Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-03-11 / 20. szám

március 11 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 oldal A villany-ügy a keddi közgyűlésen Jóváhagyták az 1932. évi pótköltségvetést — ft vármegye ez évben 4 kilóméter utat épit ki Amint arról már röviden beszá­moltunk, a város képviselőtestülete március 7-én, kedden délelőtt rend­kívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés lefolyásáról tudósí­tónk a következőket írhatja: Napirend előtti felszólalás A közgyűlésen napirend előtt id. Halász. D. Sándor szólalt fel Majsa elcsatolása ügyében, amire a polgár- mester kijelentette, hogy az uj igaz­ságügyminiszternél küldöttségileg újó­lag szorgalmazzák a város jogos kí­vánságának elintézését. A napirendi felszólalás után a tárgysorozat első pontját: az 1932. évi pótköltségvetésnek a belügymi­nisztérium által történt jóváhagyását, Hofmeister Gyula főszámvevő terjesz­tette elő. Előadta, hogy a pót­költségvetést 10.880 P kiadással és ugyanannyi bevétellel hagyták jóvá. Dobó Kálmán főmérnök előter- jesztésésében közölte a képviselőtes­tülettel, hogy a város képviselőtes­tületének az 1933. évi közúti költ­ségvetés ellen beadott felebbezését a kereskedelmi miniszter elutasította. A vármegye ekként 1933. évben négy kilóméter utat épit városunk határá­ban, kettőt a soltvadkerti, kettőt pe­dig a balotai útnál. Igazgatósági tagsági le- 1 mondások bejelentése A harmadik tárgysorozati pont, ; amelyet dr. Gusztus Károly h. pol- i gármester terjesztett elő, annak be­jelentése volt, hogy dr. Fekete Imre polgármester, dr. Kathona Mihály főügyész a Halasi Gazdasági Bank­nál viselt igazgatósági tagságukról, dr. Gusztus Károly h. polgármester a felügyelőbizottság elnöki állásáról lemondottak. Tegzes Károly szólt hozzá a be­jelentéshez. Azt kérdezte, miért egy időben mondtak le mindhárman a banknál viselt állásukról, a lemon­dás mögött bizonyos oknak kell lenni. A polgármester adta meg erre a választ. Most, hogy a Gazdasági Bank a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kezében van, az oly szuverén joggal intézi az ügyeket és az ügykezelésbe nem enged beleszólást, — emiatt történtek ezek a lemondá­sok. Dr. Kovács Géza és dr. Kathona Mihály felszólalása után a közgyűlés tudomásul vette a bejelentést, majd a villanyüggyel kapcsolatos dolgok­ra tért át a közgyűlés. j kérdéses igazgatósági ülésen jelen volt, de akkor csak elvben hatá­rozták el a vételt, amikor azonban a kölcsön felvételéhez az utána való igazgatósági ülésen hozzájárultak, ak­kor noha emlékezette szerint Halason volt, mégis az idézőre az volt rá­írva: nincs otthon. Emiatt nem ve­hetett részt az ülésen. A kölcsön felvételéről most a mérlegátnézésnél értesült. Dr. Nagypál Ferenc felszólalásá­ban mindenben helyesli a polgármes­ter eljárását. Mint mondja, az ügy másik oldalát is meg kell világítani. A 6 százalékon felüli osztalékot a villanygyár köteles lett volna beszol­gáltatni a városnak, de ezt csak felszólításra tette, éppen ezért igenis fontos, hogy a polgármester az ellenőrzést gyakorolja és ezért is sérelmes, hogy nem engedték őt a közgyűlésen felszólalni. Dr. Kathona Mihály erre azt a választ pdta, hogy a Villamossági Rt. éveken át nem tett eleget ennek la kötelezettségének s a Rt. most többszöri sürgetésre, 1927-től folyó­sította a vámosnak az osztalékot. Rásonyi Papp Gedeon hozzájárul dr. Kovács Géza indítványához, mert ez a csonkaképviselőtestület ilyen nagy horderejű kérdésben nem hozhat határozatot. Ilyen értelemben szólalt fel Szántó Emánuel is. Dr. Nagypál Ferenc újabb felszó­lalásában a magas áramdijat tette szóvá, Tegzes Károly és Kiss Illés Antal a polgármesteri javaslat mel­lett szólaltak fel, utóbbi megemlítette azt az ipari kihágást, amely most folyik a Villamossági Rt. ellen, va­lamint a villanyáraknak 30 százalék­kal való leszállítását kérte. A polgármester a vitát bezárva névszerinti szavazást rendelt el. 27 szavazattal 5 ellenében a közgyűlés a polgármesteri javaslatot fogadta el * * í i 4 I *1 I i ; l 1 JS> I вЫ I A további ügyek A közgyűlés ezután már gyorsan végzett a hátralevő pontokkal. A város függökölcsöneit 1932. dec. 31-dg nem tudta visszafizetni, mert az adók nem folytak be ren­desen. A közgyűlés határozataképpen engedélyt kér a belügyminisztérium­tól, hogy a visszafizetés idejét egy évvel hosszabbítsák meg. A közgyűlés az igazoló választ­mányba tagoknak Mészöly Károlyt és Id. Halász D. Sándort választotta meg. A közgyűlés ezután illetőségű ügyeket intézett el. A polgármester jelentése a villanyügyben Két nyilatkozat A Gazdasági Bank elnökének nyilatkozata Ez a kérdés két órán keresztül foglalkoztatta a képviselőtestületet. Az erre vonatkozó előterjesztéseket dr. Kathona Mihály főügyész refe­rálta. A jelentés egy része a Halasi Vil­lamossági Rt. közgyűlésével volt kap­csolatos, másik része pedig a rész­vénytársaság által felvett kölcsönről szólott. A polgármesteri jelentés elmond­ja, hogy a város közönsége és a Halasi Villamossági Rt. között fennálló szerződés 19. pontja szerint a város érdekeinek kellő biztosítása és a szükséges ellenőrzés gyakorol- hatása végett a mindenkori polgár- mester, ezenkívül egy a képviselőtes­tület által választott tag a Halasi Villamossági Rt. igazgatósági tagjai s mint ilyenek, gyakorolják az igazga­tósági tagsággal járó összes jogokat. A jelentés további részében igy folytatja: A Halasi Villamossági Rt. ezen jogom gyakorlásában azonban meg­akadályozott azzal a tényével, hogy annak elnöke: dr. Ze'sz Károly a Rt. február 26-án tartott közgyűlésén, amikor én a város érdekeit megvé­dendő, felakartam szólalni, tőlem a szót megvonta azon a címen, hogy nem helyeztem letétbe részvényt s igy a közgyűlésen nem szólalhatok fel. A közgyűlésen azért kívántam felszólalni, mert a Rt. zárszámadásá­nak átvizsgálásakor arra jöttem rá, hogy a Villamosság a Gazdaságii Banktól a Gaál-telepen egy olyan ingatlant vásárolt, mely szerintem üzeméhez nem szükséges s ezt a vá­sárlást a Halasi Gazdasági Banktól felvett 38.000 pengős váltókölcsön- nel fedezte. Ezenkívül még a mérleg átvizsgálásánál több olyan dolgot észleltem, amelyet mint igazgatósági tag, a Rt. közgyűlésén szóváakartam tenni. Dr. Kathona főügyész a bejelen­tés felolvasása után közölte, hogy az üggyel a jogügyi bizottság is fog­lalkozott és ennek véleményével elő­terjeszti a következő javaslatot, mely szerint a város közgyűlése mondja ki a következőket: A képviselőtestület a Halasi Villa­mossági Rt-nak ebben a tényében, hogy a közgyűlésen a polgármester felszólalását nem engedélyezte, a villanyszerződés lényeges megsér­tését látja; — nem járul hozzá a vételhez szükséges 38.000 pengő fel- vevéséhez; — ezt azzal közli a Ri­gai, hogy a kölcsön felvételére vo­natkozó állásfoglalását 8 nap alatt közölje a várossal; — végül utasítja a polgármestert, hogy az ügyet újó­lag vigye a képviselőtestület elé. A felszólalások Az előadó előterjesztése után az ügyhöz elsőnek dr. Kovács Géza szó­lott. A polgármesteri javaslatot nem fogadja el és elleninditványt tesz, hogy a közgyűlés az ügyet vegye le a napirendről. Ezt azért indítvá­nyozza, mivel látja, hogy ezt az ügyet nem azzal a tárgyilagossággal tárgyalják, amelyet ez az ügy meg­érdemelne. A polgármestert a köz­gyűlésen nem érte sérelem. Az elnök közölte vele, hogy a közgyűlésen csak részvényesnek van felszólalási joga. A polgármester hivatalból tag­ja az igazgatóságnak és csak azokat a jogokat gyakorolhatja, amelyek az igazgatósági tagokat megilletik. Ahogy a közgyűlésen csak részvényesek szólalhatnak fel, a polgármester sem adhatna a képviselőtestületi ülésen felszólalási jogot másnak, mint kép­viselőtestületi tagnak. Továbbmenve, a kölcsön felvételét sem tagadhatja meg a képviselőtestület, mert ezzel a jogával elkésett és erről a polgár­mester tudomással birt, mert részt- vett azon az ülésen, amelyen ezt a vételügyet elhatározták. Különben is a vételárat azért sem tudta a Vil­lamossági Rt. kifizetni, mert künle- vőségei nem folynak be rendesen, maga a város is 24.000 pengő vil­lanyszámlával tartozik a Villamossági Rt-nak. Dr. Fekete Imre polgármester a felszólalásra azt válaszolja, hogy a A tárgysorozat 3. pontjaként sze­replő igazgatósági tagságról való le­mondásra vonatkozólag id. Halász D. Sándortól, a Halasi Gazdasági Bank Rt. elnökétől, a következő felvilágo­sítást kaptuk. Dr. Kathona Mihály és Dr. Gusztos Károly igazgatósági, il­letve felügyelőbizottsági tagságukról nem dr. Fekete Imre polgármester­rel egyidejűleg, hanem egy évvel ez­előtt mondottak le és különösnek tartja, hogy amennyiben a polgár­mester ezt a bejelentést egyáltalán szükségesnek tartotta megtenni, mi­ért nem tették azt meg dr. Kathona Mihály és dr. Gusztos Károly nyom­ban lemondásuk után, hiszen azóta A Villamossági Dr. Zeisz Károly elnök a következő nyilatkozatot tette: — Amikor a Halasi Villamossági Rt. közgyűlésén, a részvényt le nem tett polgármesternek a felszólalásra engedélyt nem adtam, szigorúan a fennálló törvényes rendelkezéshez al­kalmazkodtam, amit annál is inkább meg kellett tennem, mert különben a közgyűlés határozatainak mcgsem- jmisitéséhez nyújtottam volna segéd­kezet. A közgyűlési meghívó a Kis­kunhalas Helyi Értesítőjében sza­bályszerűen közzétételeit és a hir­detményben kifejezetten is benne fog­laltatott, hogy a közgyűlésen csak azok a részvényesek vehetnek részt, akik részvényeiket letétbe helyezik. Mindezzel dr. Fekete Imre polgár­mesternek is tisztában kellett lennie, amiként tudomással kellett bírnia ar­ról is, hogy a mindenkori polgár­mester és a képviselőtestület által delegált tag csupán a vállalat igaz- gatóiságának tagjai, mig a közgyűlé­sen való megjelenés és felszólalási jogosultság tekintetében a részvé­nyeseket a törvény szerint általában megillető jogoknál messzebbmenő jo­gokat ők sem gyakorolhatnak. Az igazgatósági üléseken való meg­jelenésben és az igazgatósági tag­sággal egybekötött jogkör gyakor­számtalan képviselőtestületi ülés volt és miért teszik meg e bejelentést csak most egy év után. A lemondás indokolásával kapcso­latban előadja, hogy a Pesti Magyar Keresk. Banknak a Halasi Gazdasági Bank Rt.-nál oly nagy anyagi érde­keltsége van, hogy, egyrészt ezért, másrészt pedig a miatt, mert mint európai viszonylatban is első helyen álló pénzintézet kiváló gyakorlati ta­nácsokkal tudja az intézet vezetését irányítani, — természetes, hogy az ügyek intézésébe nagyobb beleszó­lásra bírhat igénnyel, mint azok, akiknek az intézetnél egy fillér ér­dekeltségük sincs. r, t. ügyében lásában pedig dr. Fekete Imre pol­gármestert soha senki sem akadá­lyozta meg. A város polgármesterének tehát kétségen kívül módjában állott az igazgatósági üléseken megjelenni s s ott a társaság üzletvitelével kap­csolatos esetleges észrevételeit és indítványait megtenni, — különöské­pen pedig adva volt a számára az a lehetőség, hogy a részvénytársa­ság azon igazgatósági ülésén is je- I len lehessen, amelyen az évi mérleg megállapittatott — hiszen azt éppen az ő kérésére elhalászó tta a társa­ság — és netáni aggályait a tár­saság ezen elhalasztott ülésén kel­lett volna kifejezésre juttatni. A pol­gármester igazgatósági tagsági jogait az igazgatósági üléseken mindenkor szabadon gyakorolhatta és gyakorol­hatja, azonban ebbeli jogainak gya­korlása végett a múlt év folyamán egyetlen igazgatósági ülésen sem je­lent meg, sőt nem jelent meg a közgyűlés után két nappal tartott igazgatósági ülésen sem. Téves az a beállítás, hogy a köz­gyűlésen való felszólalásra a közvet­len impulzust az a körülmény adta meg a polgármesternek, hogy a zár­számadások átvizsgálásakor megálla­pította, hogy a Villamossági Rt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom