Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1933 (33. évfolyam, 1-104. szám)

1933-01-04 / 1. szám

KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 4 2 oldal Mi lesz a teherkönnyitéssel, a kamatok csökkentésével, mi lesz az adósságok leírá­sával — kérdezte feltűnést keltett beszéde során Medveczky Károly A magyar Gazdaszövetség ülése ezt a kérdést, akkor fognak valamit A pénzügyminiszter az ország pénzügyi helyzetéről Ma került nyilvánosságra a pénz­ügyminiszternek Magyarország pénz­ügyi helyzetéről szóló novemberhavi jelentése. A jelentés szerint az 1932 —33. költségvetési év első öt hó­napjában az állami közigazgatás ki­adása 293.2 millió pengő, bevétele 299.3 millió pengő volt. A bevétel­ben azonban benne foglaltatnak az előlegek, valamint a 24.1 millió pen­gő függökölcsön is és igy ezeket fígyielembevéve, végeredményben az első öt hónap gazdálkodása 31.2 millió pengő deficittel zá­rult. Ami a kiadásokat illeti, a költ­ségvetési év eddigi öt hónapjának közigazgatási kiadásai lényegesen alacsonyabbak voltak, mint az elő­ző év hasonló tételei. A múlt év el­ső öt hónapjában a közigazgatási ki­adások 385.1 millió pengőt tettek ki. A folyó évben 293.2 millió pen­gőre rúg ez az összeg, amihez még hozzá kell számítani az államadós­sági szolgáltatás keretében elhalasz­tott fizetéseket, 25.1 millió pengőt és igy az az összes kiadás 318.3 millió pengőt tesz ki, amely a múlt évi­vel szemben számottevő csökkenést jelent. Szomorú jelenség a jelentésnek áz a része, amely a vasút és posta forgalmának jelentős csökkenéséről számol be. A Magyar Gazdaszövetség az el­múlt napokban a közgazdasági szak­osztállyal együttes gyűlést tartott Sommsich László gróf elnöklésével. Az ülésen gróf Sommsich László hosszasan foglalkozott a kormány által kiadott uj gazdavédelmi rende­lettel. Az ülésen ezzel kapcsolatban fel­szólalt Medveczky Károly gazdasági főtanácsos is és feltűnést keltett be­szédében többek közt a következőket mondotta: — Mélyen tisztelt Szakosztályi Ülés! Engedtessék meg nekem, hogy a gyakorlati gazda szempontjából egy pár témáról leszögezzem szerény nézetemet. A mostani gazdavédelem tulajdonképpen a régi helyzetet pro­longálta egy évre és lényeges ked­vezményeket megint nem tartalmaz. Az a helyzet, hogy törleszteni nem kell és az egész elintézés egy 'évre kitolódott. Nem tisztázódott ellenben az a kérdés, amelynek rendezését gazdatársaim már sokszor sürgették, hogy mi lesz a teherkönnyitéssel, mi lesz a kamatok csökkentésével, mi lesz az adósságok leírásával ? A kormány azzal jött, hogy majd ha a külföldi hitelezőkkel megtárgyalták csinálni. Szerintem azonban ez na­gyon sürgős volna, mert errenézve halaszthatatlan a gazdaközönség megnyugtatása. Mert ma akármit be­szélnek a bankok ellen, a kama­tokat nekik meg kell fizetni. Pe­dig látjuk, hogy már Soltom idejé­ben nagy teherkönnyitést folytattak le. Ugyanez volt Hadrianus csá­szár idejében. Teljes hangsúllyal kell követelni, hogy az ország la­kosságának nagy többségét alkotó gazdatársadalom érdekében és az ál­lam érdekében csináljanak végleges rendezést és ne tolják ki tovább en­nek az idejét, ne tologassák később­re azt, amit — amint látjuk — más államok idejében végrehajtottak. A jelen rendeletnél kifogásolom azt, hogy nem teszi lehetetlenné, hogy egyes körök, nem is bankok, hanem ügyvédek és mások kisgaz­dák részére pénzt adnak ki és azt ravasz fondorlattal nem mint ma­gyar pengőt, hanem svájci frankot, vagy más idegen valutát tábláztatják be. Ez fenyegeti a kisgazdát és erre az egy pontra nézve sem történt intézkedés .Nagyon sokszor jönnek emberek, akik jogvédelmet kérnek az ilyen eljárásokkal szemben. „Az aggasztó méreteket öltó gazdasági krízis csakis minden nép őszinte és erélyes együtt­működésével győzhető le“ Az újév alkalmából a diplomáciai kar tisztelgett Horthy Miklós kor­mányzónál. A kormányzó nagyjelen­tőségű beszédben válaszolt. Többek között ezeket mondotta: — Az egész világ aggodalomban és a holnapnak mindannyiunkra (ne­hezedő bizonytalanságában él. Az aggasztó méreteket öltő gazdasági krízis csakis minden nép őszinte és erélyes együttműködésével győzhető le. Magyarország szívesen működik közre mindennek megvalósításában, ami alkalmas arra, hogy a világot sújtó bajokat enyhítse és közremű­ködésének nem lesz más hatása, mint a saját biztonságának jogos vé­delme. Д --------------­-- ■ —1H Peíőfi-ünnepség Miskőrösön Díszes ünnepség keretében ülte jneg Kiskőrös Petőfi születésének száztizedik évfordulóját. A költő szü­lőházánál többezer főnyi közönség részvételével szabad ,ég alatt tartot­ták meg az ünnepet, amelynek mű­sorát a rádió is közvetítette. Zoltán János a kiváló író mondott ünnepi beszédet, majd este a Petőfi-kaszinó tartott emlékünnepélyt. A délutáni ünnepség után egy magyarbarát hol­landiai családtól távirat érkezett, amelyben lelkes örömmel közölték, hogy rádión hallgatták az ünnepsé­get és meleg szívvel köszöntik az összes szereplőket. Február nyolcadára bírta a város a képviselőtestületi íaaválasitássb halár lapjának megállapítását A vármegye alispánja leiratot in­tézett a városhoz, amelyben javasla­tot kér, hogy a város jelölje meg azt az időpontot, amikor a városi kép­viselőtestületi tagválasztásokat meg akarja tartani. A város felterjesztése í a napokban ment fel a vármegyéhez. A város a választás napját február nyolcadikára kérte megállapítani. Az alispán döntése ezideig még ismeret­len. Mi segíthetne a rozs katasztrófáján ? Kötelező rozslisztkeverés és az őrlési [adó leszállításának terve Halason 4.80, budapesti paritásban 5.60 pengőért kínálják ,de még ezen az áron is nehezen adható el. Szak­körök véleménye szerint a kötelező rozslisztkeverés életbeléptetésével meg lehetne oldani a rozsfelesle­gek elhelyezését. Illetékes körökben állítólag a rozsliszt őrlési adó le­szállításának kérdésével is foglalkoz­nak. Nagyrészt a tavalyi árakhoz viszonyítva fogadták az idén a gazdasági cselédeket a városháza előtt Hosszú, évtizedes szokás szerint az | idén is összegyűltek a városháza előtt | azok a gazdasági cselédek, akik munkát akarnak vállalni és a gazdák is eljöttek J ide a zsivaj gó emberbörzére. A mostani cselédfogadás a régi ha­gyományos alkudozások közt folyt le, de mégis a jelenvolt ajánlkozó cselé­dek, akik közel százan voltak, csaknem valamennyien elhelyezkedtek. Érdekes­sége ennek, a szilveszteri cseléd foga­dásnak az volt, hogy a munkát vállaltak még voltak! elégedve a bérükkel, ami annak tulajdonítható, hogy ők is érzik azt a súlyos állapotot, amelybe, a gaz­dák kerültek. Az eiért bérek! a következők vol­tak: Béres, kocsis 150 pengőtől 160 * pengőig terjedő bért, 1 pár csizmát, kanász 80—100 pengő bért és ru­hát, gulyás ugyancsak 80—100 pengő bért és megegyezés szerint csizmát, vagy ruhát kap. Kisebb kanászok és gulyásgyerekek 50 pen­gőt és megegyezés szerint ruhát kapnak. Juhászok a cseléd fogadáson nem vol­tak, mert I Halason a juhászokat Dömötörkor i és Szt. György napkor szokták fo­gadni. Mint a mai viszonyokra érdekességet tudtuk, meg, hogy nagyon sok gazda anyagi nehézségeire való tekintettel lé­nyegesen redukálta cselédei számát. Hatalmas méretű, spontán tiltakozás lesz Trianon ellen a halasi revíziós naggyülés Tizenötödik éve már, hogy a cson­ka ország lesi azt az időpontot, ami­kor a világ lelkiismerete megszólal­tatja lelkiismeretét és jóváteszi a vi­lágtörténelem legnagyobb igazságta­lanságát, az ezer évét meghaladott magyar történelmi határok barbár megcsonkításának jóvátételét. A je­lekből ítélve Európa épenugy, mint az amerikai államok kezdenek mind­jobban ráeszmélni arra, mit jelente­nek a világ kereskedelmében, ipará­ban, köz- és nemzetgazdasági életé­ben, ugyanakkor pedig a világ bé­kéje szempontjából azok a tiltakozá­sok, amelyek innen a megcsonkított hazából röppennek szerte azzal az egyetlen követeléssel, hogy adják vissza számunkra azt az országot, amely csak egyedül bennünket il­lethet meg. A cseh nemzeti demo­kraták lapja most például cikket kö­zöl arról, hogy londoni hírek sze­rint egyre érezhetőbbé válik a nyu­gati államokban a békeszerződések revíziójára irányuló agitáció, ame­lyet különösen Olaszország erősít meg. A cseh sajtó komoly részének ez a kommentárja arra vall kétség­telenül, hogy a megszálló államok is érzik annak az időnek közeli elő­szelét, amikor ki kell üriteniök majd a magyar területeket. Ezek a biztató hírek, amelyek egy­re több erővel érkeznek felénk, fog­ják emelni a halasi revíziós nagy­gyűlés bizakodó hangulatát. Fontos és messzehangzóan szükséges, hogy itt Halason ez a reviziós tiltakozás elhangozzék, fontosságát alátámaszt­ja az a tény, hogy a határmentén vagyunk és innen is körülhordozzuk a magyar igazságok fényét. A ha­lasi reviziós naggyülés rendkívül im­pozáns és sokcftjelentö esemény lesz nemcsak a város életében, de a környező községek között is, ame­lyekből sokszázan fognak Halasra za­rándokolni, hogy emeljék a reviziós gyűlés nagy jelentőségét. Egész bi­zonyosra vehető, hogy a színház­terem, ahol a reviziós naggyülés va­sárnap délelőtt lefolyik, zsúfolásig megtelik a magyar lélek és a ma­gyar hazáért dobogó szivek suga- latával. Mint már megírtuk, a reviziós naggyülés ünnepi szónoka Lukács György V. b. t. t., ny. miniszter a reviziós liga elnöke lesz, rajta ki- vül pedig több bácskai orsz. kép­viselő is beszélni fog a gyűlésen a helyi szónokokkal együtt. A városházán ma délelőtt értekez­let volt a reviziós nap ügyében és ezen elvégezték az ünnepség prog­ramújának végső simításait is, úgy­hogy Halas város közönsége teljes programmal várja az ideérkező ven­dégeket. A reviziós napon minden halasinak ott kell lennie, hogy a tiltakozás mentöl egyöntetűbb, impozánsabb és teljesebb legyen, ott kell lennünk mindannyiunknak, hogy kellő mér­tékben kidomborítsuk a bennünket ért történelmi igazságtalanságot, hogy felmutassuk a magyarság se­beit mi itt a Kiskunságban, a határ­tól néhány kilóméterre a világ köz­véleménye felé. A város egyébként ezen a helyen kéri fel a város lakosságát, hogy a nagyjelentőségű vasárnapi napon mindenki lobogózza fel házát, hogy külsőségében is komoly ünnepség le­gyen impozáns tiltakozásunk az igaz­ságtalan és bennünket letiport bé­keszerződés ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom