Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-07-05 / 53. szám
julius 5 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal Tizenhét évi orosz fogs&g; után érkezett haza Halasra Kéki Kálmán vitézkedő „vörös ördög“, éhes, falat kenyeret és munkát kér Orosz ing van rajta, szemében fakó tűz virít, tisztelettudó magyar arc, ez Béki Kálmán most érkezett orosz hadifogoly, akivel a városháza főbejárata előtt találkozott munkatársunk. Zavartan köszön és csak annyit mond, hogy dolgozni szeretne. Feltűnik az orosz ing rajta, megkérdezzük, honnan jött és ekkor derül ki, hogy most érkezett messzi j Oroszországból, a Fekfete tenger partjai mellől, hazajött, de itt éhség fogadta és munkanélküliség meredt felé. Lassan, folyékonyan, a sokat szenvedett ember megadó bölcsességével mondja el kálváriáját, kis életregényt a kontinens másik részéből, az újságíró csak fogja a ceruzát és ír. Írja azt, amit Béki Kálmán tollba mond. Cikket diktál. íme itt következik : — Nagyon boldogan éltem a boldog békében. Fiatal voltam és La- josmizsén, ahol nevelődtem, jó sorom volt. Világéletemben szerettem a munkát, földmüvesember vagyok és azt hittem, hogy ott a tanyákon fog lefolyni egész életem. Nem igy történt. Bevittek katonának, jött a háború, boldog voltam, felpántlikázott kalapban mentem védeni a hazát. Az I. számú honvédhuszárezredhez vonultam be, ahol nehéz harcokat vivtunk a muszkával, egészen 1916 junius hatodikéig, amikor fogságba estem. Ott, — ahol a Dnyeszter vize zug — mondja —- kerítettek be bennünket az oroszok és minden vitézi küzdelem hiábavaló volt, vittek bennünket, megszámoltak és azonmód masíroztunk be Oroszországba. Siralmas volt nézni, hogy magyar huszárt — vörös ördögöt lefegyvereztek és akkor már csak azon aggódtunk, hogy meg ne öljenek bennünket, mert a huszárokra nagyon haragudott az ellenség. Hát erre nem került sor ugyan, de mint foglyoknak, nagyon keserves bánásmódban volt részünk. Később, amikor jöttek a forradalmak, kikerültünk a lágerekből és szabad volt kint munkát vállalni. Én ekkor kerültem a Fekete tenger közelébe és itt földműves munkát végeztem, hogy kenyeret tudjak keresni. De itt is megzavart bennünket a bolsevista rendszer. 1929-ben került sor arra, hogy mindent átvett a szovjet, a földeket a magán- tulajdonból elkobozta, államivá tette a legkisebb birtokocskát is és ettől kezdve úgy éltünk, mint a kutyák. Kis kenyérfejadagot kaptunk, épen az éhenhalástól mentett meg minket, nagyon rossz napók virradták ránk 1929 óta, keserves élet és sok nélkülözés. Közben a szökésre gondoltam, de teljesen kilátástalannak látszott az, hogy az orosz élet poklából megszabadulhassak. 1931- ben kaptam hazulról utazási igazolványt, amelyet a külügyminisztériumban állítottak ki, de ezt az orosz hatóságok nem vették tudomásul. Az útlevéllel a zsebemben most már még nyugtalanabb voltam és két évnek kellett eltelnie, míg nagynehezen az orosz hatóságok beleegyeztek, hogy visszatérjek. Oroszországban tudtam meg, hogy halasi lettem, édesanyám és öcsém ide költöztek 1919-ben, idejöttem örömmel és jókedvvel, nagyon megszerettem Halast és annak tanyáit, nagyon szeretem uj szükebb hazámat Felsőszállást, ahol az édesanyám lakik. Nógatjuk, hogy szóljon valamit az orosz viszonyokról bővebben. Ki van fáradva — mondja — teljesen ösz- sze vannak kuszáivá a gondolatai, képtelen arra,, hogy igy hirtelen ösz- szeszedje a gondolatait és a vele történteket 17 keserű esztendő folyamán. i — Nincs kenyerem uram —- folytatja, itthon az éhségnek vagyok kitéve, dolgozni szeretnék, két erős munkáskarom van, a gazdasághoz értek, annak minden ágában jártas vagyok, egy karéj kenyeret akarok , és főleg munkát szeretnék. Közben elköszön és megy fel a városházára, kevés kis segélyt kérni addig is, míg munkához jut. Béki Kálmán sokat szenvedett honvédhuszár dolgozni akar. Talán ezek a sorok hozzájuttatják a meg- ' érdemelt karéj kenyérhez és ami után annyira vágyódik: a munkához. Érzékeny jégverések pusztítottak Felső'- és Alsószálláson, Füzesen és az Öregszőlőkben A felső Öregszőlőkben sok; embert koldussá tett a jégpvisztitás A kellemetlen és nagyon esős nyár az idén sok zivatarral és viharnál lepte meg a gazdálkodó embereket és állandó remegésben tartják őket a sötét szürkés felhők járásai, amelyek rendszerint jégesőt szoktak hozni. Ezektől a viharoktól Halas sem mentesült és több helyen jégeső pusztított. Mondhatnánk csaknem valamennyi tanyarészen volt jég, de csak nagyon kis mennyiségben, úgy hogy azoknak nincs is jelentősége, Ezzel szemben több tanyarészen érzékeny jégeső volt, ezek viszont pusztításokat végeztek. Az eddig bejelentett jégkárok szerint Felsőszálláson, AlsószálMson, Füzesen és az Öregszőlőkben volt nagyobbarányu jégpusztitás. Felsőszálláson és AlsószálTáson mintegy háromszáz holdon volt jégverés, kalászosokban egyharmadrész- ben pusztult el termés, szőlőkben és gyümölcsösökben kétharmad részben. Itt a jégverés junius 13-án volt. ; Junius 29-én Füzesen volt jég és ugyancsak Felsőszálláson, a kár itt is ugyanolyan arányú, mint az előbbi jégpusztitásnál. Sokkal súlyosabb az Öregszőlőkbeli jégverés, ahol szőlőben és gyümölcsösben rengeteg kárt okozott. Súlyos ez különösen azért, mert nagyon sok kis két-három holdas törpebirtokost tett koldussá a jégpusztitás, olyanokat, I akiknek egyetlen jövedelmi forrásuk az a kis szőlő volt, amelyet elvert a jég. Megtudtuk a városházán, hogy so- i kan még nem jelentették be jégká- j rukat, amit most még néhány napig be lehet jelenteni. 40 éve és 10 éve érett Öregdiákok ballagták körül, szivükben szép emlékekkel az ősi Alma Matert Az öregek is visszafiata'odnak kétségtelenül, amikor könnyes szemekkel, szivükben jól elraktározott emlékekkel, végigballagják, hacsak egy rövid napra is az öreg iskolát, amely minden esztendőben fiatal és üde varázzsal kezd bele egy-egy újabb nemzedék nevelésébe. A halasi gimnázium kitűnő és dicséretes öt'etet valósított meg, amikor az öregdiákokat szövetségbe tömöritette és igyekszik fenntartani azt, az örökszép és örökbecsű gondolatot, hogy a diákot iskolájával egy egész életen át összekapcsolja. Mint minden évben, úgy az idén is lezajlottak érettségi találkozók, ezúttal azok jöttek össze, akik 40 éve tettek érettségi vizsgát és azok, akik már tiz évei érettek. A diáktalálkozókról a következő je- leentéseink számolnak be: Negyven éves találkozóra jöttek ösz- sze 1-én a ref. gimnázium azon tanulói közül heten, akik az iskola uj épületében 1893. junius havában mint elsők tettek érettségi vizsgát. A vizsgálaton akkor elnök volt Szász Károly püspök, kormányképviselő dr. Hegedűs István egyetemi tanár. Vizsgázott 27 tanuló, akik közül már kilencen meghaltak, öten megszállott területről nem jöhettek el, hárman betegeskedésükkel i mentették ki magukat. A találkozón megjelentek: Dr. Dencz Ákos ny. min. i tanácsos Budapestről, dr. Farkas Sándor ny. bírósági a'.elnök, Kristóf József reál" 1 gimnáziumi igazgató, dr. Noll Viktor I orvos Elek községből, Papp Béla min. tanácsos Budapestről, dr. Pánczél Sándor ügyvéd Budapestről, dr. Szentne Kálmán törvényszéki elnök Balassagyarmatról. Nagyon kedves és rendkívül szívélyes volt a 10 éve érettségizettek találkozója is. Tanúbizonyságot tettek ezek a volt diákok is arról, hogy rajongva szeretik az ősi Alma Matert. A találkozót szombaton tartották meg és este a Füstös-étteremben bankettet tartottak. Jelen voltak: Berki Andomé Gyeniz.se Katalin, Erdélyi Imre s. lelkész (Monor), dr. Fleischl Miklós orvos (Hamburg), Gesmai Mátyás mérnök, dr. Kálmán József orvos, dr. Kovács László ügyvéd, Pajor Aurél kereskedő (Kalocsa), Paprika Benő városi hív., dr. Szombathi Károly v. alorvos és a tanártestületből Bátory Gábor, Gulyás Sándor, Jónás Márton, Sábó János és Stepanek Ernő. Másnap, vasárnap a ref. templomban istentiszteleten vettek részt, végigjárták utána az iskolát, majd megkoszorúzták az elhunyt tanárok sírját. Négy notórius halasi tyuktolvajt tartóztattak le a bajai törvényszéken Bajai tudósitónk jelenti: Andó István, Andó Istvánná, Sütöri Ferenc és Egyed Lajosné kiskunhalasi lakosok lopás bűntettével vádoltam állottak a bajai törvényszék Linzer-tanácsa előtt. A vádirat szerint mint tettestársak ez év január 9-én Kisszáláson Na ran- esik Istvánnétól 24 drb. tyúkot loptak el és azt részben eladták, részben levágták és megették. A vádlottak kihallgatásuk alkalmával konokul tagadtak. Szerintük az eladott tyúkok sajátjaik voltak. Az elnök elé- bük, tárta a csendőrség előtti beismerő vallomásukat, mire ők avval védekeztek, hogy azért ismerték be, mert megverték őket. A vádlottak tagadták, hogy loptak volna. Ezután Narancsik Istvánná, kisszállási béresné tanúvallomásában elmondotta, hogy az eladott tyúkokban ő határozottan felismerte sajátját, sőt a vádlottaknál megtalált 2 pár is az övé volt. Szembesítés után is megmaradtak, a vádlottak tagadásuk mellett. A törvényszék. az újabb tanuk kihallgatását elrendelte és a vádlottakat előzetes letartóztatásba helyezte. Amikor a fogházőr a vádlottakat a fogházba akarta kisérni, azok bejelentették, hogy inkább bevallanak mindent, csak engedjék őket haza. A törvényszék. e késői beismerést már nem vette figyelembe. Kilenc bányászt kimentettek a solymári bányaszerencsétlenség áldozatai közül Az egész ország megható részvéttel, együttérzéssel várta a. híreket pár nap óta a solymári bányakatasztrófa felől. Szerdán délben történt a solymári bányában az aknabeomlás. és azóta; szakadatlanul folytak a mentési munkáljatok. A pénteki és szombati hirek kedvezőtlenek. voltak s már mindenki kezdett letenni a reményről, amikor vasárnap reggel: futótűzként terjedt el a hír, hogy kilenc bányászt megmentettek. Tizenegy bányászt temetett el a Solymár-aknában az iszaplavina és a mentés csak nehezen, haladt, előre, miután a mentő- csapatok, amelyeknek tagjai hősiesen küzdöttek társaik életéért, maguk is é'etveszedelemben forogtak, mert hiszen minden pillanatban újabb beomlás, vagy gyilkos vizáradat fenyegette őket. Az embsrfe'etti munkának vasárnapra virradó éjszaka megvolt az eredménye: a tizenegy eltemetett bányász közül kilencet élve sikerült kimenteni a beomlott aknából. Két eltemetett bányász! sorsa még bizonytalan, ezek a szerencsétlenek már aligha, kerülnek elő élve a föld mélyéből. Anyarozsot főleg lábon álló rozsból szedettet, Kőrisbogarat és minden más gyógynövényt minden mennyiségben a legmagasabb árban vásárol Dr. MIKLÓS Gyógynövénynagykereskedés r t. Bpest, V„ Vilmos császár ut 6 Tel. 805=77.
