Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)
1933-04-12 / 29. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 12 Három termelési osztály együttműködését hangoztatták a kereskedők vasárnapi gyűlésén Fabinyi minisztert, Éber Antalt és Sándor Pált táviratilag üdvözölte a gyűlés Minden tekintetben impozáns és jólsikerült gyűlésként zajlott le vasárnap délelőtt a közgyűlési teremben a halasi Kereskedők Egyesülete által rendezett kereskedői gyűlés. A közgyűlési termet nagyon szép számú közönség töltötte meg és ott láttuk a város társadalmának csaknem minden számottevő tagját. Ott voltak a város részéről dr. Fekete Imre polgármester, dr. Gusztos Károly h. polgármester, dr. Halász D. Sándor rendőrbiró. Dr. Musa István országgyűlési képviselő, a különböző hivatalok vezetői közül dr. Domokos Sándor rendőrkapitány, Szántó Emá- nuel az adóhivatal főnöke és Kornlós Balázs dr. postafőnök. A gazdasági érdekeltségek részéről Medveczky Károly gazdasági főtanácsos, Tegzes Károly gazd. tanácsos, Nagypál Sándor földbirtokos, Kiss Illés Antal az Ipartestület elnöke. Ott voltak még dr. Fésűs György és dr. Kovács Géza közjegyzők, a pénzintézetek vezetői dr. Hollander Ignác, Baky József, Wendler Zoltán, dr. Szabó Fiilöp, az ügyvédi karból számosán, valamint a város különböző társadalmi osztályaiból. A gyűlésen képviselve volt a bajai, majsai, soltvadkerti, kiskőrösi és kelebiai kereskedelem is. Az impozáns kereskedői gyűlésre az OMKE központjából Vértes Emil alelnök és Nádor Jenő főtitkár jöttek le, Balkányi Kálmán az OMKE igazgatója családjában beállott betegség miatt nem jöhetett le a gyűlésre. A pesti vendégek és a bajai Reich Farkas cég és fiatal cégfőnöke Klein Emil, aki az OMKE kerületi ügyv. elnöke is, meglátogatták a halasi csipkeverő műhelyt is. Elragadtatással nyilatkoztak a halasi csipkéről és Klein Emil a Reich Farkas és fiai cég részére nagyobb megrendelést is adott fel halasi csipkére. Vértes Emil a délelőtt folyamán többek társaságában Schneider Ignác utódai cég telepét látogatta meg. Sokáig időztek a telepen és az ott látottak nagyban megnyerték tetszését, aminek többször kifejezést is adott. Körülbelül 11 óra volt, amikor Weisz Ignác elnök a gyűlést megnyitotta, üdvözölte a fővárosi vendégeket, majd a gyűlésen megjelent hivatalok és más társadalmi egyesületek vezetőit. Ezután rövid megnyitó beszédében arra tért ki, hogy politikamentes gyűlésen kívánják a kereskedő társadalmat érintő kérdéseket tárgyalni. A mád időkben — úgymond — szükség van larna, hogy hitet és bizalmat öntsünk a lelkiekbe, ma az az idő van, hogy a széthúzásnak sehol sem lehet helye, mindenütt az együttműködést kell keresni. A mezőgazdaságnak az iparral és a kereskedelemmel kart karba öltve kell dolgoznia és a felmerülendő eszméket kicserélni. Az OMKE kiküldöttjei is ezen az alapon kívánják megtárgyalni a kereskedelem bajait és panaszait. Beszédében még felsorolja az OMKE által a kereskedő társadalom érdekében kifejtett működést. Az elnök éljenzéssel fogadott megnyitója után Vértes Emil, az OMKE lal- elnöke majdnem egyórás beszédében foglalkozott a kereskedelem aktuális kérdéseivel1. Elsősorban köszönetét mondott az üdvözlésért és a szives fogadtatásért, köszönetét mond a város vezetőségének és mindazoknak, akik a kexes; kedő társadalom hajaiban és panaszai- I ban érdeklődéssel vesznek részt és ez- j által is a kereskedőtársadalmat megbe- I esülésiben részesítik. Hozza Sándor Pál üdvözletét is, aki magas korára való tekintettel nincs abban a helyzetben, hogy felkeresse a vidéket. Ezután Vértes Emil, az OMKE tevékenységével foglalkozva kitér arra, hogy a kormány megértésével több kereskedőproblémát oldottak már meg, de még mindig több olyan dolog van hátra, amelyekhez szükségesek a további lépéseik. Helyes álláspontjából kiindulva hangoztatja, hogy mezőgazdasági állami vagyunk és hogy a mezőgazdaság élete összefügg azzal, hogy termelvényeit hogyan tudja eladni. A legtestvériesebb megbecsülésben viseltetik a mezőgazdaság iránt, tisztában van a mezőgazdaság nagy jelentőségével és azzal, hogy a mezőgazdaság megsegítésére minden eszközt mfeg kell adni. Amikor ennek jogosságát elismeri, akkor nem mulaszthatja el a kereskedelem részére is az egyenlő e’bánás elvét hangoztatni. Szól arról, hogy a keneskedőtársida- !om ma túladóztatás alatt roskadozik. Ezzel kapcso’atban felveti azt a kérdést, hogy miért ne lehetne a kereskedőtársadalmat is megfelelő olcsó hitéihez juttatná. Áruhitel folytán különösen a kiskereskedelem teljesen erőtlenné vált, méltányos volna, ha őket hosszú lejáratú Olcsóbb hitelhez juttatnánk, ezt az OMKE napirenden tartja. Számítani Lehet a kormány megértő támogatására. A kereskedőtársadalom hadikölesönben js a legnagyobb áldozatot hozta a haza oltárára. Méltányos volna, hogy ebből egy méltányos valorizáció formájában valamit visszajuttatnának az iparnak és a kereskedelemnek, hogy ezeket a nehéz időket át tudja élni. Ezután arról szól, hogy a kereskedőtársadalom nem helyeselheti a folytonos tisztviselői fizetések redukcióját, mert a kereskedelemnek ezek a legértékesebb fogyasztói Itt kijelentheti, hogy n® vonják el a kereskedelemtől a szövetkezetek a vevőközönséget, amelyek állami támogatással illetéktelen konkurenciát csinálnak a kereskedelemnek. Ezután szól a hatósági üzemekről, amelyeknek feloszlatásáért évek óta küzdelmet folytatnak, amelyek az adózók pénzéből támogatva egyenlőtlen versenyt támasztanak a terhek alatt roskadozó magániparnak. Szól a forgalmiadéról, amely a fázisrendszerre való teljes áttérés alapján az ezzel járó kellemetlenségek már a múlté Lesznek. További beszédében a munkásbiztositási terhekre tér át, amely a kereskedelemre szintén olyan nagy terheket jelent és hangoztatja, hogy az aggkori és rokkantbiztosi- tás felfüggesztését kérik, ami szintén jelentős terhet je’ent. Majd foglalkozik a bankzárlattal kapcsolatban a magyar gyáriparral és ostorozza azt, hogy az áruhitelt megszünteti® és ezáltal sok kis- existenciát a pusztulásba hajtott. Ezután kitér a tisztességtelen versenyre, amely ellen olyan sokat küzdött az OMKE, majd arra, hogy a kirakodóvásárok megszüntetés® érdekében szintén hathatós akciót folytatnak. Beszédét azzal fejezi be, hogy a vidék felkarolását is egyik legfontosabb teendőjének tartja az OMKE, mert csak igy tudja a magyar kereskedelem ezeket a válságos időket átélni. Vértes Emil beszédét a jelenvoltak hosszas éljenzéssel fogadták. Utána Nádor Jenő főtitkár szólalt föl röviden és különösen az adóztatással foglalkozott és kérte, hogy az adóztatásban, mint a BESzKART- nál is, vezessék be a kisszakasz rendszert és a kiskereskedőkre kisebb adót vessenek ki. Ezután a gyűlés több üdvözlő táv- , iratelküldését határozta el, amelyeket Kertész László terjesztett elő. üdvözlő sürgönyt küldtek Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszternek, Éber Antal és Sándor Pál országgyűlési képviselőknek. < A gyűlés 12 óra után ért véget. Délután egy órakor a Kereskedők Egyesületében a vendégek tiszteletére ebéd volt. Ennek az ebédnek az is különleges jelentőséget kölcsönzött, hogy az ott megjelent gazdasági érdekeltségek képviselői felszólalásaikban mind azt hangoztatták, hogy a három termelési osztály gazdák, kereskedők és iparosok egymás- | ra vannak utalva és egyiknek sem lehet közömbös a másik gazdasági helyzete. Az ebéden az első felköszöntőt a kormányzóra Weisz Ignác elnök mondotta. * Beszéltek még Medveczky Károly gazd. főtanácsos, Kiss Illés Antal ipartestületi elnök, Vértes Emil az OMKE álelnöke, dr. Fekete Imre polgármester, dr. Szladits Károly egyetemi tanár, dr. Szabó Fülöp, Präger Sándor, Kertész László és Nádor Jenő az OMKE főtitkára. Pokol és szenvedés rekedt magyar Az Oroszországban rekedt magyar hadifoglyok élete a lehető leg- keserübb. Tele Vannak panasszal. Oroszországban akácmagot, fakéreg- Ijisztet esznek a szegény emberek, az Eldorádónak hirdetett kommunista országban éheznek az emberek. Megrendítő az a levél, amelyet egy jánoshalmai hadifogoly Kiss Gyula irt most haza és ebben a levélben rámutat arra a pokolra, amelyben sínylődik. A levél többek közt ezeket tartalmazza: — Mindenek előtt kérünk benneteket, legyetek elnézéssel és ne tekintsétek rossz cselekedetnek, hogy kérünk benneteket, mert máshova folyamodnunk nincs, egyedüli segítséget tőletek várunk, ha itt ruhaaz Oroszországban hadifoglyok élete neműért lehetne kenyeret cserélni, nem sajnálnánk odaadni az utolsót is, de nem kell senkinek sem, mert mind a kenyérért sir itt, a tüskös vagy korona akácának a magját megtörik és eszik, fakérget megszáritják és megtörik, eszik, én dolgozok és nem kapok kenyeret, a helyzetet leírni lehetetlen. Amit lehet nevezni kenyérnek, azt már mi régen nem látunk, jelenlegi kenyerünket képezi korpa, babot megtörjük és egy kevés krumplit és megszűri tjük, hús, tej, tojásról nem is beszélünk, egy borospohár korpa 3 rubel. Még a krumplihaját is eladják. | így néz ki a bolsevik! ország, a »népmentők« hazája. Orvosi rendelőben hagyta négy hónapos kisleányát egy anya A gyermekkitétel ugylátszik olyan, mint a ragály. Egy megkezdi a többi I pedig kedvet kap rá és folytatja a ‘ megkezdett példát. Nemrégiben irtunk arról, hogy a Kossuth-ucca egyik házának kapu- ; jába egy ismeretlen anya kitette pó- lyás fiúgyermekét. Ez az eset most ’ ismétlődött Halason. Szombaton egy halasi anya, a városi főorvos rendelőjében hagyta öthónapos leánygyermekét. A gyerek mellett levelet hagyott, amelyben megnevezte a gyerek apját és azt irta, hogy azért hagyja ott a gyereket, hogy a város gondoskodjon róla, mert ő erre anyagilag képtelen. A gyereket bevitték a kórházba és egyelőre ott viselik gondját, mig a rendőrség a megejtett nyomozás során megállapította, hogy az anya Pinke Teréz halasi nő. A vizsgálat az ügyben folyik. 18—20 pengős árakon akarja összevásárolni a gabonatermést egy gazdaalakulat A termés értékesítésének nagy kérdése esztendők óta foglalkoztatja úgy a kormányt, mint a gazdatársadail- mat. Az idők folyamán különböző megoldásokkal kísérleteztek ebben a tekintetben. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy ebben az esztendő- j ben a bolettarendszert kiküszöböli. ! A bolettarendszer pótlására most 1 megalakult a Magyar Gazdák Ter- i ményértékesítő és Tárház Egyesülete, amely gróf Festetieh elnöklésével szindikátust akar képezni a belföldi gabonatermés felvásárlására. Az alakulat célja az, hogy osztrák minMussolini: „Győz a Egy német lap vasárnapi számában j Mussolini vezércikket irt »Győz a ' revízió gondolata« címmel. A feltűnő cikkben Mussolini megállapítja, hogy a kisantant nem egységes alakulat és az egyes államok belső'eg nem egységesek se fajilag, se vallásilag, — Ha a kisantant az ötödik nagyhatalomnak pnoklamálja magát — Írja, — akkor nem térhet ki: az elől, hogy a világ megvizsgálja nagyhatalmi vágyainak jogosságát. Az ötödik nagyhatalom tára összevásárolja a belföldi fogyasztás számára szükséges gabonamennyiséget éppúgy, mint azt a gabona felesleget, amelynek külföldön való elhelyezése kívánatos. Átlagban 18—20 pengős árakat kívánnak elérni. Hangsúlyozzák, hogy az alakulat célja nem gabonamonopólium, hanem egyszerűen összevásárlás és tovább közvetítés. Az alakulatban jelenleg 150 gazda vesz részt. Ameny- nyiben a kormány jóváhagyja ennek az alakulatnak céljait és munkarend- szerét, úgy az egész országban megkezdi munkája beszervezését. revizió gondolata“ csak egy darab papiros, ez az ötödik nagyhatalom semmi más, mint a régebbi kisantant, amely fölhágott a zöldasztalra, hogy nagyobbnak látszhassák. — Európa általános revízióra törekvő hullámával szemben a kisantant merészen szemközt úszik és megkíséreli, hogy a Duna-medence »uj államai« körül még szorosabbra fonja a gyűrűt. Ámde a revizió gondolata győz és erősebb lesz egy protokollum ezétmálló bástyájánál : 1 t
