Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-11-07 / 26. szám
november 7, kedd HALASI HÍRLAP 3 Közgazdaság ** Mezőgazdaság Az olasz Vándor szaktanári intézményhez hasonlóan; 100 nj gazdasági szaktanárt kér az Onrge j Az OMGE gróf Somssich László j elnök, Buday Barma és Mutschen- • bacher Emil igazgatók aláírásával memorandumot terjeszt a közeli napokban a kormány elé, amelyet megküld a képviselőház és felsöház tagjainak is. A memorandumban a gazdasági szakoktatás kimélyitését sürgeti az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület és statisztikai adatokkal bízó- nyitja ,hogy a gazdasági szakoktatás terén Magyarország utolsó helyen áll nemcsak a mezőgazdasági, hanem valamennyi nyugati álam között. Statisztikai alapon bizonyítják, hogy Magyarországon 150.000 agrár lakosra és 3400 négyzetkilómé térré esik egy mezőgazdasági szakiskola. Ezzel szemben például Svájcban minden 1400 négyzetkilométeren működik gazdasági intézet, annak ellenére, hogy erre a. területre Svájcban mindössze ötezer agrárlakos esik. Magyarországgal szemben lényegesen jobb a helyzet Belgiumban. Szász- országban, Bajorországban ,sőt Csehszlovákiában is. Kimutatja az OMGE, hogy Magyarországon az alsó- és középfokú gazdasági szakiskolákban ezidősze- rint mindössze 83 tanerő működik, mig például a gyógypedagógiai intézetek 191 tanerővel dolgoznak. A mezőgazdasági lakosság szempontjából az OMGE memoranduma szerint ez a helyzet óriási hátrányt jelent, miért is a kormánytól 'haladéktalanul legalább 80—100 gazdasági szaktanárt és szakoktatót kérnek, az úgynevezett »vándoroktatás« intézményes bevezetése az államháztartásra alig 250.000—300.000 pengő megterhelést jelentene. ezzel a rendelettel szanálta a kormány. Az igy rendezés alá került földbirtok a statisztika szerint 868 ezer katasztrális holdat tesz ki; mig a 10—50 kát. holdig terjedő bajbajutott gazdák száma 52 ezret, a terület egymiiliiókilencvennégyezer kát. holdat, a rendezésre váró adósság összege pedig 256 millió pengőt. Hibája a rendeletnek, hogy nem tartalmaz rendelkezéseket a föMbér- lőkről, holott ezeknek a kezén több, mint két és félmillió katasztrális hold van. (Ebből a területből több, mint egynegyedrész kisgazdák kezében van ,akik igen gyakran szinte uzsora árat fizetnek és akik legalább úgy rászorulnák az önhibáján kívül keletkezett adósságok rendezésére, mint a birtokosok.) Magasabb nemzetgazdasági érdek, hogy a bérlőosztály el ne pusztul jón. De kincstári érdek is, mert hiszen a bérlők a birtokosokkal szemben még egy s operádéval, a kereseti adóval is meg vannak terhelve. Érdeke azonban a földtulajdonosoknak is, hogy a hitelezők ne tegyék tönkre a bérlőtársadalmat, mert uj bérlőt a földtulajdonos nem kap; viszont tőke hiányában földjét önkézbe venni sem tudja s így a bérlők áltat ott hagyott föld úgyszólván kizárólag csak eladás utján értékesíthető;, ámi még jobban lerontja majd a föld értékét. Hisszük és reméljük, hogy a kormány sürgősen megolldást talál majd arra, hogy a rendelet a bérlőkre is ki terjesztessék csakúgy, mint ahogy a többi birtokososztályra vonatkozó, közmegnyugvást keltő rendelkezés 5s kell, hogy szorosan kövesse ezt a rendeletét. De mindennél fontosabb az, hogy az intencióiban megfelelő rendteüete- ket azok a szervek hajtsák végre, lakik a, gazda baját és fájdalmát, de az egész gazdálkodás menetét hivatásuknál fogva is értik és a gazdák bizalmát kétségtelenül! bírják. Tartsunk több állatot! Az OMGE memorandumban önálló mező- gazdasági egyetem felállítását sürgeti A küszöbön álló egyetemi reform ügyében immár kialakult a kormány elvi álláspontja és a jövő heti minisztertanácson esedékes formális döntés ezt az elvi állásfoglalást fogja törvényjavaslat formájába önteni, egész közvélemény érdeklődéssel fogadta azt a megbízható értesülést, hogy a pécsi egyetemien összébbvonják a bölcsészeti fakultást, a debreceni egyetemen ai természettudományi, a szegedi egyetemen az orvosi fakultásokat. Ebben a tekintetben teljesen kialakult a kormány álláspontja, mig a mezőgazdasági oktatás problémája körül tovább folynak a tárgyalások. Az OMGE memorandumot dolgozott ki ebben az ügyben és ezt Soms- sich László gróf elnök, Mutschen- bacher Emil ügyvezető igazgató és Buday Barna igazgató aláírásával hétfőn küldik meg a kormánynak és törvényhozás tagjainak. Az OMGE szerint az volna a legjobb, legtisztább és a gazdaközön- ség eredeti óhajának megfelelő megoldás, ha a közgazdasági egyetem helyébe életre hívnák a külön mezőgazdasági egyetemet. A memorandum szembehelyezkedik a műegyetemmel tervezett fúzióval és azt fejtegeti, hogy a közgazdasági, a mező- gazdasági és az állatorvosi karból álló mezőgazdasági egyetem önáilósi- tása nem járna semmiféle költség- í többlettel. Arra kéri a memorandum az or- ! szággyülés tagjait, segítsék elő ezt a megoldást, továbbá azt is, hogy a földművelésügyi miniszternek megfelelő befolyást biztosítanak a mező- gazdasági egyetem működésére. Az OMGE-nek memorandumba foglalt kívánságával szemben áffl a kultuszminisztériumnak az az elgondolása, hogy a műegyetemet átszervezik. Az egyesített műszaki és mezőgazdasági egyetemnek ezen elgondolás szerint hét fakultása lenne, ezek közül három műszaki irányú, három mezőgazdasági irányú és egy általános közgazdasági irányú. A három műszaki irányú fakultás: az építészeti, az egyesített gépész- és vegyészmérnöki és az általános mérnöki fakultás. A három mezőgazdasági irányú fakultás: az állatorvosi főiskola, a soproni T:rdő és bányamérnöki föisko'a és a közgazdasági egyetem mezőgazdasági fakultása. Az általános közgazdasági fakultás a közgazdasági egyetem egyéb szakosztályaiból és a müégyolem eddigi közgazdasági szakosztályaiból alakulna meg. A kultuszminisztérium ezen elgondolása alapján az állatorvosi főiskola megmaradna jelenlegi télepén és a soproni főiskola ugyancsak Sopronban működnék tovább, vagyis csupán a tudományos irányítás egységesítéséről történnék gondoskodás és a mezőgazdasági irányú intézményeknek egyetemi rangra való emeléséről. A gazdaadósságok rendezése Ez a rendelet kétségtelenül üdvös rendelkezéseket tartalmaz, különösen az önhibájukon kívül bajbakerült törpe- és kisgazdák sorsának megjavítása terén, de még az összekuszált és lehetetlenül szövevényes szövegezésében is meg kell állapi tan unk, hogy nem kelt olyan megnyugvást, I mint amilyenre az ország fundamen- j tornát jelentő gazdatársadalom mai ‘ felzaklatott állapotában olyannyira | szükség volna. Még a parlament ellenzéki oldaláról is elismerik a rendelet egyes pontjainak valóban segedelmet jelentő rendelkezéseit és a jelenlegi kormány segíteni akarásának látszatát, de megálilrapitják .hogy annyit már két esztendővel ezelőtt is lehetett és keltett volna a gazdatársadalomnak nyújtani ,mint a mennyit ez a rendelet nyújt. És ha ezt megtette volna az akkori kormány, akkor ez a segedelem — abban az időben — sokkal többet használt volna, mint ma. A rendelet komoly segedé'Jmet jelent a 10 holdon aluli kisgazdáknak és tekintettel arra, hogy a nyilvántartott 320.000 eladósodott gazda közül 220 ezer a tizholdon aluli, bátran elmondhatjuk, hogy a bajbajutott gazdák több, mint kétharmadát Sokszor halljuk az öregebb gazdáktól, hogy mennyivel jobb volt a régi időben. Nem volt annyi gond- terhes munka s még is könnyű volt a megélhetés. Ilyenkor a régi pásztoréíet kedves emlékű és gondtalan időszaka elevenedik fel, amikor Halas határának legnagyobb része legelő volt, amikor szinte hemzsegett a határ a legelésző tehén csordától s jubnyájtól. A szabad természetben pásztorkodó derék jó magyar halasi nép nem küzdött annyi nehézséggel a lege'.őgaz- dállkodással, mint ma a beiter je sebb irány felé haladó szántóföldi gazdálkodással. Az állattenyésztésnek és az állattartásnak megvoltak a legtermészetesebb kellékei. Hiszen minden gazda előtt ismeretes az az igazság, hogy az állattenyésztés lelke a legelő és a legeltetés. Igazán egészséges, edzett állat csak a legelőn nevelkedhet, ahol az állat szabad levegőn, szélben', hidegben, melegben él. Szervezete ellentá'llóbbá lesz az időjárással és a betegségekkel szemben. A természetes táplálkozás és mozgás folytán izmai szebben fejlődjek s így külem'i tekintetben is szebb, tetszetősebb lesz. Ha. jó a legelő!, akkor az állat termelő képessége is nagyobb. Az utóbbi évtizedekben a halasi gazdák is többé-kevésbé feltörték a (legelőt s a legelő helyén ma szántóföldi terményeket termelnek. Hasznos és üdvös, talán mondhatjuk haladás a mezőgazdasági kultúra terén ,ha belterjesebb irány felé haladunk. De az észnélkü’i legelő feltörés sok esetben nem helyén való. Mindig számolni kell a körülményekkel, mert a szántóföldi gazdálkodás több munkával, nagyobb befektetéssel és felszereléssel jár. A telkesítés! lázban az ország egyes vidékén erdőket is irtottak ki csak azért, hogy szántófölddé alakítsák s bizony rájöttek, hogy nem a jövedelmet, hanem csak a munkát szaporították. A feltört szántóföldi növénytermelésre alkalmas területen kellő szakértelemmel változatos termeléssel, ha van megfelelő munkaerő, felszerelés és pénz nagyobb jövedelem érhető el. De ez esetben is nélkülözhetetlen az állattenyésztés, mely a gazdálkodást sokoldalúvá teszi. Észszerű is, mert ha a termelés valamelyik ágát csapás éri, a másik termelési ágból leendő bevétel ellensulyozza a veszteséget. Szántóföldi termelés állattartás nélkül elképzelhetetlen, okszerű gazdálkodás pedig lehetetlen. A kisgazdaság elsősorban saját szükségletére termel, azért kisgazdaságban ehez mérten kell az állattartást berendezni. Zsírt, húst, tojást, tejet természetesen a gazdaságban kell előállítani. Fontos az állattartás mérvének megállapitásánál az, hogy a mai viszonyok között annyi igás állat legyen, amennyi a legsürgősebb esetekben is képes a munkálatokat elvégezni. Haszon állat — különösen ha messze van a piac — csak annyit tartsunk, amennyit a saját termelésű takarmánnyal eltudünk tartani. A talaj táperejének visszapótlása szempontjából pedig igás és haszonállatot egybevetve annyi legyen, hogy a szántóföld minden 3 kát. holdjára jusson egy számos állat. Ez esetben a trágyaszükséglet fedezve lesz és nagyobb lesz a termés. S ha ugyanazon a területen ugyanannyi munkával mennyiségben és minöségten i,s többet termelünk, akkor olcsóbb terményár mellett is megtaláljuk a számítást. A közter- hekre is jobban kerül, mert ugyanannak ia területnek az adója ugyanannyi, ha többet vagy kevesebbet termelünk is rajta. Az állattartás sikere azonban a takarmányozástól függ- A beiterjesebb gazdálkodásnál, ahol nincs vagy kevés a rét és a legelő, ott a szán- töföidön termelt mesterséges takarmánnyal kell pótolni a rét termését. Az állattartás mindig kifizette magát, ezért érthetetlen ,hogy Kiskunhalason az állatok létszáma apad. A hivatalos nyilvántartás szerint 1933. évben Halason az állatok létszáma a következő: Szarvasmarha 5207 (tehén 2737 drb.), ló 3815, (kanca 2367), sertés 6043, juh 4524, szamár 14, öszvér 8, kecske 75. Ez a létszám Halason igen kevés. Ez a létszám nem termel annyi trágyát, hogy megfelelően jövedelmező gazdálkodást lehessen űzni. Kevés szemesterménnyiei, olcsó értékesítés! viszonyok mellett pedig a gazdálkodás nehéz, gondterhes és küzdelmes s sok esetben veszteséggel jár, any- nyira, hogy a végén a vagyon maga- magát emészti fel. Az olcsó szemestermények feletetésével tartsunk több állatot ,mert állataink értékesítése révén terményünk jobban értékesül s amellett a termőföld is jóerőben marad. j
