Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-10-07 / 80. szám
október 7 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE I 5 oldal Hírlapi viía központlába került a halasi kiffer-körte A halasi kiffer-körte, amely különösen Halason anyagi javaikhoz juttatta a termelőket és amely, mondhatnánk majdnem az egyetlen olyan gyümölcs, amellyel a homoktalajon nem lehet csalatkozni, már sok e'őadásban és gazdasági értekezésben látott napvilágot ■L- most parázs hírlapi polémia középpontjába került. Irtunk mi is arról, hogy a kiffer-körte méltánytalan támadásban részesült. i 1 i A kiffer-körtét leszólták és annak védelmére kelt Hudi András, a halasi Hangya igazgatója. ' t ; i A kiffer-körte vitáját most a Hangya újság közli és mi ezt tejes jegészé- ben alább közöljük: i 1 A »Hangya« szeptember 8-iki számának »Földmive’és« mellékletében Hajós Gyula kertészeti felügyelő, kiváló munkatársunk egy hevesmegyei olvasónk kérdésére adott válaszában azt tanácsolta, hogy a kérdésttevő a téli gyü- mölcsfaültetésnél ne is gondoljon a kiffer-körtére. > Hudi András, a kiskunhalasi Hangya agilis ügyvezetője, aki gyakorlati gazda is, erre a tanácsadásra vonatkozóan a következő sorokat küldötte be szerkesztőségünkhöz: Hudi András a kiffer értékéről A kiskunhalasi kiffer-körtét 35—40 évvel eze'őtt kezdte termelni Szatmáry Sándor gimnáziumi igazgató- Hogy hogyan jutott az első fához, arról különjára alkalmas. Eőnyei: korán termőre fordul s bőven terem, .talaj iránt igénytelen, a szél nehezen jrázza jte a fáról, a rovarkártevők nem bántják, a (Szállítást csomagolás nélkül is jót bírja, tehát ömlesztve szállítható. ■ A kiffer-körte termesztése a jni homokos vidékünkön feltétlenül kifizető. Elhiszem, hogy Heves vármegye jó földjében sokkal okosabb nemes .téli almát termetei, de általánosságiban mégsem Jehet azt állítani, hogy megbukik az, aki a halasi kiffer-körtét «termeli. Hajós Gyula válasza Hudi Andrásnak A kiffer-körte értékére vonatkozó porok eltérése arra késztette szerkesztőségünket, hogy Hajós Gyula kertészeti felügyelő hozzászólásával s Hudi András ügyvezető soraira adott válaszával tisztázzuk a kérdést. Hajós 4Gyula az alábbiakban vá'aszol Hudi Andrásnak: A halasi kiffer-körtét magam is jól ismerem. Halason ezelőtt 25 évvel jártamkor szereztem Szathmáry éktől a kiffer-fák ágából, el vittem és szaporítottam belő’e Kecskeméten, e.hoztam ide a Dunántúlra is. ,Van belőle néhány fám, ezidén is tele gyümölccsel. A múlt években is láttam Halason a .termését Ez a fajta tehát nem újság nekem. Magam is megerősítem fenti közleményben foglaltakat, a számadások valódiságát és ennek a fajtának (halasi sikerét, de az érdeklődők figyelmét ismételten fe'hivom a cikk végén (tett I megjegyzésemre, amely azt mondja, hogy a hátránya az, bogy j),em nemes, nem csemege, hanem inkább konzerv- gyártás céljára való gyümölcs. Ezt a nagynépességü németországi városok konzervgyárai — egyéb nemes gyümölcsök hijján — használják. Tudvalévő, hogy a német nép leginkább ilyen gyü- mölcskészitményekkel él, tehát ott minden gyümölcs értékesítésre talál. A kiffer-körte még a halasi meleg kiimán' és me’eg homokon sem lesz ízletes, de ott már régóta nagyban termesztik s a jobb időkben, mint minden más gyümölcs, ez is mindjárt alkalmassá lett az értékesítésre. Szóval pda- szoktak a kereskedők és egyéb pemes körte hijján ezt vásárolják évrőí-évre. De csak Halas vidékén! Heves megyében ez ugyan nem fog kikerülni, vagy legalább is bizonytalan kimenetelű lesz a kísérletezés. Már pedig a piai idők nem alkalmasak az ilyen bizonytalan sorsú gyümölcsökkel való kisérletezésre. Ha ez alkalmas volna Mikófafvára és vidékére, úgy a földmivelésügyi minisztérium az általa alaposan -átgondolt és a most közreadott gyümölcskataszterben ezt oda elő is irta volna. Ami jó Halas vidékére, az nem válik be bizonyosan hazánk felsőbb vidékein. Gondoljunk csak pl. a kecskeméti hires rózsabarackra. Ez aztán' fantasztikus összegeket hoz arra a vidékre. De próbálja ezt meg pl. Heves (megye. Meg ne próbálja! Megbukik vele! Minden vidék tartson ki a maga gyümölcsei és terményei mellett. Halas a kifferkörtéjével, Nyugat-Magyarország a téli almáival és igy tovább. Ha egy halasi olvasónk tette volna fel p kérdést, I úgy bizonyára a kiffer-körtét emlegettem volna s írtam volna le ennek múltját, amelyet én is igen jól ismerek. Miután ez a hevesi olvasónkat ciem érdekli, annak idején fe'es le gesnek .tar- I Róttam erről bővebben irni. ,£n (tehát I nem azt írtam, hogy aki Halas vidékén termelné a kiífert, az megbukna, hanem, hogy a kérdésttevő hevesmegyei a hazájában ne kezdjen a kiffer-körtével, ellenben termeljen más nemesebb gyümölcsöt, mert az őt biztosabban felemeli. A hangsúly tehát más szavakra esett. — Halas örüljön (magyar lé kemből én is örülök) a kifíe.--körte sikerének s kívánom, hogy soha, soha ne lanyhuljon a külföld érdeklődése ez iránt a gyümölcs iránt, de Heves kezdjen más, biztos sikerű gyümölcsöt termelni. Bizonyosan tudóim, hogy a valódi téli almákkal még kedvezőbb : eredményekkel zárul a számadás, mint a cikkíró gazda társam által ■ között. Boldogan közlöm, hogy Zala megyében j (Rédics községben) 1 katasztrális hold Jonathánnal és Té i aranypármennél beültetett terület ezidén máris 5000 pengőt hozott, amelyből 2000 pengő i volt a kiadás. Nincs olyan (fa, amely 3 métermázsánál kevesebbet adott. Itt természetesen hallani sem akarnak a körte termesztéséről, ami természetes és helyes is. Hiszen a körte iránt a kereskedelem érdeklődése sohasem lesz olyan, mint az alma iránt, örülök, hogy tisztelt gazdatársam ilyen nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel viseltetik a 'gyümölcstermesztés iránt, mert csak ilyen fanatizmussal és összefogással viszülc előre eme nagyfontosságu ügyet. 'féle mondák szólnak, de hogy a lebecsült körte gazdag emberré tette, azt mi is bizonyíthatjuk, akik szemtanúi voltunk a kiffer térhódításának vidékünkön. Mint fiatal tanár, vásárolt a határban, a városhoz 7—8 kilométer távolságra néhány hold igen hitvány, buckás homokterületet. Ezt elegyengette в beültette kiffer-körtével. Ma özvegyének 600 holdas.birtoka, gőzmalma van s mindezt á kifér-körtének köszönheti. Több mint ezer termőfája van s az évi átlagos termése 8—9 vagon. Volt idő, 1925, vagy 1926-ban, hogy egymilliárd Koronát kapott özv. Szatmáryné kiffer- körtéért. Ez nem mese, de «megtörtént valóság. - ' t ‘ 1 Ma már határunkban, de a (Szomszédos Jánoshalmán, Kelebián is, többezer kiffer-körtefa ontja a gyümölcsölt. Kiskunhalasról évenként 30—40 vágón megy ki külföldre, különösen Németországba. Ara kilogrammonként még nem volt 30 filléren alul, de a konjunkturás világban fizettek érte 70—80 fillért j$. Az elmúlt év decemberében egy pengőt fizettek érte a kereskedők a halasi piacon. . • , Hogy nem csemegefajta gyümölcs, az bizonyos, de hogy a kalarábénál jobb az ize, az is bizonyos. S amidőn egy mázsa kiffer-körte árán öt mázsa rozsot tudok venni, igazán nem jszabad azt álütani, hogy megbukik az, aki kiffer-körte termelésével foglalkozik. Hiszen egy katasztrális hold területen, ha 80 darab 10—15 éves körtefát veszünk, megterem fánként legalább 50 kg- körte, tehát az egy holdon 40 métermázsa, értéke pedig 1200 pengő! Ez az összeg ma két vagon rozsnak az ára, pedig csak akkora területen termett, melyen nálunk legjobb esetben 5—6 mázsa rozs szokott teremni. Hátránya, hogy nem nemes csemegegyümölcs, inkább konzervgyártás célE! 4039 tanofója vai a halasi bel ha hűlte'! rűieti hllasi eleial iskelhhaik A halasi állami elemi iskoláknak úgy a belterületi, mint a tanyai iskoláknak létszámstatisztikája most készült el. Ezt a statisztikát szerezte meg munkatársunk és abból a következő adatokat találjuk. A halasi állami elemi iskolák 1933 —1934. tanévi adatai szerint a belterületi iskolák növendékei igy oszlanak meg: Központi iskolában 765 növendék alsóvárosi iskolában 340, felsővárosi iskolában 370, kisegítő iskolában 31. A tanyai iskolákban a keleti kör- j zetben mindennapos iskolások 1118, j továbbképző iskolában 338. A nyugati körzetben mindennapos j j iskolások 856, továbbképző iskolában j ban 311. Az összes belterületi iskolások szá- taxa 1416, a keleti tanyai körzet tanulódnak összes száma 1456, a nyu- í gáti tanyai körzet tanulóinak ösz- szes száma 1176. A halasi állami elemi iskolai tanulók tehát összesen 4039-en vannak. A Táros jöTö Iáiéi lit a laiasi sziaiszezonról Október végén, vagy november elejére tervezik a sziniszezont Károlyi János színtársulata a kö- j zönség nagy érdeklődése mellett i Csongrádon játszik. Károlyi János színigazgató csütörtökön Halason járt, hogy a város polgármesterével ( megtárgyalja a halasi sziniszezont. j Károlyi János színigazgató a vá- í rostól még nem kapott határozott ígéretet, illetve a város még csak a jövő héten dönt a szinjátszási engedély kiadása fölött. Károlyi János október 28-án, vagy november 1-én szeretné a 6 hetes sziniszezont Halason megkezdeni. Károlyi János bemutatta társula- ' iának névsorát, amelyet a következőkben közlünk. Nők: Baross Ica kólóra túr primadonna, Komáromi Piri szubrett primadonna, Salamon Gizi énekes, táncos komika, Arany Kató táncos szubrett, V. Radó Juliska anya komika, Dömötör Ilona drámai szende, K. Radó Margit színésznő, Tatai Ica énekes, táncos naiva, Tihanyi Márta társalgási színésznő, Surányi Annus színésznő, Solymosi Ha színésznő és négy görl. Férfiak: Károlyi János énekes bon- vivant, Vértes Károly operett buffó, Kurucz Ernő énekes bonvivant, Szabó Sándor táncos komikus, Kőszegi Géza táncos komikus, Kardoss József naturburs, Pethy János énekes színész, Gara mszegi Dezső kedélyes apa, Málray József jellemszinész, Csillag János színész, Verő Imre epizód színész és 4 kardialos. IRODALOM „ Sursum corda“ Irta: Mesterházy Ambrus Évekkel ezelőtt örömmel olvastuk az emberi szivekben az újvilág harangjaként megkonduló Krisztuskönyvet Papimtól. Annál nagyobb volt az érdeklődés, hogy a könyv írója nem egyházi ember volt, hanem az újságírók sorából került ki, Nem pap irta azt a könyvet, amely a háború és forradalmak után lelkileg megcsö- mörlölt emberiségnek uj irányt szabott: vissza Krisztushoz! Uj! Papimként lép elénk az általunk már ismert kitűnő író, Mesterházy Ambrus, aki előbbi kötetei után most a keresztény ember feladatát és a lelki étet szépségeit tárja, elénk magasröptű himnuszokban, hogy a mai elposványosodott, léleknélkü’í, ideál tálán világot megutált telkeknek az elfelejtett krisztusi szépségeket csillogtassa meg újból. Könyvében az újságíró éleslátásával kíméletlenül mutat rá korunk ismert és kevésbbé ismert hibáira, majd magasszárnyalásu fejezeteket szentel a krisztusi morál örök szépségeinek fejtegetésére, miközben a ferences szellemű, ujjongó lelkesedés húrjait pendíti meg. Aki a modern élet hétközna- piságában elfáradva, felsőbbrendii lelki fejlődésre törekszik, nagy haszonnal és lelki épüléssel olvashatja ezt a szép könyvet, melynek cime: »Sursum corda!« Megkapóan fejezi ki az iró célját és gyönyörűséges témakörét. Az egyházi censura által jóváhagyott könyvhöz P. Katona S. J. szép előszót, dr. Kovács Vince kanonok pedig meleghangú ajánló sorokat írtak. Dr. Pongrácz Elemér hittsnár
