Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-04-19 / 31. szám

2 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 19 Két fontos mezőgazdasági probléma Irta: Kállay Miklós m. kir. földművelésügyi miniszter Me zuga zela Ságunkban a tellSő értékesí­tés problémájánál, nemsokára fel fog miaWtoű két nagy kérdés: az egyik a kö­zelgő gaboiniaiteirmés értékésitésének kér­dése, a mátsiik pedig az áilatéríéke.sités- piek, elsősorban a hí zo tt álfat értékesíté­sének problémája. Óriási két faladat, ame lyel szembe kel® néznünk. Megoldást véltünk talá n! egyideíg a boletta formájában. Ez to­vább nem tartható. Nem álíiitom, hogy abban :az időben, amikor született, ami­kor 21 pengős búzaárat akartunk fenn­tartani, a jószágnak még magiak kon­junktúrája volt és rosszabb helyzetben kizárólag a magíerir.e’ő vidékiek voltak, nem volt ez he’yes rendszer és amikor maga ia hárompengős bolettaprémium hetedrészét képezte a búza piaci árá­nak, nem volt ez helyes, elgondolás és nem tette meg a maga szolgálatait: de ma 4—5 pengős fatói rozsár mellett 10 pengős boletta, a kereakedeiem szem­pontjából is üehetaflen é!s a mai forgalmi és hitelügyi viszonyok közepette hatá­rozottan forgia’omakadályozó tényező volna. A magyar termelés legnagyobb részét mégis csak a búza képezi. Annak meg­felelő értékesítése elsőrendű mezőgazda- sági! és nemzetgazdasági feladatunk, de semmi ecetre sem szabiad ennek a rend­szerinek olyannak ítetónie, hogy olyaln ma­gas kenyéráraikat eredményezzen, mint amilyenekkel mia tulajdonképen a bo- lettarendszer folytán, a fogyasztóközön­ségnek Számolnia kell. Lébe tetten az, hogy 12.5 pengő terheljen minden mázsa búzát, mielőtt a ma’ómba jut, amit az­után a fogyasztónak kell megfizetnie. Lehetetlen, hogy 10—12 pengős búzaárak mellett 30—40 filléres, Bőt ennél is maga­sabb kenyérárak legyenek. Mindezeknek a tényezőknek a figyelembevételével egy rendszert kelt kiépíteni, amely ezeket a nehézségeket elhárítja. Én hiszem, hogy a búza és a rozls tekintetében megoldást fogunk találni. Rendkivü nehéz azonban az állatlkér- dés. Néhány évvel ezelőtt azt hittük, hogy a megtermeléssel szakítanunk kelt, mert nem bírjuk Amerika konkur­enciáját. Mint minden teóriáról, errőll is bebizonyosodott, hogy hamis, mert ime a búza még mindig a legjobban elhe­lyezhető cikkünk a világpiacon, amellyel (még a legjobban tudunk piacot találni és amellyel aránylag a legjobb áraklat tud­juk elérni. Az é’ő állatról pedig, amelyről azt mondottuk, hogy ebben a tekintetben a miiénk Európa piaca, kiderült, hogy a legnagyobb visszaesés ezen a téren mu­tatkozik. Ez természetes, mert egy újabb tényező, la fogyasztás csökkentése jött itt előtérbe. Ha mi világpiaci áron tudnánk ter­melni, 'akkor is nagy akadályokkal ta­lálkoznánk: a külső fogyasztás csökke­nésével, állategészségügyi rendszabá­lyokkal, liszt- és buzakeverési rendsze­rekkel, növényegészségügy védelmi rend­szerekkel! úgy, hogy 'akikor iis hallatlan nehézségekkel ke'lene számolnia annak az országnak, amely mezőgazdasági ex­portot akarna lebonyolítani. Sokkal na­gyobbak a mezőgazdasági vámok és sokkal nagyobb a mezőgazdasági vámok révén Való elzárkózás Európa minden országában, mint amilyennel az ipar­nak kell számolni. Azért is nagyobb ez, mert felismerték azt, amit mi is tudunk és nem mulaszthatunk el elég gyakran kifejezésre juttatni, hogy ezeket az in­tézkedéséket, — a nagy mezőgazdasági protekcionizmust, — elsősorban belső politikai űkiok hozták létre az illető or­szágokban, mert az ál'am és nemzet szempontjából a legmegbízhatóbb, a legerősebb fajtának a parasztot, a ter­melőt, a mezőgazdjasággal foglalkozó fa­lusi elemet tartották. Ha tehát az iparra beállított kapitalista államok elsőrendű feladatoknak tartották, hogy más érde­keik feláldozásával is, nemzeti szempont­ból protekciionálják a mezőgazdasági la­kosságot, akkor nekünk elsőrendű köte­lességünk ez, mivel a mi agrár-lakossá­gunk megbízhatósági és népességi szá­zalékos arányban is minden más ország felett ái. Ilyen körülmények között ültünk le az osztrák kormánnyal legutóbb a tárgyaló- asztalhoz, hogy az első rést üssük azon a kínai falon, amely a mi kiviteli élet- szükségleteinkkel szemben lassanként •kialakult körülöttünk. Meg kell állapítanom, hogy egyet’en egy szerződés sem volt a múltban Ma­gyarország és a szomszédos államok között, sem Ausztriával, sem Csehor­szággal, sem Romániával, amelyet mi mondottunk fel, hanem azokat kivétel nélkül az illető országok mondották fel. Az lelzárkódottságnak az a vádja, amely- lyel gyakran illetnék bennünket, hogy mi bizonyos iparvédelmi politikából, vagy ! más okokból kifolyólag igyekeztünk a j szerződéseket félmondani, egyáltalában a ' valóság legkisebb atomját sem foglalja magában. Hiszen mindenütt kivétel nél- i kül a mezőgazdasági autarkila kifejlődé­séből, a velünk szomszédos és velünk szerződésben lévő államok autarkikus törekvéseiből indult ez ki és mii tulajdon- ; képen csak mitläuferei, együttfutó! vol- \ tünk ezeknek a problémáknak, amikor igyekeztünk magunknak fejgyvert kon­struálná abban a hitben, hogy ezáltal ezeket a törekvéseket megtudjuk vál­toztatni1. Isméi vandál pusztítással darabolták ki az utcai fákat éretlen suhancok Megdöbbentő és elképesztő jelen- ] tések futottak be a rendőrséghez Husvét hétfőjén reggel arról, hogy több halasi ucöában, igy az Alkot­mány, Sólyom és Uj uccákban, min­den valószínűség szerint ittas állapotban érletleín suhan­cok kitépték, csszelördelték, több helyem pedig csaknem a talaj Szintjéig tevcgdosták az uccui fá­kat, amelyeket két bárom héttel ezelőtt ültetett a város a járdák szélére. Az elmúlt év nyarán már előfor­dultak ilyen fakitörések, akkor a Vörösmarthy ueoában tépte ki a fá­kat ugyancsak két érzéketlen su­hanó, most pedig azt a dicstelen példát követve, vitték keresztül is­mét ezt a vandál pusztítást. Az edd g befutott jelentések sze­rint 27 iát tördeltek ki. I Meg kell íállani ennél a döbbenetes I jelentésnél, amely a város életében szomorú esemény. Szlomoru és min­denképen elítélendő dolog, hogy a fá­ban annyira szegény alföldi tájékot, köztük Halast is, megfosztják a fá­nak sokezer vonatkozásban megnyil­vánuló áldásaitól épen halasiak, akik­nek annyi érzékük sincs, hogy a fá­nak hatásait, ha nem más szempont­ból, de legalább gyakorlatilag is hasz­nos szempontból tisztelnék. Semmi- képen sem méltó dolog az, hogy egy haladó és művelődés felé hajló város lakói közt akadjanak olya­nok, akik virtusnak tekintik a fáknak a kitörését. A rendőrség széleskörű nyomoziást indított a tettesek kézrekeritésére és ezúttal is kérik, hogy aki valami adatot tud a fakitörőkről, azt je­lentse be a rendőrségen. Szerencsétlenség folytán megfulladt egy hét hónapos kisfiú az Öregszőlőkben Súlyos szerencsétlenség történt hét­főn délután az Öregszőlőkben, ahol a 454 számú tanyán megfulladt egy hét hónapos egészséges kisfiú. Az eset úgy történt, hogy Juhász Sándor és felesége kimentek a sző­lőbe, hogy ott különböző munkákat , «Tegezzenek ej, közben pedig bent hagyták a házban Sándor nevű hét j hónapos gyermeküket. Hogy a gye- í íreknek ne történhessék baja, sa­ját maguk által készített kis ágy­ban helyezték el a gyermeket, aki az ágyban forgolódni kezdett, majd a deszkák közé szorult, onnan lejjebb csúszott és igy a nyakát szorító desz­kák közt megfulladt. Az esetről értesítették a, rendőrsé­get, amely azonban már csak a be­állott halált konstatálhatta. A megfulladt kisfiút fel fogják boncolni. A földművelésügyi miniszter felhívása A kenyérsütéshez legalább felerészben rozslisztet használjunk A földművelésügyi miniszter a tör­vényhatóságok utján felhívással for­dult az ország lakosságához, hogy a nagy nemzeti érdekekre való tekin­tettel, a kenyérsütéshez legalább fe­lerészben rozslisztet használjon. Az ország termésének javarésze rozs, ami kivitelre nem kerülhet, vi­szont a búzát külföldön is tudjuk értékesíteni és ezzel a nemzeti va­gyont gyarapitjuk. A földművelésügyi miniszter felhí­vását az ország minden fogyasztójá­nak meg kell szívlelnie! Hétfőn kigyulladt a Halasról kiindult gyorstehervonat egyik kocsija Husvét hétfőjén Halasról 8 óra 45 re, ahol a kigyulladt kocsit lokalizál- perckor induló gyorstehervonat egyik ták és a vasúti alkalmazottak oltani kocsija Homokszentlőrinc közelében kezdték a tüzet. Az eddigi vizsgálat kigyulladt. A kocsiban faszén volt, eredménye szerint a tüzet a moz- a tüzet Kunszentmiklóson vették ész- I donyból kiszállott szikra okoizhatta. A város felhívást bocsájtott ki a hátralékos adók sürgős befizetésére A város felhívásban fordul a hát­ralékos adózókhoz, hogy adójukat sürgősen fizessék be. Az adófizetésre szóló felhívást alább közöljük: Kiskunhalas város hatósága felhív­ja az adófizető lakosságot, hogy hát­ralékos köztartozásaikat, valamint a folyó évi I., II. negyedévi köztartozá­saikat fizessék be, mert a pénzügyi hatóságok Kiskunhalas város ellen a behajtások elégtelensége miatt a felelősséget kimondották s a hátra­lékokat , ■ 1 ‘ a v|á|roisi hatóság a legszigorúbb eljárással — árverések megtar­tásával is köteles behajtani. Esedékes az együttesen kezelt köz­adón felül a 2.5 százalékos házadó rendkívüli pótlék teljes egészében, az 5.7 százalékos házadó rendkívüli pót­lék egészben, az inségjárulék, ebadó, egységes kezelésen kívüli közmunka. Az alkalmazottak kereseti adója minden hó 25-ig, mezőgazdasági cse­lédek kereseti adója május 15-ig, a mezőgazdasági cselédek biztosítási dija május 15-ig végrehajtási dij és kamatmentesen fizethetők. A magyar búza ismét győzött az argentínai búza fölött A husvét csak részben oka annak, hogy a gabonapiacon gyengült a for­galom. A spekuláció főleg az uj ter­mésrendelet körül támadt bizonyta­lanság miatt tartózkodó. Amíg ide­haza csendes a piac, addig a bécsi piacokról érkező hírek arról számol­nak be, hogy az argentínai buzaszál- litmányok nagy csalódást keltettek, mert nem érték el a kikötött fajsulyt. Az osztrák malmok megint meg­állapították, hogy a tengerentúli búza nem pótolhatja a magyar búzát, saj­nos, azonban momentán nem vásá­rolhatnak tőlünk, mert a földműve­lésügyi miniszter bevonta az osztrák gabonakereskedők március végéig ki nem használt engedélyeit. Április és május hónapokban 2000 mázsa salá­tát exportálhatunk Ausztriába A Külkereskedelmi Hivatal közölte az érdekeltekkel, hogy az érvényben levő osztrák—magyar szerződés sze­rint április 1-től május 31-ig bezáró­lag összesen 2000 mázsa fejes salá­tát exportálhatunk Ausztriának. A saláta kiviteléhez osztrák bevi­teli engedély szükséges. Az engedé­lyeket már át is adta az osztrák kor­mány a magyar Külkereskedelmi Hi­vatalnak, az érdekeltek között való szétosztás céljából. A m. kir. Külkereskedelmi Hivatal­nak április 12-éig kellett bejelente- niök az érdekelteknek, hogy a kö­zeli idényben milyen mennyiségű sa­látakivitelre tartanak igényt Ausztri­ába. H 1—— -- ............— ■■■■■■ и — Kétezer pengős tűzkár Mélykútion. Nyitott tűzhelyen vizet meltegitétílek Csin- csák Pál mélykúti gazdálkodó udvarán. A föidbevájt katlanból kicsapó lángok felgyújtották a közvet'en mellette levő csirkeólat, majd erről átcsaptak a köz­vetlen köze'ében álló kukoricagóréra, melyben 700 mázsa kukorica volt elrak­tározva. Mire a szomszédok összesza­ladtak, már a góré lángokban állott s a tűzoltóság se tudta megmenteni, úgy­hogy a könnyelműen felállított nyári katlan miatt 2000—2500 pengő kár érte Csincsák Pált. Vegy© ét a nyakéra: a barátjét, amely a pénztárcáját kíméli : a mindig tiszta VIKTÓRIA gallért Kapható: Kun Ben5 divatáru- házában, Kiskunhalas

Next

/
Oldalképek
Tartalom