Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-01-04 / 1. szám

4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 4 Betyárvilág az Alföldön Hogy irtotta ki Ráday gróf, királyi biztos a betyár „maffiát“ A szegedi vár rejtelmes története Ráday mégeskettefi aláren­deltjeit Mikor ezzel a munkávial véget ér­tek és elhamvadt minden, amelynek csak füstölgő hamurakás volt egyet­len maradványa még, akkor Ráday az öt bizalmi emberét magához ren­delte az irodájába. Senki sem tudta, de még csak nem is sejtette, hogy Ráday mit akar. A meghívottak, amint az irodaszobába léptek, Rá- dayt az Íróasztal előtt állva találták. Kezében papirost tartott, a királyi biztos elismerő levelei voltak azok, minden egyes alárendelt számára ki­állítva. Legelőször Kormosnak nyúj­totta át az elismerő levelet, mint a király egyetlen jutalmát. Mikor sor­ban kiosztotta azokat, Ráday be­szélni kezdett: , — Ide figyeljetek, — mondotta Ráday, — úgy nézzetek rám, mint őfelségére, első Ferenc József csá­szárra és királyra. Az én szemé­lyemen keresztül ö beszél hozzátok. Ha valamit parancsolok én, azt őfelsége, a király parancsolja. A pa­rancsa pedig az, hogy mind arról, amit a várban hallottatok, láttatok és cselekedtetek, arról senkinek, még saját családtagjaitoknak sem beszél­tek. Egész országrész nyugalma függ attól, hogy ezt a parancsot úgy tel- jesititek-e, mint ahogyan őfelsége a király kívánja. Most pedig esküd­jetek meg a feszületre, hogy a tit­kot megőrzi fék és azt magatokkal viszitek a sírba is. Az öt kiválasz­tott elfogódott hangon mondta el Ráday után az eskü szövegét. Ez­után Ráday kezet fogott valameny- nyivel és hangsúlyozta, hogy ez a kézfogás egyúttal a király kézszori- tása is. Tehát a király személyes akarata, illetőleg parancsa volt az, amely ebben az öt emberben életük vé­géig a szegedi vár titkainak megőr­zését eredményezte. Beszélnek az utonállások éa gyilkosságok elkövetői Rózsa Sándor és Veszelka ismét feltűnik az Alföldön A forradalom alatt Rózsa Sándor és bandája kegyelmet kapott Kossuth Lajostól, akik szabadcsapatot alkot­va, igyekezték kiérdemelni a kor­mányzói amnesztiát. A szabadság- harc bukása után Rózsa Sándorék elszéledtek a szélrózsa minden irá­nyába és hogy elkerüljék az üldöz­tetéseket, az erdőkben, nádasokban húzódtak meg, vagy pedig a tanyai nép között kerestek menedéket. Egy- ideig csendben viselkedtek, tartóz­kodtak a rablástól, fosztogatástól és csupán lókötésből éltek. De egy hajnalban valami történt. Kegyetlenül hideg tél volt 1868. de­cemberében. De a hideg tél viszon­tagságaihoz hozzájárult még az is, I hogy ez év nyarán katasztrófáiban i rossz termés volt az Alföldön. Az amúgy is üldözött és az osztrák zsar­nokság alatt kifosztott magyar pa­rasztság robotolt, nélkülözött és éhe­zett. Egyre-másra érkeztek rablások­ról, fosztogatásokról, utonállásokról hírek. Rózsa Sándor is a szegedi tanyák között bujkált. Szeged kör­nyékére erős katonai osztagokat ren­deltek ki, hogyha megakadályozni nem is tudják, de a köztudatban Az elmúlt napokban halálos autó­szerencsétlenség történt Majsa ha­tárában a halas—majsai műúton. A Hódmezővásárhelyi Húsipari Rt. te­herautója igyekezett Majsáról Halas felé, de a csúszós utón Majsdtól kö­rülbelül négy kilóméternyire a hatal­mas teherautó nekiszaladt egy utszéli fának és az árokba zuhant. Az óri­ási összeütközésnek hatásaként a te- ' bérautó két utasa Birkás György sof- j főr és Gábor Péter kocsikísérő esz- ] méletét vesztette. 1 élő jelenlétükkel megzavarják és be­folyásolják a betyárok könyörtelen gaztetteit Mint mondottuk, kegyetlenül hideg tél volt 1868 decemberében. Az em­berek nem mozdultak ki a hóba- roskadt tanyaházaikból. Aki a be­tyárokkal nem cimboráit, még a mé­csest is kioltotta, ne lássa senki, hogy egyes tanyákban élet is van. Különösen a kisteleki országút men­tén,. a péteri puszta környékén volt csendes az élet. Már napok óta sut­togtak a parasztok és szállt a hír egyik tanyáról a másikra át. A »ke­gyelmes parasztiról, a »nagypa- raszt«-ról suttogott az odavalósi nép. Megjött a »nagyparaszt.« — Meggyütt, — mondogatták és mindenki tudta, kiről is van szó. Aztán egyike-másika találkozott is vele. — Kicsit mögaszott, de még min­dig a régi, a kufsteini rabság nem ártott mög neki, — mesélték azok, akik szemtől-szembe látták. Valóban a »kegyelmes paraszt«, mert Rózsa Sándort igy hívta az alföldi nép, újból a szegedi tanyák között bujkált. Fazekas Gábor, Osz- novics Pista, Móró, Halász Gazsi és Csonka, a cigányból lett betyár itt- ott szintén megjelent. — Együtt van a banda. — Ugyan mit akarhat a Sándor bácsi? És december kilencedikén a kiván­csiak választ kaptak a kérdéseikre. (Folytatjuk.) A szerencsétlenül járt teherautó utasait a Schneider cég arrahaladó teherautója felvette és beszállította Majsára. Közben egészen vélet­lenül a szerencsétlenség színhelye mellett haladt el a halasi mentőautó is, amely Birkás György soffört vitte el Majsára orvoshoz, majd onnan a halasi kórházba hozta, ahol már nem tudtak rajta segíteni. Belső vér­zés ölte meg. A vizsgálat megálla­pította, hogy a halálos autóbalese­tet a csusaóe úttest okozta. Halálos autószerencsétlenség lajsa tórában Most pedig rátérünk regényes el­beszélésünk lényegére. A további részben felsoroljuk az eseményeket, a közönség elé állítjuk az esztendő­kön keresztül tartó sorozatos uton­állások, rablások, gyilkosságok elkö­vetőit. Úgy ahogyan azok gonosz­tetteiket Ráday előtt bevallották. Hosszú lajstrom ez. Százak és szá­zak szerepelnek ebben a mozifilmre kívánkozó korszakban, betyárok, or­gazdák, szegény és jómódú szegedi polgárok egyaránt. A maffia elne­vezés méltán ráillik erre a korszak­ra, hiszen köztudomású az a tény, hogy Ráday Gedeon királyi biztossá történt kinevezése előtt a helyi ha­tóságok vezetői tehetetlenek voltak a betyárokkal szemben. Mintha lát­hatatlan kezek befolyásolták volna a betyárok elleni eredményes hadjára­tot. Hatalmas pártfogókról suttogtak és a közhit a betyárok gonosztet­tei mögött politikai célú mozgalma­kat vélt minduntalan felfedezni. Ar­ról is beszéltek, hogy egyes veze- töszerepet játszó városi tisztviselők sápot húznak Rózsa Sándoréktól, akik a hallgatást és a pártfogást ily módon vásárolták meg. Ezért volt szükség arra, hogy Szegedre idegen és megvesztegethetetlen, sen­kitől sem függő, erélyes ember jöj­jön, aki belemer nyúlni a darázsfé­szekbe és ha kell, össze is mor­zsolja azokat irgalmatlanul, betyárt, vagy tisztes polgárt egyaránt. És Ráday megjött. 72 a születési többlet Halason a mnlt évi születésekkel szemben 753 volt a halasi születések száma Halas város teljes népességi sía- i tisztikáját most állították össze és ( ebből kitűnik, hogy 1932-ben a szü­letések száma 753 volt, 1931-ben pe­dig 681, tehát 72-vel több volt a születések száma, mint az előző év­ben. A statisztikának érdekes ‘ részei egyébként a következők még: 1932-ben a halálozások száma 524 volt, 1931-ben pedig 523. Házassá­got 1932-ben 190-en kötöttek, 1931- ben pedig 211-en. Az eljegyzések száma 1932-ben 233 volt, míg 1931- ben 294. Ezek a száraz statisztikai számada­tok. Kitűnik belőlük az, hogy a há­zasság és eljegyzések száma csök­kent, amelyből következtetni lehet a nehéz viszonyokra, amelyek akadá­lyai a házasságkötésnek. De van en­nél sokkal szomorúbb része is a sta­tisztikának, amelyből kitűnik, hogy erősen emelkedett a törvénytelen szü­letések száma, ami viszont aggasztó tünete az elszegényedés folytán láb- rakapott szokásnak, ami abban ta­lálható fel, hogy különösen a ta­nyákon egyszerűen összeállnak az emberek, ahelyett, hogy házasságu­kat törvényesítenék. Halas Szilveszter estéi Szomorú napjainkban is vidáman mu­latott Szilveszter éjszakáján a város kö­zönsége. Az e'őző évhez képest annak ellenére, hogy a gazdasági viszonyok rosszabbodtak, az idén mégis mintha élénkebb és hangulatosabb lett volna Szilveszter éjszakája, mint az elmúlt évben. Mindenütt ez a jó hangú'at ural­kodott, igen kedélyes mulatozás folyt, de azért észrevehető volt a pénztelen­ség, mert az emberek keveset költöttek. A Szilveszle.’-estét kivétel nélkül majd­nem minden egyesület külön megtartotta és mindenütt igen sokan jelentek meg. Ezenkívül sok magánháznál is tartottak Szilveszter-estéket. Kedves és hangulatos Szilveszter Jest folyt le az Úri Kaszinóban. Itt az eddi­gieknél is nagyobb számban vették részt a tagok és a legjobb hangulatban ma­radtak együtt a hajnali órákig. <— A Ha­lasi Kereskedők Egyesülete uj helyisé­geiben rendezte meg Szilveszter-estjét, amelyen szintén a kereskedő társad alom teljes számban vett részt. Itt is a legke- délyesebb és legjobb hangulat uralkodott és az est nagyszerű és pompás sikerű volt egészen a hajnali órákig. — Az Ipartestüét Szilveszter-estje az idén te a megszokott jó hangulat és kedély je­gyében zajlott le, itt is szokatlanul nagyszámban volt közönség. — A Halasi Róm. Kát. Legényegylet Szilveszterje családias hangulatban, nagyon jó sikerű volt. ízlésesen összeállitott bohózatok és szava'atok tarkitották az est keretét és ehez a sikerhez hozzájárult az Iparos Dakar is nagyszerű énekszámaival. A Legényegylet Szilveszterje agyike volt a legsikerültebb Szilveszter-estéknek. A nagyszámban megjéenték a reggeli órá­kig maradtak együtt mindvégig a leg­jobb kedélyhangulatban. — A színház két e’őadást tartott a Szilveszter-estén. — A 48-as körben kedélyes és jól sike­rült táncmulatság volt a ragged órákig. — Nagyon é'énk élet volt a vendéglők­ben is. A Városi Nagyvendéglőben szin­tén nagyon sokan voltak. Itt is nagy­szerű hangulat volt és az ottlévők a hajnali órákig táncoltak. Úgyszintén a legjobb sikerű voh a Füstös-vendéglő Szilveszterjestje is, ahol halvacsora volt. A Ref. önképzőkör te a néki kijáró hó­dolattal fogadta az újév beköszöntését. Gondos és körültekintő készülettel Sáf- rik Kálmán jó rendezésében változatos és nívós műsort hozott közönsége elé a kör mükedvéő gárdája. A szereplők a 'legnagyobb odaadással tudásuk1 leg­javát nyújtották' és teljes sikert arattak. Az egyes számok és jelenetek nyomán felhangzó vastaps fél. emagyar ázha tatla- tutl őszinte elismerés volt a kícsi'Janó ér­tékes teljesítményekért. A színdarabok szereplői közül különösen kiemelkedett Юз Jankának, Kovács Dúsnak, Török Katókának és Berki Erzsinek eeven, jól átérzett, természetes közvetlenséggel megjátszott alakítása, nemkülönben a ki­vételes képességű, művészi érzékké* megáldott, eredeti és természete ifj. Kovács József, Leer Sándor, Gyenizsa Károly továbbá a jó képességű Kis Károly, Buda Imre, Németh A. Imre és Vilonya István, akiknek játéka a kénye­sebb igényeket is kie’.égitik. A konfe- rá'.ás nehéz és kényes tisztét Lakatos Vince látta el jó rátermettséggel. Ere­deti, természetes humora, széle.messége, ötletessége, de különösképpen e'őadói képességének kifinomult vénája az, ami­vel Lakatos Vince egyszerre a közönség kedvence lett. Sima, gördülé­keny előadása elismerést érdemel. Az énekszámok szereplői: Kcdozsváry Ter­csik© kellemes, nagyterjedelmü hang­anyagával dr. Schuller Károly hatalmas- erejű baritonjával kel’emes perceket sze­reztek. Ko'Jozsvári Tercsiké énekszámát zongorán Baramyi Bözsike kísérte nagy gyakorlottsággal. A táncszámot Török Katóka adta le nagy sikerrel. A zenét a halasi vasutas tambura zenekar szol­gáltatta, akiknek muzsikája mellett az egybegyült nagy közönség a legjobb hangulatban a késő reggeli órákig együtt volt. A kör vezetősége ezúton is a legnagyobb elismerését és köszöne­tét fejezi ki a szereplőknek. Hirdessen a Hely! Értesítőben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom