Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-06-10 / 46. szám
junius lO KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 okial 100 éves az orgoványi iskola, mely hajdan csárda volt és Petőfit gyakran látta falai között Orgovány község népe a hősök megfordult s nem egy csodálatos ünnepével kapcsolatban gyönyörű költeményét irta ott meg. programmal ünnepelte meg Petőfi Petőfi orgoványi látogatásai a Sándor emlékezetét. Az ünnepségre szájról-szájra adott hagyomány utaz adott alkalmat, hogy a község ján ma is elevenen élnek a puszta öreg iskolájának épülete száz évvel magyarjaiban, ezért a lakosság ezelőtt épült. Az épületben, amely nagy tömegben sereglett össze az hajdan csárda volt, a költő sokszor ' emlékünnepélyre. Több ezren vettek részt a 19-es és 52-es pécsi hősök emlékünnepélyén TANYAI ÉLET A kenyérváró hegy horizontja körül Göböljárás-Füzesszélnek pezsdülő élete virul Valamikor a hatvanas években még a kenyérváró hegy ott állt, ahol most, de büszkébben, magabizóbban, akkori hivatásának kevély tudatában strázsálta ez a homokhegy a mesz- szeséget, magán hordva és magában viselve egy darab romantikát, egy darab regényrészletet abból az életből, amely itt negyven ezer holdas legelőn vonult végig a maga sok szépségével, ragyogásával és tündöklésével. Itt volt a juhászélet mek- kája és amerre szem csak ellátott, fehérlett a juhok és bárányok köntöse, szinte, összefolyt ez a fehérség az égbolt kék-fehér szinü pasztell- vonalaival. A kenyérváró hegy ma ■ m eglehetősen jelen tőségnél küli, csak öreg pásztorok emlékeznek nosztal- glas vágyakozással vissza reá, a hegyre, ahova bizonyos időközönként felvonultak és itt várták be a részükre hozott élelmet és így lett belőle szép, patinás magyar szó, igy született meg a kenyérváró begy. De ez régen volt. Azóta megváltozott a világ a kenyérváró hegy horizontjában, azóta a legelőket felszántották, gabonaszántó vált belőle, rajta tanyák épültek fel szőlők nőttek ki és gyümölcsösök terebélyesedtek rajta, azóta a kultúra bevonult erre a területre is, amely Gőböljárás—Füzesszél nevet viseli. Ma ezen a vidéken gyönyörűbbnél; gyönyörűbb gyümölcsösök virulnak, modern és hozzáértő gazdálkodás folyik, Monda Benő, a Babók, Nagypál Imre és a többi birtokos gondoskodik arról, hogy jó példával előlhaladva, a többi gazdálkodó is minden erejét összeszedve igyekszik kis paradicsomot varázsolni a Gőböljá- rás—Füzesszélböl, ahol valamikor csak egyszerű és egyoldalú juhtenyésztés-folyt. Ma mindenfelé gyümölcsöskertek szépségei fogadják a szemlélőt ezen a vidéken, amelynek lakód derék, szorgalmas emberek, kulturérzékkel bírnak, aminek legékesebb bizonyítéka a füzesi iskola, amelynek' a viszonyokhoz mérten gazdag könyvtára van, nagyon Olvasottak a könyvei, népművelése elsőrangú, saját zenekara van, kitűnő és kiváló műkedvelő gárdával szép színpada, ahol előadások és színdarabok zsúfolt teremben folynak le minden alkalommal. < És még érdekesebb, hogy ez a munkában és építésben fáradhatatlan gazdaközönség nem lankad, hanem örök munkakedvében évről-évre egyre gyarapítja azt a szépen megindult soktermelést, amelyet az előző években elért. Újból és újból még több gyümölcsöst telepítenek le és ezeket szakszerűen gondozva előkészítik azt a szép jövendőt, amelyet ma minden magyar oly annyira áhit. Ragyogó napfényes idő, a belvárosi templom előtt sürü embererdő adott méltó keretet a 19-es és 52-es hősök emléktáb'aünnepélyének, amely az ünnepi hét kimagasló eseményeként pünkösd hétfőjén délelőtt 11 órakor folyt le a Széchenyi téren. A felejthetetlenül szép és lélekemelő ünnepséget a honvédzenekar nyitotta meg a Magyar Hiszekeggyel. Utána az ezüstkürtből felharsant a két dicső ezred hivójele. Valami megmagyarázhatatlan fájó, de büszke érzés fogott el mindenkit a régi, ismert ezredhivójelek hallatára. Az ünnepi beszédet a volt 19-es honvédek részéről Szüts Jenő dr. törvényszéki tanácselnök mondotta igen nagy hatással. Hosszú és terjedelmes közgazda- i sági tanulmány témájaként szerepelhetne a halasi ssrtéeteinjyész’sés, amely ma már mondhatni, a piac számára csaknem megszűnt, az a sertéstenyésztés, amely nem is olyan régen, még évekkel ezelőtt a halasi gazdaközönség jelentős jövedelmi forrása volt és voltak olyan idők is, amikor nagyon szép summa pénzhez jutottak azok, akik sertéstenyésztéssel foglalkoztak. Ma a helyzet az, mint legjobban informált helyen megtudtuk, hogy Halasról már hónapok óta nem megy ki sertésben export és az a kevés sertés, amit Halason eladásra, illetve piacra tudnak vinni, az belföldi piacon, Budapesten kel el. Érdekesek és figyelemreméltóak azok az okok, amelyek miatt a halasi sertéstenyésztés ennyire lesülyedt és ezek közt első helyen áll az, hogy a drága kukoricát és darát nem tudják a gazdák megvenni, ugyanakkor pedig nem hizlalhatják meg olyan kövérre a sertést, hogy az exportcikké Az 52-esek részéről Kaltnecker Pál bankcégvezető mondott ünnepi beszédet. Pécs dicső háziezredének régebbi hősies fegyvertényeiről megemlékezve kiemelte, hogy a világháború ötvenkettesei méltó utódoknak bizonyultak. Az 52-esek világháborús győzelmeit és küzdelmeit külön lapon örökíti meg a magyar haditörténelem. Délután egy órakor száz terítékes bankett volt a belvárosi katolikus körben. Az ezrednap bajtársi jelentőségét Garay Lajos dr. járásbiró méltatta gyönyörűen felépített beszédben. A budapesti 19-esek és 52-esek bajtársi üdvözletét vitéz Osz- lányi Kornél őrnagy tolmácsolta. váljon. De van ennek más oka is és pedig az, hogy a halasi gazdák valahogy megunták a sertáshizlalással való foglalkozást, különösen azóta, hogjy csaknem minden évben a sertéseket visszatérő betegségek pusztítják. Érdekesek azok az adatok is, hogy a halasi sertéstenyésztés hogyan hullámzott az évek során át. Békében például hetenként 500— 600 darab sertés került kiszállításra, de még a háború folyamán is hetenként 250—300 sertés került exportra. Ezelőtt még néhány esztendővel 150—200 sertés került a pesti piacra havonta, a konjunkturális időkben piádig 300—400 darab. i Hizott, öreg sertés, exportképes, ma Halláson mondhatni, egyáltalában nincs. Megtudtuk a mai sertés árakat is. Halason az árak a következők: választási malac párja 30—36 pengő, süldők kilónként 90—100 fillér, féléves malacoknak kilója 100—110 fillér. A piacon a fentieknél öregebb disznó alig van. i Egyetlen sertést sem exportálnak Halasról már hónapok óta á A sertéstenyésztés, legalább átmenetileg megszűnt a halasi gazdák kereseti forrása lenni is magukon viselik valódiságuk jelét i a Bayer- kerésrtef. Meghűlés első jeleinél é* fájdalmaiméi ASPIRIN-f ABL(ETTÁK Térés, revolveres összecsapás Pákapusztán gazda és a kertész között Megdöbbentő véres összecsapás játszódott le tegnap reggel Páka egyik tanyáján. Szabó Sándor gaz- , dálkodó revolverrel lelőtte a kérté- szét, utána önként jelentkezett az ügyészségen. Szabó Sándor a következőképen mondja el a borzalmas verekedést: j — Tegnap reggel 4 óra tájban, ! összevesztem a kertészemmel, Sza- i bó Ferenccel, aki először fojtogatni ' kezdett, majd béklyóval és egy szét- j szedett »Lankaster« vadászpuska csövét ütésre emelve, rámtámadt. Én a szobába menekültem, kertészem ezután a segítségemre siető feleségemet és a kocsisomat leverte. — Erre előkerestem a revolveremet. Ráfogtam, de a kertész elvakult dühében nekem ugrott s felém ütött a csővel. Szétszuzta volna a fejem, ha el nem ugrok. Mikor azonban másodszor is rámemelte — belélőttem. Szabó Ferenc tántorgott néhány lépést, azután összeesett. Való- szinüleg meghalt. FALUSI CSENDÉLET Egy gazdálkodó viszonyt folytatott saját leányával A csendőrök megvasalva hozták be az ügyészségre Esztár községből Buko vies Sándor 46 éves gazdálkodót, akit azzal vádolnak, hogy saját leányával folytatott viszonyt. A. vér- fertőző gazdálkodót a vizsgálóbíró részletesen kihallgatta és előzetes letartóztatásba helyezte. A csendőröknek a gazdálkodó szörnyű bűne úgy jutott tudomására, hogy a gazdálkodó felesége tette meg a feljelentést. A napokban jutott tudomására az asszonynak, hogy férje viszonyt folytatott 17 éves leányával. A csendőrök előtt a leány beismerő vallomást tett és azzal' védte magát, hogy apja aigyonütéssel fenyegette, ha nem engedelmeskedik neki és elárulja. Nem mert ellenkezni és igy maradt sokáig titokban a bestiális apa bűne. A gazdálkodó a nyomozás adatai szerint 13 éves korában rontotta meg gyermekét és azóta folytatta vele a viszonyt. Bukovics Sándor a csendőrök előtt eleinte tagadta bűnét, de később beismerő vallomást tett. A vérfertőzés vádját tagadta, s azt hangoztatta, hogy őt nem is lehet elítélni, miért tulajdonképpen a leánynak nem ő az apja. — A háborúban voltam — mondotta — egy évig haza sem jöttem és mégis gyermekem lett. Nem tudok arról, hogy éh lennék az apja. Idegennek tekintettem', azért bántam úgy vele. Nem az én leányom, hiába van a nevemre írva. A gazdálkodó vallomását nem fogadták el, mert soha nem kifogásolta gyermeke törvényességét. Az anya is valótlannak mondja az apa védekező vallomását. г 1 i И ...........—IJ Nagy az érdeklődés a földbirtokok iránt Az ingatlanpiacon az elmúlt héten bizonyos várakozás volt észlelhető. A kereslet, mely sokáig a városi házak felé fordult, e tekintetben teljesen ellanyhult. A tőke inkább a földbirtokokban keres elhelyezkedést és több nagybirtok eladásáról folynak tárgyalások. Az elmúlt héten az ercsi-i cukorgyár nyugdíj - iintézete megvásárolta a Wimpfen - féle 1600 kát. holdas birtokot 595 pengős egységáron. Ez az érdekes ingatlanvásárlás is amellett bizonyít, hogy a nyugdíjintézeteknél és egyéb intézményeknél elhelyezést kereső tőke az alacsony fáldárak következtében a földbirtokokban próbál elhelyezkedni, mert ebben most nagyobb biztonságot és értékállandóságot látnak. i i i Nyári propaganda akciónk! 80,— p e n g б 6 r t 8 pengős havi réazletri Фъит-Ьдяйб'
