Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-09-20 / 75. szám
szeptember 20 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal A HELYI ÉRTESÍTŐ KÖZGAZDASÄGI ANKÉTJA-— ■ --- ■ A ba| ott volt, hogy évről-évre szaporodott a kartel és a tröszt Az adósságokból annyi százalékot kell elengedni, ahány százalékkal, annak keletkezése óta esett a föld és a búza értéke A magyar közgazdaság megoldását célzó közleményeink, amelyek minden oldalról megvilágították a kérdést, élénk érdeklődést keltettek. Ennek viszhangja az alanti beküldött közlemény is. Nagybecsű lapjuk aug. 19-iki számában foglalkozott egy nyilatkozat- tál, melynek olyan kitételei vannak, hogy azt nem hagyhatom szó nélkül. Azt mondja a nyilatkozat, hogy az adósságcsinálás a háború óta spekulációvá fajult. Hát ez nem egészen igy van! A történelmi idők folyamán mindig volt adósság is, spekuláció is. Ez tény. A háború utáni inflációs években az adós könnyen kibújhatott aiz adósságból, mert a koronaromlást nem követte az adósság valorizálása... de ne tessék elfeledni, hogy nem követte a betétek valorizálása sem! így hát a bank nem vesztett (egyéb inflációs nyereségem felül) Itt sem, mert ami elment a réven, bejött a vámon. Sőt alighanem nyert ezed is, mert valószínű, hogy több volt lekkor a betét, mbit a kihelyezik Azután jött a »konszolidáció«. Jött a »stabil« pengő. Jött a többtermc- lés, beruházás, modernizálódás és belterjesség. Ezekkel a jelszavakkal volt tele még a levegő is; ez zavarta meg a legtöbb termelő helyes érzékét. Mindenre ráfogták, hogy rossz, idejét multa, kicserélendő. (Hogy miért? Magunk se tudtuk. Mayer miniszterünk tanácsára. Azt hittük ő, aki földműves is, miniszter is, — tudja.) Állítom, hogy igenis, 1924—28-ban valósággal tömték, erőszakolták a hitelezők az éppen most kitisztult birtokokra, elsőhelyre a pénzt! Jöttek aztán az adóreformok: A földadó búzában való kivetése, stb. Egy szép nap arra ébredtünk, hogy már roLho kapra megduplázódott az adónk. Gaál Gaszton már akkor megjósolta, hogy ebből nagy bajok lesznek! j : : i : Jött azután a defláció Is nyomban. Nőtt a bank. Évről-évre szaporodott a karié], a tröszt, mint a bolondgomba. Drágult az élet, nyildogáft- nyitadozott az agrárolló, — míg eljutottunk odáig, hogy a világ legolcsóbb búzájából és répájából la világ legdrágább kenyerét és cukrát kell ennünk. Szóval nyílt az agrárolló. Pont akkor, amikorra gyönyörűen beleépítettük, tagositottuk, villamosítottuk, be- leinstuáltuk magunkat (az akkori 40 P-ős búzaárral kalkulálva) a megen- gedhetőség határáig, birtokunk 25— 85 °/o-áig az adósságba. Pont akkor kezdődött a defláció is; az agrárolló isi Azóta eümult 6—7 év, a szakadatlan, szünet nélkül való, rohamos leromlás jegyében. Az akkori 40—42 pengős búza ma vidéki relációban 6—7 pengő! Ilyen arányban zuhant le mindennek az ára! Hol van ma az a befektetés, mely képes volna azt a csodát megtenni, hogy ilyen viszonyok között, becsületes utón, tisztességes munkával reusszálmil lehessen??... Szeretném, ha a »nyilatkozat« tulajdonosa megpróbálná!... Építés? Hol van abból haszon, ha valaki a nyakába szakadni készülő, kétszáz éves házát felépiti? Egyetlen, hogy nem kell házadót fizetnie! Tagosítás? Hát erről lehelne sokat beszélni! Nekem, pl. soha nem terem 3/5-e sem, mint a tagosítás előtt! De a falumba 1—2 kivétellel másnak sem!... És ezért került olyan tenger- sokba ! Lecsapolás, ármentesités? Kiáltó példája Kunszentmiklós! Tessék megnézni a Kolontó és környékét! A traktort, cséplőgépet, ha ingyenadnák is, ráfizetéssel dolgozik, a föld, a hizlalás, jószágnevelés, minden- minden ráfizetéssel végződik. Ez igy van. Aki nem hiszi, próbálja meg és csak azután tegye újságba, hogy: »...a megfelelő jövedelemmel, amihez éppen az építkezése révén jutott, rendelkezik.« Ha vannak haszontalan és piszkos adások, aminthogy uzsorások Is vannak, — tessék őket akár mindenükből kiforgatni, vagy akár kerékbetörni. Jó. Megérdemlik. De kérdezem: Azokat, akik a háború nyomorékjaként hazakerült apjuk gyógyíttatására, roskadozó házuk újjáépítésére, szaporodó családjuknak egy újabb földdarabra, a nagyhangon hirdetett és állami hozzájárni-* lássál kedvezményesitett akciókra, elemi károk kipótolására vették fel az adósságot — és ma már szinte a vértizzadásig megerőltetve se tudnak fizetni — azokat is egy kaptafára kell huzni azokkal, akik ledér nők mellett muzsikáltatták el a vagyonikat?! Egetkérő igazságtalanság volna! Ma már minden hitelnyújtó tudja, hogy van jó és rosszindulatú adós. A rosszindulatnak nem érdé- tnelnek sfc kegyelmet, se elnézést, dé a jójndulatuak igen és azok nem olyan moratóriumot érdemelnek, hogy: 1) ha. az adóját kifizeti; 2) ha a kamatot kifizeti; 3) ha húsz százalékot törleszt, csak akkor nem árverezhetik el okt. 31-ig! Nem szabad ezt a kérdéskomplexumot kiszolgáltatni a TÉBE kegyelmének, mert nem á TÉBE- vel, hanem a gazdaiársadalom- nia| áll vagy bukik az ország. E sorok Írója a maga paraszti együgyüségébeu azt hiszi, hogy ía pénzügy minszier vagy a mi- niszíere’nök nagyobb hatalom egy alkotmányos országban, mint bármelyik bankigazgató. Ha igy van, parancsoljon nekik. Mi becsületes emberek vagyunk, nem kívánjuk az inflációt, nem kívánjuk, hogy egy pár csibével ki lehessen fizetni az adósságainkat, de igenis követeljük és pedig teljes joggal követeljük, hogy az adósságunkból annyi százalékot engedjenek el, ahány százalékkal annak keletkezése óta esett a földünk és búzánk értéke! Bárhogy fájjon is ez bizonyos érdekeltségeknek, ezt meg kell valósítani, mégpedig, ha TÉBE kompromisszumokkal nem lehet, hatalmi szóval is, mert a mai állapotokba belepusztul nemsokára az ország! Fennt idézett cikk azt mondja, hogy tessék most a spekuláció következményeit viselni és a szaldót zsebrevágni! Helyes. Saját fegyver rét fordítom ellene: Mi viseltük a következményeket, mig össze nem roskadtunk, mi lerongyolódtunk, tönkrementünk, testben és lélekben, szellemiekben és anyagiakban egyaránt! Azalatt a bankok azelőtt soha nem létezett nyereségeket raktak zsebre; és sokszázezerpengös vezér- igazgatói fizetésekkel boldogítottak egyes szerencséseket. Ma az adósságunk ötször olyan nehéz. Tessék egy konkrét példa: 1927-ben felvettem 20 q. búzát, pengő alapon, tehát ma tartozom 800 pengővel. Ma ez 100 q. búza és csak kamatban fizetek 10 q búzát évente. Amellett tehát, hogy én kamatokban már sokszorosan visszafizettem a 20 q. búzát, még mindig tartozom 100-ai. Ilyen szaldót nem lehet zsebrevág- ni! Ha az üzlet üzlet, amin veszteni is lehet, ne csak mi veszítsünk rajta, akiknek minden bűnünk, hogy hitelt adtunk a kormány intencióinak, és azóta szinte emberfeletti erőfeszítésekkel igyekszünk úgy ahogy megtartani az egyensúly látszatát, de viseljék a kockázat terhét, a szaldót azok is, akik eddig, amig lehetett, csak la semmivel meg nem indokolható magas kamatokat élvezték, munka nélkül! Ma, amikor a külföldi tőzsdéken a magyar hosszúlejáratú kötvényeket névértékűk 18—25—33 százalékáért kínálják, szinte nevetséges is, hogy minekünk itt, benn az országban még mindig csak félénken szabad hangoztatni ezt a kérést azokkal szemben, akik azt mondják, hogy a Tőke szent és sérthetetlen és ezzel a jelszóval, ezzel a felfogással az Embert nyomorba pusztulni hagyják. • A Helyi Értesítő közgazdasági ankétjét jelen közleménnyel befejezte. Még nincsenek meg a három halasi vakmerő betörés tettesei A rendőrség reméli, hogy sikerülni fog kézrekeriteni őket Az egész város nagy érdeklődését vonta maga után az a három vak- j merő betörés, amelyeket a városnak úgyszólván a szivében követtek el ' eddig még ismeretlen tettesek. Ezek a betörések, mint megtudtuk, erra intették a lakosságot, hogy mindenki 1 óvatosabb a háza körül és igyekeznek lezárni minden olyan helyet, ahol cestleg betörök találhatnak valamit. A betörések óta a rendőrség is alaposabban végez ellenőrző körutakat. A három betörés, mint ismeretes, sorrendben először az izr. templom- S bá, majd a főrabbi lakásában történt, | utána a róm. kát. templomba, az elmúlt hét péntekjén pedig dr. Musa j István képviselő lakásában. A rendőrségi nyomozás még nem tudott eredményt produkálni a három betörés ügyében, de mint értesülünk, megvan a reménye a rendőrségnek, hogy sikerülni fog kézrekeriteni a vakmerő betörés tetteseit. A városban mindenesetre minden idegent leigazoltattak és le fognak igazoltatni, mert az utóbbi időben igen sok idegen fordul meg a városban és nincs kizárva, hogy ez a nagy idegen járás is fészke a rejtélyes és körmönfont betöréseknek. A város közönsége mindenesetre nagy érdeklődéssel várja a rendőrségi nyomozás eredményét. Huszonhat bácskai községet villamosítanak a közeljövőben Nagyjelentőségű esemény történik a közeljövőben Bácskában, ahol az alispán intézkedésére kiírták a nyilvános versenytárgyalást 26 község villamositására. Mint bajai tudósitónk írja, ez a kérdés már hét éve húzódott, mig ehez a döntő stádiumhoz érkezett. A kérdésről nyilatkozott Szabov- lyevits Dusán alispán, aki elmondotta, hogy a versenytárgyalási feltételeket a kereskedelemügyi miniszter kiküldöttje készen vitte le Bajára. A feltételekben benn foglaltatik — mondotta az alispán — az én hangoztatott álláspontom, hogy a vállalkozás rizikóját maga a szerződéses vállalkozó fogja viselni. Egyéni fogyasztási fejkvóta nem lesz, vagyis a községek magánfogyasztói nem biztosítják a fogyasztás minimumát. A közvilágitásnál szó lehet arról, hogy a községek bizonyos minimé- mális közvilágítási garanciát vállalnak. Az ajánlatok beadására a határidő október 23-án délelőtt 10 órakor jár le. ||i [fi Izsák község milliókat vesz be szőlőből Az izsáki szőlőbirtokosok abba a kellemes helyzetbe kerültek, hogy nem kell a szőlőikben szüretelniök. Évek óta szinte játszva eladták a termést, mint csemegeszőlőt. A németek például az izsáki sárfehér szőlőt mondják a világ legjobb csemegéjének és a múlt évben egyedül Berlin ezer métermázsa magyar szőlőt vett át, amelynek jelentős része a hires »sárfehér« volt. — Sajnos, az idén Németország nem biztat bennünket — mondja Benedek László, a legnagyobb exportőr. Most kezd csak beérni az alföldi csemegeszőlő, de Berlin a jelek szerint csupán napi 100—150 mázsát vesz fel. Németország más városaiban is hasonlóképen zuhant visz- sza az igénylés, illetve a fogyasztás, ami sok mindent megmagyaráz... Az izsáki sárfehér egyébként a legkésőbb beérő európai csemegeszőlő. Talán karácsonytájt javul a helyzet és az idén is sikerül az értékesítés az izsákiak számára.
