Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-10-24 / 24. szám

október 24, kedd HALASI HÍRLAP 3 Legújabb kormány rendelet a gazdaadös- ságok rendezésérdi Imrédy pénzügyminiszter vasárnap este fejezte be a gazdaadósságok rendezéséről szóló törvényjavaslat és rendelet végső szövegezését. A tör­vényjavaslatot a képviselőház elé ter­jesztik, a rendelet pedig az egysé­gespárt gazdasági főbizottságának hétfőn délutáni hozzászólása után, kedden reggel jelenik még a hivata­los lapban. Ezzel azonban a gazda- adósságok rendezése korántsem jut nyugvópontra: az alaprendelet ki­egészítő rendeletek hosszú sora fogja követni. Érdekes, hogy a gazdaadósságok rendezése ügyében egymásután öt tervezetet dobott félre a kormány, míg végre a hatodikat magáévá tette. Ez a tervezet is számos módosításon ment még az utóbbi napokban ke­resztül. Az első tervezet még hat- százalékos kamatot állapított meg, inig végül a hatodik tervezet alapján I négyszázalékos kamatban történt ) megállapodás, továbbá egyszázalékos | tőketörlesztésben. Az egyéni elbirá- | lás elve — kényszeregyezségi eljárás­hoz hasonlóan — csak a kataszteri ! tiszta jövedelem negyvenszeresén íe- ■ lül eladósodott gazdáknál érvénye- ' sül. A kamatmérséklés anyagi fe­dezetéül kamatbonifikáeiós alapot te­remtenek, olyan hitelügyi műveletek­kel, amelyek törvényhozási intézke­dést is szükségessé tesznek. Rend­kívül fontos intézkedése az uj ren­deletnek, hogy a gazdaadósságok ren­dezésével kapcsolatban rendezik a gazdák adóhátralékait is. A julius elseje előtti adóhátraléko­kat különválasztják a folyó évi adó­tól, kamatmentesen lerögzítik, és a lyik gazda pontosan fizeti be folyó évi adóját, tíz évi részletfizetési ked­vezményt kap adóhátralékaira. Szomorú szüret Békarikató nevet kapnak az uj borok Hangok a múltból Simony! Irta : Gaál Gyula dr. ELŐSZÓ. i A tavasz édes le’ne’.ele ömlik szét a virágbaszökkent il'atos, kerti bokrokról. Itt ülök a haragos-zö’d’evelü, vad- szőlőve’, trombita-virággal befutott ta­nyai kis ámbitusomon és élvezem azt, hogy a távoli mezőkről, szántóföldek­ről ide szűrődő tücsöknóta, milyen éde­sen álmositó lágysággal zsong bele a tanyai esti csöndbe. Azon töröm fejemet, hogy vájjon mi­féle témát dolgozzak fel novellának. Mint kiskunsági ember, — nagyon természetes, hogy Alföldön történő cse­lekményekre gondoltam elsősorban. Ké­sőbb azonban fantáziám a rengő-ringós kaiászu, buzavirágos Alföldről, magas- baivelő szárnyakkal, fe.hökigérő hegyek közé, lovagvárak omladékáihoz vitt el és lekiszemem előtt megjefont Bars vármegye egykori hires alispánja, si- monyi és varsányi Simonyi Simon, aki­nek ifjúságáról, ragyogó férfikoráról, — csendes téli estéken, — oly .sokat, mesélt nekünk leánya, a most már mindnyájunknak kedves nagyasszonya, Simonyi Margit, Horváth Zsigáné, va­lamennyiünk kedves Margit mamája. És ezek a mesék igaz történetek vol­tak. Akik a históriai tények valódisága iránt érdeklődne, lapozzák fel »Magyar- ország monográfiájának Bars várme­gye« cimü kötetét és ott megtalálják az én novellám hősének fényképét, vitéz- tetteinek hü leírását és nemes családja ősi várának rajzát. És most következzék az első fejezet, melynek ezt a címet adom, hogy: »Tavasz a télbein...« i , i I. i Az Urnák 1847-ik esztendejében, ka­rácsony havában Pesten olyan förgete- ges szélvihar dühöngött, hogy a Pilvax kávéházba bemosolygó Bernát Gazsi humorista, mikor lerázta magáról a havat, így kiáltott az ott írogató, bi’-liár- dozó juráfosokhoz: 1— Fiuk, akkora or­kán dühöng odakint, hogy a »Nádbr- száHó« előtt ácsorgó fiakkerröt lefújta a numerust. > . ■> i — Ugye a 13 számot fújta le ura - ság? — kérdezte konfidens hangon a kávéház egyik félreeső sarkában feke­téző fátermörderes, kétes külsejű férfi­utánzat. i — Eltalálta kedves közibünk tolakodó nyájas idegen, tényleg pont a 13 számot fújta le a ftakkerrői a szélvihar! — ne­vetett Bernát Gazsi, ■— de vigyázzon, nehogy ©z a szám magára valami sze­rencsétlenséget hozzon. i i A pitykésdolmányos, zrínyi-kabátos, sarkantyus-csizmás jurátusok harsányan kacagtak a fátermörderes férfiparódia megrémülésén és egy-két gúnyos ,meg- dos mellékterembe vonultak át. jegyzés hátrahagyása után a szomszé­Bent, — az úgynevezett »Titkos szo- bá»-ban k- különös dolgokról folyt a diskurzus. > > Legelsőnek a gigászi-erejű Simonyi Simon jurátus szólalt fel és gúnyos Ri­kolt arról, hogy a fejedelmi trón ura keseredéssel, harsány hangon szóno- a császár, akármilyen erőszakos eszkö­zökkel dolgozik is Béesben, Bars vár­megyével nem bír. t (Folytatjuk). Ceres után már meg Bacchus apó is , későn ért a »fogó he’y«-re. Ami egy- j magában még nem ro'®ia túlságosan | kellemesen, könnyen ráfognánk, hogy ' akigyelme is megakadt valahol, a Mi- hályok vagy a Kálmánok Sábában, ha­bom a bBjn|a|k a Vastaga abban ált, hogy »kőietilen« szüretet hozott. Az egész szőlőhegyen átsétálhatunk a sárgaréz fokoisíá’i, de a szürete ők szo­kásos vidám zaja és éneke öreg fülein­ket sehol meg nem üti. Az eső szeme- te'get, köd ül a hajijaitokra, de a szüret fo’yik; ősi szokás szerint még templom­ba menőrei se harangoznak 1— két .na­pig, de á telkiekre öomsuHyai nehezül az idők nyomása. Borkereskedők, — mint már évek őta, — az idei szüretünkre sem igen tola­kodtak. Bár 'átlagosan félfermés van, a borszőlő ára csak hat fiffiér. A mustok, — »ki micsodás« — 12—16 fokot húz­nak. Adnak érte fokomként, — <el pe szédüljünk — nem egészen egy uj fülért (csak nyolc' tizedrészt). < Ko’op Varga sógorrá! megállunk á Szenlpétery nyáros mellett. Kicsiholtunk rágyújtunk, aztán hasogatjuk a hajszá­lakat. Hová lettek a régi terebélyes', százados, vén diófák?! Hiába ültetnek helyettük másikat, 20—30 évet hia meg­érhetnek, már szárad a tetejük. A régi jó alynaflajokbiőí; is, — mint a nyári pi­ros, búbos, kormos, öregédös, telelő édös, — a':ig maradt hírmondó! Az Öregszőlőkből is eltűnt ami ré|gj vo'tés magyar! Ha kinevet is az utókor, ma, rá keli fognunk, hogy a sző őkbe is nem a régi, pogánykoirunjkbeli nád- gunyhók valók. Nem azok adják ott a hangulatot, hiainem a ffie&eíe cserepes lakhangyik, ká’ybacső kéményeikkel. Este’éídik, de budártüzek nem ige:n; lobognak. A gyermekek söm, eregetik ai fűz vesszőkről á tüzes gálpesinokat. A három örrfuvásas birkapaprikást ha ittnoitt még forgatják is a szo%a- fákon, »kutyagirinc«-re már nem; helye­zik a bokráncsioikat. így szintéenedik el lassanként minden. A vidám szüreti es­ték, nóták táncok pedig egyre ritkábbak lesznek a halasi öregszőlőkben,. A szomorú magyar esztendők meg pörögnek ’ereié az idő rokkáján. Hin­nünk és remélnünk kell azonban, hogy derít még ránk a Teremtő jobb vilá­got. Addig pedig hordozzuk a terheket békép, türelemmé' s szűre»'gessünk, ha nincs is benne öröm. 1 1 Lesz még szőlő, lágy kenyér. (Cz. L.) HETI KRÓNIKA Mussolini dunai terve Mussolini dunai tervének teljes szövegét köz­zétették az olasz lapok. A terv telje­sen ki akarja kapcsolni a politikát és kizárólag gazdasági téren mozgó le­hetőségekkel foglalkozik. Égszakadás, földindulás Genfben, Németországnak a Népszövetségből való kilépése nagy felfordulást oko­zott Genfben. A leszerelési konfe­renciát egyelőre 26-áig elnapolták, de senki sem tudja, m ilesz azután. Fel­borulás veszélye fenyegeti a Népszö­vetséget ,mert nem csak erkölcsi tő­kéjét pazarolta el a sok eredményte­len hoza-vonával, de anyagilag is rosszul áll. Ugyanis sok állam nem fizeti a tagsági dijat. Svájci lapok azt ajánlják, hogy az épülőfélben lévő hatalmas népszövetségi palotából csi­náljanak játékkaszinót, hisz eddig sem csináltak benne mást, csak — pak­liztak. Benes Becsben Benes cseh külügy­miniszter 18-án Béesben volt Dollfuss- nál. A rendőrség csak nagy készült­séggel tudta megakadályozni a horog- keresztesek Benes elleni tüntetését. Csehország szeretné bevonni Auszt­riát abba a szövetségbe, mely Né­metország elszigetelésére törekszik és valószínűleg Benes francia sugalma- zásra kereste fel Dolli üss t. Földet a földműveseknek Kállay Miklós dr. földművelésügyi miniszter Kállósemjén, ahol díszpolgárrá válasz­tották, - kijelentette ,hogy a gazldjai- adósságok remdtezésének tervezete nemsokára megjelenik és az meg­nyugvást kelt majd a gazdák köré­ben. Hangoztatta, hogy uj birtokpo­litika szükséges, az ország lakossága megszaporodott, telepítésekkel keil exisztenciát biztosítani a földnélküli­ek számára. Ä kassai íparDestület harcol a ma­gyar nyelvért. Ismeretes, hogy a csehek Kassán eltiltották a magyar nyelv hivatalos használatát azzal az indokolással, hogy a lakosságnak 20 százaléka sem magyar. Az ipartes­tület ülésén kiderült, hogy a kassai iparosok 95 százaléka csak magyarul beszél. Az ipartestület kimondotta, hogy a magyar nyelv használat el­tiltását nem veszik tudomásul és nyomtatványaikban továbbra is a ma­gyar nyelvet használják. Magyar juhok vérével gyógyiják a bélpoklosságot iá svédek. John Reens- tierna svéd egyetemi tanár Magyar- országon Andrássy Imre gróf birto­kán végzett kutatásai során magyar juhok véréből készített szérumot, me­lyet a gyógyithatatlannafc nyilvánított svéd bélpoklosokon már ki is pró­bált, teljes eredménnyel. Ä Habsburg—Savoyai-uász: abszur- dum Az osztrák legitimisták vezér é- I nek ama nyilatkozatát, mely szerint ! Oltó extrónörökös feleségül veszi az ; olasz király legifjabb leányát és ak­kor Olaszország visszaadja Ausztriá­nak Déltirolt, Mussolini hivatalos lap- , ja »kolosszális értelmetlenségnek« I nyilvánítja. Halasi Kistermelők kérelme a Fővároshoz vásárcsarnoki árusításra Közgazdaság- Mezőgazdaság Udvardy Illés földbirtokos, városi , képviselő és társai fölkérésére a Gaz- j dasági Egyesület elnöksége illetékes helyeken kérvényt nyújtott be a fő­városi vásárcsarnokokban a halasi termesztők árusítási jogára vonat­kozólag. A kérvény támogatására fel­kérte a Gazdi Egyesület úgy az Or­szágos mezőgazda Kamarát, mint 0 I Duna—Tiszaközi Kamara kecskeméti ! igazgatóságát, ahonnan személyeden ! is eljártak a főváros közélelmezési ^ ügyosztályánál és a budapesti Vásár- csarnok igazgatóságánál. Megígérték a kérelem kedvező elintézését, me- j lyet annak idején közölni fogunk. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom