Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-07-29 / 60. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE i • i Julius 29 A „zöldhalmi csárdában“ minden csendes Betyár történet: Irta: Oaál Gyű'a dr. Marcsa kilépett a kastély udvarára. Nagy tál elemózsia volt kezében és halkan füttyentett, mire a kutyák behuny ászkod tak a konyhába és mély csend borult az udvarra. A csillagos nyári-éj szelíd mosolya, csodálatos széppé varázsolta az alvó puszták A mezők harmatos, selymes füve, a tüskés tarlók vadvirágai édes illatot leheltek ki magukból. Valahol a távolban nótáskenekü taliga ténfergett az országúton és ennek nyikorgása, meg az ezer és millió tücsök ciripelése valami különös aUató- danában olvadtak össze. A távoli buckák közt, a kékenhalvá- nyuló messzeségben pásztortüzek gyűltek ki és mint a szentj ános-bogarak, c sillogtak-vilogtak. Távoli torony harangszavának csendes bugását, szinte leheletszerű finomsággal hozta ide ki a pusztába a langyos déli szél. Bent a Vojnics-kastély udvarában pedig a szénásszekér körül rejtelmes, különös dolog történt. A szekéren illatozó széna egyszerre csak megmozdult, majd a tetején nyitás támadt, melyből egy emberi alak buj:t elő. Csendesen leereszkedett a szénásszekér oldalán és óvatosan lecsúszott a földre. Megállt és körülnézett. És, mintegy kígyó, hasonmászva csúszott be az istáié ajtaján. Kis idő múlva lónyerités hallatszott és csUlagoshomloku, tejfeCbehágott ábu, kidülledt orrljku paripa toporzékolt a szekér mellett. A sötét alak a szénásszekér saráglyá- ból nyerget, kantárt vett elő. — Vércse, — szólt halkan a lóhoz és zsebéből 'cukrot adott a paripának. A ló csendesen röhögött, a hold pedig előbujt a felhők mögül. És ebben a pillanatban a kastély tornácáról kétségbeesett férfihang üvöltött: — Emberek, ébredjetek. Tolvaj jár a kastélyban. Nagy lobbanás villámiott és puskalövés hallatszott a tornácról. Egy szempillantás alatt a sötétalak nyeregbe vetette magát. Vasat adott a ló két oldalába, mire a nemes paripa kétlábra állt és óriási iramod ássál keresztül ugrott a kastély alacsony kőfalban, té^én. Puskalövések, lármás kiabálás, szaladgálás hangjai töltötték be a kastély visszhangba udvarát, Vojifics báró pedig a dühtől rekedten kiabálta: — Szö- memláttára elrabolták »Vérese« lovamat. Koűsisok, lovászok, szégyelhetjük magunkat. Es mintha a hold is szegyei te volna, amit látott, csendesen vissza úszott a fodros nyárlfeühqk mögé. II. Kecskemét és Halas mostani területén hajdan kilenc falu volt és kilenc templomban dicsérte az ájtatos nép az Urat. Jött azonban a török. Lerombolta a templomokat és a kecskeméti pasa Allah dicsőségére minaretet építtetett. A mecset tornyán sokáig csillogott diadalmasan a félho’d. Mint mindennek azonban, úgy a török uralomnak is egyszer csak vége lett. A régi keresztény templomok azonban nem épültek fel többé soha. Egy ilyen templomrom vöröstéglái- bót épült a kecskémét—halasi országút mellett a hires »Zöldhalmi csárda.« Ma már ez a csárda is csak rom és hogy itt az erdőkben, nádasokban, buckákban mik történtek a múltban, ezeknek még az emlékét is befújta már a fe’edés futóhomokja... * Manó Trézi, a »Zöld hal mi csárda« világszép söntéslánya a tükör előtt élűt és térdigérő haját fonta vastag tekercsekbe. Arca a boldog várakozástól olyan rózsaszín volt, mint a hajnal pirkadás. Mosolya pedig a tavaszi virág fakadójához volt hasonlatos. Mikor felhúzta pillangós cipőjét, felkötötte pici kis kötőjét, — mely piros pántlikával volt beszegve, — huncut kacsintással még egyszer belenézett a falitükörbe és dudolgatott: — Nem szánt-vet az égi madár... Mégis eltartja a határ... Valaki bekacagott a csárda ablakán. — Ne ijedj meg Trézikém, csak én vagyok. Innen kívülről gyönyörködtem benned. — Gyere be Julcsa, — szólt tó nevetve Manó Trézi. Vas Julcsa söntéslány jókedvűen pör- dült be az ajtón. A két lány lármás jókedvvel kezdett a tereferéléshez. Ha két lány együtt van, ugyan piiről beszélhetne másról, mint a szerelemről. Vas Julcsa kezdte a szóbeszédet. — Nagyon félök, hogy talán valami történt Lacival. Három nap óta nem volt ott a csárdában. — Ne féltsd te Darázs Lacit, nincs olyan pandúr a két víz között, aki őt el tudná fogni. Attól se aggódj, hogy Eddig a tatarozás! kölcsön csak bér- házakra, azok kétévi bérjövedelmének erejéig volt engedélyezhető. A Budapesti Közlönyben most megjelent hirdetmény a tatarozás! kölcsönöket a Ipsaládi házakra is kiterjesztette. Eszerint az érdekelt háztulajdonosok tatarozás® kölcsönben részesülhetnek a családi házak tatarozásával (kisebb átalakításával) felmerülő költségek fedező- | sére, ha erre irányuló kérelmüket legkésőbb julius 31-ig, úgynevezett hiteligénylési lapon az illetékes államépití- szeti hivatalnál beterjesztik. Családi házak tatarozására olyan összeg folyósítható, ami a kamatokkal együtt, köztisztviselőnél a kétévi lakáspénzből visz- szafizethető, — magánalkalmazottnál vagy szabadpályán működőnél a tata- | rozási hitel az igazolt évi összjövedelemnek legfeljebb 20 százalékáig terjedhet. Úgy a lakáspénzből, mint áz évi jövedelem 20 százalékból, le kell azonban vonni a családi ház adóját és egyéb közterheit. Családi házakra tatarozás! hitel kizárólag ,csak eső helyi bekebelezés mel'ett nyújtható. TANYAI ÉLET Bodoglár, ahol valamikor az ősrégi Halas terült el Tanyasze mlélödései nk során elérkeztünk Bodoglárra, arra a helyre, ahol a historikusok szerint valamikor a régi Halas terült el. Ma Bodoglár csöndes tanyacsoportja a mai Halas városnak, keveset beszéltet magáról, csöndben terme] és dolgozik, sokkal közelebb esik Maisához, mint Halashoz, de azért a szivük ide húzza a bodogláriakat, akik mégiscsak ennek a városnak a tagjai és minden szál ide köti őket. Bodoglár termőképessége a legváltozatosabb és legkülönbözőbb. Vannak terméketlen buckái, vannak úgynevezett járásai, legelői, de ugyanakkor vannak szép rozstáblái, szép gyümölcsösei és szőlőtelépei is. Bodogláron találunk még juhászai* tokát is és az állattartás kedvenc foglalkozási területe a bodogláriak- nak. i Bodoglár tanyáinak népe meglehetősen szétszórtan lakik, egyedül az I. számú tanyai elemi iskola közelében félkör alakban laknak egyese- 1 mában az emberek. ! A bodoglári élet egyebekben nagyon hasonlatos a többi halasi ta- nyaiakéhez, szorgalmas, derék nép valaki elsaeneti tőled, mart úgy szeret az tégöd, mint a bubosgalamb a tisz- tabuzát. Valaki berúgta a csárda ajtaját. A két lány ijedten nézett oda. — Gömböc bácsi, kedves Gömböc bácsi, a jó Isten hozta ide! — kiáltott a kövér öreg felé Manó Trézi. — Mi van a »Vércsével.« Az öreg érezte, hogy ő most fontos személy a csárdában, tehát kérette magát Sallangos dohányzacskójából csendes I tempóval pipára tömött, csendesen csi- j holni kezdett, majd rágyújtott és csak 1 úgy a pipaszár mögül bökte tó magából j a szót. i — Mi van a »Vércsével?« Hát az : már ezóta repül, még pedig ahogy én I gondolom, Vaski Gyurkával a hátán. — Áldja mög az Isten Gömböc bácsi, — lelkendezett Manó Trézi, csakhogy jó hirt hozott. Mondjon még valamit. — Hát mondok, — iszonyú éhös vagyok. (Folytatjuk.) Ha a tulajdonos a lakást saját maga használja, a hiteligénylési laphoz a házbérbevallási iv helyett csatolni kell: köztisztviselőnél az évi lakáspénz, magántisztviselőnél az évi jövedelem igazolására szolgáló bizonyítványt, míg a szabadpályán lévőknél a jövedelem és vagyonadó kivetésre vonatkozó igazolványt. A kölcsön két évre terjedő időre szól, a Nemzeti Bank kamatlábát két és fél százalékkal meghaladó mindenkori kamat mellett. Fedezetére három havi lejáratú váltó szolgái, amelyet a ház összes te'ekkönyvi tulajdonosai kötelesek aláírni. A váltókat negyedévenként meg kell újítani és minden újítás alkalmával az eredeti kölcsöntőke 12 és fél százaléknak megfe’e’ö összegű törlesztést kell eszközölni. Ilyenformán a kölcsön két év alatt, kiegyenlítést nyer. A kölcsön természetből folyik, hogy azt más célra felhasználni nem lehet. Épen ezért az államép ítésze ti hivatal a fél költségén még az első lejárat előtt ellenőrzi annak hovafordilását. lakja, vendégszerető emberiek itt is a jó magyarok, akik hajnaltól nap- J estig foglalkoznak szerelmükkel, az I áldott jó magyar földdel, amit ha itt ! homoknak is hívnak, mégis csak mag van a becsülete, mert évről-évrs betérni azt, ami a gazdának az élethez szükséges. A bodogláriaknak kis vasúti megállóhelyük is van, »Konyhadülö«-nek hívják és ezzel a vasúti összeköttetéssel könnyebben tartják fenn az összeköttetést a várossal és az úgynevezett kultúrával. Óriási hibája és baja vám Bodog- lámak, évtizedes panasza is emiatt, hogy az utjai nagyon elhanyagoltak, órákba telik, amíg kocsival meg tudja közelíteni a halasi piacot, ezért hacsak teheti, inkább a majsai piacot keresi fel eladnivaló holmijával. A tanyacsoportnak két iskolája van, szép 'kullurélete is ennélfogva. A bodoglári gazdák soraiból a következőket jegyeztük fel: Gyenizse, Széli, Tóth, Varga, Makra, Paprika, Halász, Farkas, Fodor, Fehér, Rá- dóczi, Gábor, Баку, Péter, Sebök, Király, Kurucsai, Nagy, Szikora és a többi tanyákat, ahol élénk élet folyik a rekkenő julius végén is. d-=7:t::::^= гш—---^====~=:а — Éxtedlés. A Ref. Nőszövetség julius 30-ára hirdetett kirándulása közbejött akadályok miatt elmarad. — Elnökség. i KÉREK EGY POHÁR TEJET! Halas legszociálisabb intézményének egy esztendei mérlege A halasi állami elemi iskolákban 1932 —1933. tanévben is tej és ebédeltetési akciót bonyolítottak le és ebben az akcióban a központi, alsóvárosi és felsővárosi iskolák részesültek egyenlő arányban, valamint a kisegítő iskola szegény tanulói. Ez a szép és lélekemelő akció a legnemesebb szociális akciója volt a városnak, jutalma pedig abban nyilvánult meg az adakozók számára, hogy a legszentebb célra, a gyermekek egészségére aján'ották fel adományaikat. Az akció kezdeményezői és mindvégig buzgó munkásai, mint a bizottság elnöke, Tyukody Jenő igazgató volt, gondnoka és pénztárosa Torma Károly tanító, a bizottság tagjai pedig: Fröch- lieh Lajos és Huszár Dezső igazgatók. A tejet mindegyik iskolában külön, az ebédet pedig valamennyi részére a központi iskolában főzték meg és a szegény tanulók az akció helyiségében fogyasztották el a nekik ingyen juttatott élelmet. Az 1932—33. tanévben 33.271 adag tejet és 2898 adag ingyen ebédet oszlottak ki. A kiosztott tejmennyiség 6619.5 liter volt. Az ebédeltetést akcióhoz felhasználtak 1324 kgr. élelmiszert és 3500 kgr. tűzifát. Az akciót kizárólag önkéntes adományokból tartották fenn. A kiskunhalasi pénzintézetek, jótékony és társas egyesületek, továbbá a kiskunhalasi társadalom jó- szivü adakozói 1735 P 12 fillér készpénzt és 294 P 19 fillér értékű természetbeni adományt bocsátottak az akció rendelkezésére. A beérkezett adományok összértéke: 2029 P 31 fillér. Az akció javára a következő adományok folytak be: Halasi Takarékpénztár 120 P, Halasi Kereskedelmi Bank Rt., Schneider cég 100—100 P, MANSz kiskunha'asi csoportja 90 P, Kiskunha'asi Hitelszövetkezet 76.80 P, Özv. dr. Babó Mihályné, dr. Kathon.a Mihály v. főügyész, dr. Monszpart László főorvos, Ref. Nöszö- vetség, Úri Kaszinó 45—45 P, Bálory Gábor ny. gimn. tanár 40 P, Róm. kath. Egyházközség, Szent Aníal-persely 32— 32 P, Halasi Hi leibank Rt. 30 P, özv. dr. Babó Imréné, Hurt A. Ferencné, dr. Molnár Kálmán főorvos 27—27 P, Kiskunhalasi vasútállomás alkalmazottai 23.32 P, dr. Fésűs György kir. közjegyző, Füstös Imréné, dr. Gusztos Károly h. polgármester, dr. Musa István országgyűlési képviselő, Rigó Imre kereskedő, dr. Schuller Imre orvos, dr. Sokét István orvos, dr. Steiner Ignác orvos, Wendler Zoltán bankigazgató, Záboji László kereskedő 18—18 P, Szentgyörgyi Lenke áll. tanítónő 16.50 P, dr. Kovács Vince kanonok 16 P, dr. Fekete Imréné, Király Pál földbirtokos, Tóth Imre bankpénztáros 15—15 P, Tyukody Jenő áll. el. isk. igazgató 14 P, Adám Dávid borkereskedő, dr. Boross Géza járásbiró, vitéz Dakos Kál- mánné, Dobó Kálmánná, dr. Domokos Sándomé áll. tanítónő, Érdősmé Berger Anna, Hodossy Gézáné, özv. Keresztes Lajosné, Makay Antal gyógyszerész, Makay Károly gyógyszerész, Pataky Katalin, özv. Pázsit Józsefné, Sáhó Já- nosné, Szanyi Ferencné, Szilágyi Imre ny. áll. tanító, Torma Károly áll tanító, özv. Török Lajosné ny. áll. tanítónő 13.50-13.50 P. (Folytatjuk). Ma és minden este Jenney Hírfa művésznő énekel cigányzene kísérettel a LOVAS! vendéglőben Nagyjelentőségű kormányintézkedés, családi házakra is kiterjesztette a tatarozási kölcsönt