Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1933-11-07 / 26. szám
Kiskunhalas, 1933. november 7, kedd 1. évfolyam, 26. szám A Gazdasági Egyesület félhivatalos közlönye. Politikai, gazdasági és társadalmi lap ELŐFIZETÉSI ÁR: Fél évre — — — — — 2 pengő 50 fillér Negyed évre — — — — 1 „ 25 „ Vidékre fél évre — — — 3 „ 50 „ Felelős szerkesztő lapvezér: MEDVECZKY KÁROLY gazdasági főtanácsos Szerkesztőség és kiadóhivatal: HURT KÖNYVKERESKEDÉS (Városháza épület) Széchenyi épen 100 év előtt, 1833. nyár végén tette első tanulmányút- ját a Tiszán. A vizjárta, mocsaras területeken sem utakat, sem vasutakat nem lehetett építeni. A lakosság száma gyér volt; az árvizek folytán teljesen bizonytalan termelés a jelenlegi népsűrűségnek 1/3—14-ed részét sem bírta eltartani. Az árvíz levonulása után visszamaradt mocsarak miazmás kigőzölgése, az Ott tanyázó sok milliárd szúnyog terjesztette a betegségeket. A malária úgyszólván megtizedelte a lakosságot, elvette annak munkaerejét, tönkretette munkakedvét ,az elkelrülhetet'en végzetbe való belenyugvást, fatalisztikus lemondó világnézetet vitt belé a legmagyairabb vidékekbe. Ez a felfogás úgyszólván mindén kulturális haladást megakadályoz az Alföldön. »Eszmetöredékek« cimü röpiratá- ban ezt írja Széchenyi: »A magyar vér miként szaporodjék, ha nagyobb és eredetibb része sátorát éppen oly lapályokban üté fel, melyek napruí- napra, ahelyett, hogy kies kertekké varázsoltatnának, mindinkább a korlátlan vizek martalékává válnak s melyekben süppedékes és egészségtelen létük miatt, valamint a népesedés1, úgy minden egyéb munka is valódi siisyphusi kárhozat... Bizony a dunántúli és egyéb magyarság is nemzetiség dolgában csak hervadozni és kora halálra jutni fog, ha pusztulásnak indul a Duna—Tisza köze«. (Széchenyi utóbbi megállapítása még fokozottabban áll a trianoni országra, amelynek már fele az Alföld.) Olyan végzetes arányúak voltak a vadvizek pusztításai és kárai, hogy gróf Széchenyi István nemsetmeníö gazdasági programmjának egyik legfőbb feladatát a vizek szabályozásában Ja vnjárla hatalmas területek ármen'esitéséb:n jelölte még. ő állapította meg az utolsó évszázad alatt kifejtett hatalmas vízügyi tevékenységünknek irányait és alapelveit, amely működésnek fő célja a vizek rettenetes kártételeinek, pusztításainak a megakadályozása volt. 6,300.000 kát. holdnyi — tulnyomó- lag kitűnő minőségű termőfölddé vált — vizjárta terület ármentesitése, a mocsarak le cs apolása, 16.000 km. belvizlevezető csatorna és 173 szivattyútelep kiépítése, folyóink szabályozása és azok egy részének hajózhatóvá tétele, igen jelentékeny részben voltak előfeltételei és alapjai annak a nagy gazdasági és kulturális felíendülésniek, amely nemzetünk életében a kiegyezés után bekövetkezett. Az ország — az állam, a gazdaközönség, érdekeltségek együttvéve —1.1 milliárd pengőt ruháztak be száz év alatt a vizimunr k álatokra. Az elért hasznot a különböző számítások 8—10 milliárd pengőre becsülik. A kárttevő, pusztító vizeink rendezése terén, sok évtizeden át nagy koncepcióval, páratlan szívóssággal és lendülettel kifejtett, korszakot alkotó munkásságot méltán nevezték el második honfoglalásnak. Elérkezett az ideje annak, hogy újból kitűzzük a viziügyek terén is azokat a főirányokat, amelyek a következő évtizedek ilyenirányú működésének kereteit kell, hogy megszabják. Ez az időpont összeesik azzal az idővel, amikor a Trianonnal reánk szakadt végzet — mint a megpróbáltatások, csapások annyiszor ezer év alatt — most is uj energiákat termel ki a nemzetből és egy jobb kornak, nemzeti újjászületésnek, renaissance nek alapjait veti meg. A Gömbös Gyula elnökmMsz'er nagy Nemzeti Munkaterve főbb körvonalaiban már magában foglalja a következő évtizedekre az újjászületés érdekében szükséges alkotó munka alapelveit. A vízügyek terén a nemzeti munkatervben körvonalazott általános programmot most tovább kell fejleszteni .adnál inkább, mert a trianoni békekötés folytán csonka hazánkban a viziügyek fontossága a háború előtti helyzettel szemben igen jelentékenyen emelkedett. A csonkaországban tulnyomólag sik, vagy enyhén dombos vidékek maradtak csak és így már alig vannak olyan területek, amelyeket ne érinthetnének a vízkárok veszélyei, vagy viszont a vizekből nyerhető hasznok. A »vizek rendezése« vége felé közeledvén, egy uj korszak kezdődik meg a viziügyek tarén: »ia vizek hasznosítása«, vagyis a legnagyobb természeti erőből, a vízből nyerhető energiáknak és hasznoknak a közgazdaság, a kultúra céljaira való fel- használása. Ez a hatalmas közmunkakorszak gazdaságilag fejlettebb államokban már nagy erővel van folyamatban. Az aszályos sikságainkon a biztosabb, változatosabb termelést csakis öntözés utján érhetjük el. A biztos öntözéses gazdálkodás a termelési költségeket is leszállítja és ezzel versenyképességünket emeli. Emellett egész éven át nagy munkaerőt foglalkoztat. De öntözéssel célszerűen á’ tálában véve csaík a jobb minőségű területeinket használhatjuk ki. A százezer holdakra menő gyengébb minőségű, Bel-vizek szabályozása ás hasznosítása Magyar Alföld vízi útja Hollandiáig Tisza-Duna-Majna» Rajna csatornán át föképen szikes területek intenzivebb kihasználása részben tógazdaságok J (halastavak), részben pedig okszerű vízgazdálkodás utján történhet meg. j Az öntözések nyááron, a halastavak , pedig tavasszal kívánnak vizet. így I a jövőbeli nagy öntözőcsatornák majd úgy a tógazdaságokat, mint az öntözéseket is elláthatják vízzel, előbbieket tavasszal, utóbbiakat nyáron. A Tiszában és mellékfolyóiban óriási nemzeti kincsünk hever még parlagon. Az utóbbi évtizedekben végrehajtott szabályozási munkálatok a hajőutat még csak Szolnok és szeged közt javíthatták meg. Dacára a Titel—Újvidéken át való 750 km-es kerülőnek, a Szolnok—Szegedi szakaszon iá háború után igen jelentékeny forgalom fejlődött ki. 1931-ben — amikor kedvező volt az őszi vízállás — a Szolnok alatti tiszai forgalom elérte a 2 millió métermázsát. Az így elért fuvardij-meg- takaritás révén csak 1931-ben is több millió pengőnyi előnyre tettek szert azok a gazdák, akik gabonájukat a Tiszán szállíthatták el. A Tiszavidék gazdái és érdekeltségei is megmozdulták és mind erőteljesebben nyilvánítják azt a kívánságukat, hogy a Tisza a lentebb jól bevált szabályozási munkáitokkal Szolnok felelt is hajózhatóvá tétessék és — a 750 km-es kerülő eliminálása végett — a Duna—Tisza csatorna segélyével összeköthessék a Dunával. ' 5 Vitéz Filep Lajos kir. főmérnök. A város parlamentje Zsúfolt ház, nagy érdeklődés mellett nyílott meg a közgyűlés őszi munkaidénye. Napirend előtt országos fontosságú adózási kérdésben szólalt fel dr. N a g y p á 1 Ferenc ügyvéd Halas részéről kezdeményezőíeg kérte a túlságos terheléssel sújtott házadó alapoknak megfelelő mérséklését városunkra is, mint aizt már a szomszédos Kiskunfélegyházára már engedélyezte is a pénzügyi felsőbb- ség. Kibírhatatlan a kisebb háztulajdonosok terhe a háziadó alapok tul- magas összegben történt felfokozásával, ami országos panasz tárgyát képezi . az összes gazdatestületek részéről is. Elnöklő polgármester dr. Fekete Imre enunciálta, hogy ebben az irányban már hivatalos előterjesztést tett a pénzügyi kormányzathoz — kezdeményezőíeg — az összes lakosság érdekében. Napirend keretében hosszabb vita indult meg a gőböljárási és pirtói egészségügyi intézetből kitelepítendő iskola kérdésben, amit a belügyi kormányzat sürget. Felszólaltak a kérdésben dr. Nagypál Ferenc, Tegzes Károly, Rásomyi Papp Gedeon, Med- veezky Károly, Szekér Pál, Monsz- part László dr. és Farkas Sándor dr. A képviselőtestület végül Is a polgármester módosított javaslatát fogadta el 27 szótöbbséggel ,3 ellenében : felír a város a belügyi kormányzathoz a jelenlegi helyzet egy évi meghosszabbítása végett, j • -, Ezután került sorra a napirend legfontosabb része, a ref. egyház részéről 3132 n. öl csereterüket átengedése a régi temetőből, a vasúti állomást a gazd. gőzmalommal ösz- szekötendő 20 éve húzódó müut létesítésére. Egyben az uj laktanyához vezető széles Széchenyi uccának meghosszabbítása céljaira. A csereterület helyett ad a város 3000 n. ölet a vásártérből. A kötelezőleg előirt névszerinti szavazásnál egyhangúlag elfogadta a képv. testület a polgármester közérdekű előterjesztését a nagyobbarányu városfejlesztés megalapozására. Több kisebb jelentőségű tárgy sima letárgyalása után a közgyűlés harmonikus hangulatban szétoszlott. A Nemzeti Egység pártja a községi választásokon A Nemzeti Egység ál'a mszervező pártja áKást foglalt Halason a városházi választásokon való részvétel tárgyában. Vasárnap déle'őtti gyűlésén elhatározta, hogy külön listával induí a választásra., amelyben úgy a városfejlesztési, egyházi és közgazdasági érdekeket megfe'e'ően reprezentáló városi képviselői névsort fog összeállítani a kisorsolt közgyü'ési tagok helyére. Megalakította a választási körzeteket is. Egyes szám ára 10 fillér
