben is rezgeít a végtelen érzés. Nem tudtam volna megtenni, hogy megzavarjam ezt a pil­lanatot, melyet két ember csak egyszer él át és aztán soha se tudja azt megis­mételni. - ► Tovaosontam, leszálltam a főidre. A ténye-khez, Pertishez. Elmesé lem Pertisnek mindent, amit láttam. Nem csodálkozott. — Csak az a kár, hogy ön olyan korán elment, — mondotta*. — Többet kellett volna tudnunk arról, hogy mit mondott a leány. A nő az álnokság, a csalfaság, meg az erkölcstelenség. És ez a szép hölgy legyőzte fiatalembe­rünket. Most már csak az a kérdés, kinek a számlájára? Bizony nekünk a dolgokat olyanoknak kell látnunk, ami­lyenek. Nemde? A szerelmesek az Ilyet nem látják. De ön láthatta volna Wi- nipeg ur. ­(Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom