Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-12-30 / 34. szám

december 30, szombat HALASI HÍRLAP 3 Közgazdaság™ Mezőgazdaság A magyar fanyavilág küzdelme a homok meghódításáért Irta: Geszfelyi Nagy László dr., gazd. főtanácsos, Kamatai Igazgató, Kecskemét A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara, tanyás kamara, területének legnagyobb része tanyákkal van be­hálózva. Ha tehát a gazdálkodást ezen a területen, a!z Alföldnek ezen a felén elöbbrevinni óhajtjuk, akkor a tanyai gazdálkodás reformjával kell kezdenünk. : i E sorok Írója évek óta járja az Alföld tanyavilágát. Rendszeresen ta­nulmányozza e kérdésnek múltját és jelenét, mert, ha segíteni akarunk, ha az itteni bajokat orvosolni óhajt­juk, akkor előbb a bajokat kell meg­ismerni. A múlt években Kiskunhalas város határának elmaradt részét jártam be, azokat a részeket, amelyeken a leg­rosszabb földek találhatók. Kiskunhalas város csodálatosan egyéni minden szempontból. A ku­nok uralmából talán itt maradtak legjelentősebb emlékek (Szüády Áron nézete szerint ugyanis a kunok igen kevés emléket hagytak hátra, úgy, hogy a történelem meglehetősen tá­jékozatlan megítélésükben. Szerinte iis Halason maradt legtöbb kunemlék). Itt dűlő és családnevekben tipikus régi kun nevek maradtak fenn. Csak egy párat említünk, mint a Modok, Bábud, Kötöny, Kar gala, Ván, De- beák stb., amelyek a régi kun emlé­keket őrzik és tartják fenn. Sajnos, e helyek és nevek magyarázatát már igen kevesen tudják, mindössze Czirok László iró elbeszéléseiből lehet megtudni Halas régi múltjának egyes nevezetes emlékeit. A pirtói határrészt tekintettük meg, amely Kiskunhalas városnak legkiet- lenebb része. Ezt a határrészt majd­nem kizárólaag idegenek lakják, akik aiz ország különböző vidékeiről tele­pedtek oda. Igen ritka azonban, aki itt állandóan meg tud maradni. Mun­kás, zsellér-ember itt nem élhet, mert itt a homokbuckák végtelen sora váltja fel egymást, amelyeken csak kutyatej terem s a szegénynép mun­kaalkalmat nem találhat. Itt néhány hold mezőtúri vagy csanádi földért 100 holdakat is lehet kapni, ami nagyban csábítja ide az idegeneket, mig meg nem ismerik, le nem tör­nek, és el nem szöknek. Ezért hív­ják ezt a határrészt, illetve ennek legrosszabb darabját mancsnak. Óriási szelek járnak erre, olyanok, hogy az aprójószágot is agyonve­rik. Egyik gazda mondotta, hogy itt a föld nem ingatlan, hanem ingó, mert viszi a szél s emellett állan­dóan gazdát is cserél. Egy másik el- pamaszkodta, hogy 4 hold kukoricát vetett el és egy szem sem kelt ki belőle, mert mind elhordta a szél. Ezek a területek még birkalegelők­nek sem igen valók. Ittott a kuH tyatej mellett pirositó terem, amelyet szegény asszonyok ásnak ki s 'adnak el a halasi piacon. Áthaladtunk itt a kenyérváró he­gyen (itt várták a juhászok minden szombaton a városból kijövőket, akik kommeneiós kenyeret hoztak, amikor még Szegedtől Halasig ez az egész terület levelű volt), a báránykanyuzó (a neve, megmondja mit jelent; a kop­laló birkát itt nyúzták meg)', a cse | resik mind sivárbuekák, amelyeken még a kanadai nyár és az akác sem i igen diszlik és gyümölcsfa és szőlő I sem igen boldogul. E sivatag buckái között azonban , figyelemre és csodálatra méla mun­ka látható, Magyar honmenttésnek le­het nevezni azt az emberfeletti erő­feszítést, amelyet a gazdák egyné- roelyike e sivár homok meghódítá­sáért folytat. Egyik gazda itt alta­laj túróval, talajoltással kényszeríti ezt a szélhordta homokot, hogy terem­jen és igen szép eredményeket is ér el. Egy másik 4—5 méteres homok­buckákat hord el és 1—2 méter mély süppedő zsombékokat temet be és csinál rajta olyan kultúrát, mely rit­kítja párját. Szép szőlő, ringó bú­zatáblák, egészséges akácerdő mu­tatja azt az áldozatot ,tudást, a ma­gyar őseröt, az akaratot, amelyet eb­be gazdája belefektet. Hogy miket rejt magában e sivár homok, azt megmutatja az is, hogy a pirtói gazdakörben vacsora alatt ot­tani földmives emberekből álló ze­nekar szolgáltatta a zenét. Teljes ze­nekar van egyszerű gazda és napszá­mos emberekből, akik nappal szán­tanak és kaszálnak és este hegedül­nek, sőt zongoráznak is. Egyik tanyai legény kapott egy rossz zongorát, azt kijavíttatta és megtanult rajta ját­szani. Mind kincseket és értékeket rejt e sivár homok, ha idő és fá­radságot veszünk magunknak, hogy azt átkutassuk. Más kincse is van a halasi ho­moknak. Ez a »Kiefer« közte, amely ma már a halasi csipke mellett leg­inkább teszi ismertté Halas váro­sai lakülföldön is. E körtefajt Szat- máry Sándor főgirnn. igazgató hoz­ta Kiskunhalasra a düsseldorfi kiál­lításról s ma' már világhíre van. Angliából jöttek el kereskedők ösz- szeszedni s van olyan termelő, aki egymaga több mint 1 milliárd koro­nát kapott egyik elmúlt évben kie- fer körtéből.. Csudálatos értéke Kiskunhalasnak a Fehértó, ez a 250 kát. holdnyi gyönyörű sík viz, amelynek gyógy- hatása valóban meglepő. Szép, ho­mokos partja és gyógyító szikes vi­ze alkalmas arra, hogy megismerje nemcsak az ország, hanem a külföld is. Mellette van a város 500 holdas gyönyörű őserdeje a legpazarabb fa- össze állításból, amely vidék szinte teremtve van arra, hogy ott tüdő­beteg-szanatórium létesittessék. Cso­dálkozni kell azon, hogy azt eddig fel nem fedezték. Itt az államnak kell támogatóul jelentkezni és szállo­dák építésével, a part rendezésével hozzá kell juttatni a szenvedő em­beriséget e gyógyhatású hely érté­keihez. Mint az Alföld legnagyobb részét, Halas határát is bántja a vadvíz, amelyen segíteni lehetne a régen óhajtott csatornázással. Nem is tu­dom, miért késik e munka, mikor a népszövetségi főbiztos egyik jelen­tése szerint 15 miliő transzferpénz volt kiutalva e célra * amikor ezrek Nagy német Bérgazdaságok Fühling lovag horbelli bértelepe Köln mellett Irta: MEDVECZKY KÁROLY Elkobzott egyházi Javakból szár­mazó állami birtok, bérleti kezelés alatt, egyike a legújabb rendszerű tejgazdaságoknak, hol a tej hűtése jég nélkül kénsavas sűrítéssel tör­ténik. Egyik különálló tehénistállóban csak gyermektejet fejnek s a tehe­neket télen-nyáron száraztakarmá­nyozásban, napi szabad mozgásban és heti állatorvosi ellenőrzésben ré­szesítik, hogy így állandóan egy­forma, és gümőkőrmentes állandó minőségű gyermektejet nyerjenek. Zöldtakarmányt ezek a tehenek so­hasem kapnak, hogy a csecsemők­nél gyomorzavarok ne fejlődhessenek a tej megváltozott összetétele miatt, ne legyen tőle bélhurut. A magyar állam 1933-ban állított fel ilyen tejl- telepet Taksony mellett Pestmegyé­ben. 1 A száraztakarmányozás alapanya­gát a répaSzirupgyár hulladéka, a kisajtolt szelet képezi, mely vermek­ben savanyítva, igen kellemes, gom- gasalátaszerü szagot és ízt kapott. A lekvárforma répaszirup a mun­kásoknak étkezési célra árusittatik s a szieupgyárbain kóstolás végett ki is volt állítva. A lefejésre berendezett nagyobbik tehénistállóhoz alacsony födött és zárt trágyatelep, illetve kamra volt hozzáépítve, melybe az istállóból köz­vetlen ajtó nyílott. Itt csakugyan si­kerülhetett az összes trágyalé meg­kötése, mert széditően nehéz leve­gőjét, az istállófalába elhelyezett for­gatható hosszú üvegfal alig tudta friss léggel ellensúlyozni. A szántóföldön éppen a cukorrépa kapálását és egyezését végezték, utóbbit kalapba öltözött orosz-lengyel nők, előbbit a többsoros Laias- és Deyl-rendszerü kapálógépek, melyek Németországban mindenfelé el van­nak terjedve és egészen kifogástalan munkát teljesítenek, mint azt több helyen kapálásközben behatóan meg­figyeltem. j Ezen többsoros kapálógéprendszer a planet junior lókapáknál sokkal tökéletesebbnek és olcsóbbnak lát­szik a répa mivelésénél s hazánkban a tengeriföldeken is kipróbálandó lenne a valrju és drótféregsujtotta he­lyeiken a. sűrű gépvetésü tengerisorok keresztben járatására.. Ezáltal az ol­csó négyszögben való egyezést ér­nénk el; szabályszerű tenyésztés mel­lett, drága kézi vetés nélkül, egy­forma fészektávolságok keletkezné­nek. A géppel vetett sorok ilymódon keresztben és hosszában kapálhaók s az egyezés előtt időben sűrűsé­gűknél fogva biztosítva vannak ai kártokoző állati ellenségek ellen, a melyek éppen a kézzel vetett ten­gerifészkeket annyiszor megtizedelni szokták. ! j *, Horbellben a vetések, eltekintve a j burgonya és répától, közepesek vol­tak, a rozs pedig gyengén állott, a talaj különben szintén gyenge minő­ségű és kavicsos. Az 1858. év óta béreli a Fühling- család a horbelli szántóföldet. A cu­korrépát felerészben a gazdaság szi­rupgyára, felerészben a bruhli cu­korgyár dolgozza föl. Általában a magtermesztés az állat­tartási á gak mellett nagyon háttérbe szőrűi. (Folyt.) ültessünk gyümölcsfákat üres fa­liak mellé. Ezt a jelszót adta ki a német gyümölcstermelők uj politikai kormánybiztossága. A gazdasági épü­letek üres falai mellé kúszó gyü­mölcsfákat kell ültetni. Ezeket a ház­népe olcsón, úgyszólván költség nél­kül felnevelheti és a tanyák szép keresetre tehetnek szert. Nem is szól­va a,z egyetemes gazdaságnak jut­tatott egyéb előnyökről. Magyar sajtokat akarnák kivinni Franciaországba és errevonatkozólag már érdembeli tárgyalások folynak az ottani importőrökkel. A franciák a magyar ementáliak iránt érdeklőd­nek, amelyek a svájci sajtoknál köny- nyebbek és lényegesen olcsóbbak s mindkét tulajdonságuknál fogva köny- nyen kijuthatnak a francia piacokra. Sok méhcsalád pusztulása. Méhé­szeink tartalékmézeiket kénytelenek voltak a betelelés alkalmával fele­tetni, minthogy igen sok méhésznek nem volt méze, igy már az ősszel a pénzügyminisztérium által engedé­lyezett kedvezményes kristálycukor­ral teleltek be, sajnos, az engedé­lyezett öt vagon cukor, bár az Or­szágos Magyar Méhészeti Egyesület családonként csak 3 kg. cukrot utalt ki minden méhcsalád részére, tulke- vésneik bizonyult, úgyhogy sokezer méhész már nem kaphatott belőle, ami a tavasz beálltával biztosan sok méhcsalád elpusztulását fogja ered­ményezni. Kedvező időjárás esetében az anya már februárban megkezdi a fiasitást és átlag naponta körülbe­lül 200 petét rak le, ezen fiasifcás felneveléséhez családonként mindén méhésznek, körülbelül még 3 kg. méz­re vagy tiszta kristálycukorra, van szüksége. Miután a mézkészletek a gyenge termés következtében elfogy­tak, a méhésztársadalom biztosan számit arra, hogy a tavaszi etetésre szükséges cukrot a pénzügyminiszté­rium ismét ki fogja utalni. l ^ és ezrek várják aiz e réven megin­duló munkaalkalmat, hogy maguk és családijuk nyomorán segíteni tudjanak. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara azért alkotta meg tanyai szakosztályát, hogy mindezeket a kérdéseket tanulmányozza és a bajo­kat orvosolni igyekezzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom