Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-11-23 / 94. szám

6 oldal

Kiskunhalas Helyi Értesítője

november 23

— Äutöba'ieset érte Tarnay főjegyzőt.

Tarnay Árpád dr. vármegyei főjegyző az elmúlt héten édesanyjává/au tón igyekezett Budapestre. A dabasi országúton egy megvadult bika rohant a gépkocsinak. A veszedelem elkerülése végett, az autó kormányát félrerántották s az autó neki vágódott egy arra haladó teherkocsinak és felborult. Tarnay főjegyző súlyos bordatörést szenvedett s kórházba szállították, mig édesanyja fejsérülésébe belehalt.

— Ä SERTÉSPESTIS enyhüléséről] — úgy látszik, — még mindig korai beszélni. Több helyütt szünőben van ugyan a járvány, viszont más közüte- tekben uj erővel lángolt fel a vész. Hivatalos kimutatás szerint jelenleg 103 községben pusziit vármegyénk területén a sertésvész.

Gazdamemorandum

Gömböshöz

Nagyatádi Szabó István szoborleleplezési ünnepélyére Budapestre seregliett kisgazdák átadták Gömbös Gyulának a magyar gazdatársada’om memorandumát. A memorandum a tiszántúli gazdák november 13-iki határozati javaslatán épüli fel. A gazdák; kívánságai és panaszai a következők:

1. A 6300. számú gazdavédelmi rendelet 2. pontját változtassák meg. Engedje meg a kormány, hogy azok a gazdák, akik saját hibájukon kivül képtelenek fizetni, 1933. évi termésükből' 1933. október 31-ig fizethessenek, addig kíméled időt kapjanak.

2. A terményárak- rendkívül csökkenése következtében e pillanatban képtelenek: eleget tenni kamatfizetési kötelezettségüknek a gazdák, még akkor is, ha terményüket eladják, ezért kérik, hogy erre az évre is mentesítsék őket ez alóli a teher alól.

3. A dollár- és fonttartozásokkal fcap- cso’atban ugyancsak! a kamatterhek 50 százalékos csökkenését kívánják.

4. Azokat a földeket, amelyeket dollár- és fonttartozások: fejében elárvereztek, adják vissza, mert itt uzsorakamatok tették a kisembereket tönkre.

5. Azok1 számára, akik a földteherren- dezésbe belekapcsolódtak, tegye lehetővé a kormány, hogy a hitelezőkkel megkezdett egyezkedési tárgyalásokat tovább folytathassák.

A memorandum — aimeiyet a miniszterelnök elfoglaltsága miatt nem tudott személyesen átvenni — kiemeli még azt is, hogy a kisgazdatársada’om boldogulásának: legfőbb útja: ezeket a kívánságokat sürgősen teljesítse a kormány. Lehetetlennek tartják ugyanis a mai terheket tovább viselni akkor, amikor a búza ára az ország legtöbb vidékén 11 pengő, bo’etta nélkül; az árpa 7, a kukoricái 4 pengő. A marha ára 1926- bam 1 pengő 20 fillér volt, ma 20—22 fillérért kell elvesztegetni néha; a sertés 1926-ban 1.80 pengő volt, ma 60—70 fillér.

Megnyílt! Megnyílt!

Megnyitottuk fényképész műtér' műnket Bethlen-tér 2 sz. alatt (Hoff mann trafik mellett), ahol a nagyér demü közönség rendelkezésére ál lünk. Soha nem hallott olcsó ának Művészi munka! Pontos kiszolgálás

Zseny Benő

és

Ifj. Wachszman Jenő

Halasi gabonaárak

November 22.

Búza 72 kgr=os 9'40, rozs 5‘30 P. boletta nélkül.

Ferencvárosi sertésvásár. Árak könnyű sertés 76—80, közepes 80—90, nehéz 100—Ю4 fillér.

Irányzat lanyha.

Anyakönyvi hírek

— November 13. — november 20. — SZÜLETTEK:

Béki László és Bajusz Rózá iénak László nevű fiuk. Fekete Illés és Dózsa Máriának Mária nevű leányuk. Gyöngyi István és Kis: Eszternek Zoltán nevű fiuk. Horváth Vince és Forgó Juaánná- nak Sándor nevű fiuk. Kelemen Máriának: Sándor és István nevű fiai. Tóth Abonyi Ferenc és Vincze Veronikának Erzsébet nevű leányuk. Stalter Ferenc és ódor Mária Valériának Mária nevű leányuk. Mátyási János és: Kuti Julián- nának László nevű fiuk.

MEGHALTAK:

Tanesik Mihály 44 éves. Özv. Szűri Miklósné Paprika Juliánná 72 éves. Cse- hó Kovács Franciska 43 éves. Szettert Erzsébet 75 éves. Tóth B. Antal 53 éves. Lócskai György 15 éves. özv. Tegzes Istvánné Tóth Terézia 81 éves. Bó- tás József 73 éves. Szűcs Mihály 4 hónapos. Kardos Károly 31 éves.

KIHIRDETETT JEGYESEK:

Harkai József Kakük Ilona kiskun- majsai lakossal. Nagy Imre Varga Margittal. Visnyovszki János Huszár Erzsébettel. Meskó Lajos Czechspiva Katalinnal.

HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK:

Paor Smo'cz László Molnár Zsófiával. Lakatos Antal Lakatos Teréziával. Macska Károly László J. Molnár Erzsébettel. Kőházi Imre Kalló Mária Magdolnával Benedek: Károly Rózsa Katalinnal. Komáromi Lukács Kubina Vilmával. Kovács B. László Szabó V. Teréziával Kovács B. Sándor Lehr Erzsébettel Horváth Sándor Kis Veronikával. Bárány József Tallér Etelkával. István Tamás Dám Margittal. Gárgyián Géza Dömötör Martonosi Rozáliával.

MEGHÍVÓ.

A kiskunhalasi Szociáldemokratapárt november 27-én, vasárnap délután 3 órakor népgyüLsl tart Fülöp Jenő korcsmája udvarán Szász Károly u. 11 sz. alatt. A gyűlés előadói Kéthly Anna és Szeder Ferenc országgyűlési képviselők. A gyűlés iránt érdeklődőket ez utón is tisztelettel meghívja a rendezőbizottság.

^G|

Egyetlené

KÖMOZDUlflm

lÜMPQRfi

fßV OmALA^sSlEKr^Mr!^

Kérjen díjtalan ismertetést Kővári Antaltól, aki üvegezést és képkeretezést a legolcsóbb árban, vállal, házhoz is kimegy. Aladdin lámpa és hozzávaló alkatrészek is kaphatók. Található Lan- germann József üzletében.

Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS

Amerika Felfedezése

"111111111111111111111111111111 IDEGENBŐL FORDÍTOTTA: ANONIM ..................

Folytatás 2

— ügy értem uram, hogy a legénység céltalannak látja utunkat. A legénység őrültségnek tartja a vállalkozást s szeretne visszafelé fordulni.

Kolumbus fimomveretü arcán ismeretien ráncok sűrűsödtek. Az iménti lágy vonások dacba és szigorba s valaminő megnevezhetetlen keménységbe torzultak. Keskeny ajka szinte teljesen eltűnt a két fogsor egymásra feszülő erejétől. Homlokán, boltíves homlokán kidagadt erek kígyóztak. Mélyen ülő szemeiből lobogó lángok csaptak elő. Az egész ember félelmetes volt.

Az indulatnak ez a rettenetes háborgása azonban csak néhány múló pillanatig tartott. A vasfegyelem hamar béklyóba verte a kitömi készülő haragot s mire megszólalt, már ismét a régi volt.

— Azt mondtad ugy-e bár — szólt bizonyos ünnepélyességgel hangjában, hogy a legénység cé talannak látja a hullámokkal való további küzködést s visszafeé szeretne fordulni. Nos, tehát mondd meg a legénységnek, hogy az ut irányát én szabom meg s én döntöm el azt a pillanatot is, amely a visszafordulást sürgeti. Egyben üzenem a legénységnek, hogy amennyiben bárki közülök hangos szót emel kétségéről avagy kishitűségéről, azt azonnal a tengerbe dobatom. Ki-ki jól vigyázzon tehát a nyelvére! Nem tűröm, hogy vállalkozásom sikerét fegyelmezetlen banda nehezítse. Jaj annak, aki nagy utam elé — az elemeken kivül — akárcsak egy morzsát is

gördít. Nos tehát, megértettél barátom?

Rodrigoz csak a fejével intett, hogy tudomásul vette a figyelmeztetést. Szólni nem tudott, de nem is mert. Feleslegesnek is tartotta, hogy vitába szálljon ezzel a vasemberrel, aki egy hét óta dacol! a viharok meg-megujuló rohamával is a vitorlást ropogtató irdaí'an tengerrel A tengerrel, amelynek nincsen vége, csupán kezdete. A nagy vízzel, amellyel több mint istenkisértés volt felvenni a harcot.

Rodrigoz már nem vitázott, ő már halott volt. Lélekben és testben egyaránt. Már nem is úgy érezte magát, mint testből és vérből való husemtoer, hanem mint a kísértet, aki a halál után üdérc- ként csatangol az óceánon, amely elnyelte és megölte őt, meg a többieket: az egész Albatroszt. Rodrigoz már az óceán fenekén érezte magát, ahová visz- szavonhatat’.anul letaszítja ennek a meg- áta'kodott dac-titánnak megmásíthatatlan akarata.

Rodrigoz tehát nem vitázott. Szó nélküli és zokszó nélkü* felemelkedett helyéről és kisietett a fedélzetre. És kihirdette' Kolumbus üzenetét.

— A hajón ©gy akarat uralkodik! — kiáltotta érces hangon a lapuló és megrettent legénység feje fölött — még pedig Kolumbus akarata. Jaj annak, aki pisszenni. mer, vagy szembehelyezkedik ezzel az akarattal. Kolumbus akarata pedig változatlanul India. Szó sem lehet tehát arról ,hogy feleutján gyáván visz- szaforduijon az Albatrosz, ellenkezőleg : lelkesedéssel és ujult erővel! törünk aj cél felé: mindig csak nyugat felé, amig vagy a világ végére vagy Indiába nem érkezünk. Halló!?... megértettétek, emberek?

— Meg... — dünnyögte néhány fanyar ábrázatu hajósegény, akik történetesen ott ténferegtek a fedélzeten.

Magukban azonban a pokol fenekére kívánták Rodrigozt. Különösen a főszakács vo't roppant elkeseredve. Meg is piondta a kuktáknak, hogy semmi kedve Isincs a világ végére eljutni.

— Hogyne, hogy lezuhanjunk ott valami szakadékba. Valami irdatlan sötétségbe és egy szálig elpusztuljunk? Mert ne higyjétek ám, hogy valaha is elérjük a 'mesés Indiát. A fészkes fenébe is! Csak bolond ember gondolhat olyan hülyeséget, hogy keletre ér, ha nyugatra megy.

A főszakács gúnnyal felkacagott. Csak úgy rengett hatalmas pocakja, ahogy kiröhögte az ostoba vállalkozást, amelynek 'mindannyian beugrottak.

Rodrigoz e percben a hajó elülső részén foglaltoskodott. Nem is sejtette tehát, milyen lázitást végez a fedélzet másik: oldalán a főszakács.

— Vagy nem látjátok talán, hogy veszedelembe rohannak? — szónokolt egyre jobban betemetegedv© a konyhafőnök. — Elég bárgyuság tőletek, hogy birkamódra tűritek, mint visz benneteket a biztos pusztulásba egy elmebeteg fantaszta.

— Jó, jó, de mit csináljunk? — mordultak fel négyen-öten is egyszerre, akik ott csoportosultak a halpüeolás körül.

— Ezt ne tőlem: kérdezzétek, barátaim, — rikácsolta teli indulattal a főszakács — hanem kérdezzétek meg talán saját józan eszetektől.

Ez a kijelentés nagyon is világos volt. A körülállók valamennyien érezték, mire célzott a főszakács.

Nyilvánvalóan arra, hogy tengerbe kell dobni Kolumbust meg Rodrigozt, a hajót pedig visszafordítani kelet felé.

— Hm!... Erre már mi is gondoltunk — tűnődtek a jelenlévők. — Csakhogy, hol van az a vakmerő, aki meg merné szervezni a lázadást? Aki közölni merné e"szánt gondolatát a másikkal? Aki ne tartana joggal attól a lehetőségtől, hogy hátha áruló akad közöttünk? Az árulástól pedig mentsen meg az Isten, mert ezesetben halálnak halálával lakóiunk mindnyájan. Kolumbus emberfeletti hatalommal rendelkezik. Birtokában van a mágusok minden tudományának. Az al- chimia a kisujjában van. A nagytudomá- nyu szerzetesek minden csodaszerüket rendelkezésére bocsájtották, mielőtt útnak indította vo’ha ezt az átkozott Albatroszt. Kolumbus tudja, hogy mit csinál. Kolumbus nem fél az elemektől. Kolumbus velünk is elbánik. Vigyázzunk tehát, ha kedves az éltetünk!

Körülbelül így gondolkoztak valamennyien, kivéve Pietrót, a másodkormányost, meg a főszakácsot.

Pedig hát nem igen tehetett volna, azt állítani a legénységről, hogy valami jámbor együttes lett volna.. Amennyi emberi szemetet, vad és mindenre elszánt söpredéket össze tehetett kotorni Spanyolhonból, az mind együtt volt itt az Albatroszon. Ezerszer megjárták már ezek a gonoszarcu fickók a tengert, részben mint kalózok, részben pedig mint ka'andvágyó és pénzéhes világcsavargók.

(Folytatjuk.)

Helyi Értesítő Lapvállalat-nyomda, Kiskunhalas