Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-12-31 / 105. szám
4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE december 31 Mitől féltek hát annyira a betyárok? Azt mondják, Ráday feladata végeztével, mielőtt elhagyta volna működésének szinterét, a szegedi várat, annak udvarán sokféle holmit rakatott halomba és a hatalmas máglyát felgyujtatta végül. A kiváncsiak fantáziáját sokáig foglalkoztatta, hogy mik lehettek a máglyán elégetett holmik között. Különböző kinzósze- rekről, hüvelykszoritó kaloda, fejszo- ritó, szöges ládákról beszélgetett a fáma, amelyek azt a célt szolgálták, hogy a konok, néma hallgatásba bur- kolódzó betyárok ajkáról a bűnök lajstromát mondassák el. Hogy mi lehetett a máglya tartalma, máig sem tudja senki sem. Az az egy azonban bizonyos, hogy Rádaynak munkája befejeztével oka volt arra, hogy egyes dolgokat, amelyek bővebb magyarázatot nyújthattak volna vallatás! módszeréről, — eltüntessen. Mitől féltek hát annyira a betyárok? Laucsik Máté, vagy Kormos Béla rettegett hírétől, a vagy valóban léteztek a szegedi várban kinzószer- számok, amelyeknek használata is gyakori volt a vallatások alatt? Sietünk eloszlatni a kételyeket. A betyárok félelmét nem Ráday mag- netizáló fellépése, vagy Laucsik és Kormos könyörtelen bánásmódja keltette fel, hanem az, hogy a szegedi várban valóban nem igen válogattak azokban az eszközökben, amelyekkel a betyárokat vallomásra késztették. Ez volt az a nagy titok, amelynek feltárására az akkori hivatalnokok közül életükben senki sem vállalkozott. Hűséges, kipróbált emberei voltak mindannyian és Ráday értette a módját, hogy ezek az emberek még akkor se beszéljenek el semmit a szegedi várban történtekről, ha a szenzáció erejével ható felvilágosításokért busás fizetséget ígértek volna is. Pedig Ráday tá- voztával, a közönség érdeklődése mindinkább fokozódott. Az emberek szerették volna megtudni, mi történt a királybiztosság hosszú esztendői alatt a szegedi vár szürke, dohos, kíméletlen falai között, a szűk és senki által nem ellenőrizett cellák mélyében. Arról is beszéltek, hogy van a szegedi várban egy hosszú folyosó, amely hasonlóan a velencei sóhajok hidjához, a Tisza vizébe vezet, amelyből pedig visszatérés nincsen többé. Kissé hátborzongatónak tűnik fel most, hogy néhány évtizeddel ezelőtt Szegeden a középkori inkvizíció» korszakhoz hasonlóan kínvallatásokat eszközöltek s hogy Ráday királyi biztos saját tetszése szerint ítélkezhetett emberek felest^ akik bár ezerszeresen megérdemeltéi méltó büntetésüket, az akasztófát, de akik emberek voltak mégis és felettük csupán a nyilvános bíróságok törvénykezhettek. Kik ismerték a szegedi vár titkait Már most az a kérdés, kik voltak azok, akiket Ráday beavatott az ö rendszerének és vallatási módszereinek titkába? Nem lehettek sokan, mert akadt volna közülük egy, aki az évek múltával csak kifecsegett volna egyet és mást. Rádaynak olyan embereket kellett tehát kiválasztania és maga köré gyűjteni, akiknek sírig való hallgatásáról meg volt győződve. És Ráday valóban jól is választott. Kormos Béla, Al- földy János, Laucsik Máté, Vetró József, Kukái Mátyás valóban erre megfelelő emberek voltak. Mindezek után egy másik kérdés is felmerülhet még, vájjon hát azok, akik a szegedi vár rejtelmes és titokzatos celláiban fogva voltak és akik között bizonyára akadt olyan ember is, aki még a kínvallatások során sem nyitotta meg az ajkát, miért nem beszéltek azok? Erre is találunk választ, a régi dokumentumok között. Ráday nem mindenkivel szemben használta fel utolsó módszerül a kinvallatási eszközöket. Ráday céltudatosan hajtotta végre be- tyárjirtó hadjáratát. Arra is volt gondja, hogy hivatalába lépése előtt egy álló esztendeig tanulmányozza a szegedi és a környééki városok telek- könyveit. Ezekből a telekkönyvekből Ráday sok mindent megtudott. Akkoriban ugyanis nem voltak olyan konjunkturális lehetőségek, hogy valaki máról-holnapra gazdag ember lehessen. Különösen Szeged körül nem, úgy hogy igen nehezen adhatott választ bárki is Rádaynak arra a kérdésére, hogy a jelzett birtok, vagy ház mi módon jutott tulajdonosa birtokába? Ha figyelembe vesszük Rádaynak ezt a ténykedését, akkor tudjuk azt is, hogy Ráday a bűnök felderítésében nagy lépéssel jutott előre. A szövevények szálai legalább is a kezében voltak már, ezekután az egyes vezétembereket kellett vallomásra túrnia, hogy az összekuszált, félek metes betyár-maffia szétbontása megindulhasson. Most már kezdjük tisztábban látni azt is, miért nem akadt senki sem azok közül, akiket Ráday kínvallatásnak vetett alá, akik későbben Ráday távozásával felleb- bentették volna a szegedi vár múltjából a titok fátyolát. Azért nem akadt senki sem, mert ezek közül az emberek közül senki sem hagyta el élve a szegedi várbörtön rejtelmes odúit. ' Ezek tehát azok a részletek, amelyeknek feltárása a közönség osztatlan érdeklődésére méltán számot tarthat. Ä máglyattiz mindent elpusztít. Ráday hű emberei különösképpen, mind szegényen hagyták ott a betyármaffia kiirtása után a szegedi várban vállalt szolgálatukat. Közszerepléstől teljesen távol, a magány és a pihenés csöndes életébe vonultak vissza, hogy a családtagjaiknak éljenek és a régi emlékeknek, amelyekről természetesen sem ( életükben, de még haláluk után sem volt szabad beszélniök, avagy 'beszéltet- niök. De idestova щат egy emberöltő múlt el azóta, a Ráday-korszák ma már csak mint érdekes kuriózum foglalkoztatja a közönség fantáziáját, hiszen olyan messzi van az az idő, hogy ebben a távlatban a tényekkel és bizonyítékokkal alátámasztott valóságok is, bizonyos romantikus színezetet kapnak, mint általában a történelmi regények, Vagy elbeszélések. Azon a reggelen, amikor Ráday Gedeon megkapta visszahívó levelét, amely a korlátlan uralom végezetét •jelentette, a szegedi várban már csak nagyon kevés betyár tartózkodott. Rózsa Sándor életfogytiglanra szóló ítéletével a péterváradi börtön lakója volt. Csupán a kisebb bűnösök, lókötők, tolvajok és néhány rövi- clebb időire elitéit rab volt a szegedi vár lakója. A királyi biztosság tartama alatt elég idő viliit arra, hogy a környéket megtisztitsiák a veszedelmes rablóktól Azon a reggelen, bár még senki sem tudott semmi bizonyosat, Ráday elrendelte az ösz- szes nyomozási iratok becsomagolását. Tizenhat ládára való papiros gyűlt össze, a megszámlálhatatlan gonosztett vallomásainak jegyzőkönyvei. Ezeket a ládákat még ugyanaznap teste Kormos Béla felügyelete alatt útnak indította Szegedről Budapestre. Mikor az iratok becsomagolásával elkészültek, Ráday a vár udvarán felrakatta a máglyát. Ennél az aktusnál senki sem lehetett jelen, kivéve a beavatottakat, akik egyúttal az összehordás munkáját is végezték. Különös dolgok, furcsa szerszámok és hátborzongató eszközök váltak a tűz martalékává. Ráday elégettette az összes elégethető bűnjeleket is. Egész kocsirakomány bűnjelet dobáltak fel a hatalmas lánggal égő máglyára. Egy egész muzeum anyaga pusztult el akkor és tüzhalálba vitte száz és száz kegyetlen gyilkosság, rablás, utonállás megrendítő bizonyítékait. Ráday mindvégig a tűz mellett állt. ö maga ellenőrizte kiadott rendeletének pontos végrehajtását. Nem akart Szegeden hagyni semmit sem, amely bármilyen magyarázatot is nyújthatott volna királyi biztosságának idejéről (Folytatjuk,). — A vrsárük fáz'storgaÚMb?.tlórínd- isjao'nét Január elsejével kívánja é'.etbe- Jjpl'l’tai Я pínzügyi kmlminy. A vasfázis bevezetésének e.cadőtervezete roegjé- ent. Az anyag bőségére és ahhoz hozzászólásoké való tekin*ettel, annak ellenére, hogy a pénzügyi kormány jan. 1-ével életbe kivánja léptetni a vasfá- zisröndieetet, erősen kérdéses, hogy ez sikerülni fog-e. Halié ! Olvassa el! Halié! szilveszter-est a városi szálloda éttermeiben. Két zenekar. A színházi Jazz- Band és Nyilas Pista zenekara felváltva játszanak. Kitűnő hangulat. Tánc reggelig. Nagy meglepetések. Malac sorsolás stb. Hetenkint háromszor, csütörtök, szombat és vasárnap a színházi Jazz-Band játszik. Kitűnő ételek és italok. Szolid polgári árak. Igen tisztelt vendégeimnek boldog újévet kívánok és szives pártfogásukat kérem. Tisztelettel: Lendek és özv. Barnáné Közgazdasági szemle Hogyan alakult 1932-ben olaszországi állatexportunk Az olasz-magyar népet szoros politikai barátság fűzi egymáshoz. Érthető tehát, ha ezt a politikai barátságot gazdasági téren a lehető legteljesebb mértékben hasznosítani kívánja a magyar gazdatársadalom. Sajnos, eddig nagyon laza volt a két nemzet között á gazdasági kapocs. Allatkivitelünk előtt igen nagy lehetőségek nyílnak az olasz piacokon s ezeket á lehetőségeket igyekeztünk is az adott körülmények között kiaknázni. Meg kell azonban vallanunk, hogy nem valami számottevő sikerrel. De lássuk a statisztikát. Olaszország az 1932-ik esztendő első 9 hónapjában 55.050 darab szarvasmarhát importált. Ebből Magyarország 24.918 darabbal részesedett, tehát az egész olasz importnak 40 százalékát ragadta magához. Bár ez aiz arányszám kedvezőnek látszik, az előző évi kivitelhez képest mégis nagyarányú csökkenést jelent, mert Olaszország az 1931-ik év hasonló időszakában 143.047 darab marhát importált. i A fővárosi és a vidéki malmok legújabb kimutatása szerint december közepén 382.000 mázsa búzaliszt és 41.000 mázsa rozsliszt feküdt raktáron a malomtelepeken. Ausztria tyukál'omáaya 6 millió darabból áll és évröl-évre emelkedik. Az osztrák baromi- és tojásszükséglet értékének felét, mintegy 70 millió silling erejéig, külföldről fedezik. Az osztrák tojásbevitel az idei első félévben 10 millió sillingre rúgott, míg a múlt évben 24.5 millió silling erejéig importáltak. Budapest hütőházaiban jelenleg 22 millió tojás fekszik raktáron. A vidéki raktárakban viszont 10 millió darab tojás vár értékesítésre. E tojástömeg darabjáért az összegyűjtésnél átlag 4 fillért-fizettek. A kezelési költséggel együtt 6 fillérbe kerül egy- egy darab ilyen tojás. Az Or«z Mezőgazdasági Kamara legutóbbi ülésén állást foglalt a kötött tejforgalom mellett. Olyan megoldást tart kívánatosnak, amely a már életbe léptetett intézkedéssel és intézmények fejlesztése mellett jobban megvédi a termelők érdekeit s biztosítja a fogyasztóközönségnek egészséges tejjel való ellátását A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet most hozta nyilvánosságra a világ ezévi borterméséről szóló jelentését. A francia termés nem haladja meg a 45 millió hektolitert. A spanyol termés ugyancsak 45 millió hektó körül mozog. Svájcban és a dunai államokban minőségre jobb, mennyiségre azonban rosszabb a termés, mint volt az előző esztendőben. Az európai bortermés 10—15 millió hektóliterrel kevesebb a múlt évinél. Boldog újévet kíván tisztelt Üzlet föleinek: Zaborszky Sándor ezukrász Betyárvilág az Alföldön Hogy irtotta ki Ráday gróf, királyi biztos a betyár „maffiát“ A szegedi vár rejtelmes története
