Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-12-30 / 34. szám

4 HALASI HÍRLAP december 30, szombat Hangok a múltból Sfmonyf Irta : Gaál Gyula dr. VII. Az idő óramutatóját visszaigaziiamii nem lehet. Az idő roham 'és ami elmúlt, az vissza nem jön soha. Simony; Simon öregségére otthagyta az alispán! széket, eladta ősi kastélyát földestől együtt, .felköltözött Budapestre és vagyonának felhasználásával kibérelte a Császárfürdőt. Ez az üzlet azután elvitte egész va­gyonát. A pesti zajos, lázas élet felemésztette herkulesi erejét is és vasegészsége, mint a lemenő nap, hány at Ja ni kezdett. Mint országgyűlési képviselő, a legelő­kelőbb körökben mozgott, de hiába volt a pesti társadalom szemefénye, nem bírta elfelejteni ősi kastélyát és az ottani igazi úri életet. Forrón lüktető szive minden dobbaná­sával gondolatban állandóan a barsi he­gyek, vadvirágos mezők, zugó patakok körül kalandozott állandóan. A duhaj és Kinizsihez hasonló gigászi erejű jurátus, a halá'.féjes légió egykori parancsnoka, a betyárkergető hires al­ispán betegsége miatt csendes, álma- dozó öreg emberré lett. Forró nyár volt. A Császárfürdőben zokogott a nóta. A fürdő parkjában ci­gánymuzsikától volt hangos az élet. »Messze jártam, másutt is volt jó dolgom... De a szivem csak azt mondja jobb otthon...« Sirt a nóta, Simonyi Si­mon telke pedig a nóta szárnyain örökre elrepült, talán a barst hegyek irányába... A pesti vízivárosi temetőnek kakuk- füves domboldalába temették el. Pár évvel ezelőtt, hogy a vízivárosi temetőt lezárták, a Székesfőváros disz- sirhelyet adott Simonyimak, ahová amii­dőn átszállítani akarták, koporsóját se­hol nem találták. A meredek domboldalról, hegycsu- szamlás miatt a koporsó úgy eltűnt, hogy a legnagyobb gonddal lefolyta­tott ásatások se tudták megtalálni. Legendás volt egész élete, legendás homályosság veszi körül holta utáni örökelitünését. És most már talán, az a büszke ró­zsafa is elszáradt, amely szive porából nőtt. • A világ forgandósága úgy hozta ma­gával, hogy Simonyi Simiont utolsó út­jára, dicső életének feílviditója, Bernáth Gazsi, a most már veterán humorista nem kisérhette el. Halálos betegen feküdt Hajó ucoá'i legénylakásán. Mikor hírül vitték neki Simonyi halá­lát, csak ennyit mondott: — Sirnkó paj­tás, .megvágott már az én életem szeke- rénerk tengeje is. Nagyon kifelé áll an­nak a Hídja. Úgy érzem, hogy megyek én is utánad nemsokára:. Ennyit mondott csak és végleten bá­nat: rezgeti hangjában. Épen GáiSpár napján halt meg. Ez volt utolsó, keserű tréfája. A haldokló szavait feljegyezte a kró­nika. Midőn egyik hive a haldokló mel­lé sietett, ez már hidegülő ujjúval az asztalkán álló kibontott pezsgős üvegre mutatott, mondván: — Pajtás, tudód-e, hogy ott annak a folyadéknak mi a peve ? , — Hallom. — Annak a neve az, hogy: »Be vele.« A barát megtöltött egy poharat és Gazsira köszönté. — Egészségedre, gyógyulásodra, cim­bora! A beteg szcmhuronyilássa! intett neki köszönetét, aztán a falnak fordult, sze­mét behunyd és meghalt. Végrend'dleté­A tél és a nyomor országszerte szedi áldozatait. Szi,nte naponta olvassuk az újságokból, hogy itt, vagy amott der­mesztő hidegben' összeesett az utszé- len egy vándor és megfagyott. December 21-ém a tisztiorvosi hiva­talt arrót értesítették, hogy a Hunyadi uccában Csillag Regina 43 éves leány napok óta betegen fekszik teásán. Dr. Szombathy Károly városi a orvos ki­ment Csillag Regina lakására s ott a legnagyobb nyomorúságban, mindenkitől I elhagyatva, eszméletlen állapotban ta- j hálta a rongyokkal betakart súlyos be­teg napszámosnőt. Megállapították, hogy Csillag Regina egy hétnél tovább feküdi a jéghideg szo­báiban étel és ital nélkül. Dr. Szombathy alorvos a mentőkkel beszállt itatta a kórházba, ahol gondos ápolás alá vet­ték s az volt a terv, hogy felgyógyu­lása után a menházbam helyezik el. A szerencsétlen nő azonban nem bírta túl­B ács-Bodrog vármegye legutóbbi közgyűlésén Medveezky Károly gaz­dasági főtanácsos indítványt terjesz­tett elő, amely szerint javasolta, hogy a vármegyei törvényhatóság mondja ki, hogy kéri a kormánytól az Al­föld lakossága érdekében, hogy a szegedi Ferenc József Tudomány­egyetemet, az eddigi jogi, bölcsé­szeti, orvosi és természettudományi karoknak fen tartása mellett bővítse ki a kormány mezőgazdasági és the- ológiai (görög keleti) karokkal. Az indítványozó indokolásában elő­adta, hogy Szeged a magyarság igazi központi városa, Bácsmegye pedig régen sürgeti, hogy a gazdasági fel­sőoktatás létesüljön a szegedi egye­temen. Javasolja evégbőj, hogy a kormány a néptefen keszthelyi gazda- ! sági főiskolát helyezze át Szeged- 1 ben a lipótvárosi bazilikának testálta minden — adósságát. A humorista vidám életéinek kakuk­ké® órája tehát megszűnt ketyegni. Kedélyes volt egész élete és rózsa­színben látta a hálált is. Mosolygó, kihűlt arcán a lemenőnap rózsaszínű viszfénye ragyogott. (Vége). élni borzalmas szenvedéseit. Ételhez nem nyúlt, a hozzáintézett kérdésekre nem válaszolt, karácsony ésőnapján délben pedig hosszú szenvedés után meghalt. Megdöbbentő a vele egyházban lakók nemtörődömsége, akik már csak akkor értesítették a hatóságot, amikor későn volt. Csillag Reginát testvér nem, si­ratja, rokon nem gyászolja, de elszorult szívvel látjuk mindannyian, hogy mint pusztul az »ember az embertelenség­ben.« ] Ha már az illetékes hatóság nem tud egy minden elesett és gyámolatlan árvát magában foglaló szegény katasztert ve­zetni, legalább a társadalom lenne na­gyobb részvétté! az élet mostohái iránt, hogy ne lenne ember, aki a legszentebb szocializmust hirdető Krisztus születé­sének örömünnepén Lázárok Lázáraként hal meg a bezárkózott szivek küszö­bén... re, úgy, hogy az egyetemen gazdi, fakultást létesít; ugyanekkor hittudo­mányi karral is bővítse ki a kor­mány az egyetemet. Az indítványt egyhangúlag elfo­gadta a közgyűlés és ilyen értelem­ben felírtak a kormányhoz. A vár­megye közgyűlésének ezen határo­zata egyetemünk integritása érdeké­ben nagy jelentőséggel bír. A kor­mány, amely nem régen a szegedi egyetem megcsonkitásának tervével foglalkozott, ezzel az egyhangúlag elfogadott indítvánnyal is alátámasz­tottnak láthatja azt a küzdelmet, amelyet Szeged város kifejtett az egyeteme épségbenmaradása érdeké­ben, továbbá ez az elfogadott in­dítvány bizonyság is arra, hogy a szegedi egyetem a, Nagyalföld egye­teme, amely fejlesztésre és nem cson­kításra hivatott. Nagy Szilveszter est Ä városi nagy vendéglőben Minden vendég ingyen résztvesz 1 malac, 1 üveg pezsgő és 1 dísztárgy kisorsolásán. Disznótoros és Hal vacsora! „Ember az embertelenségben“ Összefagyott és éhenhalt egy asszony a Hunyadi uccában Bács-Bodrog vármegye közgyűlése a szegedi egyetemnek a gazdasági és hittudományi fakultásokkal való kibő­vítését kéri a kormánytól Álmodozás egy Virágról Még nem ért ide a Párisi »Mont- imartre« legújabb dala. Az 1934-es uj esztendőnek uralkodóan népszerű zenei dalképe lesz. A Fény Városának Diák negyedé­ből a híres »Quártier Lahn« felől törnek át édes dallamai a;z egész vi­lágra. És ti szép fialta! leányok, akik könnyedén mentek az Élet tiszta est­hajnalán, mikor törékeny szivetek megremeg, óh ti szép fiatal leányok, akik minden virágnak bimbói vagy­tok; nyissátok ki derült ablakotokat a rózsák illatában. Nyissátok ki, nyissátok ki az abla­kokat. A zenével telt világban a ra­gyogó élet megy tovább-tovább. Még most ,is fehér illatos alkony van. A világ nagy kertjében mint lángnyelvek égnek a sudár nyárfák: az azúrkék teli hold beragyogja a Tavasz átlátszó hónapját, a csen­des szoba levegőjében mint régi szép zene himbálódzik a halvány thea- rózsák sárga, fáradt illata. J’aí révé d’uu Fleurs, qui mourait jamais! J’al révé d’un amour, qui durerais toujours? (Ábrándozom a virágról, mely nem hervad soha! Álmodozom Szeretemről, a mi örök­ké tartós marad?) Szeretem esténként midőn egy szép álom, illatosította lelktemöt — a Vi­torlásokat is; a végtelenségtől duz- zadón .indulnak fehéren az Élet ten­gerére. Nyiss áttok ki, nyissátok ki az ab­lakokat az isteni rózsák illatában! .... | M. K. ...m I ngatlanforgalom Paprika. Gábormé Rokolya Anna meg­vette Kovács Sz. Pál és neje Varga Ju­liánná bodog'ári 2 hold 1454 n.-öi in­gatlanát 600 pengőért. Vida Mihályné Miskei Etelka meg­vette Horváth R. Imréné Kis Faragó Zsuzsanna öregszőlőkbe i 119 n.-öl in­gatlanát 90 pengőért. Moravik Mihályné Jacsó Mária, meg­vette özv. Biró Istvánná felsőkiste’.eki 1 hold 1001 n.-öl ingatlanát 765 pen­gőért. Tóth Baranyi Bialázs és neje Karip Mária megvették Nagykálozi Imre ba­losai 3 ho.d ingatlanát 300 pengőért. Gyenizse Antal és neje Bacsó Juli­ánná megvették Nagy Kolozsvári Be­nő, Imre, Etelka és Eszter feősökiste- letki 5 hold 738 n.-öl ingatlanát 3550 pengőért. Tarnyák Benő és neje Komlós Er­zsébet megvették Árvái Mihály öregsző- lőkbe.i 1 hold 1431 n.-öl ingatlanát 180Q pengőért. Dr. Frőlich Pál és neje Kiss Margit megvették Juhász D. János Pirtó pusz­tai 15 hold 1286 n.-öl ingatlanát 8600 pengőért. Nagy József né Németh Margit meg­vette Csapiár Lajos és neje Babos Má­rta öregszőlőkben 555 n.-öl ingatlanát 100 pengőért. Győrfi Sándorné Tóth Maliid megvet­te Halász András fesőkisteleki 1400 n.-öl ingatlanát 850 pengőért, ördög János megvette ördög Ist­vánná Gáspár Anna pírtói 1100 n.-öl in­gatlanát 100 pengőért. Vajda Antal és neje Ádor Etel meg­vették Magyar István 227 n.-öl ingatla­nát 500 pengőért. Vajda, Juliánná megvette Németh Jánosné Mészáros Juliánná öregszőlők­ben 630 n.>ö! ingatlanát 200 pengőért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom