Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-05-14 / 39. szám
6 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője május 14 Az ország legelőkelőbb szélhámos- riőjének regényes élete A baranyai faluból fogházakon, kórházakon, harctereken át a gró — Budapesti tudósítónktól. — 1919 december 30-án reggel hatalmas tura-autó állott meg a szolnoki törvényszék Verbőczy uccai , bejárata előtt. Libériás inas ugrott le a soffőr mellől és mélyen meghajolva nyitotta ki az ajtót. Pár pillanat múlva feltűnő szép nő lépett ki az autóból. — Merre van az elnök szobája? — kérdezte az ajtónál álló fegyveres börtömört. — Ott, ott... — mutatott az ügyészségi folyosó felé a fegyőr és sietett ajtót nyitni az előkelő hölgynek, aki kopogtatás nélkül nyitott be Viedom Adolf ügyészségi elnök ajtaján — Ön az elnök? — kérdezte és feljebb húzta fején a kucsmát, hogy jobbról is, balról is egy-egy szőke hafjürt esett a szemébe. Nagyon szép volt ebben a pillanatban. Tudta is. — És ön ki? — kérdezte az elnök anélkül, hogy felelt volna. — Gróf Majláth Uzovics Istvánná, kedves elnök. Gróf Majláth Uzovics Istvánné. Másodszor szótagolva, kicsit selypítve mondotta az előkelő nevet. Az elnök felállott Íróasztala mellől. Végigsimitotta ősz haját, lerántotta elől a mellényét. Kilépett helyéről, lassan odalépett a hölgyhöz, akinek parányi keze most üdvözlésre, a bemutatkozás elfogadására lendült. Még egy lépés, az elnök már ott áll a bunda bóditó illatárjában, jobb keze felemelkedik, magasabbra, mint az üdvözlésnél szokás, azután ráteszi a nekipirosodott szépség vállára. — Én önt letartóztatom. Igen, Bognár Mária Izabella Valéria Fló- ria, e perctől kezdve ön fogoly. — De elnök ur, elnök ur... Az elnök semmit sem hallott és nem látta a megvonagló arcot, a könnyfátyolos szemet sem. Csengetett. Két sarok keményen, katonásan ütödött össze. — Parancs! — Ez a nő fogoly. A harmadik emeleten külön cellát kap. Állandóan figyelni! Szigorúan megmotozandó. Minden kérését hozzám kell továbbítani. Azután az ablakhoz lépett az elnök, kinyitotta és kiszólt a soffőr- nek: — Elmehet. Jelentse otthon, hogy a méltóságos grófnő egy ideig — ki tudja meddig — a vendégünk marad. Éppen akkor, amikor a grófné a kijelölt cellába ért, tülkölt indulásra lennt a gépkocsi beretváltképü vezetője. * 1897 szeptember 8-án házasságon kívül gyermeke született Bognár Éva vörösmarti leánynak. A szégyenbe került leányasszony nem tudott falujában maradni, Pestre ment szolgálni és ott tengett-Iengett külvárosi házakban, korcsmákban, tömeglakásokban, mert rendesebb helyen nem alkalmazták cselédnek másodmagával. Az anya vándorsorsában, hányattatásában osztozott a kis Mária, Bognár Éva falusi kalandjái kastélyig és vissza пак élő tanúbizonysága. Utcán nőtt fel, a Népligetben virágzott ki a szerelem gyermeke, csoda-e, ha a nagyváros első, férfiruhás kisértése megejtette őt is és vándorává tette az útnak, mely posványon, piszkon, mámoron és romláson át lefelé és csak lefelé vezet a züllés örök fertőjébe. Amikor a háború kitört, Bognár Mária csak 17 éves volt, de mögötte már hosszú évek züllöttsége feke- téllett. Bélyeges nő volt már, akit minden detektív ismert, fényképe ott díszelgett az erkölcsrendészeti osztály albumában, kültelki pillangó, akinek kopott ruhája és strapáit élete miatt még arra sem volt kilátása, hogy a Ferencvárosból a körútra jusson. De amikor kitört a háború, az égigérö lelkesedés és a nekivadult szenvedélyek förgetegében szinte kivirult, megszépült: a kültelki szerelmi mécsesből csillag lett a magyar metropolis hejehujás, borgőzös, holnappal nem törődő éjszakájában. Régi ismerőseit meg sem látta: az ember a hadnagynál kezdődött nála, a katona a tüzérnél és a pénz a kékhasu bankónál. Arrivált. Ki tudja mi lett volna belőle, ba Vilmos nem téved és a falevelek hullásakor hazatérnek a győzedelmes csapatok. De nem jöttek, elment tehát hozzájuk Bognár Mária. 1914 őszén az egyik tüzér üteggel katonaruhában lelopta magát a szerb harctérre. Hetekig volt ott, előrenyomult és visszavonult, tűrt, nélkülözött .csakhogy ott lehessen az igazi férfiak között. Ha valakinek kifogása volt ellene, jelenléte ellen, pénzzel, csókkal, ravaszsággal legyőzte a tiltakozást. Ott volt a harctéren, amig elfogyott a pénze, unott lett csókja, kutbaesett a leleményessége és úgy, ahogy volt, katonaruhában Pécsre kísérték. Ha ekkor megbüntetik, Pestre kisérik, derékban kettétörik a legnagyobb magyar szélhámos női kar- riér. De elengedték. Rászabadították Bognár Máriát olthatatlan szerelmi szomjúságával, kétségbeesett pénzimádatával és gyógyíthatatlan egyenruha rajongásával a frontmögötti katonaságra. Vad rohanás kezdődött ezután Bognár Mária életutján. Ma Pozsonyban van, holnap Kolozsvárott. Szegeden reggelizik, Aradon ebédel, este Brassóban pezsgőzik. Kassán egy tüzértiszt »menyasszonya«, Nyitrán hősi halott özvegye, Debrecenben fogoly huszárezredes itthonmaradt egyetlen gyermeke. Vadászterület iaz ország számára és aki éjszaka italosán, egyenruhában találkozik vele, el nem mulasztaná, hogy az előkelő nővel, a háború gTófi démonjával néhány órát együtt ne töltsön, mert hiába — demokrácia ide vagy oda — mégis más egy eleven kontesz, mint egy régimódi, nyárspolgár magunkfajta nő. Mert akkor már a divatos ruhához, a feltűnő ékszerekhez, a selyem fehérneműhöz, a raccsoló beszédhez felvett előkelő nevet is Bognár Mária. Monogramja felett ki- lencágu korona diszlett, névjegye büszkén hirdette, hogy gróf Szent- gróthy Mária Izabella Valéria Fló- ria az, aki szertelen jókedvében — a háborús idők tiszteletére — leereszkedik a mulatnivágyó néphez. Megtörtént azonban, hogy némely , város, vagy valamely tisztikar nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Elfogyott a pénz és nem volt, aki pótolja. Itt, ilyen körülmények között az előkelő külsőből kitört, utat kért a vörösmarti szennyes mu,lt. Ilyenkor, amikor a név nem használt, a női varázs nem segített, apró szélhámosságokkal segített magán. Innen is, onnan is feljelentések futottak be ellene a budapesti fő- kapitányságra. Szende János kassai főhadnagy pénzt követel rajta, a bátyúi vasúti vendéglős hetek lakmáro- zásai tetemes költségét, Fiedler Pál hadnagy bundát, a debreceni Bika szálló hosszú idő szállodai számlája értékét. Tátralomnicon ingyen nyaralt, csendőrök segítették ki »pil- lanyatnyi« zavarból, Nyitrán egy ezredes tömött pénztárcáját felejtette magánál, amikor elutazott. A pesti rendőrség köröző levelet bocsájtott ki ellene, tűvé teszik érte az országot: hiába. »Mária Therézia Valéria nővér« akkor már a harcterek mögött jártkelt, mint vöröskeresztes nö, külön kocsiban utazgatott, diszebédek ünnepelt előkelősége volt, ha valahol megjelent, deputáció fogadta és őrség állott lakása kapujában. De pénzhez nem tudott jutni. Az előkelő nő nem kérhetett apró kölcsönöket. És ez okozta a vesztét. Otthagyta a harcteret, visszamerészkedett Pestre. Elfogták. Előbb a pozsonyi törvényszéken ítélték ei hosszabb szabadságvesztésre, azután az égeri cs. és kir. járásbíróság húzott rá súlyos fogházbüntetést. * Szolnokra 1918 január 13-án került. Emyei Szabó Gyula, a dohánybeváltó felügyelőség akkori vezetője találkozott vele Gyöngyösről Vá- mosgyörk felé induló vonat elsőosz- tályu fülkéjében. Elegáns volt, szép volt, fiatal volt és keservesen sirt. Hogy igy, meg úgy, az apja Szentgróthy huszárezredes agyonlőtte magát, az anyja férje után halt meg bánatában, a fivére fogoly Oroszországban, őt Drezdából a nevelőintézetből megszöktette P. I. gyöngyösi bankdirektor és most itt áll állás- és kenyér nélkül. Szabó Gyula nőtlen ember volt, hamar megsajnálta a szerencsétlen szép nőt és elvitte Szolnokra házvezetőnőnek. Bognár Mária mint a felügyelő rokona szerepelt Szolnokon, de nem úgy élt. A feljelentés szerint — amit búcsú nélküli távozása után adott be ellene Szabó — Bognár Mária sikkasztott, lopott, egy szolnoki gyógyszerész barátjával megette a spájzt, megitta a borospincét, szóval csúnyán visszaélt a vendégszeretettel. A szolnoki ügyészségen mindjárt tudták kiről van szó. És elfogató parancsot adtak ki Bognár Mária ellen. * Nem egészen két évvel szolnoki vendégszereplése után ment újra drága autójával és libériás masával Szolnokra Bognár Mária, akkor már gróf Majláth Uzovics Istvánné. Ment, mert olvasta, hogy keresik, ment, hogy elintézze a kis ügyet. Jelentéktelen epizódnak tartotta Szabó feljelentését, hogy is vette volna komolyan ő, aki 1919 julius 19-én Petőfalván egy igazi gróf felesége lett? Gróf Majláthné letartóztatása óriási feltűnést keltett országszerte. Harmadnapra azonban befutott az ügyészségre Szabó Gyula nyilatkozata. A nyilatkozatban Szabó kijelentette, hogy a feljelentést visszavonja^ mert kára megtérült és mert azt részben téves adatok alapján tette meg. A bíróság — mit tehetett egyebet? — elbocsájtotta a szolnoki fogház legelőkelőbb vendégét. * Nemrégen egy tótnyelvü átirat érkezett a pozsonyi törvényszéktől a szolnoki ügyészséghez. Hoffmann táblabiró az iránt érdeklődik benne, hol, mikor és miért ítélték el gróf Majláthné Bognár Máriát és miért volt a szolnoki fogház lakója. Vájjon miket csinálhatott a megszállt felvidéken a grófnő? Egészen bizonyosan visszatért hozzá a múlt és viszi lefelé a csúcsról, lefelé a züllés fertőjébe gróf Majláth Uzo- vies Istvánné, Szentgróthy Bognár Mária Izabella Valéria Flóriát, viszi a fertőbe, ahonnan elindult. Korai újburgonya termelése télen Kevésbé ismert módija az igen korai ujbu-rgonya termelésének az, amelyet az alábbiakban iparkodom olvasóimmal megismertetni. Ennek alapja nem a koráw tavasszal kiültetett, előcsiráztatott burgonya, hanem az igen késői: nyári burgonyaültetés. Az eljárás a következő: A 'vetőburgonyát a nyár közepéig — júliusig nyugvó állapotban tartjuk, ami azt jelenti, hogy nem hagyjuk •kicsirázni. Leghelyesebb e burgonyát félhomályos, szellős, hűvös helyen tartani. Junius végén, julius elején a bevetendő területet vetésre készítjük elő. Jó mélyen megszántjuk. A bő termésnek egyik legfontosabb előfeltétele, hogy st talaj nedves legyen, mert ha a burgonya már kezdetben a szárazságtól szenved, sikert nem remélhet tünk. Vetése úgy történik, mint a tavaszi burgonya- vetés. Az elvetett burgonya rövid időn belül kikel és nemsokára kapálást igényel. A burgonyaföldet be- cserepesedmi nem engedjük, tehát minden eső után nem sokára kapálni kell. A talaj állandóan porha- nyós és gazmentes legyen. Amikor 'e burgonya a kellő nagyságot elérte, fel kell költeni. Ilyen ápolás mellett a júliusban Elvetett burgonya késő őszig teljesen kifejlődik. Az '’októberi könnyebb fagyok leveleit megbamitják, de annak már nincs jelentősége, mert a gumó ilyenkor már eltartásra, teleltetésre alkalmas. A nagyobb hidegek beállta előtt: november hónapban az egész burgonyatáblát szalmás trágyával, dudvával vagy lombbal oly vastagon takarjuk be, hogy a burgonyaföld fagymentest maradjon1. Ezen takaró alatt a burgonya az úgynevezett »uj burgonya« jellegét és 'minőségét megtartja egészen márciusig, héja könnyen lehámlik, de persze korábban is bármikor szedhető. E célra legjobban bevált az Ella burgonya, de a Krüger is szépen ki szokott fejlődni késő 'őszig. Nálunk Monda Benő kísérletezik pár év óta e korai burgonya termesztésével. Öt követi öccse, Monda Antal, aki már február hónapban szállított is^uj burgonyát, kilójáért 40—60 fillért fizetett a budapesti Hangya kötelékébe tartozó »Háztartás« nevű szövetkezet. Nagyon kívánatos volna, ha minél több gazdatárssunk követné Monda testvérek példáját. Csak a budapesti »Háztartás« szövetkezet el tudna adni 27 üzletében 2—3 vagon (200—300 mm.) ujburgonyát január—február—március hónapokban!. Hát még a többi budapesti csemege- és füszerüzlet mennyit tudna átvenni! E burgonya ára már évek óta 40—50 fillér között mozog. Ha e> kiskunhalasi gazdák komolyan foglalkoznának e gondolattal, pár év múlva kiszoríthatnák a budapesti! piacról & korai máltai és egyéb olasz burgonyát s ezzel nemcsak önmaguknak, de hazánknak is hasznot hajtanának. » HUDI ANDRAS.
