Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-04-12 / 29. szám

4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 12 Három termelési osztály együttműködését hangoztatták a kereskedők vasárnapi gyűlésén Fabinyi minisztert, Éber Antalt és Sándor Pált táviratilag üdvözölte a gyűlés Minden tekintetben impozáns és jólsikerült gyűlésként zajlott le va­sárnap délelőtt a közgyűlési terem­ben a halasi Kereskedők Egyesülete által rendezett kereskedői gyűlés. A közgyűlési termet nagyon szép számú közönség töltötte meg és ott láttuk a város társadalmának csak­nem minden számottevő tagját. Ott voltak a város részéről dr. Fekete Imre polgármester, dr. Gusztos Ká­roly h. polgármester, dr. Halász D. Sándor rendőrbiró. Dr. Musa István országgyűlési képviselő, a különböző hivatalok vezetői közül dr. Domokos Sándor rendőrkapitány, Szántó Emá- nuel az adóhivatal főnöke és Kornlós Balázs dr. postafőnök. A gazdasági érdekeltségek részéről Medveczky Károly gazdasági főtanácsos, Teg­zes Károly gazd. tanácsos, Nagypál Sándor földbirtokos, Kiss Illés An­tal az Ipartestület elnöke. Ott vol­tak még dr. Fésűs György és dr. Kovács Géza közjegyzők, a pénz­intézetek vezetői dr. Hollander Ig­nác, Baky József, Wendler Zoltán, dr. Szabó Fiilöp, az ügyvédi karból számosán, valamint a város külön­böző társadalmi osztályaiból. A gyűlésen képviselve volt a ba­jai, majsai, soltvadkerti, kiskőrösi és kelebiai kereskedelem is. Az impozáns kereskedői gyűlésre az OMKE központjából Vértes Emil alelnök és Nádor Jenő főtitkár jöt­tek le, Balkányi Kálmán az OMKE igazgatója családjában beállott be­tegség miatt nem jöhetett le a gyű­lésre. A pesti vendégek és a bajai Reich Farkas cég és fiatal cégfőnöke Klein Emil, aki az OMKE kerületi ügyv. elnöke is, meglátogatták a halasi csipkeverő műhelyt is. Elragadtatás­sal nyilatkoztak a halasi csipkéről és Klein Emil a Reich Farkas és fiai cég részére nagyobb megrende­lést is adott fel halasi csipkére. Vértes Emil a délelőtt folyamán többek társaságában Schneider Ig­nác utódai cég telepét látogatta meg. Sokáig időztek a telepen és az ott látottak nagyban megnyerték tetszé­sét, aminek többször kifejezést is adott. Körülbelül 11 óra volt, ami­kor Weisz Ignác elnök a gyűlést megnyitotta, üdvözölte a fővárosi vendégeket, majd a gyűlésen megje­lent hivatalok és más társadalmi egyesületek vezetőit. Ezután rövid megnyitó beszédében arra tért ki, hogy politikamentes gyűlésen kíván­ják a kereskedő társadalmat érintő kérdéseket tárgyalni. A mád időkben — úgymond — szük­ség van larna, hogy hitet és bizalmat öntsünk a lelkiekbe, ma az az idő van, hogy a széthúzásnak sehol sem lehet helye, mindenütt az együttműködést kell keresni. A mezőgazdaságnak az iparral és a kereskedelemmel kart karba öltve kell dolgoznia és a felmerülendő eszmé­ket kicserélni. Az OMKE kiküldöttjei is ezen az alapon kívánják megtárgyal­ni a kereskedelem bajait és panaszait. Beszédében még felsorolja az OMKE által a kereskedő társadalom érdekében kifejtett működést. Az elnök éljenzéssel fogadott megnyi­tója után Vértes Emil, az OMKE lal- elnöke majdnem egyórás beszédében foglalkozott a kereskedelem aktuális kér­déseivel1. Elsősorban köszönetét mon­dott az üdvözlésért és a szives fogad­tatásért, köszönetét mond a város veze­tőségének és mindazoknak, akik a kexes­; kedő társadalom hajaiban és panaszai- I ban érdeklődéssel vesznek részt és ez- j által is a kereskedőtársadalmat megbe- I esülésiben részesítik. Hozza Sándor Pál üdvözletét is, aki magas korára való tekintettel nincs abban a helyzetben, hogy felkeresse a vidéket. Ezután Vér­tes Emil, az OMKE tevékenységével foglalkozva kitér arra, hogy a kormány megértésével több kereskedőproblémát oldottak már meg, de még mindig több olyan dolog van hátra, amelyekhez szük­ségesek a további lépéseik. Helyes álláspontjából kiindulva han­goztatja, hogy mezőgazdasági állami va­gyunk és hogy a mezőgazdaság élete összefügg azzal, hogy termelvényeit ho­gyan tudja eladni. A legtestvériesebb megbecsülésben viseltetik a mezőgaz­daság iránt, tisztában van a mezőgaz­daság nagy jelentőségével és azzal, hogy a mezőgazdaság megsegítésére minden eszközt mfeg kell adni. Amikor ennek jogosságát elismeri, akkor nem mulaszt­hatja el a kereskedelem részére is az egyenlő e’bánás elvét hangoztatni. Szól arról, hogy a keneskedőtársida- !om ma túladóztatás alatt roskadozik. Ezzel kapcso’atban felveti azt a kérdést, hogy miért ne lehetne a kereskedőtársa­dalmat is megfelelő olcsó hitéihez jut­tatná. Áruhitel folytán különösen a kiske­reskedelem teljesen erőtlenné vált, mél­tányos volna, ha őket hosszú lejáratú Olcsóbb hitelhez juttatnánk, ezt az OMKE napirenden tartja. Számítani Le­het a kormány megértő támogatására. A kereskedőtársadalom hadikölesönben js a legnagyobb áldozatot hozta a haza oltárára. Méltányos volna, hogy ebből egy méltányos valorizáció formájában valamit visszajuttatnának az iparnak és a kereskedelemnek, hogy ezeket a ne­héz időket át tudja élni. Ezután arról szól, hogy a kereskedőtársadalom nem helyeselheti a folytonos tisztviselői fize­tések redukcióját, mert a kereskedelem­nek ezek a legértékesebb fogyasztói Itt kijelentheti, hogy n® vonják el a ke­reskedelemtől a szövetkezetek a vevő­közönséget, amelyek állami támogatással illetéktelen konkurenciát csinálnak a ke­reskedelemnek. Ezután szól a hatósági üzemekről, amelyeknek feloszlatásáért évek óta küzdelmet folytatnak, amelyek az adózók pénzéből támogatva egyenlőtlen versenyt támasztanak a terhek alatt roskadozó magániparnak. Szól a forgalmiadéról, amely a fázisrendszerre való teljes át­térés alapján az ezzel járó kellemetlensé­gek már a múlté Lesznek. További be­szédében a munkásbiztositási terhekre tér át, amely a kereskedelemre szintén olyan nagy terheket jelent és hangoz­tatja, hogy az aggkori és rokkantbiztosi- tás felfüggesztését kérik, ami szintén je­lentős terhet je’ent. Majd foglalkozik a bankzárlattal kapcsolatban a magyar gyáriparral és ostorozza azt, hogy az áruhitelt megszünteti® és ezáltal sok kis- existenciát a pusztulásba hajtott. Ez­után kitér a tisztességtelen versenyre, amely ellen olyan sokat küzdött az OMKE, majd arra, hogy a kirakodóvá­sárok megszüntetés® érdekében szin­tén hathatós akciót folytatnak. Beszédét azzal fejezi be, hogy a vidék felkarolását is egyik legfontosabb teendőjének tartja az OMKE, mert csak igy tudja a ma­gyar kereskedelem ezeket a válságos időket átélni. Vértes Emil beszédét a jelenvoltak hosszas éljenzéssel fogadták. Utána Nádor Jenő főtitkár szólalt föl röviden és különösen az adóz­tatással foglalkozott és kérte, hogy az adóztatásban, mint a BESzKART- nál is, vezessék be a kisszakasz rend­szert és a kiskereskedőkre kisebb adót vessenek ki. Ezután a gyűlés több üdvözlő táv- , iratelküldését határozta el, amelyeket Kertész László terjesztett elő. üdvöz­lő sürgönyt küldtek Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszternek, Éber Antal és Sándor Pál országgyűlési képviselőknek. < A gyűlés 12 óra után ért véget. Délután egy órakor a Kereskedők Egyesületében a vendégek tisztele­tére ebéd volt. Ennek az ebédnek az is különleges jelentőséget kölcsön­zött, hogy az ott megjelent gazda­sági érdekeltségek képviselői felszó­lalásaikban mind azt hangoztatták, hogy a három termelési osztály gaz­dák, kereskedők és iparosok egymás- | ra vannak utalva és egyiknek sem lehet közömbös a másik gazdasági helyzete. Az ebéden az első felköszöntőt a kormányzóra Weisz Ignác elnök mondotta. * Beszéltek még Medveczky Károly gazd. főtanácsos, Kiss Illés Antal ipartestületi elnök, Vértes Emil az OMKE álelnöke, dr. Fekete Imre polgármester, dr. Szladits Károly egyetemi tanár, dr. Szabó Fülöp, Prä­ger Sándor, Kertész László és Nádor Jenő az OMKE főtitkára. Pokol és szenvedés rekedt magyar Az Oroszországban rekedt ma­gyar hadifoglyok élete a lehető leg- keserübb. Tele Vannak panasszal. Oroszországban akácmagot, fakéreg- Ijisztet esznek a szegény emberek, az Eldorádónak hirdetett kommunista országban éheznek az emberek. Megrendítő az a levél, amelyet egy jánoshalmai hadifogoly Kiss Gyula irt most haza és ebben a levélben rámutat arra a pokolra, amelyben sínylődik. A levél többek közt ezeket tartal­mazza: — Mindenek előtt kérünk benne­teket, legyetek elnézéssel és ne te­kintsétek rossz cselekedetnek, hogy kérünk benneteket, mert máshova folyamodnunk nincs, egyedüli segít­séget tőletek várunk, ha itt ruha­az Oroszországban hadifoglyok élete neműért lehetne kenyeret cserélni, nem sajnálnánk odaadni az utolsót is, de nem kell senkinek sem, mert mind a kenyérért sir itt, a tüskös vagy korona akácának a magját megtörik és eszik, fakérget megszáritják és megtörik, eszik, én dolgozok és nem kapok kenyeret, a helyzetet leírni lehetetlen. Amit lehet nevezni kenyérnek, azt már mi régen nem látunk, jelenlegi kenyerünket képezi korpa, babot megtörjük és egy kevés krumplit és megszűri tjük, hús, tej, tojásról nem is beszélünk, egy borospohár korpa 3 rubel. Még a krumplihaját is eladják. | így néz ki a bolsevik! ország, a »népmentők« hazája. Orvosi rendelőben hagyta négy hónapos kisleányát egy anya A gyermekkitétel ugylátszik olyan, mint a ragály. Egy megkezdi a többi I pedig kedvet kap rá és folytatja a ‘ megkezdett példát. Nemrégiben irtunk arról, hogy a Kossuth-ucca egyik házának kapu- ; jába egy ismeretlen anya kitette pó- lyás fiúgyermekét. Ez az eset most ’ ismétlődött Halason. Szombaton egy halasi anya, a vá­rosi főorvos rendelőjében hagyta öt­hónapos leánygyermekét. A gyerek mellett levelet hagyott, amelyben megnevezte a gyerek apját és azt irta, hogy azért hagyja ott a gye­reket, hogy a város gondoskodjon róla, mert ő erre anyagilag képtelen. A gyereket bevitték a kórházba és egyelőre ott viselik gondját, mig a rendőrség a megejtett nyomozás során megállapította, hogy az anya Pinke Teréz halasi nő. A vizsgálat az ügyben folyik. 18—20 pengős árakon akarja összevásárolni a gabonatermést egy gazdaalakulat A termés értékesítésének nagy kér­dése esztendők óta foglalkoztatja úgy a kormányt, mint a gazdatársadail- mat. Az idők folyamán különböző megoldásokkal kísérleteztek ebben a tekintetben. A kormánynak eltökélt szándéka, hogy ebben az esztendő- j ben a bolettarendszert kiküszöböli. ! A bolettarendszer pótlására most 1 megalakult a Magyar Gazdák Ter- i ményértékesítő és Tárház Egyesü­lete, amely gróf Festetieh elnöklé­sével szindikátust akar képezni a bel­földi gabonatermés felvásárlására. Az alakulat célja az, hogy osztrák min­Mussolini: „Győz a Egy német lap vasárnapi számában j Mussolini vezércikket irt »Győz a ' revízió gondolata« címmel. A feltűnő cikkben Mussolini megállapítja, hogy a kisantant nem egységes alakulat és az egyes államok belső'eg nem egységesek se fajilag, se vallásilag, — Ha a kisantant az ötödik nagyhata­lomnak pnoklamálja magát — Írja, — akkor nem térhet ki: az elől, hogy a vi­lág megvizsgálja nagyhatalmi vágyai­nak jogosságát. Az ötödik nagyhatalom tára összevásárolja a belföldi fo­gyasztás számára szükséges gabona­mennyiséget éppúgy, mint azt a ga­bona felesleget, amelynek külföldön való elhelyezése kívánatos. Átlagban 18—20 pengős árakat kívánnak el­érni. Hangsúlyozzák, hogy az alaku­lat célja nem gabonamonopólium, ha­nem egyszerűen összevásárlás és to­vább közvetítés. Az alakulatban je­lenleg 150 gazda vesz részt. Ameny- nyiben a kormány jóváhagyja ennek az alakulatnak céljait és munkarend- szerét, úgy az egész országban meg­kezdi munkája beszervezését. revizió gondolata“ csak egy darab papiros, ez az ötödik nagyhatalom semmi más, mint a ré­gebbi kisantant, amely fölhágott a zöld­asztalra, hogy nagyobbnak látszhassák. — Európa általános revízióra törekvő hullámával szemben a kisantant meré­szen szemközt úszik és megkíséreli, hogy a Duna-medence »uj államai« kö­rül még szorosabbra fonja a gyűrűt. Ámde a revizió gondolata győz és erő­sebb lesz egy protokollum ezétmálló bástyájánál : 1 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom