Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-12-30 / 34. szám
december 30, szombat HALASI HÍRLAP 3 Közgazdaság™ Mezőgazdaság A magyar fanyavilág küzdelme a homok meghódításáért Irta: Geszfelyi Nagy László dr., gazd. főtanácsos, Kamatai Igazgató, Kecskemét A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara, tanyás kamara, területének legnagyobb része tanyákkal van behálózva. Ha tehát a gazdálkodást ezen a területen, a!z Alföldnek ezen a felén elöbbrevinni óhajtjuk, akkor a tanyai gazdálkodás reformjával kell kezdenünk. : i E sorok Írója évek óta járja az Alföld tanyavilágát. Rendszeresen tanulmányozza e kérdésnek múltját és jelenét, mert, ha segíteni akarunk, ha az itteni bajokat orvosolni óhajtjuk, akkor előbb a bajokat kell megismerni. A múlt években Kiskunhalas város határának elmaradt részét jártam be, azokat a részeket, amelyeken a legrosszabb földek találhatók. Kiskunhalas város csodálatosan egyéni minden szempontból. A kunok uralmából talán itt maradtak legjelentősebb emlékek (Szüády Áron nézete szerint ugyanis a kunok igen kevés emléket hagytak hátra, úgy, hogy a történelem meglehetősen tájékozatlan megítélésükben. Szerinte iis Halason maradt legtöbb kunemlék). Itt dűlő és családnevekben tipikus régi kun nevek maradtak fenn. Csak egy párat említünk, mint a Modok, Bábud, Kötöny, Kar gala, Ván, De- beák stb., amelyek a régi kun emlékeket őrzik és tartják fenn. Sajnos, e helyek és nevek magyarázatát már igen kevesen tudják, mindössze Czirok László iró elbeszéléseiből lehet megtudni Halas régi múltjának egyes nevezetes emlékeit. A pirtói határrészt tekintettük meg, amely Kiskunhalas városnak legkiet- lenebb része. Ezt a határrészt majdnem kizárólaag idegenek lakják, akik aiz ország különböző vidékeiről telepedtek oda. Igen ritka azonban, aki itt állandóan meg tud maradni. Munkás, zsellér-ember itt nem élhet, mert itt a homokbuckák végtelen sora váltja fel egymást, amelyeken csak kutyatej terem s a szegénynép munkaalkalmat nem találhat. Itt néhány hold mezőtúri vagy csanádi földért 100 holdakat is lehet kapni, ami nagyban csábítja ide az idegeneket, mig meg nem ismerik, le nem törnek, és el nem szöknek. Ezért hívják ezt a határrészt, illetve ennek legrosszabb darabját mancsnak. Óriási szelek járnak erre, olyanok, hogy az aprójószágot is agyonverik. Egyik gazda mondotta, hogy itt a föld nem ingatlan, hanem ingó, mert viszi a szél s emellett állandóan gazdát is cserél. Egy másik el- pamaszkodta, hogy 4 hold kukoricát vetett el és egy szem sem kelt ki belőle, mert mind elhordta a szél. Ezek a területek még birkalegelőknek sem igen valók. Ittott a kuH tyatej mellett pirositó terem, amelyet szegény asszonyok ásnak ki s 'adnak el a halasi piacon. Áthaladtunk itt a kenyérváró hegyen (itt várták a juhászok minden szombaton a városból kijövőket, akik kommeneiós kenyeret hoztak, amikor még Szegedtől Halasig ez az egész terület levelű volt), a báránykanyuzó (a neve, megmondja mit jelent; a koplaló birkát itt nyúzták meg)', a cse | resik mind sivárbuekák, amelyeken még a kanadai nyár és az akác sem i igen diszlik és gyümölcsfa és szőlő I sem igen boldogul. E sivatag buckái között azonban , figyelemre és csodálatra méla munka látható, Magyar honmenttésnek lehet nevezni azt az emberfeletti erőfeszítést, amelyet a gazdák egyné- roelyike e sivár homok meghódításáért folytat. Egyik gazda itt altalaj túróval, talajoltással kényszeríti ezt a szélhordta homokot, hogy teremjen és igen szép eredményeket is ér el. Egy másik 4—5 méteres homokbuckákat hord el és 1—2 méter mély süppedő zsombékokat temet be és csinál rajta olyan kultúrát, mely ritkítja párját. Szép szőlő, ringó búzatáblák, egészséges akácerdő mutatja azt az áldozatot ,tudást, a magyar őseröt, az akaratot, amelyet ebbe gazdája belefektet. Hogy miket rejt magában e sivár homok, azt megmutatja az is, hogy a pirtói gazdakörben vacsora alatt ottani földmives emberekből álló zenekar szolgáltatta a zenét. Teljes zenekar van egyszerű gazda és napszámos emberekből, akik nappal szántanak és kaszálnak és este hegedülnek, sőt zongoráznak is. Egyik tanyai legény kapott egy rossz zongorát, azt kijavíttatta és megtanult rajta játszani. Mind kincseket és értékeket rejt e sivár homok, ha idő és fáradságot veszünk magunknak, hogy azt átkutassuk. Más kincse is van a halasi homoknak. Ez a »Kiefer« közte, amely ma már a halasi csipke mellett leginkább teszi ismertté Halas városai lakülföldön is. E körtefajt Szat- máry Sándor főgirnn. igazgató hozta Kiskunhalasra a düsseldorfi kiállításról s ma' már világhíre van. Angliából jöttek el kereskedők ösz- szeszedni s van olyan termelő, aki egymaga több mint 1 milliárd koronát kapott egyik elmúlt évben kie- fer körtéből.. Csudálatos értéke Kiskunhalasnak a Fehértó, ez a 250 kát. holdnyi gyönyörű sík viz, amelynek gyógy- hatása valóban meglepő. Szép, homokos partja és gyógyító szikes vize alkalmas arra, hogy megismerje nemcsak az ország, hanem a külföld is. Mellette van a város 500 holdas gyönyörű őserdeje a legpazarabb fa- össze állításból, amely vidék szinte teremtve van arra, hogy ott tüdőbeteg-szanatórium létesittessék. Csodálkozni kell azon, hogy azt eddig fel nem fedezték. Itt az államnak kell támogatóul jelentkezni és szállodák építésével, a part rendezésével hozzá kell juttatni a szenvedő emberiséget e gyógyhatású hely értékeihez. Mint az Alföld legnagyobb részét, Halas határát is bántja a vadvíz, amelyen segíteni lehetne a régen óhajtott csatornázással. Nem is tudom, miért késik e munka, mikor a népszövetségi főbiztos egyik jelentése szerint 15 miliő transzferpénz volt kiutalva e célra * amikor ezrek Nagy német Bérgazdaságok Fühling lovag horbelli bértelepe Köln mellett Irta: MEDVECZKY KÁROLY Elkobzott egyházi Javakból származó állami birtok, bérleti kezelés alatt, egyike a legújabb rendszerű tejgazdaságoknak, hol a tej hűtése jég nélkül kénsavas sűrítéssel történik. Egyik különálló tehénistállóban csak gyermektejet fejnek s a teheneket télen-nyáron száraztakarmányozásban, napi szabad mozgásban és heti állatorvosi ellenőrzésben részesítik, hogy így állandóan egyforma, és gümőkőrmentes állandó minőségű gyermektejet nyerjenek. Zöldtakarmányt ezek a tehenek sohasem kapnak, hogy a csecsemőknél gyomorzavarok ne fejlődhessenek a tej megváltozott összetétele miatt, ne legyen tőle bélhurut. A magyar állam 1933-ban állított fel ilyen tejl- telepet Taksony mellett Pestmegyében. 1 A száraztakarmányozás alapanyagát a répaSzirupgyár hulladéka, a kisajtolt szelet képezi, mely vermekben savanyítva, igen kellemes, gom- gasalátaszerü szagot és ízt kapott. A lekvárforma répaszirup a munkásoknak étkezési célra árusittatik s a szieupgyárbain kóstolás végett ki is volt állítva. A lefejésre berendezett nagyobbik tehénistállóhoz alacsony födött és zárt trágyatelep, illetve kamra volt hozzáépítve, melybe az istállóból közvetlen ajtó nyílott. Itt csakugyan sikerülhetett az összes trágyalé megkötése, mert széditően nehéz levegőjét, az istállófalába elhelyezett forgatható hosszú üvegfal alig tudta friss léggel ellensúlyozni. A szántóföldön éppen a cukorrépa kapálását és egyezését végezték, utóbbit kalapba öltözött orosz-lengyel nők, előbbit a többsoros Laias- és Deyl-rendszerü kapálógépek, melyek Németországban mindenfelé el vannak terjedve és egészen kifogástalan munkát teljesítenek, mint azt több helyen kapálásközben behatóan megfigyeltem. j Ezen többsoros kapálógéprendszer a planet junior lókapáknál sokkal tökéletesebbnek és olcsóbbnak látszik a répa mivelésénél s hazánkban a tengeriföldeken is kipróbálandó lenne a valrju és drótféregsujtotta helyeiken a. sűrű gépvetésü tengerisorok keresztben járatására.. Ezáltal az olcsó négyszögben való egyezést érnénk el; szabályszerű tenyésztés mellett, drága kézi vetés nélkül, egyforma fészektávolságok keletkeznének. A géppel vetett sorok ilymódon keresztben és hosszában kapálhaók s az egyezés előtt időben sűrűségűknél fogva biztosítva vannak ai kártokoző állati ellenségek ellen, a melyek éppen a kézzel vetett tengerifészkeket annyiszor megtizedelni szokták. ! j *, Horbellben a vetések, eltekintve a j burgonya és répától, közepesek voltak, a rozs pedig gyengén állott, a talaj különben szintén gyenge minőségű és kavicsos. Az 1858. év óta béreli a Fühling- család a horbelli szántóföldet. A cukorrépát felerészben a gazdaság szirupgyára, felerészben a bruhli cukorgyár dolgozza föl. Általában a magtermesztés az állattartási á gak mellett nagyon háttérbe szőrűi. (Folyt.) ültessünk gyümölcsfákat üres faliak mellé. Ezt a jelszót adta ki a német gyümölcstermelők uj politikai kormánybiztossága. A gazdasági épületek üres falai mellé kúszó gyümölcsfákat kell ültetni. Ezeket a háznépe olcsón, úgyszólván költség nélkül felnevelheti és a tanyák szép keresetre tehetnek szert. Nem is szólva a,z egyetemes gazdaságnak juttatott egyéb előnyökről. Magyar sajtokat akarnák kivinni Franciaországba és errevonatkozólag már érdembeli tárgyalások folynak az ottani importőrökkel. A franciák a magyar ementáliak iránt érdeklődnek, amelyek a svájci sajtoknál köny- nyebbek és lényegesen olcsóbbak s mindkét tulajdonságuknál fogva köny- nyen kijuthatnak a francia piacokra. Sok méhcsalád pusztulása. Méhészeink tartalékmézeiket kénytelenek voltak a betelelés alkalmával feletetni, minthogy igen sok méhésznek nem volt méze, igy már az ősszel a pénzügyminisztérium által engedélyezett kedvezményes kristálycukorral teleltek be, sajnos, az engedélyezett öt vagon cukor, bár az Országos Magyar Méhészeti Egyesület családonként csak 3 kg. cukrot utalt ki minden méhcsalád részére, tulke- vésneik bizonyult, úgyhogy sokezer méhész már nem kaphatott belőle, ami a tavasz beálltával biztosan sok méhcsalád elpusztulását fogja eredményezni. Kedvező időjárás esetében az anya már februárban megkezdi a fiasitást és átlag naponta körülbelül 200 petét rak le, ezen fiasifcás felneveléséhez családonként mindén méhésznek, körülbelül még 3 kg. mézre vagy tiszta kristálycukorra, van szüksége. Miután a mézkészletek a gyenge termés következtében elfogytak, a méhésztársadalom biztosan számit arra, hogy a tavaszi etetésre szükséges cukrot a pénzügyminisztérium ismét ki fogja utalni. l ^ és ezrek várják aiz e réven meginduló munkaalkalmat, hogy maguk és családijuk nyomorán segíteni tudjanak. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara azért alkotta meg tanyai szakosztályát, hogy mindezeket a kérdéseket tanulmányozza és a bajokat orvosolni igyekezzék.
