Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-01-04 / 1. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 4 Betyárvilág az Alföldön Hogy irtotta ki Ráday gróf, királyi biztos a betyár „maffiát“ A szegedi vár rejtelmes története Ráday mégeskettefi alárendeltjeit Mikor ezzel a munkávial véget értek és elhamvadt minden, amelynek csak füstölgő hamurakás volt egyetlen maradványa még, akkor Ráday az öt bizalmi emberét magához rendelte az irodájába. Senki sem tudta, de még csak nem is sejtette, hogy Ráday mit akar. A meghívottak, amint az irodaszobába léptek, Rá- dayt az Íróasztal előtt állva találták. Kezében papirost tartott, a királyi biztos elismerő levelei voltak azok, minden egyes alárendelt számára kiállítva. Legelőször Kormosnak nyújtotta át az elismerő levelet, mint a király egyetlen jutalmát. Mikor sorban kiosztotta azokat, Ráday beszélni kezdett: , — Ide figyeljetek, — mondotta Ráday, — úgy nézzetek rám, mint őfelségére, első Ferenc József császárra és királyra. Az én személyemen keresztül ö beszél hozzátok. Ha valamit parancsolok én, azt őfelsége, a király parancsolja. A parancsa pedig az, hogy mind arról, amit a várban hallottatok, láttatok és cselekedtetek, arról senkinek, még saját családtagjaitoknak sem beszéltek. Egész országrész nyugalma függ attól, hogy ezt a parancsot úgy tel- jesititek-e, mint ahogyan őfelsége a király kívánja. Most pedig esküdjetek meg a feszületre, hogy a titkot megőrzi fék és azt magatokkal viszitek a sírba is. Az öt kiválasztott elfogódott hangon mondta el Ráday után az eskü szövegét. Ezután Ráday kezet fogott valameny- nyivel és hangsúlyozta, hogy ez a kézfogás egyúttal a király kézszori- tása is. Tehát a király személyes akarata, illetőleg parancsa volt az, amely ebben az öt emberben életük végéig a szegedi vár titkainak megőrzését eredményezte. Beszélnek az utonállások éa gyilkosságok elkövetői Rózsa Sándor és Veszelka ismét feltűnik az Alföldön A forradalom alatt Rózsa Sándor és bandája kegyelmet kapott Kossuth Lajostól, akik szabadcsapatot alkotva, igyekezték kiérdemelni a kormányzói amnesztiát. A szabadság- harc bukása után Rózsa Sándorék elszéledtek a szélrózsa minden irányába és hogy elkerüljék az üldöztetéseket, az erdőkben, nádasokban húzódtak meg, vagy pedig a tanyai nép között kerestek menedéket. Egy- ideig csendben viselkedtek, tartózkodtak a rablástól, fosztogatástól és csupán lókötésből éltek. De egy hajnalban valami történt. Kegyetlenül hideg tél volt 1868. decemberében. De a hideg tél viszontagságaihoz hozzájárult még az is, I hogy ez év nyarán katasztrófáiban i rossz termés volt az Alföldön. Az amúgy is üldözött és az osztrák zsarnokság alatt kifosztott magyar parasztság robotolt, nélkülözött és éhezett. Egyre-másra érkeztek rablásokról, fosztogatásokról, utonállásokról hírek. Rózsa Sándor is a szegedi tanyák között bujkált. Szeged környékére erős katonai osztagokat rendeltek ki, hogyha megakadályozni nem is tudják, de a köztudatban Az elmúlt napokban halálos autószerencsétlenség történt Majsa határában a halas—majsai műúton. A Hódmezővásárhelyi Húsipari Rt. teherautója igyekezett Majsáról Halas felé, de a csúszós utón Majsdtól körülbelül négy kilóméternyire a hatalmas teherautó nekiszaladt egy utszéli fának és az árokba zuhant. Az óriási összeütközésnek hatásaként a te- ' bérautó két utasa Birkás György sof- j főr és Gábor Péter kocsikísérő esz- ] méletét vesztette. 1 élő jelenlétükkel megzavarják és befolyásolják a betyárok könyörtelen gaztetteit Mint mondottuk, kegyetlenül hideg tél volt 1868 decemberében. Az emberek nem mozdultak ki a hóba- roskadt tanyaházaikból. Aki a betyárokkal nem cimboráit, még a mécsest is kioltotta, ne lássa senki, hogy egyes tanyákban élet is van. Különösen a kisteleki országút mentén,. a péteri puszta környékén volt csendes az élet. Már napok óta suttogtak a parasztok és szállt a hír egyik tanyáról a másikra át. A »kegyelmes parasztiról, a »nagypa- raszt«-ról suttogott az odavalósi nép. Megjött a »nagyparaszt.« — Meggyütt, — mondogatták és mindenki tudta, kiről is van szó. Aztán egyike-másika találkozott is vele. — Kicsit mögaszott, de még mindig a régi, a kufsteini rabság nem ártott mög neki, — mesélték azok, akik szemtől-szembe látták. Valóban a »kegyelmes paraszt«, mert Rózsa Sándort igy hívta az alföldi nép, újból a szegedi tanyák között bujkált. Fazekas Gábor, Osz- novics Pista, Móró, Halász Gazsi és Csonka, a cigányból lett betyár itt- ott szintén megjelent. — Együtt van a banda. — Ugyan mit akarhat a Sándor bácsi? És december kilencedikén a kiváncsiak választ kaptak a kérdéseikre. (Folytatjuk.) A szerencsétlenül járt teherautó utasait a Schneider cég arrahaladó teherautója felvette és beszállította Majsára. Közben egészen véletlenül a szerencsétlenség színhelye mellett haladt el a halasi mentőautó is, amely Birkás György soffört vitte el Majsára orvoshoz, majd onnan a halasi kórházba hozta, ahol már nem tudtak rajta segíteni. Belső vérzés ölte meg. A vizsgálat megállapította, hogy a halálos autóbalesetet a csusaóe úttest okozta. Halálos autószerencsétlenség lajsa tórában Most pedig rátérünk regényes elbeszélésünk lényegére. A további részben felsoroljuk az eseményeket, a közönség elé állítjuk az esztendőkön keresztül tartó sorozatos utonállások, rablások, gyilkosságok elkövetőit. Úgy ahogyan azok gonosztetteiket Ráday előtt bevallották. Hosszú lajstrom ez. Százak és százak szerepelnek ebben a mozifilmre kívánkozó korszakban, betyárok, orgazdák, szegény és jómódú szegedi polgárok egyaránt. A maffia elnevezés méltán ráillik erre a korszakra, hiszen köztudomású az a tény, hogy Ráday Gedeon királyi biztossá történt kinevezése előtt a helyi hatóságok vezetői tehetetlenek voltak a betyárokkal szemben. Mintha láthatatlan kezek befolyásolták volna a betyárok elleni eredményes hadjáratot. Hatalmas pártfogókról suttogtak és a közhit a betyárok gonosztettei mögött politikai célú mozgalmakat vélt minduntalan felfedezni. Arról is beszéltek, hogy egyes veze- töszerepet játszó városi tisztviselők sápot húznak Rózsa Sándoréktól, akik a hallgatást és a pártfogást ily módon vásárolták meg. Ezért volt szükség arra, hogy Szegedre idegen és megvesztegethetetlen, senkitől sem függő, erélyes ember jöjjön, aki belemer nyúlni a darázsfészekbe és ha kell, össze is morzsolja azokat irgalmatlanul, betyárt, vagy tisztes polgárt egyaránt. És Ráday megjött. 72 a születési többlet Halason a mnlt évi születésekkel szemben 753 volt a halasi születések száma Halas város teljes népességi sía- i tisztikáját most állították össze és ( ebből kitűnik, hogy 1932-ben a születések száma 753 volt, 1931-ben pedig 681, tehát 72-vel több volt a születések száma, mint az előző évben. A statisztikának érdekes ‘ részei egyébként a következők még: 1932-ben a halálozások száma 524 volt, 1931-ben pedig 523. Házasságot 1932-ben 190-en kötöttek, 1931- ben pedig 211-en. Az eljegyzések száma 1932-ben 233 volt, míg 1931- ben 294. Ezek a száraz statisztikai számadatok. Kitűnik belőlük az, hogy a házasság és eljegyzések száma csökkent, amelyből következtetni lehet a nehéz viszonyokra, amelyek akadályai a házasságkötésnek. De van ennél sokkal szomorúbb része is a statisztikának, amelyből kitűnik, hogy erősen emelkedett a törvénytelen születések száma, ami viszont aggasztó tünete az elszegényedés folytán láb- rakapott szokásnak, ami abban található fel, hogy különösen a tanyákon egyszerűen összeállnak az emberek, ahelyett, hogy házasságukat törvényesítenék. Halas Szilveszter estéi Szomorú napjainkban is vidáman mulatott Szilveszter éjszakáján a város közönsége. Az e'őző évhez képest annak ellenére, hogy a gazdasági viszonyok rosszabbodtak, az idén mégis mintha élénkebb és hangulatosabb lett volna Szilveszter éjszakája, mint az elmúlt évben. Mindenütt ez a jó hangú'at uralkodott, igen kedélyes mulatozás folyt, de azért észrevehető volt a pénztelenség, mert az emberek keveset költöttek. A Szilveszle.’-estét kivétel nélkül majdnem minden egyesület külön megtartotta és mindenütt igen sokan jelentek meg. Ezenkívül sok magánháznál is tartottak Szilveszter-estéket. Kedves és hangulatos Szilveszter Jest folyt le az Úri Kaszinóban. Itt az eddigieknél is nagyobb számban vették részt a tagok és a legjobb hangulatban maradtak együtt a hajnali órákig. <— A Halasi Kereskedők Egyesülete uj helyiségeiben rendezte meg Szilveszter-estjét, amelyen szintén a kereskedő társad alom teljes számban vett részt. Itt is a legke- délyesebb és legjobb hangulat uralkodott és az est nagyszerű és pompás sikerű volt egészen a hajnali órákig. — Az Ipartestüét Szilveszter-estje az idén te a megszokott jó hangulat és kedély jegyében zajlott le, itt is szokatlanul nagyszámban volt közönség. — A Halasi Róm. Kát. Legényegylet Szilveszterje családias hangulatban, nagyon jó sikerű volt. ízlésesen összeállitott bohózatok és szava'atok tarkitották az est keretét és ehez a sikerhez hozzájárult az Iparos Dakar is nagyszerű énekszámaival. A Legényegylet Szilveszterje agyike volt a legsikerültebb Szilveszter-estéknek. A nagyszámban megjéenték a reggeli órákig maradtak együtt mindvégig a legjobb kedélyhangulatban. — A színház két e’őadást tartott a Szilveszter-estén. — A 48-as körben kedélyes és jól sikerült táncmulatság volt a ragged órákig. — Nagyon é'énk élet volt a vendéglőkben is. A Városi Nagyvendéglőben szintén nagyon sokan voltak. Itt is nagyszerű hangulat volt és az ottlévők a hajnali órákig táncoltak. Úgyszintén a legjobb sikerű voh a Füstös-vendéglő Szilveszterjestje is, ahol halvacsora volt. A Ref. önképzőkör te a néki kijáró hódolattal fogadta az újév beköszöntését. Gondos és körültekintő készülettel Sáf- rik Kálmán jó rendezésében változatos és nívós műsort hozott közönsége elé a kör mükedvéő gárdája. A szereplők a 'legnagyobb odaadással tudásuk1 legjavát nyújtották' és teljes sikert arattak. Az egyes számok és jelenetek nyomán felhangzó vastaps fél. emagyar ázha tatla- tutl őszinte elismerés volt a kícsi'Janó értékes teljesítményekért. A színdarabok szereplői közül különösen kiemelkedett Юз Jankának, Kovács Dúsnak, Török Katókának és Berki Erzsinek eeven, jól átérzett, természetes közvetlenséggel megjátszott alakítása, nemkülönben a kivételes képességű, művészi érzékké* megáldott, eredeti és természete ifj. Kovács József, Leer Sándor, Gyenizsa Károly továbbá a jó képességű Kis Károly, Buda Imre, Németh A. Imre és Vilonya István, akiknek játéka a kényesebb igényeket is kie’.égitik. A konfe- rá'.ás nehéz és kényes tisztét Lakatos Vince látta el jó rátermettséggel. Eredeti, természetes humora, széle.messége, ötletessége, de különösképpen e'őadói képességének kifinomult vénája az, amivel Lakatos Vince egyszerre a közönség kedvence lett. Sima, gördülékeny előadása elismerést érdemel. Az énekszámok szereplői: Kcdozsváry Tercsik© kellemes, nagyterjedelmü hanganyagával dr. Schuller Károly hatalmas- erejű baritonjával kel’emes perceket szereztek. Ko'Jozsvári Tercsiké énekszámát zongorán Baramyi Bözsike kísérte nagy gyakorlottsággal. A táncszámot Török Katóka adta le nagy sikerrel. A zenét a halasi vasutas tambura zenekar szolgáltatta, akiknek muzsikája mellett az egybegyült nagy közönség a legjobb hangulatban a késő reggeli órákig együtt volt. A kör vezetősége ezúton is a legnagyobb elismerését és köszönetét fejezi ki a szereplőknek. Hirdessen a Hely! Értesítőben!
