Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-02-20 / 15. szám
február 20 Kiskunhalas Helyi Értesítője 5 oldal ozi asár- 0 és Géza ilm 3bb f crett 3 fel/0ni8 ebes enthy г be yar mozi! I — Bezárták a tanyai iskolákat. Az áll. el. iskola gondnoksága értesíti a pusztákon lakó iskolás gyermekek szüleit, hogy a kemény télre való tekintettel a tanyai iskolákat február 28-ig bezárólag folytatólag szünetelteti. — Д szociáldemokrata párt kulturest megrendezését tervezi Halason és ezen a kulturesten a párt értesítése szeriint megjelenik Kéthiy Anna orsz. képviselő is. Értesülésünk szerint a párt a kulfcur- estet a 48-as körben szándékozik megtartani. — Szülői értekezlet a polgári fiúiskolában. Ma délután fél 3 órakor a polgári fiúiskolában szülői értekezlet volt. Az értekezlet az iskola és szülői ház közötti kapcsolatok mélyítését szolgálja. Előadó tanárnő: Babóné Prégler Ilona. — 23 nagykőrösi tanyai iskolában szünetel a tanítás. Nagykőrösön a havazás megszűnt. Oly nagymennyiségű hó hullott te, hogy a tanyai közlekedés teljesen megakadt. A forgalmi akadályok, a szibériai hideg és a tüzelőanyag beszerzésének nehézségei miatt 23 nagykőrösi tanyai iskolában a tanítás március 2-ig szünetel. — A legszebb tangó c. 13 fe vonásos hangos fümopereít kerül szombaton és vasárnap az Apollóban bemutatóra. Legnagyobb érdekessége e műsornak, hogy egy egész felvonáson keresztül Verebes Ernő és Mindszenthy Tibor szebbnél- Szetob magyar dalokat énekelnek és a műsor keretében mutatják be az ekő magyar hangos híradót. — Nem íó üzlet a vasúti és postadrágítás. Ezt már sokszor kifejtettük és most az illetékesek is meggyőződhetnek arról, mily rossz üzleti politikát követtek, amikor felemelték a díjszabást. A vasúti áruszállítás decemberben több mint 20 százalékkal esett vissza, a megrakott teherkocsik száma 26 százalékkal hanyatlott az előző> évihez képest, i De a személyszállítás is erős hanyatlást mutat, amennyiben a múlt év utolsó hó- i napjában majdnem 9 százalékkal csökkent, az egész évben pedig 11.8 millióval kevesebb utas használta a MAV-ot, mint 1930-ban, ami több mint 14 százalékos visszaesésnek felel meg. Erős visz- szaesést mutat azonban a levél- és cso- magszál’itás is, mert csaknem 13 százalékkal kevesebb levelet szállítottak a múlt esztendőben, mint az e'őzőbem. Nagyon sok ember feladja telefonállomását, mert nem bírja a magas díjszabást, úgy, hogy a távbeszélőállomás Budapesten múlt hó végén 226-al lett kevesebb. — Vefflettképis előadás. 20-án, vasárnap délután 3 órakor a központi is- ko’a dísztermében vetiíettképes előadás lesz. Szerepelni fog a központi iskola énekkara is. Erndást tart Torma Károly áll. tanító »A magyar várak«-ról j a tanulók szavalatainak kíséretében. Be- j lépődij nitacs, az érdeklődőket szívesen * látják. — Ottó királyfi Ausztriába költözik? Feltűnést keltő birtokvásárlás történt az elmúlt napokban Ampass tiroli községben. Ampass volt — mint ismeretes — az első osztrák község, amely díszpolgárává választotta Ottó trónörököst. Az Ampass határában fekvő Taschenlehen-birtok százezer síllingért gazdát cserélt. *A szerződést a vásárló nevében egy előkelő osztrák arisztokrata irta alá, nemrégiben Steno ckerzeelben tartózkodott. Ampassban úgy tudják, hogy a birtokot a Habsburg-család számára vásárolták meg és hogy Ottó trónörökös már az idén nyárán Ampass- ba költözik. A tiroli tartományi kormánynál állítólag már lépéseket is tettek, hogy keresztülvigyék a beutazási engedély megadását a Habsburg-család tagjai részére. — A kiviteli adómagtérités felemelése. A pénzügyminiszter a kiviteli adómegté- rités kulcsának fe'emeléséről rendeletét adott kii, amely részletes felsorolásban közli a kiviteli adó megtérítés százalékát. A rendelet szerint az előjegyzési eljárásban beküldött anyagokból, bérmunkából e'őállitott, vagy külföldről javítás végett visszahozott árukra is kiterjeszti a rendeletben foglalt mértékben az adó megtérítés kedvezményét. — A tatai kokszbrikett. A jelenleg fennálló kormányintézkedések következtében külföldi kokszot behozná nem tehet, a fővárosi gázgyárak termelésére pedig szükség van a fővárosban. Az így e'őálott kokszhiány pótlására a tatai szénbánya nemrég hozta forgalomba a 6 ezer kálóriás tatai kokszbrikettet, amely minden kályhában a legjobban és leggazdaságosabban használható s igy a külföldi kokszot és szenet feleslegessé teszi. A Hangya vezetősége kipróbálta e kokszot többféle kályhában s teljesen kifogástalannak találta. E kokszból az eső vagont a napokban fogja megkapni a Hangya. Ara 25—30 százalékkal olcsóbb tesz a külföldi koksznál. H. — Szenvedő nőknél a természetes »Ferenc József« keserüviz könnyű, erőlködés nélkül való bélkiürülést idéz elő és ezáltal sok esetben rendkívül jótékony hatással van a beteg szervekre. A női betegségekre vonatkozó tudományos irodalom több megalkotója írja, hogy a Ferenc József viz kitűnő hatásáról a saját kísérletei alapján is alkalma volt meggyőződést szerezni. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. A magyar igazságoknak Apponyi tekintélye is súlyt adott Genfben A képviselőház külügyi bizottsága ülést tartott. Az ülésen Walkó Lajos külügyminiszter összefog alóan ismertette a bizottsággal mindazokat a külpolitikai eseményeket, amelyek az elmük év folyamán és a folyó évben Magyarországot közvetlenül, vagy közvetve érdeke'ték. Rámutatott azokra az összefüggésekre, amelyek a felmerült politikai kérdések s a gazdasági és pénzügyi helyzetben fenná lanak. Részegesen ismertette a bizottság előtt a politikai és gazdasági kapcsolatok fejlődését Mar gyarország és a nagyobb államok között. Tájékoztatta a bizottságot a Magyarország és a szomszéd államok közötti viszonyról, va’amint az egyes kör zép- és keeteurópai álamok között felmerült gazdasági kombinációkról. Végül szólott a Genfben folyamatban levő leszerelési konferenciáról. A kormány álláspontját már részletesen ismertette a képvise'őház külügyi bizottságának legutóbbi ülésén és ez alkalommal kiemelte, hogy gróf Apponyi Albert ezt az álláspontot oly meggyőző erővel és ékesszólással képviselte, hogy ennek visszhangja a világsajtóban még ma is tapasztalható. Nemcsak a magyar álláspont erősségének, de gróf Apponyi Albertnak köszönhető, hogy Magyarország erejét és nemzetközi súlyát meghaladó módom tudta magára vonni a figyelmet a világ nemzetei előtt. A kormány törekvése minden országgal' jó viszonyt létesíteni, megteremteni azt az alapot, améуте az ország gazdasági élete szilárdan felépülhet anélkül, hogy ezáltal kockáztatná jogát egy jobb és igazságosabb jövő biztosítására. Folytatás 3 Pedig a szultán mindent megtett, ami csak halandó embernek hatalmában állott, hogy a kegyencnő a paradicsomban érezze magát. Ékszerekkel halmozta el, amelyet azonban az ifjú nő nem akart viselni. Sőt még csak egy pillantásra sem méltatta a fejedelmi értékű drágaságokat. Bágyadt, türelmetlen kézmozdulattal elhárította magától a segítséget, amikor áz asszonyok fel akarták őt disziteni az ékszerekkel a hatalmas szultán látogatása előtt. Soha azelőtt nem fordult meg annyi zenész, énekes, táncos és varázsló a női ' lakosztályban, mint ekkor. Alig múlt el egyetlen nap, amely ne hozott volna magával valamely újfajta szórakozást; özönével jöttek a kereskedők, ritka értékes selymekkel, illatszerekkel és structol- lakkal. A háremben sohasem volt ilyen mozgalmas az élet. És minden az uj rabszolganő körül forgott; ö érette történt és ő nem is örült ennek, sőt még csak nem is érdeklődött semmi iránt. Rá sem pillantott a tenger drágaságra, sem az előadó művészekre. Némán feküdt a párnákon, a fal fe é fordított arccal és hal- ! kan zokogott. Egy napon, amikor a szultán a hárembe jött, hogy ismét meglátogassa uj kedvencét, az idősebb asszonyok közül néhányan félrehivták és lelkendezve suttogni kezdtek neki valamit. A szultán szeme felcsillant és sietve ment át a hárem nagyterméből Eliza Lakosztályába, vad szivében éledő szivárványszin reménységgel. Megállt a kerevet mellett és hosszan ránézett Elizára, mig kegyetlen arcán valami különös szelidség suhant át. Barna kezével megcirógatta az asz- szonyt: — Fiúgyermekkel ajándékozz meg, virágom... — suttogta olvadó hangon, — akkor tökéletessé teszed boldogságomat. A fiatal nő összerázkódott az érintésre. Fogalma sem volt arról, amit a szultán mondott. Nem értette nyelvüket, j Amint ólomlábon és szomorúan teltek a napok és hetek, Eliza kezdte megsejteni azt, amit a kiszolgáló nők már tudtak. A hetekből hónapok tettek és Eliza még mindig ott sínylődött elrablójának palotájában. Csak azok a napok jelentettek számára némi nyugalmat, amikor a szultán távol volt valami rablóhadjáraton. Szolimán szenvedélyesen szerette a rablást és a vért. Néha heteken át is távol maradi, gyilkolva és rabolva és ha visszatért, a város rabszolgavására és a hárem megtelt uj szerencsétlenekkel. Távol volt akkor is, amikor Eliza vi- lágrahozta gyermekét. Az esemény egy vagy két héttel előbb következett be, mint az asszonyok várták. — A lányka olyan sokat sírt, — magyarázták az asszonyok, — hogy a fia idő előtt megérkezett, mert kiváncsi, ' volt, miért hullanak a könnyek. És most, ha Allah jóságos, a gyermek fel fogja szárítani az anya könnyeit. Egy-két héten át Eliza olyan beteg volt, hogy tudomást sem vehetett fiáról. Amikor végre a csecsemőt odahozták neki, alig mert rátekinteni. De amikor végre ránézett fiára, zsotozsmásan nyi’t ! ki lelkében az öröm, hogy semmi hason- | latosságot sem fedezett fel a szultán sötét, kegyetlen arcából. Kicsinyített kiadásban ott látta maga előtt Dougon felejthetetlen vonásait. Az ő fia: nem a szultánnak köszönhette az életét. Meggyilkolt férjének életre é’edt emléke volt, valami; ami Eliza örökre elveszett boldog életéhez tartozott. Az öröm vadul feltörő zokogásával Eliza kinyújtotta gyenge karjait a cse- j csemő felé. Sírva szorította magához gyermekét, elborítva azt könnyeivel1, amelyen most a boldogság könnyei voltak. A fény és. szeretem, ismét visszatért ; étetébe. Mert férje nem volt hatett többé, j Visszatért hozzá. Gyengén és gyámolta- j lanul ott feküdt a szivén a, kis tény, akit szerethetett és ápolhatott. Egy napon, amikor E'iza ott hevert a kereveten és szokás szerint mélyen el volt merülve, hogy kisgyermeke arcvo- • násait kutassa, azokat, amelyek elhunyt szerelmesére emlékeztették őt, hirtelen rcegszóla’t meltette az a hang, в melytől végte'enül borzadt; — Úgy, szivem gyöngye, tehát a fiamat szereted, habár engem gyűlölsz. Eliza akkor sem értette, hogy mit mond a szultán. De erősebben magához szorította gyermekét, mig félelemmel és undorral tekintett arra a férfira, aki meggyilkolta gyermeke apját, — mintha attól félt volna, hogy az a barna, szent- ségte’en kezével érinteni merészeli az ő aranyhaju kincsét. A szultán azonban nem próbálta megérinteni sem őt, sem a gyermeket. Letelepedett meléje, mig kegyetlen arcát szinte megszépítette a gyöngédség éa figyelte Eizát. Először derengett fel valami halvány szánalom telkében az asszony iránt, aki megadta neki azt, amire vad szive olyan erősen vágyott és amit mindé.zideig megtagadott a sors számára: a fiát. Amikor Eliza már eléggé megtanulta az arab nyelvet ahhoz, hogy megérthette magát és megértse azt, amit körülötte beszélnek, rájött, hogyha a. szultán megsejtené, hogy a fiúnak nem ő az apja, akkor kegyet'enül elpusztítaná a fiút, mint ahogyan az apját meggyilkolta. Amint a gyermek növekedett, az anyja egyetlen gondja csak az volt, hogy eltitkolja a fiú származását kegyetlen elrablója e’őtt. Szerette volha megakadályozni a szultánt abban, hogy kezeivel megérintse a gyermeket. De ez lehetetlen volt. Ha nem volt éppen utón, a szultán mindennap eljött, hogy megnézze gyermekét, őt gyakran ölébe is vette és büszke örömmel figyelte a bimbózó étetet. Eliza fé'énken nézte a szultán ellágyu- lását és magában azon tűnődött, hogy vájjon csakugyan soha sem támadt gyanú a szultán lelkében? A hatalmas ur azonban annyira el volt foglalva a fiával, hogy egyetlen gondolatot sem juttatott Eliza halott férjének. A gyermek neve Abdul tett. De Eliza mindig a másik nevén szólította: Fred Dougon. Amikor a fiú ötéves volt, egyszer meg is kérdezte anyjától: — Miért szólítasz te mindig Frednek és nem Abdulnak, mint az atyám? (Folytatjuk).
