Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-12-31 / 105. szám

4 oldal KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE december 31 Mitől féltek hát annyira a betyárok? Azt mondják, Ráday feladata vé­geztével, mielőtt elhagyta volna mű­ködésének szinterét, a szegedi várat, annak udvarán sokféle holmit raka­tott halomba és a hatalmas máglyát felgyujtatta végül. A kiváncsiak fan­táziáját sokáig foglalkoztatta, hogy mik lehettek a máglyán elégetett holmik között. Különböző kinzósze- rekről, hüvelykszoritó kaloda, fejszo- ritó, szöges ládákról beszélgetett a fáma, amelyek azt a célt szolgálták, hogy a konok, néma hallgatásba bur- kolódzó betyárok ajkáról a bűnök lajstromát mondassák el. Hogy mi lehetett a máglya tartalma, máig sem tudja senki sem. Az az egy azonban bizonyos, hogy Rádaynak munkája befejeztével oka volt arra, hogy egyes dolgokat, amelyek bő­vebb magyarázatot nyújthattak volna vallatás! módszeréről, — eltüntessen. Mitől féltek hát annyira a betyárok? Laucsik Máté, vagy Kormos Béla rettegett hírétől, a vagy valóban lé­teztek a szegedi várban kinzószer- számok, amelyeknek használata is gyakori volt a vallatások alatt? Sietünk eloszlatni a kételyeket. A betyárok félelmét nem Ráday mag- netizáló fellépése, vagy Laucsik és Kormos könyörtelen bánásmódja kel­tette fel, hanem az, hogy a sze­gedi várban valóban nem igen vá­logattak azokban az eszközökben, amelyekkel a betyárokat vallomás­ra késztették. Ez volt az a nagy ti­tok, amelynek feltárására az akkori hivatalnokok közül életükben senki sem vállalkozott. Hűséges, kipróbált emberei voltak mindannyian és Rá­day értette a módját, hogy ezek az emberek még akkor se beszéljenek el semmit a szegedi várban történ­tekről, ha a szenzáció erejével ható felvilágosításokért busás fizetséget ígértek volna is. Pedig Ráday tá- voztával, a közönség érdeklődése mindinkább fokozódott. Az emberek szerették volna megtudni, mi történt a királybiztosság hosszú esztendői alatt a szegedi vár szürke, dohos, kíméletlen falai között, a szűk és senki által nem ellenőrizett cellák mélyében. Arról is beszéltek, hogy van a szegedi várban egy hosszú folyosó, amely hasonlóan a velen­cei sóhajok hidjához, a Tisza vizébe vezet, amelyből pedig visszatérés nin­csen többé. Kissé hátborzongatónak tűnik fel most, hogy néhány évtized­del ezelőtt Szegeden a középkori inkvizíció» korszakhoz hasonlóan kín­vallatásokat eszközöltek s hogy Rá­day királyi biztos saját tetszése sze­rint ítélkezhetett emberek felest^ akik bár ezerszeresen megérdemeltéi mél­tó büntetésüket, az akasztófát, de akik emberek voltak mégis és fe­lettük csupán a nyilvános bíróságok törvénykezhettek. Kik ismerték a szegedi vár titkait Már most az a kérdés, kik vol­tak azok, akiket Ráday beavatott az ö rendszerének és vallatási mód­szereinek titkába? Nem lehettek so­kan, mert akadt volna közülük egy, aki az évek múltával csak kifecse­gett volna egyet és mást. Rádaynak olyan embereket kellett tehát kivá­lasztania és maga köré gyűjteni, akiknek sírig való hallgatásáról meg volt győződve. És Ráday valóban jól is választott. Kormos Béla, Al- földy János, Laucsik Máté, Vetró József, Kukái Mátyás valóban erre megfelelő emberek voltak. Mindezek után egy másik kérdés is felmerül­het még, vájjon hát azok, akik a szegedi vár rejtelmes és titokzatos celláiban fogva voltak és akik kö­zött bizonyára akadt olyan ember is, aki még a kínvallatások során sem nyitotta meg az ajkát, miért nem beszéltek azok? Erre is talá­lunk választ, a régi dokumentumok között. Ráday nem mindenkivel szemben használta fel utolsó mód­szerül a kinvallatási eszközöket. Rá­day céltudatosan hajtotta végre be- tyárjirtó hadjáratát. Arra is volt gond­ja, hogy hivatalába lépése előtt egy álló esztendeig tanulmányozza a sze­gedi és a környééki városok telek- könyveit. Ezekből a telekkönyvekből Ráday sok mindent megtudott. Ak­koriban ugyanis nem voltak olyan konjunkturális lehetőségek, hogy va­laki máról-holnapra gazdag ember lehessen. Különösen Szeged körül nem, úgy hogy igen nehezen adha­tott választ bárki is Rádaynak ar­ra a kérdésére, hogy a jelzett bir­tok, vagy ház mi módon jutott tu­lajdonosa birtokába? Ha figyelembe vesszük Rádaynak ezt a ténykedését, akkor tudjuk azt is, hogy Ráday a bűnök felderíté­sében nagy lépéssel jutott előre. A szövevények szálai legalább is a ke­zében voltak már, ezekután az egyes vezétembereket kellett vallomásra túrnia, hogy az összekuszált, félek metes betyár-maffia szétbontása meg­indulhasson. Most már kezdjük tisz­tábban látni azt is, miért nem akadt senki sem azok közül, akiket Rá­day kínvallatásnak vetett alá, akik későbben Ráday távozásával felleb- bentették volna a szegedi vár múlt­jából a titok fátyolát. Azért nem akadt senki sem, mert ezek közül az emberek közül senki sem hagyta el élve a szegedi várbörtön rejtelmes odúit. ' Ezek tehát azok a részletek, ame­lyeknek feltárása a közönség osztat­lan érdeklődésére méltán számot tarthat. Ä máglyattiz mindent el­pusztít. Ráday hű emberei különösképpen, mind szegényen hagyták ott a be­tyármaffia kiirtása után a szegedi várban vállalt szolgálatukat. Köz­szerepléstől teljesen távol, a magány és a pihenés csöndes életébe vonul­tak vissza, hogy a családtagjaiknak éljenek és a régi emlékeknek, ame­lyekről természetesen sem ( életük­ben, de még haláluk után sem volt szabad beszélniök, avagy 'beszéltet- niök. De idestova щат egy ember­öltő múlt el azóta, a Ráday-korszák ma már csak mint érdekes kurió­zum foglalkoztatja a közönség fan­táziáját, hiszen olyan messzi van az az idő, hogy ebben a távlatban a tényekkel és bizonyítékokkal alátá­masztott valóságok is, bizonyos ro­mantikus színezetet kapnak, mint ál­talában a történelmi regények, Vagy elbeszélések. Azon a reggelen, amikor Ráday Gedeon megkapta visszahívó levelét, amely a korlátlan uralom végezetét •jelentette, a szegedi várban már csak nagyon kevés betyár tartózkodott. Rózsa Sándor életfogytiglanra szóló ítéletével a péterváradi börtön la­kója volt. Csupán a kisebb bűnösök, lókötők, tolvajok és néhány rövi- clebb időire elitéit rab volt a szegedi vár lakója. A királyi biztosság tar­tama alatt elég idő viliit arra, hogy a környéket megtisztitsiák a vesze­delmes rablóktól Azon a reggelen, bár még senki sem tudott semmi bizonyosat, Ráday elrendelte az ösz- szes nyomozási iratok becsomagolá­sát. Tizenhat ládára való papiros gyűlt össze, a megszámlálhatatlan gonosztett vallomásainak jegyző­könyvei. Ezeket a ládákat még ugyanaznap teste Kormos Béla fel­ügyelete alatt útnak indította Sze­gedről Budapestre. Mikor az iratok becsomagolásával elkészültek, Ráday a vár udvarán felrakatta a máglyát. Ennél az aktusnál senki sem lehetett jelen, kivéve a beavatottakat, akik egyúttal az összehordás munkáját is végezték. Különös dolgok, furcsa szerszámok és hátborzongató esz­közök váltak a tűz martalékává. Rá­day elégettette az összes elégethető bűnjeleket is. Egész kocsirakomány bűnjelet dobáltak fel a hatalmas lánggal égő máglyára. Egy egész muzeum anyaga pusztult el akkor és tüzhalálba vitte száz és száz ke­gyetlen gyilkosság, rablás, utonállás megrendítő bizonyítékait. Ráday mindvégig a tűz mellett állt. ö maga ellenőrizte kiadott rendeletének pontos végrehajtását. Nem akart Sze­geden hagyni semmit sem, amely bármilyen magyarázatot is nyújtha­tott volna királyi biztosságának ide­jéről (Folytatjuk,). — A vrsárük fáz'storgaÚMb?.tlórínd- isjao'nét Január elsejével kívánja é'.etbe- Jjpl'l’tai Я pínzügyi kmlminy. A vasfázis bevezetésének e.cadőtervezete roegjé- ent. Az anyag bőségére és ahhoz hoz­zászólásoké való tekin*ettel, annak el­lenére, hogy a pénzügyi kormány jan. 1-ével életbe kivánja léptetni a vasfá- zisröndieetet, erősen kérdéses, hogy ez sikerülni fog-e. Halié ! Olvassa el! Halié! szilveszter-est a városi szálloda éttermeiben. Két zenekar. A színházi Jazz- Band és Nyilas Pista zenekara felváltva játszanak. Kitűnő hangulat. Tánc reggelig. Nagy meglepetések. Malac sorsolás stb. Hetenkint háromszor, csütörtök, szombat és vasárnap a szín­házi Jazz-Band játszik. Kitűnő ételek és italok. Szolid polgári árak. Igen tisztelt vendégeimnek boldog újévet kívánok és szives pártfogásukat kérem. Tisztelettel: Lendek és özv. Barnáné Közgazdasági szemle Hogyan alakult 1932-ben olaszországi állatexportunk Az olasz-magyar népet szoros po­litikai barátság fűzi egymáshoz. Ért­hető tehát, ha ezt a politikai barát­ságot gazdasági téren a lehető leg­teljesebb mértékben hasznosítani kí­vánja a magyar gazdatársadalom. Sajnos, eddig nagyon laza volt a két nemzet között á gazdasági ka­pocs. Allatkivitelünk előtt igen nagy le­hetőségek nyílnak az olasz piaco­kon s ezeket á lehetőségeket igye­keztünk is az adott körülmények között kiaknázni. Meg kell azonban vallanunk, hogy nem valami számot­tevő sikerrel. De lássuk a statisztikát. Olaszor­szág az 1932-ik esztendő első 9 hó­napjában 55.050 darab szarvasmar­hát importált. Ebből Magyarország 24.918 darabbal részesedett, tehát az egész olasz importnak 40 száza­lékát ragadta magához. Bár ez aiz arányszám kedvezőnek látszik, az előző évi kivitelhez képest mégis nagyarányú csökkenést jelent, mert Olaszország az 1931-ik év hasonló időszakában 143.047 darab marhát importált. i A fővárosi és a vidéki malmok legújabb kimutatása szerint decem­ber közepén 382.000 mázsa búzaliszt és 41.000 mázsa rozsliszt feküdt rak­táron a malomtelepeken. Ausztria tyukál'omáaya 6 millió da­rabból áll és évröl-évre emelkedik. Az osztrák baromi- és tojásszükség­let értékének felét, mintegy 70 millió silling erejéig, külföldről fedezik. Az osztrák tojásbevitel az idei első fél­évben 10 millió sillingre rúgott, míg a múlt évben 24.5 millió silling ere­jéig importáltak. Budapest hütőházaiban jelenleg 22 millió tojás fekszik raktáron. A vi­déki raktárakban viszont 10 millió darab tojás vár értékesítésre. E to­jástömeg darabjáért az összegyűjtés­nél átlag 4 fillért-fizettek. A kezelési költséggel együtt 6 fillérbe kerül egy- egy darab ilyen tojás. Az Or«z Mezőgazdasági Kamara legutóbbi ülésén állást foglalt a kö­tött tejforgalom mellett. Olyan meg­oldást tart kívánatosnak, amely a már életbe léptetett intézkedéssel és intézmények fejlesztése mellett job­ban megvédi a termelők érdekeit s biztosítja a fogyasztóközönségnek egészséges tejjel való ellátását A Nemzetközi Mezőgazdasági In­tézet most hozta nyilvánosságra a világ ezévi borterméséről szóló je­lentését. A francia termés nem ha­ladja meg a 45 millió hektolitert. A spanyol termés ugyancsak 45 mil­lió hektó körül mozog. Svájcban és a dunai államokban minőségre jobb, mennyiségre azonban rosszabb a ter­més, mint volt az előző esztendő­ben. Az európai bortermés 10—15 millió hektóliterrel kevesebb a múlt évinél. Boldog újévet kíván tisztelt Üzlet föleinek: Zaborszky Sándor ezukrász Betyárvilág az Alföldön Hogy irtotta ki Ráday gróf, királyi biztos a betyár „maffiát“ A szegedi vár rejtelmes története

Next

/
Oldalképek
Tartalom