Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-07-25 / 11. szám
2 HALASI HÍRLAP julius 25 kedd tete. Mindezt azért mondom Kegyelmes Uram, mert mi halasi gazdák és munkásság most úgy érezzük, hogy az ország első gazdája előlit állunk, lakinek minden gondolata közös a mienkkel, tieliát nyíltan és őszintén meg kell mondanunk mindent. Kegjelmes Uram! Mi ezt a találkozási Nagyméltóságoddal már vártuk. Nem azért, hogy panaszkodjunk, hanem azért is, hogy megmondjuk azt is, hogy a busán és lehorgasztott fővel arató halasi gazda lelkében is, éppen úgy, mint a többijében, a keserű gondolatok mellett ma már ott van a hit is a magyar gazda szebb és bol-i dogabb jövőjében. Baranyi László plébános beiktatása Megérkezett Rómából a pápai kinevező ballá Dr. Kovács Vince kanonok pénteken újból visszatért néhány napra halasi hived közé, hogy élsz állíttassa bútorait és mégegyszer búcsút vegyen a halasi plébániától, hova hatesztendős munkásságának és hívei szerető ragaszkodásának emléke fűzte örökre mindenkit magához ölelő, jóságos lelkét. Ennek a látogatásnak azonban a költözködésen kívül még egy örvendetes célja is volt. Ugyanis a múlt héten megérkezett Rómából XI. Plus pápa kinevező bullája, melyben őszentsége az egyhangúlag megválasztott Baranyi László plébános megválasztását tudomásul vette. A Szentszék a váci székes káptalant bízta meg az eskü kivételével, a káptalan pedig dr. Kovács Vince kanonokot küldte ki. Baranyi László plébános vasárnap délután tette le az esküt dr. Kovács Vince kanonok és a róm. kát. egyház képviselőtestülete előtt. Az ünnepélyes beiktatás azonban a templomi.tő most kezdődő renoválása miatt — majd csak szeptemberben lesz. Mattinata Leoncavallo dalképe Sorrento Reggeléről Reggel zenéje, mikor felhangzanak ütemeid, nyomukban illatos szél suhan el, a felhők imbo- lyogva lengeni kezdenek. Az ég bágyadt kékje rózsaszínben játszik, mint apennim hajnalon, ha a köd szikkad és a felhő szétoszlik a felkelő nap sugarában. Puccini és Mascagni mellett harmadik zeneóriása az ifjú Itáliának Ruggiero Leoncavallo, a »Manón« és a »Pagliacci« mesteri alkotója. Világraszóló canzonettájában, a Reggel dalában, halkan morajlik a lárma, mint a tovacsil- lámló ezüspikkelyes örök tenger, ha az ifjú »Nap« fényében csapódva loccsan a part szikláihoz. És cyprusok sötét csúcsain, babérleveleken, pálmákon az éji hold és az éji harmat maradék ezüstjét aranyozza át a reggel szerte áradó fényé. Minő édesen illatos, ujjongó lehelet volt a reggel, a szűk kis itáliai utcák éledni kezdenek. Most már — igen, elhallgat a csend és az éber élet friss moraja támad nyomában. ' Felzajdul a sorrentói utca ébredése, kis kordék nyikorognak ragyogó izes gyümölccsel megrakva, a tenger partján bárkások kiáltoznak, zaj támad megint. Valahol eltűnőén, halkan gyengéd kezek pengetik még mandolinon a »Sorrentói Reggel« üde dáliamait. Zaj van megint, a dal elhal benne, kinyitom szemeim. Senkisem tudja, hogy a mattinata daliami jártak itt és suhantak el körülöttünk. Itália bűbájos egének kéklő és aranyló álmai, már- vány-dereku karcsú cyprusok áttüzesedő komor árnyai között. Uj'ra felcseng az édes melódia, csillogó aranyba borul a városka, rózsalilába öltöznek a kupolák, a Pineák fenyői mindjárt kigyulladnak. Igen, olyan lesz, mintha tűz lobbanna fel a Pineák mögül. Ti lángoló mandolafenyők, egyszer megénekel titeket is zene képében Ottorino Respighli, az örök város nagy muzsikusa. # De még mindig hallatszik a »Sorrentói Reggel« dala ............ (M. K.) M emorandumot adnak át a miniszternek Beszéde végén Tegzes Károly egy memorandumot nyújtott át a miniszternek, melyben városunk mezőgazdasági helyzetét s a termelők kívánalmait tárta a miniszter elé. A memorandumban a következők foglaltattak: »A város összes területe 112.000 kát. hold. Összesen alig 30 km.-ter állami és 37 kmu-ter kiépített törv.-hatósági ut megy csak keresztül a határon, a többi közel 1600 km. ut községi és mezei közös dülöut, amelynek a sorába tartozik a Budapest—szabadkai országút is. Ezt az utat hiába kérelmeztük, nem veszik fel az állami vagy mezei utak sorába, mert délfeLé vezető irányban vármegyénkben nincs folytatása. Pedig a stratégiai célokat ás szolgáló ut Kelebiát Öttőmcst, Tompát és Kisszállást kötné Halashoz. Kiépítetlen még a Kiskunhalas—soltvadkert; útrészen is 7 km.-teres útszakasz, amely pedig Halast közvetlen Budapesttel kötné össze. Kiskunhalason nagy területek vannak kijelölve erdősítési célokra. Eddig volt Kiskunhalason erdőmérnöki hivatal, hogy mi okból, azt nem tudjuk, de megszüntették és Bajához csatoltak bennünket. A nagy-kiterjedésű határ gazdasági felügyelője is Kunszentmiklóson székel. Nagyhatáru városunk gazdaifjusága ezidősze- rint csak gazdasági ismétlő iskolába járhat, amit a kultusz kormány tart fenn. Szükséges lenne egy magasabb szakismeretet nyújtó középfokú gazdasági iskola felállítása határunkban, amire kiválóan alkalmas lenne a város tulajdonát képező fehértói ingatlan, ahol a szántó mellett erdő és tógazdaság is van. A községi pótadó százaléka 80. A gazdák, különösen a nagyobb gazdák, el vannak adósodva. Egy hütő, gabonatárház és borközraktár kellene Kiskunhalasra-, amely előbb-utóbb a déli rész központja lesz bor, gabona és gyümölcsben. Nincs méntelep. Halas a nagykőrösi félvér jellegű körzetbe van beosztva, bár a város különleges viszonya a nónjusz körzetbe való beosztást igényelné.« A miniszter beszéde A miniszter Tegzes Károly beszédére többek között, a következőket mondta: — Hálásan köszönöm az üdvözlést. Meghallgattam <V panaszokat és azon leszek, hogy azokat a lehetőség szerint orvosolhassam. Mint homoki vármegye szülötte, fokozottabb mértékben átérzem a homoki gazdák bajait és panaszait. Magam is gazda vagyok, szabolcsmegyei birtokos és igy nem mint miniszter, hanem mint gazda is, rajta tartom a kezem az ország bajain. Szép termés Ígérkezik az országban, azonban nekünk abban az irányban is mindent meg kell tennünk, hogy a gazdák terményeiket megfelelő áron tudják értékesíteni. Ezután a miniszter hosszasan szólt arról, hogy a kormánynak milyen nehéz helyzete volt azirányban, hogy a terményeknek megfelelő külföldi piacot tudjon biztosítani. A miniszter a gaz- <iaadosságokról szólva kijelentette, hogy az már ismeretes, hogy ebben az irányban a kormány milyen intézkedéseket tett. Három hónapra felfüggesztették az árveréseket és ez azért tértént, hogy ez idő aLatt a végleges rendezést előkészítheti a kormány. A kormány átérzi a gazda- bajokat és panaszokat és minden erejével azon van, hogy azokon segíthessen. A miniszter még kifejtette beszédében, hogy az ország gazdasági válságának enyhülése nem tőlünk függ, azt világ- gazdasági okok befolyásolják. Éppen ezért, aki gyors javulást Ígér, az a helyzetet illetőleg tájékozatlan. A miniszter végül annak adott kifejezést, hogy mint a nagy magyar gazda képviselője jött ide és kéri, hogy őt igy is köszöntsék itt. A miniszter beszéde után Kiss Illés Antal, az Ipartestület nevében köszöntötte a minisztert az alábbi szavakkal: »Kegyelmes Uram! A halasi iparosság nevében üdvözlöm Nagy- méltóságodat Szerencsének tartom, hogy élőszóval kérhetem fel -az iparosság támogatására: a halasi iparosság talán városunk speciális helyzete és viszonyai miatt is, de meg az általános leromlott gazdasági viszonyok miatt, oly nehéz körülmények között él, hogy a róla való felsőbb gondoskodás és a segités, sokáig nem maradhat el. Nagyméltóságodnak, mint az ipari ügyék szakértőjének felesleges volna felsoroltai mindama bajokat, melyék az iparosság jelen nehéz helyzetében fennállnak s úgy hiszem nem szükséges a segités módjára sem rámutatni. Én tehát csak arra szorítkozom, hogy felhívjam Nagyméltóságod figyelmét jobb sorsra érdemes iparosság helyzetére, hangsúlyozni kívánom azonban, hogy az iparosság helyzetének javulása nagyrészben az építkezések egész vonalon való megindulásától függ. Helyi viszonylatban rövidebb időre megköny- nyitené helyzetünket, mindama dolgok és ügyek gyors és hathatós -elintézése, melyet átnyújtott memorandumunkban felsoroltunk és kérünk; úgyszintén előnyünket szolgálná az összes termelési ágak közreműködésével őszre megrendezendő kiállítás, melyben a halasi termelési ágaik a munka- készségüket, felkészültségüket és élniakarásukat kívánják bemutatni, melyhez Nagyméltóságod támogatását kérjük. Végül arra kérem Nagyméltóságodat, hogy az iparosság igaz ügyeinek jogos és méltányos iki- vánságainak mindenkor támogatója és minden esetben minden helyens zósizólója legyiefSj.« L A miniszter válaszában kijelentette, hogy régi barátja az iparosságnak, ismeri a bajait és tisztában van azzal, hogy a társadalomnak ezt a hazafias rétegét és annak kívánságait és panaszait a lehetőség szerint orvosolni kell. A halasi Kereskedők Egyesülete nevében We- isz Ignác elnök e szavakkal üdvözölte és köszöntötte a minisztert: — Amidőn Kegyelmes Urunk hazánk újjáépítési munkájában nem kiméit sem időt, sem fáradtságot, mai napon megtisztelte városunkat magas látogatásával — azért, hogy személyesen állapítsa meg a diagnózist, hol és mikép segítsen — örömmel használjuk fel ezen alkalmait mi, halasi kereskedők is, hogy mély hódolattal üdvözöljük körűinkben. — Engedje meg Kegyelmes Urunk, hogy mint ennek a városnak a legkisebb társadalmi osztálya, a legnagyobb óhajunkat bátorkodom nyilvánítani. Kérjük a magyarok Istenét, adjon Öméltóságának továbbra is erőt, egészséget, hogy a tervbe vett munkáját, hazánk minden egyes polgárának örömére, sikerrel végrehajtassa. A miniszter válaszában kijelentette, hogy életcélja a magyar gazda megsegítése és ehhez jó kereskedőkre van szükség. Velük szemben is épen- olyan szeretettel vagyok, mint gazdatársaimmal. Ezután Bleyer Mór, a Schneider cég főnöke üdvözölte a minisztert és meghívta a Schneider cég telepének megtekintésére. A miniszter készséggel fogadta a meghívást. Ezzel a miniszter fogadtatása és üdvözlése véget ért. A miniszter a Schneider telep megtekintése után tovább utazott.
