Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-07-29 / 60. szám

4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE i • i Julius 29 A „zöldhalmi csárdában“ minden csendes Betyár történet: Irta: Oaál Gyű'a dr. Marcsa kilépett a kastély udvarára. Nagy tál elemózsia volt kezében és halkan füttyentett, mire a kutyák be­huny ászkod tak a konyhába és mély csend borult az udvarra. A csillagos nyári-éj szelíd mosolya, csodálatos széppé varázsolta az alvó puszták A mezők harmatos, selymes füve, a tüskés tarlók vadvirágai édes illatot leheltek ki magukból. Valahol a távolban nótáskenekü ta­liga ténfergett az országúton és ennek nyikorgása, meg az ezer és millió tü­csök ciripelése valami különös aUató- danában olvadtak össze. A távoli buckák közt, a kékenhalvá- nyuló messzeségben pásztortüzek gyűl­tek ki és mint a szentj ános-bogarak, c sillogtak-vilogtak. Távoli torony harangszavának csendes bugását, szinte leheletszerű finomsággal hozta ide ki a pusztába a langyos déli szél. Bent a Vojnics-kastély udvarában pe­dig a szénásszekér körül rejtelmes, kü­lönös dolog történt. A szekéren illatozó széna egyszerre csak megmozdult, majd a tetején nyi­tás támadt, melyből egy emberi alak buj:t elő. Csendesen leereszkedett a szénássze­kér oldalán és óvatosan lecsúszott a földre. Megállt és körülnézett. És, mintegy kígyó, hasonmászva csúszott be az is­táié ajtaján. Kis idő múlva lónyerités hallatszott és csUlagoshomloku, tejfeCbehágott ábu, kidülledt orrljku paripa toporzékolt a szekér mellett. A sötét alak a szénásszekér saráglyá- ból nyerget, kantárt vett elő. — Vércse, — szólt halkan a lóhoz és zsebéből 'cukrot adott a paripának. A ló csendesen röhögött, a hold pe­dig előbujt a felhők mögül. És ebben a pillanatban a kastély tor­nácáról kétségbeesett férfihang üvöltött: — Emberek, ébredjetek. Tolvaj jár a kastélyban. Nagy lobbanás villámiott és puska­lövés hallatszott a tornácról. Egy szempillantás alatt a sötétalak nyeregbe vetette magát. Vasat adott a ló két oldalába, mire a nemes pa­ripa kétlábra állt és óriási iramod ássál keresztül ugrott a kastély alacsony kő­falban, té^én. Puskalövések, lármás kiabálás, sza­ladgálás hangjai töltötték be a kastély visszhangba udvarát, Vojifics báró pe­dig a dühtől rekedten kiabálta: — Szö- memláttára elrabolták »Vérese« lova­mat. Koűsisok, lovászok, szégyelhetjük magunkat. Es mintha a hold is szegyei te volna, amit látott, csendesen vissza úszott a fodros nyárlfeühqk mögé. II. Kecskemét és Halas mostani terüle­tén hajdan kilenc falu volt és kilenc templomban dicsérte az ájtatos nép az Urat. Jött azonban a török. Lerombolta a templomokat és a kecskeméti pasa Allah dicsőségére minaretet építtetett. A mecset tornyán sokáig csillogott diadalmasan a félho’d. Mint mindennek azonban, úgy a tö­rök uralomnak is egyszer csak vége lett. A régi keresztény templomok azon­ban nem épültek fel többé soha. Egy ilyen templomrom vöröstéglái- bót épült a kecskémét—halasi ország­út mellett a hires »Zöldhalmi csárda.« Ma már ez a csárda is csak rom és hogy itt az erdőkben, nádasokban, buc­kákban mik történtek a múltban, ezek­nek még az emlékét is befújta már a fe’edés futóhomokja... * Manó Trézi, a »Zöld hal mi csárda« világszép söntéslánya a tükör előtt élűt és térdigérő haját fonta vastag teker­csekbe. Arca a boldog várakozástól olyan rózsaszín volt, mint a hajnal pirkadás. Mosolya pedig a tavaszi virág fakadó­jához volt hasonlatos. Mikor felhúzta pillangós cipőjét, fel­kötötte pici kis kötőjét, — mely piros pántlikával volt beszegve, — huncut kacsintással még egyszer belenézett a falitükörbe és dudolgatott: — Nem szánt-vet az égi madár... Mégis el­tartja a határ... Valaki bekacagott a csárda ablakán. — Ne ijedj meg Trézikém, csak én vagyok. Innen kívülről gyönyörködtem benned. — Gyere be Julcsa, — szólt tó ne­vetve Manó Trézi. Vas Julcsa söntéslány jókedvűen pör- dült be az ajtón. A két lány lármás jókedvvel kezdett a tereferéléshez. Ha két lány együtt van, ugyan piiről beszélhetne másról, mint a szerelem­ről. Vas Julcsa kezdte a szóbeszédet. — Nagyon félök, hogy talán valami történt Lacival. Három nap óta nem volt ott a csárdában. — Ne féltsd te Darázs Lacit, nincs olyan pandúr a két víz között, aki őt el tudná fogni. Attól se aggódj, hogy Eddig a tatarozás! kölcsön csak bér- házakra, azok kétévi bérjövedelmének erejéig volt engedélyezhető. A Buda­pesti Közlönyben most megjelent hir­detmény a tatarozás! kölcsönöket a Ipsaládi házakra is kiterjesztette. Esze­rint az érdekelt háztulajdonosok tataro­zás® kölcsönben részesülhetnek a csa­ládi házak tatarozásával (kisebb átala­kításával) felmerülő költségek fedező- | sére, ha erre irányuló kérelmüket leg­később julius 31-ig, úgynevezett hitel­igénylési lapon az illetékes államépití- szeti hivatalnál beterjesztik. Családi há­zak tatarozására olyan összeg folyósít­ható, ami a kamatokkal együtt, köz­tisztviselőnél a kétévi lakáspénzből visz- szafizethető, — magánalkalmazottnál vagy szabadpályán működőnél a tata- | rozási hitel az igazolt évi összjövede­lemnek legfeljebb 20 százalékáig terjed­het. Úgy a lakáspénzből, mint áz évi jövedelem 20 százalékból, le kell azon­ban vonni a családi ház adóját és egyéb közterheit. Családi házakra ta­tarozás! hitel kizárólag ,csak eső helyi bekebelezés mel'ett nyújtható. TANYAI ÉLET Bodoglár, ahol valamikor az ősrégi Halas terült el Tanyasze mlélödései nk során elér­keztünk Bodoglárra, arra a helyre, ahol a historikusok szerint valamikor a régi Halas terült el. Ma Bodog­lár csöndes tanyacsoportja a mai Ha­las városnak, keveset beszéltet ma­gáról, csöndben terme] és dolgozik, sokkal közelebb esik Maisához, mint Halashoz, de azért a szivük ide húzza a bodogláriakat, akik mégiscsak en­nek a városnak a tagjai és minden szál ide köti őket. Bodoglár termőképessége a legvál­tozatosabb és legkülönbözőbb. Van­nak terméketlen buckái, vannak úgy­nevezett járásai, legelői, de ugyanak­kor vannak szép rozstáblái, szép gyümölcsösei és szőlőtelépei is. Bodogláron találunk még juhászai* tokát is és az állattartás kedvenc foglalkozási területe a bodogláriak- nak. i Bodoglár tanyáinak népe megle­hetősen szétszórtan lakik, egyedül az I. számú tanyai elemi iskola közelé­ben félkör alakban laknak egyese- 1 mában az emberek. ! A bodoglári élet egyebekben na­gyon hasonlatos a többi halasi ta- nyaiakéhez, szorgalmas, derék nép valaki elsaeneti tőled, mart úgy szeret az tégöd, mint a bubosgalamb a tisz- tabuzát. Valaki berúgta a csárda ajtaját. A két lány ijedten nézett oda. — Gömböc bácsi, kedves Gömböc bácsi, a jó Isten hozta ide! — kiáltott a kövér öreg felé Manó Trézi. — Mi van a »Vércsével.« Az öreg érezte, hogy ő most fontos személy a csárdában, tehát kérette ma­gát Sallangos dohányzacskójából csendes I tempóval pipára tömött, csendesen csi- j holni kezdett, majd rágyújtott és csak 1 úgy a pipaszár mögül bökte tó magából j a szót. i — Mi van a »Vércsével?« Hát az : már ezóta repül, még pedig ahogy én I gondolom, Vaski Gyurkával a hátán. — Áldja mög az Isten Gömböc bácsi, — lelkendezett Manó Trézi, csakhogy jó hirt hozott. Mondjon még valamit. — Hát mondok, — iszonyú éhös va­gyok. (Folytatjuk.) Ha a tulajdonos a lakást saját maga használja, a hiteligénylési laphoz a házbérbevallási iv helyett csatolni kell: köztisztviselőnél az évi lakás­pénz, magántisztviselőnél az évi jöve­delem igazolására szolgáló bizonyít­ványt, míg a szabadpályán lévőknél a jövedelem és vagyonadó kivetésre vo­natkozó igazolványt. A kölcsön két évre terjedő időre szól, a Nemzeti Bank kamatlábát két és fél százalékkal meghaladó minden­kori kamat mellett. Fedezetére három havi lejáratú váltó szolgái, amelyet a ház összes te'ekkönyvi tulajdonosai kö­telesek aláírni. A váltókat negyedéven­ként meg kell újítani és minden újítás alkalmával az eredeti kölcsöntőke 12 és fél százaléknak megfe’e’ö összegű törlesztést kell eszközölni. Ilyenformán a kölcsön két év alatt, kiegyenlítést nyer. A kölcsön természetből folyik, hogy azt más célra felhasználni nem lehet. Épen ezért az államép ítésze ti hivatal a fél költségén még az első lejárat előtt ellenőrzi annak hovafordilását. lakja, vendégszerető emberiek itt is a jó magyarok, akik hajnaltól nap- J estig foglalkoznak szerelmükkel, az I áldott jó magyar földdel, amit ha itt ! homoknak is hívnak, mégis csak mag van a becsülete, mert évről-évrs be­térni azt, ami a gazdának az élet­hez szükséges. A bodogláriaknak kis vasúti meg­állóhelyük is van, »Konyhadülö«-nek hívják és ezzel a vasúti összekötte­téssel könnyebben tartják fenn az összeköttetést a várossal és az úgy­nevezett kultúrával. Óriási hibája és baja vám Bodog- lámak, évtizedes panasza is emiatt, hogy az utjai nagyon elhanyagoltak, órákba telik, amíg kocsival meg tudja közelíteni a halasi piacot, ezért hacsak teheti, inkább a majsai pia­cot keresi fel eladnivaló holmijával. A tanyacsoportnak két iskolája van, szép 'kullurélete is ennélfogva. A bodoglári gazdák soraiból a kö­vetkezőket jegyeztük fel: Gyenizse, Széli, Tóth, Varga, Makra, Paprika, Halász, Farkas, Fodor, Fehér, Rá- dóczi, Gábor, Баку, Péter, Sebök, Király, Kurucsai, Nagy, Szikora és a többi tanyákat, ahol élénk élet folyik a rekkenő julius végén is. d-=7:t::::^= гш—---^====~=:а — Éxtedlés. A Ref. Nőszövetség ju­lius 30-ára hirdetett kirándulása köz­bejött akadályok miatt elmarad. — El­nökség. i KÉREK EGY POHÁR TEJET! Halas legszociálisabb intéz­ményének egy esztendei mérlege A halasi állami elemi iskolákban 1932 —1933. tanévben is tej és ebédeltetési akciót bonyolítottak le és ebben az ak­cióban a központi, alsóvárosi és felső­városi iskolák részesültek egyenlő arányban, valamint a kisegítő iskola szegény tanulói. Ez a szép és lélek­emelő akció a legnemesebb szociális akciója volt a városnak, jutalma pedig abban nyilvánult meg az adakozók szá­mára, hogy a legszentebb célra, a gyer­mekek egészségére aján'ották fel ado­mányaikat. Az akció kezdeményezői és mindvé­gig buzgó munkásai, mint a bizottság elnöke, Tyukody Jenő igazgató volt, gondnoka és pénztárosa Torma Károly tanító, a bizottság tagjai pedig: Fröch- lieh Lajos és Huszár Dezső igazgatók. A tejet mindegyik iskolában külön, az ebédet pedig valamennyi részére a központi iskolában főzték meg és a szegény tanulók az akció helyiségében fogyasztották el a nekik ingyen jutta­tott élelmet. Az 1932—33. tanévben 33.271 adag tejet és 2898 adag ingyen ebédet osz­lottak ki. A kiosztott tejmennyiség 6619.5 liter volt. Az ebédeltetést ak­cióhoz felhasználtak 1324 kgr. élelmi­szert és 3500 kgr. tűzifát. Az akciót kizárólag önkéntes adományokból tar­tották fenn. A kiskunhalasi pénzinté­zetek, jótékony és társas egyesületek, továbbá a kiskunhalasi társadalom jó- szivü adakozói 1735 P 12 fillér kész­pénzt és 294 P 19 fillér értékű termé­szetbeni adományt bocsátottak az akció rendelkezésére. A beérkezett adományok összértéke: 2029 P 31 fillér. Az akció javára a következő ado­mányok folytak be: Halasi Takarékpénztár 120 P, Halasi Kereskedelmi Bank Rt., Schneider cég 100—100 P, MANSz kiskunha'asi cso­portja 90 P, Kiskunha'asi Hitelszövet­kezet 76.80 P, Özv. dr. Babó Mihályné, dr. Kathon.a Mihály v. főügyész, dr. Monszpart László főorvos, Ref. Nöszö- vetség, Úri Kaszinó 45—45 P, Bálory Gábor ny. gimn. tanár 40 P, Róm. kath. Egyházközség, Szent Aníal-persely 32— 32 P, Halasi Hi leibank Rt. 30 P, özv. dr. Babó Imréné, Hurt A. Ferencné, dr. Molnár Kálmán főorvos 27—27 P, Kiskunhalasi vasútállomás alkalmazot­tai 23.32 P, dr. Fésűs György kir. köz­jegyző, Füstös Imréné, dr. Gusztos Ká­roly h. polgármester, dr. Musa István országgyűlési képviselő, Rigó Imre ke­reskedő, dr. Schuller Imre orvos, dr. Sokét István orvos, dr. Steiner Ignác orvos, Wendler Zoltán bankigazgató, Záboji László kereskedő 18—18 P, Szentgyörgyi Lenke áll. tanítónő 16.50 P, dr. Kovács Vince kanonok 16 P, dr. Fekete Imréné, Király Pál földbir­tokos, Tóth Imre bankpénztáros 15—15 P, Tyukody Jenő áll. el. isk. igazgató 14 P, Adám Dávid borkereskedő, dr. Boross Géza járásbiró, vitéz Dakos Kál- mánné, Dobó Kálmánná, dr. Domokos Sándomé áll. tanítónő, Érdősmé Berger Anna, Hodossy Gézáné, özv. Keresztes Lajosné, Makay Antal gyógyszerész, Makay Károly gyógyszerész, Pataky Ka­talin, özv. Pázsit Józsefné, Sáhó Já- nosné, Szanyi Ferencné, Szilágyi Imre ny. áll. tanító, Torma Károly áll ta­nító, özv. Török Lajosné ny. áll. taní­tónő 13.50-13.50 P. (Folytatjuk). Ma és minden este Jenney Hírfa művésznő énekel cigányzene kísérettel a LOVAS! vendéglőben Nagyjelentőségű kormányintézkedés, családi házakra is kiterjesztette a tatarozási kölcsönt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom