Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-09-02 / 70. szám
szeptember 2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal a helyi Értesítő közgazdasági ankétja Áf kell értékelni az adósságokat Miért kell a gyengébb értékű pengőben felvett kölcsönöket a stabil pengőben visszafizetni ? — Négy százalékban kell limitálni a befektetett kölcsönök kamatait Az adósságrendezés aktuális kér- déklődés, 'amely a Helyi Értesítő ak- dése a társadalom minden rétegét [ cióját kiséri. A kérdéshez ma az érinti s igy érthető ah a nagy ér- I alább 'közölt két hozzászólást vettük: „A hitelező jogtalanul gazdagodik, az adós igazságtalanul szegényedik" A Helyi Értesítő ankétja ebben a nagyfontosságu kérdésben feltétlenül helyes gondolat Ne engedjük át a közgazdasági kérdéseket teljesen a politikának, amely legtöbbször ezernyi szállal van odakapcsolva különféle érdekeltségekhez és nem tud mindenfelé megnyug- 1 tató megoldást találni. 1 Az adósságrendezésnél is nagyon helyes a Helyi Értesítő állásfoglalása: ! Nincs gazdaadósság csak, hanem ma már egyetemes eladósodás van s az minden foglalkozási réteget egyformán terhel. Valamennyin kell segíteni s olyan intézkedés kell, amely valójában segit is. A kamatmérséklés, az árverések felfüggesztése félintézkedés s több komplikációt okoz, mint amennyit segít. Az adósság mai helyzete kór. Ha orvoshoz kellene vele menni, az első kérdése a kór eredete. Itt is ez az ut. Vizsgáljuk meg az eredetét és megtaláljuk a bizos útját a gyógyításhoz. Az adóss ágok gyengébb értéke lésü pengőben születtek niTg, amikor ennek folytán úgy az injgat- lanok értéke, mint a mezőgazdasági terményárak a mainak többszörösei voltak. Nagyon természetes, hogy a deflációs politikával túlságosan megerősített p engővel a higabb pengőben felvett kölcsön nem fizethető vissza márcsak azért sem, mert a deflációs politika eltüntette a pengőt teljesen. Olyan ma a helyzet, mintha pl. valaki 100 mm. búzát vett volna kölcsön s ma 300 mm-t kérnének tőle vissza. A tényleges visszafizetésnél ilyen körülmények között a hitelező jogtalanul gazdagodik, az adós igazságtalanul Szegényedik, illetve tönkre megy bele. A mai állapotnak van még egy igazságtalansága : A tőke munka nélkül gazdagodott azzal, hogy értéke megtöbbszöröződött, már pedig munka nélkül gazdagodni jogtalanság és törvényes orvoslást kér. Az ut tehát az, hogy olyan értékűre kell a pengőt visszaállítani, amilyen akkor volt, amikor az adósságok nagyobb része keletkezett, vagyis 1926—28-as nívóra. Ez nem infláció, nem oktalan va- gyonprédálás, ez az egyedüli igazságos ut, amely egyúttal visszaállítja a mezőgazdasági terményárakat is ugyanarra a nívóra, boletta és egyéb megoldások nélkül. Nagyon természetes, hogy egyidejűleg drákói szigorításokra van szükség, hogy az ipari kartelek az ezen a téren össze - huzódó agrárollót ne akarják továbbra is ebben az arányban nyit)- vatartani. Ezt meg lehet és meg szabad tenni, sőt ha kell, me"t hiszen az ipari árak — egyik-másik cikktől eltekintve — megmaradtak ugyanabban a magasságban, ahol akkor voltak, amikor ezek az adósságok keletkeztek. Roosevelt ugyanezen az utón jár, pedig hitelező állam feje, de belátta, hogy nem lehet az adósok millióit tönkretenni a megerősödött pénzzel. , Ez a megoldás meghozná az ingatlanok megerősödését is és ha másképen nem, ingatlanai egy részének, a legrosszabb esetben az egésznek értékesítésével az adós eleget tehet kötelezettségének, a hitelező visszakapja azt, amit adóit és a bankokba vissza özönlő pénz, önmagától alakítja alacsonyabbra a kamatot, pénzki- náSás lesz s ez visszavezeti a régi forgalomhoz, munkához, élethez és kenyérhez az összes foglalkozási ágakat. A másik hozzászólás így hangzik: Egyenlő elbánás minden vonalon A Helyi Értesítőben megjelent »Adósságrendezés és kamatleszállítás« c. cikkéhez óhajtok — felhívásának megfelelően — hozzászólni, illetve elgondolásomat megvitatás végett nyilvánosságra hozni. Nézetem szerint ebben a kérdésben a határidő az 1931. évi bank- zárlat. Addig volt az országban forgalom, élet, munka, kereset, szóval konjunktúra mindenki számára, s az adósok fizetni is tudták a kamataikat, sőt tőketörlesztést is. A világ gazdasági háborújának válsága tulajdonképen a bankzárlat óta fojtogatja a forgalmat, életet, munkát, állandó maradi, addig mint értékmérő megváltozott. A bankzárlat előtti 1000 P-s ingatlan ma körülbelül 500 P-t ér, tehát a pénz, mint értékmérő ma még egyszer akkora, mint volt a bankzárlat előtt. Ebből következik, hogy az adós gazda 24 P helyett 12 P-t kap 1 q Ьин záért, az iparos 1 P óirabér helyett 50 fillért, a kereskedő ugyanazon áruért szintén 50 százalékkal alacsonyabb vételárat, tehát a netto keresete a felére morzsolódik, az értelmiségi keresetű hasonló mérvű fizetés-csökkentésben részesül. Vagyis nyilvánvaló, hogy az adós a mai értékelés szerint kapja a munkája ellenértékét, azaz egyszeresen, a hitelező pedig a bankzárlal előtti kétszeres értékelés szerint követeli ka- maiját is, tőkéjét is, tehát az adós egyszeresen értékelt kereset mellett kétszeresen kénytelen fizetni az adósságát. Éppen ezért a helyzet az adósok és hitelezők óta nem tudnak az adósok fizetni s azóta szállt le az ingatlanok ára. A Helyi Értesítő részéről felvetett terv »a voltaképen csak értékmérő pénz«-ről téves, mert a pénz nemcsak értékmérő, hanem valuta, csereeszköz és legelsősorban fizetési eszköz is. A legnagyobb baj épen az, hogy inig a pénz, mint fizetési eszköz viszonyát tekintve, tarthatatlan., mert igazságtalan. A kormány részéről eddig érvényesült felfogás, hogy csak a gazdaadósságokon kell segíteni, szintén téves, sőt a Helyi Értesítő is csak a kereskedőket és iparosokat említi és az értelmiségi keresetűeket elhallgatja. Nézetem szerint nincs különbség az állam polgárai közölt a foglalkozásuknál fogva, a gazda, az iparos, a ke- kerskedő, a latsinsr mind édes gyermeke a hazának, mindnek egyenlően keli viszonylagosain igazságot szolgáltatni. Ma az állampolgárok között csak abból a szempontból van helye az osztályozásnak, hogy a bankzár Iáikor hitelező volt e, vagy adós volt-e. Aki kihelyezte a pénzét, az 50 százalékot nyert, aki adós volt, az 50 százalékot vesztett. Hol a segítség? Mi a megoldás? A megoldás természetesen csak olyan lehet, hogy a kecske is jóllakjék s a káposzta is megmaradjon. Nézetem szerint az adósok számára csak olyan mérvű segítséget lehet nyújtani, amely sem a gazdasági életet, sem a hitelező betétesek bizalmát, sem a bankokat, sem 'az állam háztartását meg nem ingatja. Alkalmas útnak vélem: Kormányrendelet mondaná ki, hogy a bankzárlal előtt keletkezeit összes telEkkönyvilcg bekebelezett adósságok kamatlábát le kell szállítani a törvényes 8 százalék felére, vagyis 4 százalékra és ugyancsak 4 százalék kamatot kapnának a betevők a bankoktól a biankzárlat előtt elhelyezett betétjeik után, amelyek felett szabadon nem rendelkezhetnek, Csupán 4 százalék tőke erejéig a kamaton felül. A bankok igy a bankzárlat előtt keletkezett üzleteken nem keresnének, esetleg csupán fél százalék, vagy legfeljebb 1 százalék kezelési költséget, amelyet vagy részben a betétek 4 százalékából lehetne levonásba helyezni, vagy részben az állam térítené meg, vagy a legrosszabb esetben az adósok fizetnék. Az adósok pedig kötelezve lennének továbbra is a törvényes 8 százalékos, illetve a kezelési költséggel esetleg 9 százalékos kamatot fizetni, csakhogy ebből 4 százalék tőketörlesztés fejében nyerne elszámolást. Ez lenne az a 4 százalék, ami felett a betevők szabadon rendelkeznének. Ettől a rendelettől nem rendülne meg a gazdasági élet, a betevők bizalmát csak fokozná, kivált, ha a bankok az uj betétek után még kissé, magasabb kamatlábat fizetnének, a bankokat ösztönözné újabb kihelyezésekre, amelyek után ismét 8 százalékot szedhetnek. A hitejezök érdekeit megvédené 100 százalékig, az adósoknak bizonyos nyugalmi állapotot jelentene az évi 4 százalékos tőketörlesztés és 4 százalékos kamat. Az államra nézve pedig hasznossá is tenné azzal a kikötéssel, hogy ezt a kedvezményt csak az olyan adós veheti igénybe, aki pengőtartozásának megfelelő azonos összegű, vagy kétszeres összegű hadikölcsönkötvényt (koronában) letétbe helyez. Előnye ennek a tervnek továbbá az, hogy csak átmeneti jellegű, mert ha a gazdasági életbe visszatér ismét a várva-várt fellendülés, ha az ingatlanok ismét elérik iái bankzárlat előtti ármagasságot, akkor ez a rendelet is hatályon kívül helyezhető és helyreállítható a kötelezvények és szerződések szentségének a|z ejve. Ma azonban a kötelezvények és ! szerződések szentségének a fenntar- I tása a hitelezőknek meg nem érdemelt előnyt, az adósoknak pedig meg nem érdemelt hátrányt jelent és előbb-utóbb az adósok dobrla-, vagyis tönk- «jutását eredinényezi. Az adósság ügyében tovább folytatjuk az akciót. A ffiarangos téliül helyezik el Halas uj állat vásárterét ? Irtunk már arról, hogy az alispán Halas várost is felszólította, hogy jelöljön ki alkalmas helyet az állatvásártérnek, amelyet be kell keríteni. Megírtuk annak idején azt is, hogy a város úgy határozott, hogy az ál- latvásárteret, ha annak különösebb akadálya nem volna, a Körösi Jenőiéi© gőzmalom mellett levő téren helyezné el, amely hely igen alkalmas is volna erre a célra. Most mint értesülünk, ennek akadályai fognak felmerülni, mert a Körösi-féCe malom a varostól a vasúti síneken túl fekszik és igy egészen bizonyosan felmerülnek nehézségek abban az irányban, hogy az álatokat majd hogyan hajtsák , oda fel. Értesülésünk szerint újabb tervek merültek fel, amelyek arról szólnak, hogy a vásárteret legjobb volna a Ha- rangos tó mellé áthelyezni, ahol sokkal tágasabb terület is áll rendelkezésre ezen a téren és nincs semmi akadálya sem az állatfelhajtásnak. Ilyen irányban még nem foglalkozott a kérdéssel a városi hatóság, de értesülésünk szerint, miután ez a legcélszerűbb megoldás, már legközelebb foglalkoznak a kérdésnek ilyen irányban való megoldásával. Ez a száma »3+1 lámpás, dinamikus hangszóró* val egybeépített, 3 hangolókörös, Band-Pass Európa vevőnknek. Ezzel a készülékkel ön és családja sokat nyerhet szórakozás és kultúra terén:-/vcudw
