Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-02-13 / 13. szám
4 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője február 18 HALASI EMLÉKEK A bugaci adó Az idősebb halasi és környékbe’! gazdák között még találkoznak olyanok, akik rendes adózásuk mellett külön bugaci adót is fizettek a régebbi időben. Erről a fajta adónemről nincsen említés a magyar törvénytárban, pedig szentesi ttfttett á|m, csakhogy nem őfelsége által a királyi várban, hanem pásztói-fejedelmek által a »Zsandárszoritó«- ban. Ezt a különös adónemet nem is1 hivatalos közegek szedték be a köz számára, hanepi m ügyesebb pásztorok s más »félkézkalmáír« emberek harácsolták ösz- sze, vagy zsebeitek be saját jobb megélhetésük biztosítására, vagy a szomszédos s más pásztorok-betyárok vagy kapcabetyárok által okozott károk ellenértéké gyanánt. A bugaci adó szedésé elkezdődött az 1870-es éveik legelején s tartott körülbelül a 80-a,s évqk vége feléig. Ettől kezdve már' csak ritkábban s kisebb méretű har ácsol ásó к e(stak a; pusztákon,, mig 1922. évben a. Duna;—Tisza-közén megje’enet rendfenntartó erők az utolsó bugaci adószedőkéit is, — egy-egy éjjé'! látogatás alkalmával szét nem reb- bentették. Ez az adónem mint közteher, a régebbi időben, is megvolt már1 csirájában, csakhogy azelőtt »szegénylegény- szállás« vagy »szegénylegénykótyavetyé- nek« nevezték azok, akik ezt kérésre, vagy követelés nélkül is kiszolgáltatták abban az időben. Ilyen szegénylegény szállás fogalma, alá etsett, mikor a gazda azt1 irta a kalendáriumába az évi számadásba: »Gergő napi förgeitegös éccakán két jó meddü teihepam elmönt szögény legény kótyavetyélje — 100 o. é. forint.« — Vagy amit Bacsó László gazda jegyzett fel a számadásai közé 1854-bem,: »Egy zsaró- nak a szögedi vendéglőben — 60 krajcár.« Meg amit a. vármegye embereinek keltett kiszolgáltatni étében, italban — miegymásban,.... * Az Alföldön elszaporodott betyárok adogatását kelő tanulmányozás és előkészítés után, az 1870-dk év ©éjén kezdte jneg Ráday. Mikor ennek hire szaladt s látták, hogy a,z erőszakos elvételekért a szegedi, vár kezdi már nyeldesni a puszták fiait, — a pásztorvilág tanácskozásra gyűlt össze. E tanácskozáson állapították meg, hogy az eddigi módszer1 szerint tovább létezni nem; tudnak. Te.vsze|.ü és rendszeres har ácsolással lehe|t csak ezután, biztosítani a: barmok- ménepefx körüli hiányosságokat s a pásztorvilág könnyebb megélhetését. Minthogy a tervet Bugac környéki pásztorok szőtték; s azok irányították, a gazdák, — kiknek a bőréra ment a dolog, — az eddigi szegénylegény segélyezést »bugaci adó«-nak nevezték el. * Ráday az úgynevezett »szegedi, köz- pont«-ra vetette rá magát nagy erély- lyd, mivel Rózsa Sándor1 bandája is ehez tartozott s amint a; szálak ágaztak, csak részben a »Bácskai központ«-ra, mig a »Bugaci központ« a legkevesebbet szenvedett. Pedig nyilván ennek volt legnagyobb a tábora, de miéőtt rájuk került volna a sor, — megritkult soraik sokat szelídültek, Rádaynak meg ki kellett vonulni — Itegfefeőbb parancsra — a szegedi: várból. Bugac és környéke igy nana is tisztult ki teljccien, bár annyi javulás itt is történt, hogy az erővel! a vétetek megszűntek, de a csendes lopásokban hiány nem volt. * A bugaci adózás kiterjedt a; Halas1— Kecskemét, Kunsientmiklós—Szeged vá,- rosok közé eső pusztarészekre, melyek középpontja Bugac volt. Ezen pusztákon nagy tekintélyek voltak a pusztab'irókon és pusztacsőszökön kívül a, barmok és méneseik számadói s öreg bujtárjai is. Ezek egymással állandó érintkezésben voltak. Szükségük volt egymás fei csapolására, — még pedig inkább hetenként, mint havonként már csak: azért is, hogy a horgukra akadt gazdában, jószágoknak vagy má;S egyetme,soknak gazdát sze.ez- zeneik vagy ajánljanak s egyes csere- müveteieket végrehajthassanak. A pásztori terv szerint a cserénytől mindig üresen volt az elindulás, mig visszatérni oda, már rakodtan keltett. Az ilyen, hozományok honnan való beszerzése iránt a vármegye emberei igen gyakran érdeklődtek s amíg a nyitjára nem találtak a pásztorok, bizony gyakran megtörtént, hogy a, kivizsgálás rendén a »szorzott« egyeitmások a számadó kocsijára felpakoItatván, a bíróság elé került a számadóval együtt s még a számadó városi: lakását is nem egyszer feldúlták a vármegye emberei. Az ilyen, igazoltatás alól a pusztacsőszök, de még pusziabiró uraimék sem voltak megkimélvei s bizony nem egyszer dobta la az ő padlásukról is egy- egy harmadfü tinó,' vagy üsző bőrét, melyek eleven,korabeli gazdája a harmadik határban búslakodott és sóhajtozott éjnek idején eltűnt igaz jószága, miatt. (Folytatjuk). Cz. L. Egy próbaházassági ügy epilógusa a törvényszék előtt A bíróság ezer pengő kártérítést ítélt meg az elcsábított menyasszonynak Egy furcsa »házassági« ügy epilógusa zajlott le hétfőn a törvényszéken. A »házassági« ügy Ott kezdődött, hogy a múlt év őszén Bozó István hódmezővásárhelyi gazdale- : gény leánynézőbe ment Kistelekre. Pár napi ott tartózkodás után ki is szemelte választottját: Dudrik Mária leányzó személyében, akinek a kezét annak rendje-módja szerint meg is kérte a szüleitől. A szülők boldogan adták áldásukat :a frigyhez, de a leánynak a házassághoz az iratokat kellett megszerezni. A türelmetlen udvarló rábeszélte a leányt, hogy egész nyugodtan költözködjön hozzá Vásárhelyre, ahol majd megtartják az esküvőt, amikor az iratok megérkeznek. A leány gyanútlanul engedett vőlegénye kénesének és átköltözött i Vásárhelyre. Két heti boldog együtt- j lét után az iratok is megérkeztek, mire a leány sürgette az egybekelést. A legény azonban ekkor már hallani sem akart a házasságról és a leányt formálisan hazatessékelte Kistelekre. Dudrik Mária a nem sikerült házasság után ezer pengő erkölcsi kártérítésért beperelte hűtlen vőlegényét. A törvényszék a tanúkihallgatások után helyt adott a keresetnek és megítélte Dudrik Máriának az ezer pengő kártérítést Az Ítélet indokolása kimondja, hogy az együttélés után erősen csökkentek Dudrik Mária férjhezmenési esélyei s a kereset egyébként is kimeríti a magánjogi csábítás kritériumát. Megjelent a szegedi kisvasút 1931 évi statisztikája A szegedi Gazdasági Kisvasút igazgatósága most készítette el a múlt év személy és teherforgalomról szóló kimutatását. Az elmúlt évben a kimutatás szerint a tanyai kisvasuton 214.737-en utaztak, ebből a tanulók száma 35 ezer 850. Az összes utasok által megtett távolság 5,519.675 kilóméter. Egy utasra átlag 25.7 kilométer esik. Naponta átlag 590 ember utazott a kisvasuton. A személyforgalom után a tanyai kisvasút évi bevétele 180 ezer 867 pengő. Érdekes a kimutatásnak az a része is, amely a teherforgalommal foglalkozik. Kiszállítottak a városból 1895 tonna fát, 12.556 tonna követ és 14.956 tonna egyéb teherárut. A teheráru 1 után az összes bevétel 120.684 pengő. A mellékilletékek, száUitóvevé- nyek, tejbárca és egyéb különféle bevételek címén az üzemi bevétel 346.271 pengő és 42 fillér. A bevétellel szemben az üzemi kiadás 232.191 pengő 44 fillér. Különféle kiadás 8.366 pengő 25 fillér. Kamattörlesztésre a kisvasút igazgatósága 105.713 pengő és 73 fillért jorditott. A tőke és kamattörlesztéshez a város 368.947 pengő és 27 fillérrel járult hozzá. HÍREK — Előfizetések szíves megújítására kérjük tisztelt olvasóinkat. — Kinevezések. Preszly Eemér fő- pán dr. Kmety Elemér budapesti és « dr. Romanecz Arisztid gödöllői ügyvédeket tb. főügyészekké; dr. Csőváry Endre, dr. Kotessváry István, dr. Zhnsz- ky László, dr. Baksay László, dr. Cseh Gyula, dr. Várhidy Lajos és ifj. dr. Jacz- tovics Iván budapesti lakosokat vm. tb. aljegyzőkké; dr. Géczy András, dr. Lengyel József, vitéz dr. Szaplonczay Gábor budapesti, dr. Dómján Ferenc gyón! latost tb. szolgabirákká nevezte ki. — Református pusztai istentisztelet. Február 14-én„ vasárnap délután 2 órakor :az alsószáliási állami iskola termében református istentisztelet lesz, melyre ottani hívei figyelmét ez utón is felhívja a, lelkészi hivatal. — Az Orsz. Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállat Vásár március 17-től 21-ig lesz megtartva. Látogatók ez alkalommal is féláru vasúti jegy kedvezményben fognak része-1 sülni. A féláru jegy váltására jogosító igazolványok a Menetjegyirodában lesznek kaphatók. — Meghívó. A kiskunhalasi Sakkor évi rendes közgyűlését február 19-én, este 7 órai kezdettel tartja a 48-as körben lévő körhelyiségben. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést február 26-án este 7 órai kezdettel tartják meg s ez esetben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. Tárgysorozat: 1. Beszámoló az 1931. évről, a tisztikar felmentése. 2. Tisztujitás. 3. Inditványok. — Március 8-ón lesz a Jánoshalmái állat- és kirakóvásár. A jánoshalmai tavaszi állat- és kirakóvásárt március 8-án kedden, tartják meg. A kirakóvásár hely© a régi vásártér, az á latvásárt pedig az új ái'nlvásáricren bonyolítják te. Vészmentes helyről! mindenféle álfiat felhajtható. A vásári hirdetményt még e héten szétküld! Jánoshalma község elöljárósága. í — Az Oliáregylet d'szgyülése. Vasárnap, 14-én, délután a, litánia után tartja szokásos évi diszgyülését a róm. kát. Oltáregylet az Önképző Egylet nagytermében. Ez alkalommal dr. Gonczlik Kálmán bajái apát plébános tartja a diszbeszédet. Minden kedves érdeklődőt szeretettel hiv meg az Oltáregylet vezetősége. — Hangverseny. A Zenekedvelők Egyesülete február 14-én, vasárnap délután 6 órai, kezdettel a ref. reálgimnázium dísztermében veíitettképes előadással kapcsolatos házi hangversenyt rendez, melyre az Egyesület pártoló tagjait és az érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja a vezetőség. — Műsor: 1) Bizet: Egyveleg a »Carmen« c. operából. 2) Mendelsohn: Tavaszi dal. 3) Landau: Szerenád. 4) Rafael festészetéről vetitettképes e'őadást tart Ste- panek Ernő reálgimn. tanár. 5) Verdi: Egyve'eg a »Troubadour« eimü operából. 6) Strauss: Egyveleg a »Denevér« cimü operettből. — A zeneszámokat az Egyesület szimfonikus zenekara adja elő. Az Egyesület pártoló tagjai és hozzátartozóik részére a hangverseny díjtalan. Mások részére a belépődíj személyenként 50 fillér. A hangverseny pontosan a kitűzött időben kezdődik. — 120 milliós áUamvasuli beruházás? A Tyler-féle jelentésben többek közt azt olvassuk, hogy a folyó költségvetési év első öt hónapjában 7.2 ímillió volt a MÁV deficitje. Úgy halljuk, hogy a MÁV üzleti jövedelmezőségében a december és január sem hozott valami kedvező fordulatot, ami az általános gazdasági depresszió mellett egész természetes. Az is természetes, hogy a MÁV vezetőinek ma legfőbb gondja a deficit kiküszöbölése, vagy a lehetőség szerint való lemérséklése. Ilyen körülmények közt, sajnos, nem mondható időszerűnek a 120 millió pengős vasúti beruházási terv, melyről most ismét beszélnek, s melyet az OTI tartalékalapjaiból akarnának finanszírozni. Nem valószínű, hogy egy ilyen befektetés ma rentábilis volna és fedezné az újabb kölcsön kamat- terhét. Enélküi pedig a beruházások csak a MÁV gondjait szaporítanák, amire igazán nincs szükség. — Gyenfea voü a bácsalmási vásár. Válságba: jutott mezőgazdaságunknak valóságos éethü kép© volt Bácsalmás első vásárjának túlságos gyenge forgalma. Az a'őbbi évek á latvás árainak eredményéhez viszonyítva már maga a föl- hajtás is kicsi volt, de az érdeklődés még ehhez képest is jelentéktelennek mondható. Az ájlaívásáron mindössze 245 átírás történt, ez az őszi — szintén nagyon rossz — vásár forgalmánál is kisebb vásárlókedvet mutat, pedig akkor a sertések behozása járvány miatt meg volt tiltva. A sertésvásárlások száma 195 volt, a tétel kisebb hányada szarvasmarha és lóvét©’, gyenge forgalmát jelzi. A hízott disznót kiióhkint 60, a szarvasmarhát 30—35 fillérjével vették. Választási malacokért 12—18 pengőt fizettek. A rosszabb lovak ára 35— 50—80 pengő körül mozgott, a jobb igás lóért 120, jobb ecetben 150 pengőt adtak. Még gyengébb érdeklőd® mutatkozott a kirakodó vásár árucikkei iránt. — Egyre több hadikölcsön kötvény tuiojdonos jelentkezik segélyért. A legkülönbözőbb kategóriákból nap-nap után újabb és újabb segély kérvényekkel jelentkeznek a hadikölcsön tulajdonosok a népjóléti minisztériumban. Naponta 3—400 kérvény érkezik. 80 ezer kérvény vár elintézésre és az anyagot junius 30-ig a költségvetési év végéig kell feldolgozni. A tárcaközi bizottság 150 kérvényt tud elnitézni egy nap, a
