Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-09-03 / 71. szám

2 oldal Kiaknnhalaa Helyi Értesítője szeptember 5 Én vagyok az oka a tragédiának — kiáltotta kétségbeesetten Ferencz József, amikor hirt kapott a szerajevói gyilkosságról Ferencz Ferdinand sógornőjének szenzációs nyilatkozata — Chotek Henriette Mária grófnő érdekes visszaemlékezései — Megrendítő jelenetek a bécsi Belvedereben az elutazás előtt — A szerajevói hetcegérsek öt táviratban kérte a monarchia trónörökösét: ne utazzék Boszniába — PAÁL JÓB tREDEJI RIPORTJA — Érdekes egyéniség a korompai kas­tély úrnője: Chotek Henriette Mária grófnő. Elvonulva a világtól, emlé­keinek és rózsáinak él. Abból a vi­lágból, amely valamikor fényt és éle­tet jelentett a számára, nem maradt meg semmi, csak néhány elhalvá- aiyodott fotográfia és egy csomó el­halkult emlék. A fotográfiák ott fek­szenek albumba kötötten a kastély szalonjának asztalán, az emlékek szi­vében élnek tovább. Egyformán értékes, megható mindkettő. A fotográfiákon régen sírban por­ladó urak és asszonyságok alakjai láthatók, hercegek, grófok és bárók, , frakkban vagy pedig jelmezben. Ak­kor fotografálták le őket, amikor hivatalosak voltak az udvarhoz. Az «arisztokrata urak és hölgyek bájos játékukkal szórakoztatták a Bécsben akkreditált diplomatákat. És mialatt Szólt a zene, mialatt tündén tánco­ltat lejtettek a színpadon, a mosoly­gó arcú diplomaták sifrirozott teleg- rammokat küldöttek haza Pétervárra, meg Londonba... , Milyen gyorsan eltűntek ezek az idők... Ferenc Ferdinándról és Chotek Zsófiáról beszélgetek a grófnővel. Oousinja volt a trónörökös szeren­csétlen hitvesének és igy sógornője « volt monarchia egykori második jurának. Ott élt mellettük, minden­napos vendég volt a Belvedereben tés amikor Ferenc Ferdinándék távol voltak hazulról, a Henriette tante vigyázott a gyerekekre. Ismerte Fe­renc Ferdinándék meghitt életét és ántimusa volt a szerajevói tragédia «áldozatainak. Sok érdekeset tud el- «nondani. Részleteket, amelyek isme­retlenek még a históriát író és his­tóriát kutató tudósok és krónikások előtt. — Ott voltam a bécsi Belvedere­ben — mondja — amikor Ferenc Ferdinánd és Zsófia elutaztak Sze- trajevóba. A főherceg nem akarta •elvinni magával nejét, tudott dolog, hogy egyedül utazott el Konopistböl és a hercegnő utána jött. Közvet­lenül az elutazás előtt beszéltem ve­lük utoljára. Én bécsi palotámban laktam — Orth János egykori kasté­lyában — és megbeszélésünk szerint 'ezért mentem hozzájuk, hogy távol- Jétükben vigyázzak a gyermekekre. Mind a ketten azzal a tudattal utaztak el Becsből, hogy oda élve nem jönnek vissza. Mind a ketten tisztában voltak sorsuk­kal. — A szerajevói hercegérsek táv­iratot küldött a kabinetirodának, ■«ezekben szinte könyörgő hangon kér­te szerencsétlen sógoromat, hogy ne utazzék el. Emlékszem, az egyik táv­iratban szó szerint az állott, hogy: »Szarajevó egérfogó, itt akarják Fenségedet megfogni. Rz egyház nevében kérem, most ne utaz­zék...« — Ugyanekkor azonban Potiorek, Bosznia és Hercegovina helytartója uzt sürgönyözte, hogy: »Életemmel felelek a fenség testi épségéért.« Ferenc Ferdinánd előbb tiltako- esott az ellen, hogy Zsófia is elki- ‘ eérje az útra, később beleegyezett a hercegnő utazásába, sőt ez meg­nyugtatta. Előttem mondotta: »Ki tudja, talán jobb, ha te is jössz, Sophie. Talán tekintette! lesznek a gonosz emberek arra, hogy te nö vagy és kímélni fog­nak engem is...« . — A császár ragaszkodott ahhoz, hogy Ferenc Ferdinánd utazzék el és amikor mi kértük, hogy marad­jon, ott a Belvedereben ezt mon­dotta nekünk: »Én katona vagyok és engem a császárnak tett esküm köt. Oda megyek, ahová a császár pa­rancsolja.« Sophie egész nap sirt. Amikor elutaztak, ezek voltak Fe­renc Ferdinánd utolsó szavai hoz­zám: »Nem tudom, mi fog történni, az isten jó és akármi is történik, vigyázni fog a gyermekeimre... Ti is vigyázzatok rájuk.,.« — Harmadnap a bátyám, Schőn- born gróf elfehéredett arccal jön be hozzám. Alig tud szólni. »Nagy baj történt« — mondja. Én elsikoltom magam és első szavam ez volt: »Francival és Zsofkával történt va­lami. Ugy-e meghaltak mind a ket­ten...« Bátyám igenlően bólintott... — Biztos tudomásom van arról, mert családomnak olyan tagjától hal­lottam, aki ennél a jelentésnél jelen volt, hogy Ferenc József, amikor hirt adtak neki a tragédiáról, igy kiál­tott fel: »Ich bin schuld über alles!« 1 ...Én vagyok oka a tragédiának... — Ferenc Ferdinánd tragédiáját tervszerűen készítették elő. Mi évek­kel ezelőtt tudtunk arról, hogy szer­vezel t aknamunka folyik. A bátyám, Khevenhüller Rudolf gróf párisi nagykövet pontos tudomást szerzett az összeesküvésekről. Erről jelentést is tett a kabinetirodának és nekünk is említést tett nyomozása eredményei­ről. A szerajevói tragédiát nem Sze- rajevóban határozták el, nagyon ala­posan előkészítették azt már előbb. Júliusban tört ki a háború, de az orosz fronton már márciusban lö- ! vészárokban voltak a katonák. Ők j tudták, hogy augusztura háború j lesz... És nagybátyám már ezerki- lencszáztizben megjósolta a katasz­trófát. Neki volt igaza. — A végzet ellen halandó ember nem tehet semmit... EM forgalom mellett közepes ill a halasi vásár Szerdán és csütörtökön tartották meg a halasi vásárt és az erről szóló beszámolót azzal a stereotip és állan­dóan visszatérő jelzővel láthatjuk el, hogy ismét a pénztelenség nagyfoka látszott meg a vásáron. A felhajtás nagy volt és élénk a vásár. Vételkedv is lett volna, de látszott, hogy az embereknek ke­vés a pénzük és takarékoskodnak a lehetőséghez képest. A vásáron a következő állatárak alakultak ki: Tehén 30—35 fillér kilogrammon­ként, borjú 45—50 fillér kilónként, ökör párja 300—450, juh 15—20 P darabonként és 40 fillér kilónként, bárány 8—12 P darabonként és 35 fillér kilónként, ló 150—300 P da­rabonként. Voltak silányabb, olcsó lovak száz pengőn alul is, de azok nagyon gyengék voltak. Seirtést a sertésvész miatt nem hajtottak fel a vásárra. A vásár alkalmával 1259 átírás történt. Helypénzben a város 3795 pengő 76 fillért vett be. A vásárban egy tolvajlás történt. Harangi István debreceni illetőségű egyén ellopta Mihálovits Mihály bácsalmási ember 30 pengő készpén­zét. A meglopott ember észrevette a lopást és azonnal átadta a rendőr­ségnek a tolvaj csavargót. Október 31-ike után meghosszabbítják a gazdamoratóriumot Az egész ország s igy Halas ] gazdaközönsége is a legfeszültebb ■ érdeklődéssel kiséri azt az egyre ak­tuálisabb kérdést: vájjon mi fog tör­ténni a jelenleg érvényben lévő gaz­damoratórium rendelettel. Meghosz- | szabbitják-e az október 31-én lejáró rendeletet, avagy rászabadítják a gazdatársadalomra a hitelezők töme­gét? Miként bennünket beavatott he­lyen informáltak, úgy a minisztéri­umban, valamint az érdekelt gazdák és a pénzintézetek között már is foly­nak az előkészítő tárgyalások arra nézve: mi történjék október 31-be után. A gazdaközönség helyzete ugyanis mit sem változott az árverések és végrehajtások felfüggesztése óta s a termés betakarítás után sem várható lényeges javulás. Katasztrofális lenne tehát a ma­gyar földművelő társadalomra nézve, ha október 31-ke után hirtelen és minden átmenet nélkül, egyszerre rá­szabadítanák a hitelezők seregét. Nem kétséges tehát, hogy a gaz­damoratórium rendelet hatályát meg fogják hosszabbítani és a gazdavé­delmi intézkedéseket egyelőre teljes egészükben érvényben hagyják. Az ingatlan végrehajtások és árverések felfüggesztésén nem változtatnak és megmaradnak a hitelmeghosszabbi- tásra és adóskiméletre vonatkozó ed­digi rendszabályok is. Sajnos, a gazdaterhek végleges rendezése még mindig nem aktuális. Erről csak akkor lehet szó, ha kül­földi hitelezőinkkel meg tudunk egyezni úgy a kamatleszállítások, mint a többi függő kérdések tisztá­zása terén. I I j A KÖZÖNSÉG PANASZKÖNYVE Egyenlő mértékkel 1 B. lapjuk legutóbbi számában meg­lepetve olvastuk a következő soro­kat : »Dr. Halász D. Sándor városi ta­nácsnok szóvátette, hogy míg a re­formátus polgári leányiskola segé­lye 5800 pengő, addig a róm. kát. polgári leányiskola segélye csak 2900 pengő.« , A város képviselőtestületének pénz­ügyi bizottságában hangzott el a fenti kijelentés. A tanácsnok urnák az volt a kérése e pontnál, hogy a két iskolát egyenlő elbánásban ré­szesítse a város. Д bizottság azon­ban érdemben nem akart foglalkozni az inditvánnyal. Mi nagyon jól tudjuk azt, hogy miért nem tartja Kiskunhalas vá­ros pénzügyi bizottsága érdemesnek a fenti ügy elintézését. De mit szól­nak majd hozzá odafönt a várme­gyénél és a belügyminisztériumban, ahol nem presbiteri szemüvegen né­zik a város ügyeit? Mit szól hozzá dr. Preszly Elemér főispán ur, aki nagyon jói tudja, hogy az 1930-iki népszámláláskor a Kiskunhalason ta­lált 28 ezer 853 lélek közül 18 ezer 156 lélek római katolikusnak vallotta magát. Tehát a; lakosságnak közel kétharmada katolikus! A képviselő- testület az iskoláknak juttatott se­gélyből a katolikusságnak csak egy- harmad részt juttat! Hol itt az igaz­ság, hol itt a józan ész? Ezen kérdésekre nem Kiskunha­lasról várunk választ, hanem a fel­sőbb hatóságoktól, ahol talán más szemüvegen nézik Kiskunhalas vá­ros képviselőtestületének egyoldalú felekezeti politikáját. Egy katolikus előfizető. О r s z á g—V Hág Rothemere lord táviratban közli a ma­gyar lapokkal, hogy a monarchists esz­me újjáéledéséről szóló cikkének egyes szavait túlozták. Nem állította, hogy neki a koronát sem volt, sem aktiv mar gyár miniszterek felajánlották, Rákosi Jenő volt az egyet’en férfiú, aki a té­mát a vele való személyes érintkezés kapcsán felvetette. — Augusztus folya­mán csökkent a fizetésképtelenségek szá­ma az összezsugorodott forgalom és a hitelélet lényeges pangása következté­ben. A vagyontalansági eskü száma két­szer annyi volt, mint a fizetésképtelensé­geké. — A gazdamoratórium hatálya október 31-én lejár. Valószínűleg a rendelet intézkedéseit egyelőre érvény­ben tartják. A gazdaterhek végleges rendezéséről csak akkor lehet szó, ha külföldi hitelezőinkkel megegyezünk a kamatleszállítás tekintetében és egyéb függő kérdésekben. — Cegléd közvágó- hidat épit 200.000 pengős költséggel Az építkezéseket még szeptember folya­mán megkezdik. — Az idei tengeriter­més százmillió pengős bevételi többle­tet jelent a magyar mezőgazdaságnak. Valószínű, hogy ötmillió métermázsa ten­gerit exportálni fehet. — A megélhetés 0.27 százalékkal drágult augusztus fo­lyamán. A drágulás különösen az első­rendű szükség’eti cikkeknél mutatkozott, mint disznózsírnál, szalonnánál, tojásnál és tűzifánál. Kissé olcsóbbodott a bur­gonya, bab, — A borkariéi felbomlott nyolcévi fennállás után. A gyárosok és kereskedők egyezményének megszünte­tése remélhetőleg üdvös hatással tesz a bőr áralakulására. — Pesterzsébet kép­viselőtestülete a napokban tárgyalta a költségvetést. A 400.000 pengős hiányt 50 százalékos pótadóval fedezik. — A polgári középosztály betegsegélyző egye­sületet alakított. Szövetkezeti alapon szervezik meg az uj szociális intéz­ményt, mely szabad orvosválasztást biz­tosit tagjainak. — Tizenkilenc önálló szénbányavállalat beszüntette üzemét a kedvezőtlen gazdasági viszonyokra hi­vatkozással. imái tárt miivi der Köt ki ái IVí A r szép 7 •'és Csak ekne S (» fényi Délu fi Este «

Next

/
Oldalképek
Tartalom