Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-05-06 / 36. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE május 6 ÉLETKÉP Elhunyt I. Ferenc József dorozsmai komaasszonya Boros Lajos tanár küldte be szerkesztőségünkbe az alábbi érdekes történetet: 1879-ben midőn árvíz öntötte el Szegedet, édes jó anyám elbeszéléséből tudom, hogy ez mily borzalmas volt azokra nézve, akik enine к a katasztrófának minden veszedelmét átélték. Jó anyám is, mint 13—14 éves leánygyerek, többedmá- gával dermedve várta a még össze nem dőlt ház tetején, a szerető édesapa közeledő mentőcsolnakját, amivel gyermekeit, kis ennivalóját, megmaradt ruházatát biztos helyre szák lithatta. Ennek, a Szegedet ért óriási csapásnak a hire még I. Ferenc József királyunkat is ide hozta, hiszen osztozni akart a részvétben. Az egyik szegedi lap erről egy4 szer a következő közleményt irta: 1879. március 18-án, amikor a király éppen Szegeden járt, Csillag Imre kétkezi munkás alázatos instanciáját beledobta abba a csónakba, amelyben a felség foglalt helyet kíséretével, Tisza Kálmán miniszter- elnökkel és Orczy báró személye körüli miniszterrel. A felség észrevette a szegény ember levelét és mosolyogva értesült a tartalmáról. Csillag Imre alázatos és alattvalói hódolattal értesíti a felséges urat, hogy március 18-án reggel a felesége kislánnyal ajándékozta meg, akit az uralkodó keresztlányának ajánlanak fel. A király kegyesen elvállalta a komaságot és gondoskodott a csöpség stafirungjáról. Az Alsóváros népének egy része, amely akkor az ujszegedi barakkokban húzódott meg, csodájára járt az újszülöttnek, akit különben Erzsébetnek kereszteltek. 1880 julius 21-én Csillag Imre — most már a feleségével együtt — kihallgatásra jelentkezett a felség szegedi képviselőjénél, Tisza Lajos királybiztosnál. Fekete gúnyában az ember és fekete kartonban az asz- szony. Mindketten vörösre sirt szemmel. Az embernek még a kalapja is fekete fátyollal volt körülpántlikázva. — Kegyelmes uram — panaszolták — meghót az Örzse. — Micsoda Örzse ? — Akit a felséges urunk, kirát- lyunk körösztlányának vállalt 1879 március 18-án. — Most mit tehetek magukért? — kérdezte a királyi biztos. — Semmi mást, kegyelmes uram, minthogy vissza akarjuk juttatni azt a negyven pengő forintot, amit a szögény Örzsénk stafirungjára adott Őfelsége. A rekonstruktort megindította az egyszerű pár mély becsületessége és romlatlan naivsága. Azt mondta nekik, menjenek békességgel haza és ne is gondoljanak arra, hogy visszaadják a király adományát, mivelhogy ez nem szokás. Csillag uram sóhajtozott: — Hej, de kár, hogy megszűnt a királlyal való komaság... Ki tudja, miről lett volna jó szögény Örzsét- betnek... Csillagék még sem tartották meg a király ajándék pénzét. Sírkövet ál- Ijitotlak negyven pengőért a letört kis bimbónak és arany betűkkel vé- sették rá: Itt nyugszik: CSILLAG ÖRZSE a király keresztlánya, élt tizenhat hónapot. Eddig a közlemény. Emberek szü- , kerül. így járt hajdani jó királyunk j letnek, emberek meghalnak, aki kiáll komaasszonya is — özv. Csillag Im- a küzdelemben, annak helyére uj ; réné — aki 91 éves korában a na- ember lép. Mindenkire egyszer sor | pókban Dorozsmán elhunyt. Pest vármegyétől országos akció ’ indult meg a gazdaadósságok radikális leértékelésére A gazdaadósságok kérdésének gyökeres rendezése ügyében Ceglédről nagyszabású akció indult meg. Az akció követeléseit memorandumba foglalták és azt szerkesztőségünknek is megküldötték. A nagy érdeklődésre számot tartó gazdaköveteléseket alábbi cikkünkben ‘ismertetjük: A gazdaadósságok végleges rendezése tárgyában a Ceglédi Gazdasági Egyesület április 23-án rendkívül közgyűlést tartott s a hozott határozatot, amellyel irányt kíván szabná és mutatni, nemcsak a kormány minden tagjának és a parlamenti pártok elnökségének, de hasonló állásfoglalás céljából az ország összes gazdaérdekeltségeinek megküldötték. A Ceglédi Gazdasági Egyesület megállapítja', hogy a magyar gazda- adósságok végleges rendezése egyike a legsürgősebben megoldandó kérdéseknek s ennek a kérdésnek végleges nyugvópontra hozatala nemcsak egyoldalú osztályérdeke a magyar gazdáknak, hanem egyetemes nemzeti érdek, amelynek elintézésénél tisztán és kizárólag saját erőnkre vagyunk utalva, a külföldtől nem várhatunk semmit. Az a segítés, ami eddig történt, nem elegendő, s a mostani csekély méretű kamatleszállítás sem elegendő védelem arra, hogy a magyar gazdák ezreinek anyagi összeroppanását megakadályozza, messzebbmenő végleges rendezés szükséges. Konvertálják a gazda» adósságokat Amiként jogos, igazságos és méltányos volt — mondja tovább a határozat — a koronaromlás idején a koronaértékben meghatározott pénztartozások felértékelése (valorizáció), éppen úgy jogosnak, igazságosnak és méltányosnak kell tartani a magyar gazdák azon követelését, hogy a pengő értékének igen erélyes közintézkedések által történt felemelése miatt a pengőértékben megállapított pénztartozások leértékeltessenek (devalorizáció), tehát a gazdaadósságoknak a föld- és terményárak értékében beállt csökkenés arányában való leértékelése s az igy leértékelt gazdaadósságoknak hosszúlejáratú adósságokká történő kötvényesítése (konvertálás) méltányos és igazságos. A gazdaadósságok deva'orizáeiója következtében beálló adósságcsökv- kenésre nézve a rendkívüli közgyűlés azt tartja helyesnek, hogy ez ne az egyes adóssal szemben álló egyes hitelezőt terhelje, hanem mindazok egyetemét, akiknek a pengő értékének közintézkedések következtében közáldozatokkal — főleg gazdaáldozatokkal — való felemeléséből tagadhatatlan hasznuk volt és van, akik tehát, amíg ezen közintézkedéseknek a gazda csak kárát látta, addig ők a hasznát élvezték s ilyeneknek gondolják a karteleket, a pénzhitelezéssel foglalkozó bankokat és egyéb intézeteket s a folyószámla- és takarékbetéttulajdonosokat. Ezeket és az állami közköltségvetést kellene tehát bizonyos mértékig megterhelni s ezen terhelésből egy olyan alapot létesiteni, amelyből a gazdaadósságok leértékelése következtében károsodó hitelezők aránylagosan kár- talanittassan^k. Minden eddiginél lénye» gesebb kamatmérséklés jöjjön Kívánja továbbá a határozat az eddiginél sokkal lényegesebb kamat- mérséklést s annak az elvnek a megvalósítását, hogy a gazdák a mérsékelt kamatnak és a közterheknek a felét bizonyos mennyiségű terménynek az értékével fizethessék. A záloglevelek értékének csökkenése ugyanis automatikusan megoldotta az adósságok összegének leértékelését vagy lecsökkentését. A jog, az igazság és a méltányosság azt kívánja, hogy ennek hasznát maga az adós élvezze, na pedig a zá- logtevélkibocsátó bank, amely egyrészről, mint adós — a záloglevelek visszavásárlása következtében — záloglevelek tulajdonosaival, mint hitelezőkkel szemben jelentékenyen lecsökkent összeg ellenében szabadult adósságától, mig saját adósaival — a törlesztéses kölcsönöket felvett szerencsétlen gazdákkal szemben — ma is százszázalékos visszafizetést igényel. Ezért szükséges, hogy a zálogleveles adósoknak engedtessék meg a záloglevélvásárlás és az, hogy tartozásukat záloglevelekkel fizethessék. bizonyos határidőn belül válthassák vissza birtokukat az elárverezett gazdák A továbbiakban a határozat kívánja a gazdaadósságok rendezése céljából az ingyenes teherrendezési eljárás életbeléptetését, ' továbbá, hogy a bankzárlat óta elárverezett földbirtokok volt tulajdonosainak adassák meg a jog, hogy bizonyos záros határidőn belül az elárverezett földbirtokukat a jelenlegi tulajdonostól az árverési vételáron a felmerült vételi illetékek megtérítése mellett visszavásárolhassák. Ezen intézkedés indokát egyrészről abban leli, hogy a bankzárlat elrendelése óta a gazdasági életben olyan kötöttség uralkodik, mely a gazdaadósokat megfosztotta még a lehetőségétől is annak, hogy anyagi létalapjukat meigvéde lenézzék, másrészről a hitelezőkkel szemben a visszaadást kért gazda teljesíti azt, amihez a vétel következtében joga van, az pedig, hogy ilyen nemzeti szerencsétlenség idején árverési kótyavetyén megszerzett bírtak árverési vevője védelmet nyerjen, egyáltalán nem közérdek. A határozat az inflációnak még a gondolatát is elutasítja, de látja a jelenlegi deflációs gazdasági és pénz- politikának káros hatásait is. A helyes utat ia két szélsőség között középen látja egy olyan gazdasági és pénzpolitikában, amely infláció nélkül gondoskodik arról, hogy a köz- és magánszükségletek kielégítésére elegendő fizetési eszköz álljon rendelkezésre s megszűnjön a mai állapot, amely állami és magángazdálkodást az egész vonalon elsorvadással fenyeget. Elegendő fizetési eszközhöz pedig úgy lehetne jutni, ha konvertálás esetén :az első helyű földkötvények bizonyos mértékig a Nemzeti Banknál lombardirozhatók lennének. Hadirokkant és sóstói szabadfürdő (Levél a szerkesztőhöz) ' A Helyi Érte&itő f. évi 35. számábain jól eső érzéssel olvasom, hogy a Polgármester Ur javallatára a városi képviselőtestület a sóstói szabadfürdő bérletét egy arra érdemes hadirokkantnak fogja odajutna tini. Ez a határozat magyar testvéri szeretettől, a megértéstől, a hadi rokkantak iránti tisztelettől áthatott cselekedet volt. Nagyságos Polgármester Ur és igentisztéit Városi Képviselő Urak!. Kiskuo- halasoiak 258 hadirokkantja van, melyek közül sok szorul támogatásra. A múltban a város — úgy tudom — némi összeggel támogatta la rokkantegyesületet. Nagylelkűségükkel és szeretetükkel hozzanak egy újabb határozatot, mely kimondja, hogy a város la sóstói szabadfürdőt — mint a város ajándékát — a kiskunhalasi rokkant egyesületnek adja át hlaszbálatra 10 évre, hogy annak jövedelmét az egyesület az arra rászoruló rokkalntak, hadiözvegyek és árvák segélyezésére fordítsa. Ez a határozat országos viszonylatban is első volnia. Mi pedig — az egészséges munkabíró polgárai e nemes városnak — sietnénk fürödni a Sóstó hűvös vizében, azzal a tudattal, hogy fillérejinkkel a hadirokkant magyar testvéreinken segítünk. Az egyesület agilis vezetősége, minden tehetőséget kihasználva, odla törekedne, hogy minél több rokkantat foglalkoztatna a fürdőnél és minél többnek juttatna kenyeret. Egy ellátná a pénztárosi teendőt, a másik a kabinok kezelését, aj harmíaddk a dohány és a hüssitő italok stb. árusítását, a negyedik a kerékpár, autó és motorkerékpár őrzést. Két hadiözvegy vagy hadiárva a női kabinok kezelését stb, A város előnye volna, hogy ezzel a rokkantak évi segélyezését elintézné. A Rokkant Egyesület pedig megtalálná a módját és az Országos Egyesülete utján nyerne támogatást a Sóstó kikotrásához. Legyen e nemes kiskun város az első »a város élő hőseinek megajándékozásában,.« T. I. A csereforgalom megszervezéséi készítik elő a kézműipar érdekképviseletei Számos fővárosi kisipari érdek- képviselet kiküldöttje tanácskozott a napokban az Asztalos Ipartestüket székházéban, ahol Nagy Lajos dr. tévesztett е’-ő javaslatot arra nézve, hogy csere- forgalom és ennek keretében egy nemzeti cserevásár szerveztegsék.-■•ré'i _О*«, 'i — Felakasztotta magái egy tompái ía- síitó. Szerdán felakasztotta magát Dóczy Ferenc tompái tanító. Az öngyilkosságot a lakásán követte el. Amikor tettét észrevették, tevágták a kötélről. Az öngyilkos tanító még élt és igy életveszélyes állapotában a bajai kórházba szállították. öngyilkosságának oka családi viszálykodás. É'ettenmaradásához kevés reményt fűznek az orvosok.
