Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-04-15 / 30. szám
április 15 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 5 oldal A halasi népművelés gyors iramban, bámulatos eredménnyel és súllyal hódit a városban és a tanyák népe közt Elöljárójában talán mindjárt azzal a megállapítással kezdhetnénk, hogy a népnek sajátos speciális művelése tulajdonképen a háborút követő időkben indult meg intenziven hazánkban ‘ és nagy segítségére volt az a protektorátus, amellyel néhai gróf Kle- belsberg Kunó kultuszminiszter átfonta. Ez a nagyvonalú kultúrpolitika nem feledkezett meg a népről az eldugott falvak és tanyák lakosságáról, a kultúra fölényét kiterjesztette a legszélesebb nép rétegekre is, hogy ezáltal a szellemiekben is biz- tositódjon Magyarország súlya és tekintélye befelé és kifelé egyaránt. E sorok írója az irodalomban is elite helyet biztosított a tanyai népművelésnek különösen, amikor egyik könyvében hosszasan foglalkozva a kérdéssel megírta, hogy a nép művelése egészen értelmes és sajátosan pompás érzékkel halad előre. Megírtam azt is, hogy ez a kiválóan nevelési munka messze túlhaladja a sablonpedagógia megszokott és elnyűtt kaptafáit és hogy az, ami ma a tanyákon ezen a téren történik, az minden vérmes reménynek leg- vérmesebb zenitjére is felkapaszkodott már. És azt is hozzáfűztem többek között, hogy azok a tanfolyamok, amelyek népművelésben most startolják a tanyákat, olyan eredményüek és hatásúak, amelyeket a Coméniusok és Pestalozzik is megirigyelhetnének. Ezt a megállapítást fényesen igazolták az események eredményei, mert a halasi tanyákat gyors iramban és bámulatos eredményeivel hódította meg az a szellem, amely céltudatos munkával és ritkaság- számbamenő agilitással különösképen a Pest vármegyei népművelést jellemzi. Ezért elsősorban a vármegyei népművelés elnökéé dr. Erdélyi Lóránt alispáné az érdem, aki páratlan nagylelkűséggel, a művelődés iránt rendkivül kifejlett érzékével, tudásával és tekintélyével, biztosan és sziklaszilárd hittel a magyar jövendőben, kimagasló egyéniségével dirigálja ezt a nemzetépitö népművelést. Mellette kell megemlítenünk dr. Bocsánczy Lukács népművelési titkárt, aki ebben a nagy munkában jobbkeze és a betű csatájában mintegy szárnysegédje. A halasi népművelés nagy eredményeinek utjai főképen a különböző tanfolyamokban jutnak élesen kifejezésre. Ezek a zene, ének, gyorsírás, rajztanfolyámok, levelezési tanfolyam, analfabéta tanfolyam, utóbbi nagy eredménnyel a felsővárosi iskolában, a tanyákon már színpadok állnak, színjátszás képezi a széles látókört, szavalcesték, előadások, tudományos és ismeretterjesztő beszédek tarkítják és csiszolják ma már a tanyavilágot, amely annyira elhagyott és magáramaradt volt a háborút megelőző időkben. A tanyákon ma megtaláljuk a mesedélutánokat, a vetitettképes előadásokat, a tanyai felnőttet épenugy, mint a gyermeket ezek a képek elkísérik a tengerek rejtelmes világába, el az egzotikus földrészekre, belevezetik a történelem legkülönbözőbb korszakaiba, utat nyitva és lehetőséget adva arra, hogy a magyar tanyák gazdalakossága nyitott szemmel nézzen bele a nagy világ minden pontjába. Csodálatos és megkapó egy-egy ilyen tanyai előadás. Szeretettel és hálával csüngnek a tanyai emberek az előadókon, jókedvvel és vidáman látogatják ezeket az előadásokat, a művelődés utáni vágyódás megkapta a lelkeket, a halasi népművelés biztos léptekkel érte el mindazt az eredményt, amely képzeletben emberfeletti munkának tűnt fel. Ebben nagy segítséget jelentett dr. Fekete Imre polgármester odaadó és dicsé- retreméltó támogatása, Szabó Antal és Róna Gábor igazgatók fáradtságot nem ismerő, ambiciózus és agilis munkája. Az előadásokból nem felejtettek ki semmit, ami fontos lehet és jelentőséggel bír, nagy teret nyújtottak a közegészségügynek és föképen a gazdasági jellegű előadásoknak, amelyek fejlesztették a gazdákban a modern gazdálkodás iránt való érzéket és megmutatták számukra az utat, amelyen haladniok kell. Tanyai barangolásaim közepette jól esett hallani a lakosság széles rétegeiből azt a megállapítást, hogy a nép spontán módon és nagy szeretettel beszél a népművelési előadásokról, valósággal rajong értük, megérezte és megértette az idők szavát, amely a művelődést írja elő mindenki számára. Az előadásokat rendszerint a tanyai iskolákban tartják és ezeken zsúfolt termek beszédesen igazolják a legnagyobb érdeklődést. Annyit a krónikás hűségével kell megállapítani, hogy a népművelési előadások hatalmas lendülettel sodorták magukkal azokat is, akik talán semmi érdeklődést sem tanúsítottak eleddig a művelődés iránt. Érdekes megállapítani azt, hogy ezek a népművelési megmozdulások még a városi lakosság soraiban is lelkes híveket és hallgatókat toboroztak maguknak. Illetékes helyről nyert információ szerint a következő működést fejtették ki a belterületen és a tanyai külterületeken a népművelés folyamán. Belterületen: 1 analfabéta tanfolyam (30 hallgató) 160 órás, 1 levelezési tanfolyam (37 hallgató) 20 órás, 1 gyors- irási tanfolyam (28 hallgató 100 órás, 1 ének tanfolyam (51 hallgató) 300 órás, 4 zene tanfolyam (63 hallgató) 300 órás, 50 népművelési előadás, 25 vetitettképes előadás, 30 mesedélután, 6 gyermek szórakoztató délután és 4 műsoros est. Nyugati tanyarészen: 6 egészségügyi tanfolyam 20 órás, 3 számolás-mérés tanfolyam 20 órás, 3 kézimunka tanfolyam 20 órás, 1 nóta-nevelő tanfolyam 20 órás, 1 ének tanfolyam 20 órás, 2 zene tanfolyam 20 órás, 160 népm. előadás, 50 vetitettképes előadás, 100 mese- délután, 20 gyermek szórakoztató délután, 50 ünnepély, 20 műsoros est és 16 színdarab. Keleti tanyarészen: 13 egészségügyi tanfolyam 20 órás, 6 gyakorlati tanfolyam 20 órás, 3 művészeti tanfolyam 20 órás, 120 mesedélután, 172 ismeretterjesztő előadás, 60 ünnepély és 14 drb. színdarab. Az iskolánkivüli népművelés nagy és nemes gondolata ma már beleágyazta magát a köztudatba és megszerezte a maga számára az elismerésnek minden jelét. A vezérvármegyének azonban nem psak a halasi részén, de szerte mindenfelé, a legkisebb zugban is, egyre nagyobb köröket hóditő, diadalmas felvonulást tart ez a népművelési derekas munka, amely minden bizonnyal aranybetükkel fogja belevésni Erdélyi Lóránt dr. alispán nevét Pest vármegye kultúrtörténetébe. Mesterházy Ambrus Beszélgetés Dr. Kovács Vince kanonokkal Halasról, halasi híveiről és a hitélet egyre terebélyesedő virágos fájáról Közel hét esztendős nehéz, tövises és akadály rengetegtől körülvett lekipásztori működés után a váci egyházmegye káptalanjának aktiv tagja lett dr. Kovács Vince halasi esperes-plébános, a teológiai tudományoknak kivételesen nagytudásu papja, aki ugyanakkor maga a szerénység és az a papi alázat, amely csak a kiváltságosoknak adatik meg. Ennek a lapnak a hasábjain vezércikkben emeltük ki dr. Kovács Vince kimagasló érdemeit és az 1 egész város katolikus lakossága kivétel nélkül előlegezte a számára a legnagyobb elismerést, még mielőtt Halason bemutatkozhatott volna. Ezt a kivételesen magasztos fogadtatást az a tény magyarázza meg, hogy dr. Kovács Vincét még Halasra érkezése előtt olyan hirek előzték meg, annyi entuziazmus nyilvánult meg a róla szólott jelentésekből, hogy Halason minden hívének egyet dobbant a szive: ez a mi papunk, akire vártunk. És valóban az a közel hét esztendő, amelyet a halasi plébánost minőségében töltőit, hatványozottan igazolta a várakozásokat, nem is egészen hét év és dr. Kovács Vince a szivéhez nőtt mindenkinek, akiről a spontán rajongás hangján emlékezett meg Halason és annak széleskörű tanyavilágában mindenki. Ez a hét év az alkotások és a körültekintő, agilis munka jegyében zajlott le, külső munkában és a lelkek belső alakításának jegyében is, ö valóban a lelkek pásztora volt, aki őrködött és éber szemmel vigyázott Krisztus tanítása szerint az ő juharra és bárányaira, alatta a hitélet sok szemmel, sok éber és vigyázó gondolattal és körültekintéssel gazdagodott. Most, hogy kanonok lett, hogy a főpásztornak a figyelme feléje, az egyházmegyének egyik legkitűnőbbje felé fordult, felkerestük plébániai dolgozószobájában, hogy mondana el néhány szót arról, milyen benyomásokat szerzett Halason hét esztendő folyamán és milyenek azok az impressziók, amelyeket itteni, mondhatnánk emberfeletti nehéz munkája során, a szivébe zárt. Dr. Kovács Vince kanonok eleinte nem akart nyilatkozni, a nála már jólismert és megismert szerénységével, élénken tiltakozott az ellen, hogy öt újság hasábjain szólaltassák meg és csak nagynehezen lehetett rávenni arra, hogy kérdéseinkre megjegyzéseit megtegye. Dr. Kovács Vince Halasról, halasi híveiről és a halasi hitélet nagy megindulásáról a következőket mondotta: — Halason az Egyház munkája meglehetősen nehéz szolgálat, mert köztudomású, hogy állami, vagy városi támogatásban nem részesülünk, vagy csak egészen elenyésző mértékben. így azután legnagyobbrészben a hivei áldozatkészségére és támogatására szorul az Egyház mindenkor, ha valamilyen formában segítségére kell sietni. Ezen a téren a legszebb megnyilatkozásokat láttam és tapasztaltam Halason, a halasi hívek olyan mértékű áldozatkészségét találtam meg, amelyről csak a legnagyobb dicséret hangján lehet megemlékezni. A híveknek ez az áldozatkészsége és nagylelkűsége több fontos állomáson nyilatkozott meg, így többek közt a kápolna telekvételénél, a kápolna felépítésénél, az uj polgári iskola megvételénél, továbbá a tanyák lakosságának nagyon sok irányban kifejtett jólelkü odaadásánál. t — Ez a felismert* nagylelkűség azután már kezdettől fogva nagy ambíciót és fokozott munkakedvet adott a pasztoráció munkájánál, de ez a nagylelkűség az, amely pagy- ban fokozta a lendületet az egyházi munkában mindvégig és minden vonalon. És még valamit — folytatja. Nem volt szomorúságom, nem volt részem gáncsvetésben, egy szívvel, egy lélekkel a hívek mindig azt akarták, amit én is akartam. Ez olyan nagy dolog, annyira fontos része egy lelkipásztor munkájának, amelyről annak, aki felületesen nézi a dolgokat, fogalma sem lehet. így azután ebben a nagyon harmonikus, egyetértő munkában lehetett építeni, lehetett dolgozni, kedvvel, hittel és nagy örömmel. Az egyháztanács is minden eléje vitt dolgot egyhangúlag fogadott el, betetőzvén a hivek ezreinek egyöntetűen megnyilvánult magatartását. A hitélet Halason — mondja tovább, bámuLatraméltó, felemelő és gyönyörűséges példája a vallásos életnek. Templomunk zsúfolásig megtöltött mindig, a szent áldozok száma egyre emelkedik, a hithez ragaszkodás nagyon felemelő megnyilatkozásait napról-napra megfigyelhetjük. Ez az intenzív és nagyon belsöséges hitélet nemcsak itt a város belterületén, de a tanyákon is folytonosan nő és fokozódik, több tanyán harangot is állítottak már föl és a szent miséken megjelenők szá-_ ma is állandóan növekszik. — Ami Halassal való vonatkozásomat illeti, mondhatom, hogy én nagyon megszerettem Halast. Amilyen nehezen hagytam ott és sajnáltam pasztorációs tevékenységem színhelyét Kecskemétet idejövetelemkor, épenugy sajnálom most Halast itthagyni, ahova annyi szép lelki emlék köt és ahol jó hiveim annyi szeretettel támogattak és vettek körül. Többet nem mondott a nyilvánosság számára dr. Kovács Vince kanonok, aki különben is, mint lapunkban már jeleztük, csak május végén távozik el Halasról Vácra, addig pedig a halasi plébániát vezeti tovább adminisztrátori minőségben. ■ ■liniiWIIWhl II ■■■■—■— HU 11 ||1Г Т~ПТ---Т1 Az idén korábban jelentkezett a tavasz, mint a múlt évben. Tavaly ilyenkor még csupaszak voltak a fák, most pedig már százezerszámra virágzanak az Alföldön. Bizony, meglehetősen veszélyes ez a korai virágzás, mert a szeszélyes időjárás köny- nyen leperzselheti az idei gyümölcs- termést. ; _
