Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-10-03 / 21. szám

október 3, kedd HALASI HÍRLAP 5 Kiskunhalas város, mint Bácska Kapuja 500 év megvilágításában A kir. Kormány einökség racionalizálási kormány- biztosságának világhírű vezető]©, Magyary Zoltán egye­temi tanár, min. tanácsos, Kultur Renaisanceunk Nagy­mesterének és megteremtőjének Klebesberg Kunó gróf­nak jobbkeze és volt vezérkari főnöke könyva'aku, tervezetében 'az egyesítés utján felállítandó Solt-Kiskun- Bodrog vármegye székhelyéül Ha as városát jelölte ki, központi fekvésénél, jó közúti és vasúti gócpont­jánál és nagy kulturmutjánái fogva, melynek iskoláiban és intézeteiben jeleneg is 5000 növendéket oktatnak. A nagysikerű őszi kiállítás alkalmából Kiskunhalas előkelő történelmi múltját, közlekedési, katonai és kul­turális évszázados, testvéries kapcsolódását Bács-Bod- Bodrog vármegyével egykori okmányok alpján rész­leteseimen a következőkben ismertetjük és foglaljuk össze: Kiskunha’as megyei város a legrégibb okmányok­ban és Corvin Mátyás király udvari történeti írójának az olasz Bonfininak könyvében mint »Villa piscina« Szerepel. ! t * 1408. XI. 26.-27. Zsigmond király később római Szent Birodalmi német császár Boszniából visszajöhet, Halas kunszék főhelyén megszállva több fontos uralko­dói államokiratot bocsájt ki és ir alá. Ezt a halasi csá­szári látogatást szép novellákban is földolgozták, i 1436. IX. 7. okiratban »Sedes cumanorum oppi- dum Halas« erriittetik, a tatárjárás után. a Székely szé­kek mintájára országosan 7 székben leteepitett ku­nok Kunsági Központi székhelye, ugyanekkor Kard- szagh (Karcag) a nagy kunoknak Berény, (Beriny), a jászoknak székvárosa mint ilyen. 1439. V. 9. Albert kirá’y a négy vár védelmére Hunyadi Jánosnak 3 hónapra e’őegüi! kiutalt 2757 arany forintjáért zálogul leköti Bodrogh megyéből: Szabadka Tavankuíh, Bácsmadaras, Halas kiráyi vá­rosokat és falukat és Csőszapa (Jánosha’om) puszta feliét. A zá’ogbiztositékok Szilágyi Mihály országkor­mányzó e'hunytával visszaszállnak a Magyar Szent Koronára és Corvin Mátyás király hires hadvezérének dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának adomá­nyozza őket. ! Hollós Mátyás halála után fekete seregének ma­radvány osztagait, Kinizsi Pál hadvezér Bács és Bod­rog megyék főispánja Halas város mellett verte szét és a régi templomába menekült cseheket ágyúival! ronccsá szétlövöldözve megsemmisíti. A csehek vezére is e’esett. Az eseményt Jókai Mór is feldolgozta egyik novellájában, maga is megtekintve zöldha’om pusztát, a csata egyik színhelyét. t 1451. XII. 16. diploma szerint törvényszékhely és pallós joggal rendelkezik »Sedes Judieiaria in Oppido Halas cum oapitanels et duodecim iuratibus« műkö­dött. A törvényszék felállítás székhely jogát, az 1870-es években a vármegyei igazságszolgáltatás különválasz­tásakor alakított 100 uj magyar törvényszék keretében a Körmány tóajánlotta, ezt azonban, sajnos, az akkori városi közgyűlési testü’et érthetetlen okból nem Jo­gadta é!.(?) 1551-ben Szokoii Musztafa, budai vezérpasa pro­testáns lelkészeknek külön személyes védelmet és támogatást biztosítva e'őmozditja Halas város ujjá- épiilésót. 1 í v Török szultáni rende’et megtiltja az Emirekniek és Subasiknak Halas várost veszélyes lakossága miatt megköze’iteni és elrendeli a tizedet (Ispendsé) esküdt- biráktól beküldeni. ; 1638. XII. 17. Kelt rendeletével Eszterházi Mik­lós nádor Ha'as széket Solt megyéhez, Szeged várost és Csongrád vármegyét, mivel el Hevének pusztítva, Pest vármegyéhez csatolja. t 1663. X. 10-én XI. 18—19.-én I. Apaffy Mihály, Er­dély nagyfejedelme és XIV. Lajosnak, a francia nap­királynak szövetséges©, nagy kísérettel megszáll Hala­son s a kulturáltézeteket megtekintve magas Elismeré­sét feejzi ki a buzgó vallásos élet felett. (Tóth Ernő I. és II. Apaffy Mihály naplója). Ezt a fejődé.mi lá­togatást még nem dolgozta tó a magyar szépiroda­lom. '. i 1668. II. 10. A Kiskunok és Halas szék kiküldöttei az önálló municipiummá tömörülendő Pest megye kötelékeiből kiszabadulni törekiednek. Kíván­ságaikat Füleken előterjesztik mint Pestmegye akkori törvényszékhelyén Andrássy Miklós főkapitány, ná­dori megbízottnak. Kérelmüket maga a pozsonyi ma­gyar kamara e'nöke, Zichy István is támogatja. 1682. I. 2—5. Ha'as székhe’yen a köz- és vagyon­biztonság és az élet megóvására .»Paraszt megyét« állít föl Sipos Mihály szo'gabiró. i Pestvármegye törvényszékén Bélteky Pál a ispán előtt Halas város e őterjeszti elszakadási nyilatkoza­tát a vármegyétől, me'yet felterjesztenek Galánthára Eszterházy Zsigmond főkapitány, nádori megbízotthoz iS. I * ‘"’í ■ 1686. X. 1. Szegednek a törököktől visszafoglalá­sára küldött felszabadító sereg Halasra érkezik és öt napig ott táborozik Verne de la Vergne márki tábor­nagy vezérsége alatt, aki Szeged ostrománál halálosan megsebesült, október 6-ra a halasiaknak megparan­csolta, hogy rozsé kötegelhet Jkövér vágómarhákat és juhokat szállítsanak szegedi táborába, »ha csak nem’ akartok karóban száradni!« < 1702. X. 13. Rákóczi és Bercsényi e'len a szerb népet tóke'ésr© szólítja szeptember végén, báró Kyba császári tábornok, a Száva vidéki szerb hadak vezér© és 30.000 felfegyverezett szerbbel megindul a sze­gedi labanc fővezér, gróf Rabutin de Bussy Lajos parancsára Halas fe’é, a kurucoktó! szorongatott szol­noki vár felmentésére, mélyet közben Rákóczi csapatai ©Jógának. A nagy fejedelem1 alvezére, Deák Ferenc brigadéros, előbb Thököly kedvenc ezeres ■ ka­pitánya, kuruc csapataival Hajason megrohanja és megveri a szerbeket. Derekas küzdelembén 234 kuruc esik el a hazáért és a szabadságért. A szétszórt szerb had Kecskemét tóé megy pusztítani. Vezéré, a fenthéjázó Kyba tábornok is holtan maradt a csata­téren. Az ütközet színhelyén 1904-ben Haras város gyönyörű művészi emléket emelt. (Búsuló Kurucz szobra). ; • | I. 1705. Rákóczi alföldi vezérének, Bottyán generá­lisnak lovas hadosztályai számos Szerb fogollyal tértek vissza a halasi elsánoolt táborba, honnan t 1706. VII. 24-én megakadályozzák a báró Nehem Dietrich péterváradi labanc parancsnok 4000 szerb ifegyveresének egyesülését gr. Rabutin seregével. A ha'asi kurucok portyázásai Illosvai Imre és Bikk László ezredesek vezetésével igen nagy diulást és károkat okoztak az ellenségnek^ a »Németkének.« Rákóczi ve­zérei, béri Balogh Ádám és Szűcs István a rácok os­torai, 1708-ban védik Halas környékét. { 1749. II. 17. Zombornak Mária Terézia a szabad királyi városi jogokat adományozta. A szabadalma­kért 150.000 forintot kel ett 'lefizetni, amit gróf Batty- hányi József érsekfőispánnak, csak úgy tudtak, mint kölcsönt megtéríteni és a záogott jobbágyi állapot sorukból felszabadulni, hogy Halas várostól kértek kö-csön 60.000 forintot. Gróf Baityányi zálogurat ki­fizették, pandúrjait ©’kergették, Zombor népe pedig örömmé! járta be a várost hirdetvén a felszabadulást. 1754. Kiskun terület ősi székhelyjoga Halasról Félegyházára száll át. (Palócz település). ! 1785. II. József császár Kisújszállásról kétezfer kunlakost Bácsérbe és Moravicára (Kossuthfaiva), Kunhegyesről pedig 250 családot Bács-Feketehegyre költöztet be. < < ■ ( i 1781-től Földy János, a debreceni irodalmi cso­port híres vezér© lesz igazgatója a halasi 1667-től fennálló Ref. Lyceumnak. őt meglátogatj:a Halason és megénekli Csokonai Vitéz Mihály, a legte'.ivéirabb ma- gyarságu és zsenialitásu kö'.tőfejedelenv. 1789. X. 24. II. József, a »Kalapos Király« Belg- rád bevétele után (okt. 8-án Laudon tábornok fogtálja el a töröktől) diadaiutjában Halas városában is meg­áll és átvonul Pestre. * > i 1809. V. 12. Bács vármegye Napoleon ellen felkelti nemesi serege Halas városon keresztül vonul föl Solth- Dunaföldvári átkeléssel a győri francia ütközetbe. Visszafelé december 20-án érkezik Halasra, s onnan Jánosha’om tóé haűad a Bácskai Imsurrectió. i v i 1848. VII. 19. Kossuth Lajos kormánya' a pásti országgyűlésen Bács-Bodrog vármegyét őst rom álla­potba helyezte és juüus 24-én Szentkirályi Móricz jászkun kapitányt nevezte ki királyi biztosnak az erély­telen Gsarnojevits Péter helyett. ; i i Halasról jászkun nemzetőrök menetelnek 2004 gya­logos 502 lovas Szabadkára és onnan tovább a dél­vidéki táborba. Aug. 1-én gróf Zichy Ferenc a, kunsági nemzetőrök élén é'esik Szent Tamás sáncainál, hol' Woromieczky Mycisláv vértanú herceg fényesen ki­tünteti magát hősiességével. < i 1849. I. 23. Szabadka és Zombor városok a szerb fölkelés miatt Halas városhoz fordulnak segítségért, február 11-én sietett a halasi mozgó nemzetőrség Zombor segítségére és április 3-án résztvett Szent Ta­más győzelmes bevételében Perczal Móric 'tábornok vezénylet© alatt. t Julius hóban Haynau báró lekiüdi Ramberg osztrák tábornokot a III. hadtesttel a bácskai honvédsereg elfogására. ; < t t. Julius 21-én Ramberg Halason táborozik VII. 29-ig, Karcolja a lakosságot, mondván »Kossuth kutyák, ad­játok elő a borotokat« és vonul tovább Mólykuton át Szabadkára^ kiszorítva gróf Guyon Richard! honvéd­seregét a Bácskából Horgoson át Szeged felé. I 1857. Albrecht főherceg országos he'ytartó kőrút­jában pár napot Halas megtekintésére szentel'. Ki­emelvén: »Van sok ház, van sok feldek, kert és birka« Zseny István nagyur házánál, ahol megszállva volt. Kiskunhaás H XIX. század e’ején Ref. püspöki! székhely volt s ennek a Püspökségnek Tormássy Já­nos Duna-meHéki püspök voít a lelkipásztora, ki az árnyas Kossuth uceai temetőben porladozik. Megérde­melné, a nemes város, mint Dél-Magyarország kapuja, hogy déli nemzeti területeink tószabadultakor, a megszállott részen felállított uj ref. püspökség Halasra helyeztessék át és véglegesen itt is szerveztessék még. 1873. Párisi világkiállításon bemutatják Halas-fehér­tói nagy ezüstleletet Aijjori-kori ■ tálakkal. : 1882. decemberben nyílt meg Halason ált a Buda­pest— Zimonyi fővonal Szabadkáig húzódó része, mely vonal kitűzése sok részben gróf Zichy Jenő, a: nagy magyar ipargróf és ázsiai ősmagyar kutató főur lelkes! buzgólkodásának köszönhető- Ennek a fővonalnak meg­nyitása döntő hatással mozdította e’.ő Halas város gyors kifejlődését. Jelenleg lakosainak száma 30.000, ebből a római Egyház hívei 18—19 ezer lelket Szám­lálnak és 1931. év őszén díszes freskó átfestéssel újí­tották fel a Mária Terézia királynő rendeletére tábor­noka Marchió de La Villa gróf $3tax ^ »Barokk« (kör legszebb stílusában alkotott templom’ belső építészért! szépségeit. i • • ( rj.. 1876-ig Ha'as város mint a hármas ’Jász-Kun ke­rület déli vezető tagja Jászberényből!, mint a »hármas districtus«-tól messzeeső megyeszékhelyéről t kormá- nyoztatott; 150 éves hozzájárulásait a (jászberényi központhoz évi adózások alakjában) Szolnok megye mindeddig nem térítette meg. Ép úgy rendezetlen ma­radt a »Redemplió« 1745 évi 500.000 ar. írt. váltság-

Next

/
Oldalképek
Tartalom