Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-01-14 / 4. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 14 Csak a k r'ály keiéből. A kancellária megdöbbenéssel fogadta Ráday gróf kikötését. — Lehet-e ilyen óriási hatalmat egy ember kezébe adni? — Ez volt a kérdés. Hiszen a királyi biztosság az akkori időkben rendkívüli hatalom volt. Korlátlan uralmat jelentett az. Akár életről, halálról, akár vagyonról lett volna szó. Azt az embert tehát, akit ily, korlátlan hater lomra alkalmasnak találnak, jól meg kellett választani. Tisztakezü, erélyes és feltétlen di- nasztia-hüségü ember. Ez volt a ki- kitös. De találhattak-e a Baeh-kor- szak szolgalelkü hivatalnokai között ilyen embert? Akkor látták csak, amikor a királyi parancsra választani kellett, hogy nincs senki, akire ilyen, feladatot rábízzanak. Voltak ugyan néhányan a törtetők között, akik mindenre hajlandók lettek volna, csakhogy ezt a fényes hatalmi pozíciót élnyerhessék. De a kinevezés körülményeit nagyban megnehezítette még más is. Az egész Alföld nyugalmáról volt szó. Ebben a kérdésben nem lehetett katonailag intézkedni. A forradalom ellenzékisége még mindig élt a magyar nép lelkében. Inkább |a betyárokhoz húztak volna hát, csakhogy guzsbaköthessék Bécs minden akcióját. i Magyar emberre volt tehát szükség. Aki keménykezü, diplomata, furfangos és dinasztia-hüségü mégis. Ráday egyéniségében mindezen tulajdonságok meg voltak. De nem akarták felterjeszteni mégsem, mert féltek tőle. Aki a király teljes bizalmát élvezi, az az ember egyszer veszedelmessé válhat. De semmit sem tehettek. A király parancsa már a kezükben volt, amelyben huszonnégy óra alatt intézkedést parancsolt. Gróf Ráday a király előtt. A királynak tehát jelenteni kellett, kit ajánl a budapesti császári kormány, mint legmegbizhatóbb és legmegfelelőbb embert a királyi kinevezésre. Elfogadták hát gróf Ráday Gedeon kombinációját. Külön futár vitte Bécsbe a személyére vonatkozó felterjesztést. A következő napon újabb futár érkezett Bécsből azzal az értesítéssel, hogy Ráday grófot a király kihallgatásra maga elé rendeli. Ráday Bécsbe utazott. Ezen a kihallgatáson nyerte el Ráday a monarchia legnagyobb tisztségét. Királyi biztos lett. Még Bécsből el sem utazott, azonban kinevezését már is szárnyra vette a hir és mielőtt Magyarországra ért volna, már mindenütt tudtak arról, hogy az alföldi betyárvilágnak kérlelhetetlen üldözője nemsokára fészkükbe toppan. i. í ; Hogyan fogadták Ráday kinevezésének hrét Szegeden. A betyárok természetesen fütyültek Rádayra. ök már ismerték az üldözésükre küldött osztrák hivatalnokok működési képességeit: — Ahogy gyütt, úgy mén vissza, — mondogatták Szegeden. Aztán más valamire is gondoltak még. Az orgazdák a hatalmas szegedi polgárok, akiknek összeköttetései messzi helyekre nyúltak el, tudták, hogy miit kell cselekedni. Azelőtt ugyanis úgy volt, hogy azokat az embereket, akik még kellemetlenségeket tudtak volna okozni, ajándékokkal, pénzzel és lakomákkal némitották el. Ez a módszer eddig minden koron bevált. Most is azt hitték hogy Ráday ugyanabból a fajtából való, mint az osztrák, cselük, vagy lengyel parancsnokok, akik nem törődtek hivatalos kötelességükkel, de annál inkább kellett nékik a pénz, hogy ha szereplésük ideje lejárt, nyugodtan élhessenek távoli hazájukban. i { Ráday bevonul Szegedre. Azt hitték tehát, hogy Rádayval is úgy kell bánni, mint a többiekkel. Ugyanazon módszerhez folyamodtak hát. Ez a módszer pedig abból állott, hogy Rádayt a körükbe vonják. A puszipajtásság, cimbora és komaság alapján vélték ezt elintézni. Csakhogy ezek az emberek Ráday megérkezésének első napján máris alaposan csalódtak. Ráday Szegedre vonulásának napját sokáig nem felejtették el Szegeden. Már a fellépésével olyan hatást ért el közöttük, hogy az emberek megdöbbenve Középkori emberkinzáshoz hasonló megdöbbentő ügyet nyomozott ki a bácsalmási csendőrség. Kedden öngyilkos lett Szeibert Károlyné bácsalmási szőlőbeli asszony. A kútba ugrott és a vizbefulladt. Ez az ön- gyilkosság a legkülönbözőbb mendemondára adott alkalmat és sokan arról beszéltek, hogy az öngyilkosság hátterében hajmeresztő családi perpatvar húzódik meg. Ugyanis Szeibert Károly házában szinte napirenden volt a családi perpatvar. A házastársak évek óta nem a legjobb viszonyban éltek s az asz- szony, noha látszólag az ő akarata érvényesült a házban, sokat panaszkodott rokonainak arról, hogy élete szinte tarthatatlan. Végzetes elhatározásának előzményei a múlt év novemberére nyúlnak vissza. November 26-án este a férj későbben ment haza és vacsorát kért az asszonytól. Mivel nem talált kedvére való ételt, sző szót követett s a házastársak szokás szerint ismét veszekedni kezdtek. Szeibert minden áron vacsorát akart s kijelentette, hogy ha más nincs, tojást főz magának. Föl is tette az edényt a tűzhelyre s ez még jobban felbőszitette az asszonyt. A veszekedés ismét kitört s a szóváltás hangjára berohant az udvarból Szeibert fiatalkorú fia is. Az asszony a fin segítségével lefogta az alsó ruhára vetkőzött férfit és ráültette a tűzhely izzó lapjára, i i későbbi vallomása szerint azért, hogy elvegye kedvét az örökös veszekedéstől. Szeibert a kényelmetlen helyzetből csak nagy sokára és akkor is nehezen tudott megszabadulni. Az izzó vaslemez borzalmas égési sebeket hagyott rajta, úgy, hogy a. férfi ágynák dőlt és hetekig szenvedett. Sérülései olyan erősek voltak, hogy egész mostanáig betegen feküdt és nem is tudott orvoshoz menni. i Az áldatlan családi perpatvar furcsa következménye az utóbbi időben gondolkozni kezdtek. Pontosan déli tizenkét órakor érkezett be Szegedre a vonat, amely Rádayt is magával hozta. Bár Ráday csak a hivatalos köröknek jelentette be érkezését, az állomáson mégis egész csapat ember várta. A fogadására sereglettek össze a szegedi polgárok közül azok, akik különös fontosságúnak tartották a Rádayval kötendő ismeretségük megalapozását. Ráday, amint kiszállt a vonatból, egyenesen a kijárat felé tartott. Egyetlen ember volt csak a kíséretében, öles termetű, hatalmas izmokkal ellátott ember, akit már régóta ismertek Szegeden. Laucsik Máté volt az, a hírhedt csendbiztos. Az üdvözlésére egybegyült polgárok közül néhányan utánasiettek. Talán a betanult üdvözlő beszédeket akarták elmondani, de Ráday megelőzte őket. i —. Nincs szükségem semmiféle fogadtatásra, — mondta oda nékik Ráday. — A hajdút hozzák elém, hogy elvezessen a lakásomra. Jó napot. Ez volt minden, amit a szépen elgondolt fogadtatásra válaszképpen kaptak. De történt más is. (Folytatjuk.) a hatóságnak is tudomására jutott s a csendőrség erre nyomozni kezdett. A kihallgatások során Szeibert elmondta, hogy mi történt, vele s az ügy ezzel a följelentés kapcsán a bírósághoz jutott. Szeibertné ekkor már végkép elkeseredett s talán a tárgyalásoktól való félelmében is elhatározta, hogy végezni fog magával. Rokonai előtt ,akik különben állandóan biztatták és erősítették, többször hangoztatta, hogy nem tudja elvsielni ezt az életet. Egy óvatlan pillanatban az asszony kiosont a lakásból és ''III fölakasztotta magát vasárnap, de férje még ideje korán elvágta a kötelet. i Hétfőn kutbaugrással akart végezni életével, de hozzátartozói ezt is megakadályozták. Családjának kérelmére úgy látszott, hogy eláll tervének végrehajtásától, de másnap reggel azzal az ürüggyel, hogy szalmáért megy, kiszaladt a kertbe és a kútba vetette magát s mire rátaláltak és kihúzták, már halott volt. |,чмЕйй1я8Ши1«ваеана$йдо^<^ Elkészült a racionalizálási türvényjavaslat Január 20-án kezdődik meg a parlament uj ülésszaka s a tisztikar megválasztása, valamint a parlamenti bizottság újjáalakítása után három törvényjavaslat kerül a ház elé. A belügyminisztériumban elkészült a közigazgatás racionalizálásáról szóló törvényjavaslat, amelyet már a jövőheti minisztertanács is tárgyalt, utána pedig a már szintén kész nyugdíjtörvény és rokkanttörvény kerül a minisztertanács és a parlament elé. ) I Я. ш-.-дцдгтгг'.1 ::=s=:B Ízléses kivitelben készít lapunk nyomdája TANYAI MOZAIK öreg ember nem vén ember De mégis feljelentés lett a leánybarátságból Különös »vadházaspár« éldegélt nemrégiben néhány hónapig az egyik szomszédos község határában, egy takaros tanyán. A rossz nyelvek legalábbis azt suttogták, hogy nagyon jó viszony áll fenn a tanya 70 éves, valamikor igen jómódú gazdája és a háztartást vezető 17 éves, szemrevaló cselédleány között, akik »édes-kettesben« lakták a tanyát. Mostanában azonban komor felhők gyülekeztek a barátságos kis tanya fölött, aminek okát nem is annyira a mindenkit sújtó gazdasági válságban, mint inkább az öreg gazda azon tulajdonságában kell keresni, hogy világéletében igen nagy kedvelője volt a gyengébb nemnek. Valamikor szép darab földecske is tartozott a tanyához, az évek során azonban egymásután úsztak el a holdak, végül pedig nemrégiben utána ment a tanya is. Mikor a leány a tanyára került, már csak halvány emléke volt meg a régi jó életnek és las- sankint arra kellett eszmélnie a gazdának és cselédnek, hogy szerelemből nem lehet megélni. Egy ideig azért még csak folyt valahogy a soruk. Került a tanyában apróbb holmi elég, amit szükség esetén pénzzé lehetett tenni és a leány nem sokat habozott, ha pénzt kellett előteremteni, hogy meglehessen főzni az aznapi ebédet. Eladogatott ezt is, azt is, egymásután kerültek a szomszédokhoz a konyhaberendezés egyes darabjai, gazdasági eszközök és minden egyéb, amiért pénzt adtak, ha mégoly keveset is. Végül már a szobabeli bútorokra került volna a sor — ekkor azonban a leány megunta a gyöngyéletet és faképnél hagyta öreg gazdáját. Erre a váratlan és szomorú fordulatra a gazdát is elöntötte a bu- bánat és — hogy legalább nyele maradjon a veszett fejszének — feljelentést tett a leány ellen holmijai el- adogatása miatt, ami ellen pedig, amíg jóbavoltak, egy szava se volt. A derűs idillnek tehát előreláthatólag majd a bíróságon lesz boron- gós vége.---------------'—уцаыггггriaa-fl Felparcellázzák a ráckevei királyi birtokot A Pestvármegye területéhez tartozó hatalmas Csepelszigeten fekszik az állami zárgondnokság alatt álló, több mint 40.000 holdas királyi birtok. Mint ismeretes, jelenleg ez az egyetlen olyan birtoka a királyi családnak, amelynek jövedelmét felhasználhatja. De mert a birtok alig hajt jövedelmet, a zárgondnokság fel szándékozik parcellázni az uradalmakat és a pusztákat a birtok körül elterülő községek kisgazdái között. ! — A pengő vásárlóerejét a mutt év nehéz gazdasági küzdelmeiben is épségben sikerült megőriznünk. A Nemzeti Bank jelentése szerint a pengő ércfedezel© a banktörvényben éőirt 24 százalék helyett 1932. december 31-én 29 3 százalékos volt, holott egy esztendővel azelőtt, 1931. végén csak 24.15 százalékos volt a pengő ércfedezete. Betyárvilág az Alföldön Hogy irtotta ki Ráday gróf, királyi biztos a betyár „maffiát“ A szegedi vár rejtelmfis tnrténfitp Egy lelketlen bácsalmási asszony fia segítségével a tűzhelyen félholtra sütötte a férjét, majd a büntetéstől való félelmében kútba ölte magát
