Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-06-07 / 45. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE junius 7 Piros Pünkösd --- szomorú Pünkösd Körséta pünkösd után a halasi üzletek közt О r s z á g—V Ilág •••• Galiuf Lajos, volt horvát képviselő, a magyar—horvát testvériség lelkes barátja, kit emiatt a szerbek elűztek hazájából, Budapesten elhunyt 83 éves korában. — A miskolci törvényszék két hónapra Ítélte Számán Istvánt, mert egy asszonyt késsel megtámadott s 23 pengő .tartozása miatt annak megfelelő értékű húst akart kivágni testéből. — 800.000 pengős kára van a MÁV-nak az Imperial Rt. emlékezetes olajbotránya miatt. — Az operaházat háromhónapos afrikai turnéra hívják. — Érdekes két hire van az Aiatkertnek: Sziám, az öreg elefánt három ököinagyságu követ nyelt s nagyon jbeteg volt, die, hogy a kövektől megszabadult, jobban van. Kilencedszer borjadzik az Aüatkertben az »Arany« víziló, c- Grigoreea román követ kijelentette Gömbös Gyula miniszterelnöknek, hogy kormánya a legerélyesebb vizsgálatot rendelte el az ismert tor- damegyei »incidensek« tárgyában. — A külföldi újságírók balatoni kirándulással fejezték be magyarországi útjukat. — Varga Károly «Debreceni csendörtörzsőrmesíert Hajdúszoboszlón elütötte és halába gázolta ft то- nat. — Ismét piszkos yjz folyik a pesti vízvezetékből. — A szerb király testvérének fia Arzén Nikolasz Karagyorgyevics szerb herceg, akit magatartása miatt tartottak távol Szerbiától Nizzában, morfiummal megmérgezte magát és meghalt. — Az osztrák kormány nem engedélyezi Ottó királyfi és Hitler diszpol- gárságát. — A magyarországi egyetemi és főiskolai tanárok díszközgyűlést tartottak a műegyetem diszter- mében. — A 33-as bizottság a jövő hét közepén tárgyalja az uj boletta- rendeletet. — Robbanás történt Sasé bon japán bányában. 46 bányász meghalt, 30 pedig súlyosan megsebesült. — Kommunista összeesküvést lepleztek le Tatabányán és Felsőgal- lán. Hatvan embert letartóztattak. — Kisiklott egy vonat Belgrad közelében földcsuszamlás következtében. 3 halott, 4 súlyos sebesült. — A német birodalom hivatalos mezőgazdasági terményék Németországba való bevitelének ügyében megegyezésre jutott. — Gázzal megmérgezte magát Weinwurm István bpesti ékszerész. — Leégett Belsősásd szerb határszéli hőségben 44 ház és 14 gazdasági épület. Egy halott, négy sebesült. — Hideg idő uralkodik Rómában. A környéki hegyeket 5 centiméteres hó borítja. — Meggyilkolták Kolmaxm Antal orfalusi gazdát 48 pengőért. A gyilkos Nemes Sándort és feleségét letartóztatták. — A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma a május 31-i kimutatás szerint a május 23-i forgalommal szemben 40.6 millió pengővel 347 millióra emelkedett. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben szabályozta az állami középiskola, a felsőkereskedelmi isko la és a polgári iskola tandíj- rendszerét. — 18 nemzet (köztük Magyarország is) nevezett a folkes- tonei sakkolimpiászra. Győződjön meg: ön is a Szakái cipőüzlet (Eötvös u. 5.) eddig még nem hallott Olcsó cipőárairól Nézze meg kirakatomat! A kereskedők Pünkösd előtti forgalma nem volt nagyobb, — vagy alig haladta túl a normális, évközi forgalmat. Husvétkor is gyenge volj a bevételük: a rossz időre fogták. »Majd Pünkösdkor — gondolták r— amjkor jó idő is lesz, fűteni sem kell és lekerülnek a jszegénységta- takaró felöltők!« Nos, eljött a Pünkösd, megérkezett a jó idő, elseje is van és mégis —- helyessebben mégsem... A kirakatok előtt van csak néhány néző, benn — a dúsan felszerelt raktári boltban r- vasámap ha van vevő. Hétköznap épugy nincs, mint februárban nem volt, vagy juljusban nem lesz. ; Csendes, halk, de fájdalmas .tragédia a boltok pünkösdi tetszhalála. Mint mikor április jeges fagya megdermeszti a gyümölcsfa harmatos virágját. Harmatos virág most д kereskedelem 'is: gyenge, a szellő is árt neki. i i i Beszélgettünk több kereskedővel különféle szakmabeliekkel és ezektől az idei pünkösdi vásárra yonatkozó- lag a, következőket tudtuk meg: — Nem egyformán érezte a súlyos viszonyokat valamennyi kereskedő. Legjobban megérezték talán a jx>- fösök, kevésbbé a divatárusok. .Mint érdekességet jegyezhetjük itt fel, hogy vásárolni inkább a kisebb exiszten- ciák vásároltak. Ennek tulajdonítható, hogy száz pengőssel senki дет: fizetett, ‘mindenki apró pénzeket hozott a forgalomba. — 'Nemi az a baj, hogy tvincfc pénz, fizetésredukció volt, úgy hogy állástalanság van — némelyik érdekelt panasza <— nem az a báj!, egészen más a baj. ^ i — Úgy van, ahogy mondják, furcsa betegség pusztít mostanában. Konjunktúrája van Pestnek. — Akárki utazó jön, akármi »bóvlit« kinái és árusít, hatalmas lesz a vevőköre. De ez mégis a kisebbik baj. Pénzért alig vásárolnak az utazóktól. Akinek pénze van, pz a második kategóriába tartozik, ennek a vevőrétegnek elvesztése és Pestre gravitálása már katasztrofális vesztesége a halasi kereskedelemnek. JHa az ilyen vásárló szükségletét Pesten szerzi be, súlyos kárt okoz a halasi kereskedelemnek, de magának is.- Például... ' < i i — A helybeli kereskedő hitelt ad neki, Pesten csak készpénzért vásárolhat és aligha olcsóbban. Itt fokozottabb 'figyelemben részesül, nagyobb előzékenységben és lelkiismeretességben van része: Pesten .csak »egy az aznapi vidéki közül«. Halason vigyáznak az árra és minőségre, Pesten mit törődnek vele, ha hazaérve káromkodással gondol is aznapi vásárlására. Halas kereskedője igyekszik publikuma ízléséhez és igényéhez alkalmazkodni, Pest az Pest és nehéz vagy egyáltalán lehetetlen kicserélni, ha valami utólag nem tetszik. Halason ezt is megteheti a vevő. íme a pesti vásárlás a vevő szempontjából. De ... — De vannak a vevőnek — a jogain kívül — kötelességei is. Gondoskodnia kell arról, hogy a pénze itt cirkuláljon a várasbán, itt éltessen, tápláljon, erősítsen. Hogy fizesse a kereskedő nagy adóját, hogy teljesítse addig is erején felül álló — kulturális kötelezettségeit, hogy támogassa vásárlásaival a halasi gazdát, ügyeivel, látogatásaival az itteni ügyvédét, orvost, hogy részesítse előnyben a halasi iparost, amikor azt kell látnia, hogy mindenki szembe fordul vele — ha néhány fillér árdifferenciáról van szó, vagy egyetlen alkalom is kínálkozik pesti bevásárlásra. > . ' i. — Szívlelje ezt meg Halas közönsége és támogassa a halasi kereskedelmet, amely mindig rendelkezésére állott eddig mindenkinek „ és mindennek, aki és ami megérdemelte a segítséget, i A múlt év folyamán is különféle állati betegségek pusztították jószág- állományunkat s különösen a sertés- pestis lépett fel újból rendkívül nagy mértékben, úgy hogy nagyon sok gazdának nem- csak egész tenyész- anyaga esett áldozatul, hanem még a hízónak valókat is máshonnan kellett nekik drága pénzen beszerezniük. Hozzávetőleges számítással 30 —35 millió pengőre tehető az a kár, ami e réven a múlt év folyamán a magyar gazdaközönséget érte. A szőlőtermelés terén a csemege- szőlőtermelés felkarolását és a rossz borszőlők fokozatos átoltását propagáltuk. E végből a múlt évben az al- sódabasi járás 14 községében előadást tartottunk a csemegeszőlő jelentőségéről és a rassz borszőlők átoltiásáról; 4 helyen anyagiakkal is támogattuk az átoltási tanfolyamot, Amint köztudomású, f .évi január 1-től a borfogyasztási adó felére szállíttatott lie, ami azonban, sajnos, nem hozta meg a szőlősgazdák [számára a borárak várva-várt javulását. A gyümölcs minősége a védelem íiiánya miatt nem kielégítő, különösen a múlt évben volt igen sok férges és hullás-gyümölcs. Kamaránk az elmúlt évben folytatta a monilia elleni védekező kísérleteket. Különösen a virágzás idején eszközlendő permetezésekre fektettük a fősulyt, mely idő alatt háromszor voltak a gyümölcsfák permetezve 2 százalékos bordói lével. Az eredmény a beállított kísérleti helyeken mindenütt egyformán jó volt. Hányadik már e kartel, tán századik? — ezt a modernizált fóti dalt sóhajtja újabban az a néposztály, amelyik a 12 —13 pengős búzaárak mellett, \ a mázsányi adók, magas fuvardíjak, megfizethetetlen efcevas és ki tudja még milyen terhek után, most a zsákol is méregdrágán kénytelen megvásárolni. Minden tíz mázsa búza árából egyet zsákokra kell kiadni ma s a magyar búza még el' sem indult a szérűről, ahol kalászából kicsépelték, már 10 százalékos teher van rajta! És nemcsak a búza, hanem minden mezőgazdasá- gi ‘terményünk ezzel az óriási hendikeppel veszi fel a versenyt a külföld termékeivel. Hát csodádé, ha mindenhonnan lemaradunk, ha sorvad hz export és ha az ország egyes vidékein már csűrökben és pajtákban h földre kiöntve tárolják a gazdák h magot, mert nincs pénz zsákot Venni? Nem szabad ezt tovább tűrni! Nem Arelemező Bizottságra és véges zakadatían tárgyalásokra, érdekek gondos összeegyeztetésére van itt szükség, hanem kíméletlen, erélyes szociális szellemű intézkedésekre, a termelőt és a fogyasztót védő ár- diktatúrára! A dolgozó magyar kispolgárság nem gyermeksereg és a gyerekkori zsákba-macska játék helyett nincs szüksége most zsákban — uj adóra... i v Megölte édesanyját az egyetlen fiú özv. Mészáros Józsefné Nagy Katalin 76 éves tápiószentmártoni asszony hirtelen meghalt. A boncolás inegá’íiapitotta, hogy az idős asszony minden oldalbordája s mell csontja össze van törve, erre fia, Mészáros József, aki, »egyetlen fia« volt, bevallotta, hogy szóváltás közben felesége lerántotta az ágyáról az idős asszonyt, 6 egy széket vágott az anyjához, azután addig taposta, amig csak élet volt benne. Az elvetemült fiút megvasalva vitték a csendőrségre'. szi ésiyióMtt és az lelyzete a Duna-Tisza évi jelent A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági , Kamara most adta ki évi jelentését j és ebben a terjedelmes jelentésben fi- ’ gyelemreméltó dolgokat mond el a szőlő és gyümölcskérdésről, ugyanakkor pedig az állattenyésztésről. A jelentésnek ezt a részét az aláb- . biakban ismertetjük: 1 I í j Az állatok és állati termékek árának (tej, zsír, hús, gyapjú stb.) rend- kivüli leromlása felette kedvezőtlen hatással van az állattenyésztésre. A gazdák nemi szaporítják állatállományukat, félnek a hizlalástól, tartózkodnak a tejtermeléstől. A Kamara munkája ennélfogva e téren arra szorítkozott, hogy részint a téli népies előadások, részint a kamara hivatalos lapja utján az állatállomány minőségének fejlesztésére hívja fel a gazdaközönség figyelmét és a Kamara területén rendezett állajtkiáHi- tások alkalmával kiosztott kamarai oklevelekkel igyekezett a gazdáknak erre irányuló törekvéseit előmozdi- ! tani. I I i i i i I I I A baromfitenyésztés fejlesztése céljából a Kamara a parlagi magyar baromfitenyésztők és nemesitők kataszterét állította össze a múlt év folyamán és eddigelé 122 tenyészetet vett előjegyzésbe a Kamara területén. Kamaránk hívta fel több ízben — adatokra támaszkodva — a föld- mivelésügyi kormány figyelmét a parlagi baromfiban rejlő értékre és sürgette ennek a nemesítését. Ma már ez a munka Kecskeméten, Gödöllőn és Pápán az állami intézetekben nagyon szép eredménnyel folyik is. I ' ,1 A szarvasmarha-tenyésztés terén a legutóbbi évnek az eseményei között kell megemlíteni a mindinkább szaporodó törzskönyvezést, amelybe a magyar szarvasmarhatenyésztők is igyekeznek belekapcsolódni. Legutóbb a gyapjú, a sajt és a hizlalt ürü értékesítése érdekében a juhte- nyésztök tömörítése vétetett tervbe, amit Kamaránk természetesen mindenben igyekezett támogatni, i
