Halasi Hirlap, 1933 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1933-10-03 / 21. szám

október 3, kedd HALASI HÍRLAP 3 képviselnek. \ A Krafcsik Zoltán karnagy kitűnő veaetéise a'^tt álló Városi Dalkör újabb fejlődésről tett bizonyságot és sok elismerést és tapsot aratott. A cigányokkal kibővített városi műkedvelő zenekar Győrffy László vetzetéséva'- szivhezszó'.ó magyarnótával gyönyörködtette a hallgatóságot; a jeventezenekar mui- £Sikája és Gyeinizse Balázs tárogatójának dacos sírása közben szomorú, büszkeséggel éreztük, hogy az ős nap­kelet küldte magyar faj tagjai vagyunk- i Nagy sikere volt a kétszáz éves sírból kiásott ruha után felújított halasi népviseletnek is- Hogy ez a siker nem az első, hogy a1 halasi »siri ruha« híre már tujUia’adt a város határain, eme nézve álljon itt, Amit a Budapesti Hírlap ir: Mi ha’asi kunok még a sírból is életet hozunk ki! — mondja Nagy Czirok László, Magyarország legszebb erdei temetőjében, ahol akácok, nyírfák, harsak borul­nak sűrűn a repkénnye! takart öreg sírokra. Tafián het- venkedésként hatna ©z a bizakodás a futóhomok váro­sában, ^melynek kétszáz esztendeje kedvelt, ősi jel­mondata, hogy »Halas hatalmas«, ha a 1 sír­ból kihozott é"et valóságaként, nem mosolyogna mól- lettem két tizennyolc esztendős leány káprázatos szín- pompájú ruhában. i Mindenki így emlegeti: siri ruha. Kétszáz év előtti sírokból kiásott, már teljesen feledésbe ment ősi kun­viselet ruhadarabjainak a mását csináltatta meg ugyan is Kiskunhalas polgármester©, Fekete Imre dr. és a kacabajkának, pántos szoknyának, finom csipkekötény­nek az a nevezetessége, hogy nem emlékeztet semmi­féle más népvise'etre. ízléses, eredeti, művészi holmik fezek, teljesen egyszerű a stilizálásuk. t A népünnepély alatt és a kiállításon szakadat­lanul kattogott a fővárosi fotóriporterek fényképező­gépje s a népünnepély több jelenetét, táncát, filmre- vették. Több budapesti lap munkatársa volt lent, a fotoriportok pedig ólasz és német képes’apokban is megfognak jelenni i i A szereplők együttes tánca u,tán Farkas Dezső -Horthy-indulójával., $mit a levente jzenekar és a Városi Dalkör adott e’ő, véget Őrt a népünnepély és a sátrakban megkezdődött a tánc. Elutazik a főispán és kísérete Dr. Preszly E’emér kíséretével együtt a hat órai gyorssal visszautazott Budapestre. Elutazása előtt a termelők képviselődnek újból legnagyobb elismerését fejezte ki a kiállítás anyagban valló gazdasága és áz elrendezés szépsége felett, örömének adott kifejezést, hogy ez a város a mai nehéz időben is élni; akar és tud. Legnagyobb mértékben meglepték a népünnepély ragyogó és nemzeti szempontból felbecsülhetetlen tán­cai. Ezekben a táncokban a magyar népiélek kifejező erejét, rátarti büszkeségéit látja, méllyel szépségben és gazdagságban, ügyetlen szép tánca sem versenyezhet. Külön gratulált dr. Fekete Imre polgármesternek, hogy a nép leikével keresi a kapcsolatot és azt sikerült is megtalálnia abban a szép- népművelési munkában, amit Nagy Czirok Lászlóval és többi segitő társával fejt ki. i A Halasi Hét eső napja tehát a legnagyobb siker jegyében indult s a következő papok változatos, tar­talmas programja a további sikereket invonválni fogja. A VezGrvÉrmegye főispánja Zeisz Károly dr. világi Egyházi Elnököt tb. vm. iiügyásszá nevezte ki általános közörömet keltett a társadalom min­den rétegében a szintén bácskai származású, köl­tőien müvészMkü főispánunknak Preszly Elemér­nek nemesen meleg kitüntető intézkedése, mely- lyel Bácsország déli nap füzétől foly ton izzó lelkű, mosolygó szemű, örök szere tetremél tóságot su­gárzó férfiút; a közkedveltséget és széleskörű el­ismerést élvező Zeisz Károly dr., közéletünk ve­zérét 'előléptette a jogász tekintélyek sorából1. Az uj pestmegyei tb. főügyész .rendkívüli ér­demeket szerzett az Egyetemes Római Egyház hitbuzgalmi életének megszervezésével és tovább­fejlesztésével; mint világi elnök, emberfeletti erély- lyel egészítette ki dr. Kovács Vince kanonok fő­pásztor korszakos egyházatemelö működését. Mint a vezérvármegye thatóságának uj tagja, hivatást fog betölteni Halas város jogai elismer­tetésénél és érvényesítésénél a fokozottabb nagy­városi fejlődés érdekében, a vármegyei élet egész vonatán. A 'kiváló jogi szakférfiú mindig együtt ér­zett a termelő és dolgozó lakossággal, kora fia­talsága óta különös szorgalommal ismerte meg Halas város közgazdasági viszonyait is. Mint fá­radhatatlan »munka« mintaképe köztiszteletet és Szeretetteljes nagyrabecsülést vívott ki magának szerénységével és minden jót és nemest meg­értő szépleik üiségéve 1. Msdvsczky Károly. A halasi kiállítás és Kulturhét Kiállítás és Kulturhét a kiskunok ősi fővárosában Irta: Dr Gesztelyi Nagy László egyetemi m. tanár, m. l<ir. gazd. főtanácsos, a Duna*Tisza közi Mezőgazdasági Kamara igazgatója Lázas készülődés jelei mutatkoztak Kiskunha­las különböző társadalmi rétegeméi. A mezőgaz­da, a gyümölcstermelő, a kereskedő, az iparos iéis a tisztviselőosztály összhangba olvadva bámu­latos odaadással és kitartással igyekezett azon, hogy az ország figyelme minél jobban ráirányit- tassék a halasi hét eseményeire, hogy a halasi lélek minél szebb kivirágzsáa tett a halasi hét. Ma, aki újságot olvas, láthatja, hogy az egyes városok milyen hatalmas erőfeszítése­ket tesznek azért, hogy élniakarásuknak, jövő hi­vatásuknak minél- tudatosabb és -döntőbb jeleit °d- ják, hogy igy abban a nagy átalakulásban* amely napjainkban szemünk előtt fog lezajlani és meg­történni, mindegyik város az őt megillető1, föld­jében és népében rejlő erőnek megfelelő pozíciót foglalhassa el. A kiskunhalasi hét két irányú megnyi­latkozás. Az első a mezőgazdaságnak, az iparnak és kereskedelemnek a seregszem­léje a kiállítással1, amely megmutatta, hogy mit képes teremni a halasi homok, alkotni a halasi ember esze és munkás két kar­ja és mit képes létrehozni a kereskedő és az iparos találékonysága, ügyessége. Mindezek látható és kézzelfogható jelei annak, hogy Halason a föld­ben és a népben olyan erők vannak, amelyek kiaknázása, ezekre országos érdeklődés felkeltése, valóban nemzeti érdek. A kormányzat képviselői, az érdekképviseletek vezetői, a látogatók tömegei, akik megtekintették és megtekintik a halasi mun­kának a gyümölcseit, meggyőződhetnek arról, hogy. hogy ebben a városban s ebben a népben »vatn élni hit, jog és erő!« A -másik1 .része a halasi hétnek társadalmi! mozgalmakkal lesz telítve. Az ország mezőgaz­dái, kereskedői és iparosai adnak itt egymásnak; találkozót, hogy felhívják az ország, a kormány, az egész közvélemény figyelmét azokra a nagy bajokra, amelyek ma sorvasztják a magyar éle­tet, de egyúttal megmutassák azokat az utakat és módokat is, hogy miként lehet a Inai vál­ságos helyzetben is megtalálni a boldogulás út­ját és lehetőségeit. November 11-19 között: Nemzeti Munkahét A Társadalmi Egyesületek székházában szor­gos előkészületek folynak a nemzeti munka egy­ségét propagáló »Nemzeti Munkahét« megrende­zésére. A »Nemzeti Munkahét« nagyarányú ak­ciójában nem csak a TESz. sokezer tagegyesülete vesz részt, hanem főként a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségek, valamint a legkülön­félébb foglalkozási ágakhoz tartozó intelligencia is csatlakozik a Nemzeti Egység eszméjének eme újszerű propagandájához, ami minden jel szerint átütő erővel fog megnyilvánulni. Szeptember 27-én tartotta a Népművelési Bi­zottság gyűlését, melyen a. bizottság tagjain kí­vül dr. Bo-csánezy Lukács vármegyei népműve­lési titkár is részt vett. A gyűlést a hivatalos ügyben távollevő dr. Fekete Im;re polgármester, elnök helyűt Bátory Gábor alelnök vezette. A tárgysorozat legelső pontja Szabó Antal és Róna Gábor népművelési; gondnokok beszámolója volt az 1932—33. évi nép­művelési munkásságról. Nagy számú népies és ve,- titettképes előadások, analfabéta, számolás-mérési, ének, zene, egészségügyi, női kézimunka, nóta, szavaló, fogalmazási és levelezési tanfolyamok, szinielöadások, műsoros délutánok, hangversenyék, gyermekek részére tartott mese- és gyermekszó­rakoztató délutánok megtartásáról szólt a gond­noki jelentés. A jelentéshez dr. Bocsánczy Lukács szlót leg­először, aki dicsérő szavakkal emlékezett meg Halas nagy népművelési munkásságáról. »Hajas ki­váló népművelői megmutatták — mondotta mily nagy munkát lehet végezni kevés pénzzel is, ha a nép vezetőinek lelkében ott él a nép iránt érzett szeretet. Az a hatalmas munka, me­lyet a népművelés terén 1932—33. tanévben vé­geztek, Halast az első helyre emelték. Ez csak azért sikerülhetett, mert olyan emberek állottak- a népművelés élén, mint dr. Fekete Imre pol­gármester, Róna Gábor és Szabó Antal áll. isk. igazgatók, akiknek oly hatalmas és lelkes segí­tőtársak álltak rendelkezésre, mint amilyen igen kevés helyen van.« Végezetül a tanyai, tanítók; önzetlen munkásságáról szólt igen elismerő sza­vakkal. A gyűlésen állították össze az 1933—34. évi népművelési tevékenység tervezetét, amely —'bár sokkal kevesebb összeg fog rendelkezésre állani; — nagyobb arányúnak mutatkozik, mint a múlt évi. Halas első helyen áll a népművelés terén

Next

/
Oldalképek
Tartalom