Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-06-20 / 6. szám

junius 20 kedd HALASI HÍRLAP 3»ik lap A (anyai lányok s tanyai legények Azt is bemutatják, miként szinészkednek Valamennyi csinos, valamennyi ügyes, Büszke lesz reájuk Felsőszállás, Füzes. Női tornászaink kiváló csapatja, Plasztikus formáját szintén bemutatja. Leventénk kitűnő fúvós zenekara, Meg a híressé vált Városi Dalárda Felváltva mutatják meg a közönségnek, Hogy milyen művészek s milyen sokat érnek. Ámde a kunember mókában sem spórol, Ezt meg bemutatja jó Naszvagyi sógor, Akiben őshumor párosul jókedvvel És szépen elmondja, kellő tisztelettel, Hogy a vásártéren egy vándor pojáca, Vér kakas ‘étére, őt biz megtojatta, Ki ez a Naszvagyi? Megsúgom, hogy nem más, Mint öreg 'regősünk, jó Gyenizse Balázs, Ki hogyha a nótát tárogatón fújja, Sokliku billentyűn táncol minden ujja, Ki pedig hallgatja, megfájdul a szive, Meri magyar fájdalom zokog ki belőle! Zokogás, nevetés e két ikertestvér, Forró magyar szívben mind a kettő megfér, De ha fáj is szivünk, legyünk azért vígak, Merthiszen a magyar — mondtam — sirva-vigad. Jómagam is ámbár komoly ember vagyok, Még a mai napon egy nagyot táncolok, ....... Erzsikével jól átfogva egymást, B emutatunk együtt egy régi kuncsárdást. Összeverem bokám, amúgy betyármódra, Két-szemmel kacsintok táncoló páromra. Szememmel kacsintok, karommal Ölelem, Istenem adjad, hogy mindig tavasz legyen, Öröktavasz nyíljon a magyarnép felett, Élvezze életet, dalt, táncot, szerelmet. Legyen bércen, völgyön régi öröm, vigság, Viruljon, viduljon a régi Kiskunság! magyar borjakat és tarka tinók csordáját talál­tuk, melyről dr. Halász rendőrbiró sikerült föl­vételt csinált. Az idő délre járt, amidőn a fáradhatatlan tár­saság a Tüskösi majorba ért, hol az uradalom fénypontját az országos hirü ménest tekintettük meg. Becsey alezredes vezetése alatt áll ez a min­taszerű ménes. 140 törzskönyvezett anyakanca és 40 darab méncsikó vágtatott el előttünk a leg­modernebbül megépített kifutókon. Szebbnél-szebb Nónius és Furiósok gyönyörű vágtában karikáz- tak el szemeink előtt. Gazdáink egészen bele­melegedtek ebbe a szép látványba, úgyhogy még Nagypál Sándorról is lefelé készült a felső kabát. Ez a hatalmas ménes hazánk második legna­gyobb magán ménese és európai hirü. A mén- csikóknak legutóbb 2400 pengőért kelt el párja. A ménes látványa mindnyájunkat megfogott és ennek a hatása alatt állva szólt az ebédre hivó szó. Fehérvirágos akácfák és ezüst nyárfák alatt szépen terített virággal díszített hosszú asz­tal várt ránk. Az asztalfőn dr. Korondy Károlyné kedves háziasszonyunk, a magyar uriasszony ked­ves szeretetreméltó szavával invitált mindenkit. Körülötte és körülöttünk magyarruhás felszol­gáló lányok serénykedtek, hogy a jó izü gulyást és csuszát minél jobban fogyasszuk. Erre a szi- sziveskedésre aztán még azokról is lekerült a felső kabát, akik addig nem akartak tőle meg­válni. Az ebédnél Medveczky Károly a Gazda­sági Egyesület elnöke szép szavakban köszön­tötte a vendéglátó háziasszonyt, és a házigazdáin­kat dr. Korondy Károlyt és Hajdú Gézát, akik paradicsommá varázsolták ezt az uradalmat. Kérte őket, hogy kapcsolódjanak be Halas életébe, mert mi szives szeretettel látjuk és várjuk közénk. Dr. Korondy Károly meleg hangon köszönte meg az üdvözlést és rámutatott arra, hogy a nagy birtoknak is meg van a létjogosultsága, ha az a nagybirtok okszerűen, példaadásképpen fogja fel hivatását és berendezkedéseiben, kísérletezé­seiben segítségére kíván lenn! a kis- és közép- birtokosoknak. őket ez a szempont is vezeti és ezért örül annak, hogy itt látja Halas város ve­zetőségét élén a gazdaérdekekért dolgozó pol­gármesterrel, itt látja a halasi gazdákat elnö­kükkel Medveczky Károllyal. A hangulatos ebéd után Ivánka majorban az OMGE. mütrágyaforgós kísérleteit tekintettük meg, melyek eredményét a Köztelek őszi számaiban ol­vashatjuk. Odongón Draskovich Géza intéző a jorkshirey tenyésztés remek példányait is mer.ette, majjd a hizómarhák istállójában időztünk, hol a hatalmasra kihizlalt állatok várják az elszállítá­sukat a milánói, bécsi és prágai vásárokra. Ugyanitt tekintettük meg a tarka és magyar bi­kákat, közte Halas város által korábban vásárolt tarka bikát, melyet a gazdák egyöntetűen szép példánynak ismertek el és gratuláltak Hoffmeis­ter föszámvevönek és Sándor városgazdának a vételhez. Az állomáshoz menet sok szép Viktória borsó, mákkal beve.'jett területet láttunk, mi bármely né­met vagy francia mezőgazdaságnak díszére vált volna. Ezeket a kerti magvakat holland cég ré­szére ttermeli az uradalom. Százados fokozatosan felépített uradalmi rend­szert ismertünk meg és a mezőgazdasági terme­lésnek egy olyan szellemét, mely méltóan illesz­kedett be abba a keretbe, melynek kiváló képvise­lője volt korábban Linzer Dezső uradalmi jószág- kormányzó. A bácskai föld szelíden dombos világát »er­dős berek, árnyas liget, alattta lomb, felette lomb« jellegzetes hangulatában hagytuk el a késő dél­utáni órákban és a vasútnál — mégegyszer meg­köszönve dr. Korondy Károly és Hajdú Géza ura­dalmi bérlő rt. igazgatóinak vendégszeretetét:, — búcsúztunk el kitörőibe letten és hasznos emlékek­kel, melyekért nem kellett a nyugati államokba vagy Amerikába elutazni, csak átmenni a szom­széd mesgyén. * A f. évi junius hó 9-én rendezett kisszállása kiránduláson jelen voltak: Dr. Fekete Imre polgármester, Medveczky Károly, dr. Halász D. Sándor, Wagner János, Hofmeister Gyula, Sándor József, Nagypál Sán­dor, Monda Benő, Tegzes Károly, id. Ssakács Károly, ifj. Szakács Károly, Szabó Lajos, Kiss O. Lajos, Török István, Farkas Imre, Tóth Ba- ranyi Ferenc, Fekete Imre, Trapl Dezső, Bara- nyi Gábor, Nagy F. Lajos, Kovács Sándor, Ka­tona Károly, Nagy Kálozi Sándor és Czagány M. Károly­Amerikai színvonalú belterjes bérgazdálkodás Halasi G-azdáktanulmányutj aakisszállási uradalomban Gyönyörű verőfényes júniusi napon rendezte első nagy tanulmányuíját a Gazd. Egyesület Bács- megye legnagyobb uradalmába. A Kiskun­halashoz hasonló homoki jellegű terüle­tek megjavításának, erdősítésének, lege lő­és rét javításának és állattenyésztési ága­zatainak megtekintésével; egy éleire való tapasz­tala: okát gyűjtöttek a résztvevők a homok hasz­nosításáról, megkötéséről és a termelési kultúra emeléséről. Dr. Fekele Imre polgármesterrel az élen mint­egy harminc tagú gazdacsoport utazott át Kis­szállásra, ahol az uradalom rt. kiváló szaktu­dású igazgatói Hajdú Géza .és Korondy Káro'y dr. fogadták szivélyességigel az érkező társaságot, kik­hez Wágner János !kir. gazd. felügyelő is csat­lakozott. Bemutatkozások után tizenegy árvalényhaijas magyar egyenruhás kocsis hajlott elő homokfutói­val. A béruradalom tiisztikara kedves előzékeny­séggel osztotta szét Halas gazdái között a le­gépelt látnivalókat, minden járműhöz jutott tájé­koztató, eleven kalauzis. A fogadtatáson megje­lent Becsey Lajos ny. méntelepi alezredes is, a nagygyá fejlesztett uradalmi lótenyésztés orszá- goshirnevü irányitója. Kisszállás uradalmat húszezer holdnyi terje­delmével a török felszabadító háborúk jutalmául Orczy Lőrinc báró hadvezér kapta királyi ado­mányozással. Egyik utódja a múlt század negy­venes éveiben eladta Becs város legnagyobb ban­kár családjának, kiktől örökösödés utján a jelen­legi tulajdonosok Róma kormányzójának rokonai herceg Buoncompagni Ludovisi Józsefné és fi­vére San Martinó de Waipergá Henrik gróf ke­zére jutott Bácsország legnagyobb birtokteste. Az első bemutató az almajori földeken volt, hol az újonnan felkapott »Szudáni« fü takarmány- ciroknak földetrontó hatását tanulmányoztuk az utána vetett búzákon. A Szudáni fü száraz években is biztos és nagy takarmánytermést nyújt, de utána zsaroló tulajdonsága miatt kapás növényt kell vetni: ku­koricát vagy burgonyát. A cukorrépa úgy a gyeptörésekben, mint az egész vonalon, üde, egészséges levelekkel diszlett zárt sűrűséggel. Az ormányos bogarak ellen fo­gó árokrendszerrel és permetezésekkel védekez­nek szép sikerrel. Láttunk kitűnő herefüves le­gelőket, fehér somkóró pillangós takarmánnyal kevertem Közben beértünk a halasi határral szomszé­dos homokos uradalmi szelvény jánoste'eki pom­pásan ligetesüett erdős majorjába a vörös-tarka tehenészet és fehér magyar gulya megtekinté­sére. Itt alapították 25 éve még a házikezeléts idején az első tehenészetet, azóta mezei és ta­karmány vasutak futnak el a modern drótfona- tos forgatható üvegablaiku higénikus istállók mel­lett; virágos erdei -facsoportok között nagyszerű kifutók vannak a major telepen. Remek példá­nyok a törzskönyvezett tehenészetben napi kétezernyolcszáz liter tejprodukcióval. A belterjes fejlesztésben fáradhatatlan kezű bérlőigazgatók, kik önszántukból széltörő és utmenti fasorokba tízezer számra ültettek el megfelelő száraz vagy nedves fekvést tűrő fanemeket a talaj és az ég- éghaj'at megjavítására. Virágzó ős fák alatt terített asztatok mel­lett kellemes villásreggelivel várták tanulmányozó gazdáinkat, kiket a szorgoskodó finomlelkületü háziasszonynak Korondyné Hajdú Has nagybirto­kos-nőnek bemutatott a vezetőség. Mindenkihez volt pár lekötelező szava a kiváló szivélyeséségü urhölgynek. Felfrissített erővel kerestük fel a nemrégi­ben megnyillott Szeged—Bajai Horthy Miklós ju­bileumi transzverzális műúton tovább gördülve, a mesterséges homoki legelőket, 300 ho dón lát­tunk Amerikából bevezetett fehérvirága somkórót, a fuióhomok megköt lsére, erdősítésére- bekapccol- va a szélhordással szemben. Amár somkóróval átjavitott és megkötött zöldtrágyázott területe­ken nagyszerű tömöttségü üde színben diszlő rózs­ás licemavetéseket élveztünk gazdaszemmel. A lu­cerna területe 800 holdra emelkedett, kihely zve a homokos területekre, hogy a fekete talajokon helyet adjon 2200 hold búzának, 3000 hold ten­gerinek. A lucerna terület szaporodása- képezné Halason is kiindulópontját a zöldmező gazdálko­dásnak. Homokos talajon ősz irozs alá vetik és kitünően zárt éves herét alkot őszi elvetéssel. A somkóró szénabaglyakat is megvizsgáltuk, kelle­mes teászerü illatukkal különösen a juhok nagyon kedvelik. A fehér somkórómag a halasi Gazda­sági Egyesület utján beszerezhető lesz minden homoki gazda kipróbálására. Megnéztük a somkórólegelőket is, lovak, mar­hák, juhok és sertések által fogyasztva. Puffasztó hatására nagyon vigyázni kell! Igen szép tarka üsző gulyát hajtották elő és feketefejü racka fe­jős juhokat, melyeknek elterjesztését Halason is célul tűzte ki a Gazdásági Egyesület. A béruradalom juh tejből Kolozsvári sajtmes­terrel speciális juhsajtokat és liptói túrót készített kereskedelmi forgalomra — régóta jól bevezetett árut, A fejős juhászok megtekintése után az pj- telepitésü akácositott homok területek közt vitt utunk a mangalica kocák és kanokhoz, hol a kiváló példányok annyira megnyerték a tetszé­sét a gazdáknak, hogy Sándor József város­gazda mindjárt 3 példányt vett meg köztenyész­tési célokra. Itt láttunk mangalica és berksiire keresztezésü * egyedieket, melyek igényteiénék és mindkét fajta tulajdonságait hivatva vannak át­örökíteni. A mangalicák után homoki töréseken a halasi homokkal azonos minőségű talajon bur- gunya-, rozs táblákat láttunk, melyek somkóró után lettek vetve. Láttunk újabb és láttunk négy éves töréseket, mindkét esetben a somkóró ál­tal lett feljavítva a talaj. Ahol homoki Jegelőn mentünk át, ott is a somkórót találtuk, mint kiváló legelő javító növényt, melyet egyformán fogyaszt minden jószág. Egyes rozstáblák közt közt a lucerna haragos zöld színeit élveztük és csodáltuk, hogy mily szépen fejlődik egy tala­jon egymásután ez a két növényzet. Utunk a halasi határ mentén húzódott el, hol az erdősítés szép eredményeit volt alkalmunk tapasztalni. To­vább menve, homoki somkórós legelőn választott

Next

/
Oldalképek
Tartalom