Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-02-13 / 13. szám

1932. február 13, szombat XXXII. évf oly am, 13 szám. Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Melyben... ... ... W P SO fill. — Vidékre........... EGY SZÁM ÁRA 13 FILLÉR 30 P Alapította i PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség» Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatalt Városháza épületében A böjti kenyér ismét az asztalunkra került, a vi­gasságok után felszervirozta az örök körforgás időszaka a késünk alá, de mindezeken felüi és túl és messze átrepülve a hétköznapok szükresza- bott rubrikáin, ez a böjti kenyér az idén már tizennegyedik nagyböjtjén tálalódik minden magyarnak. A tar­ka, szivárványszinekbe átsuhanó far­sang után, ime, ismét elérkezett az emlékezés és meditálás idejének percmutatója, amely int és oktat, parancsol és előremutat egy szebb és derűsebb táj felé, a sok keserű­ség jelenjei után. A magyar ország­út szakadatlan nagyböjtjét csak alá­húzza és megpecsételi ez a nagy- böjti negyven nap, az esztendő nap­jainak oka, célja és végső elrendel- tetése. Ereinkben felpezsdül a bána­toktól megálvadni készülő vér, az izmaink elernyedés helyett feszülés­nek indulnak, ha végigszáguldunk ezen a közel másfél évtizeden, amely nem volt más a számunkra, mint a i könyörtelen robotolások rohamlépé­se, amely ott izgat a lelkünk fene­kén és ott üli epekeserüségét a szi­vünk forró hullámzásában. A magyar böjtöknek ma százszoros jelentősé­ge van, a magyar böjt keresztülsaá- guldott és letarolt és tankszerüen tönkresilányitott itt már mindent, a mezőgazdaságot, az ipart, a keres­kedelmet és minden más elképzel­hető útját a magyar életnek. Fény­sugár nélkül, az elfogadhatóan je­lentkezni nem tudott zöld reménység olajága nélkül, a magyar életnek sö­tét éjszakája; és borús nappalai, foly­tonos aggódásban és epekedésben tekintenek végre az igazi, nagy ma­gyar Husvét felé, amikor a feltá­madt igazság ki fog szállani szikla- sirjából. Ez a sziklasir még egyre befalazva, még mindig döngetjük az őrségét, vájjon a böjti időszakok meddig fogják itt nemcsak a gyom­rot koplaltatni, de az élniakarást is, mikor jön el az óra kongatása, ami­kor az éhes gyomrokkal együtt jól- lakhatik a lelkünk és az élnitudásunk minden ambíciója is. A böjti időszak kenyerét nagy és beteljesedett nyu­galommal szelik meg a magyar asz­taloknál, de ebben a kenyérben, a friss vérrel dagasztott bojtos ke­nyérrel együtt, portánkon állja, a vár­tát a várakozás, a lelkendezni aka­rás, a magyar életnek nagy felébre­dése abból a letargiából, ahova ben­nünket a nagy háború gyászos be­fejezése belekényszeritett. Ezt az or­szágot sötét és dohos kinzókamrába iakatolta a rosszakarat, ütőereit ket­té szelte a »győztes« bosszú és mégis, ez az ország lélegzet­visszafojtva lesi az igazi Nagy- szombati harangzúgást. Ennek a keresztrefeszitett országnak célkitű­zései és útmutatásai vannak, hite és vágya él az igazság diadalának irá­nyában, hogy talán még sincsen a sorsa és a jövője utjai és győzelmi porondjának kilátásai, utópiák gya­log ösvényeire deportálva. M—y. Az egész ország területére óriási hóesés zudult A. halasi (anyákat szinte a megközelíthetetlenségig betemette a hé A husszu száraz, hideg tél szerdán reggel megváltozott. Szerdán hajnal­ban nagy szélfuvással esni kezdett a hó és csütörtök reggelre már elállt a szél és azóta egész mostanáig tart a csendes hóesés. A hó sok helyen viharok alakjá­ban jelentkezik és az egész ország területéről nagy hóeséseket jelente­nek, de különösen az ország déli részei­ből. Külföldről hasonlóképen nagy hóesésekről számolnak be az érkező jelentések. A hóesés következtében a hőmérsék­let is enyhébbre fordult és ez az idő­járás eddig a közlekedésben ,mint lazt a halasi állomásfőnökségtől meg­tudtuk, csak kisebb késéseket oko­zott, de nagyobb zavarokról ma még nem lehet beszélni. A mostani nagyarányú hótakr.ró kétségtelenül nagy hasznára van a mezőgazdaságnak, amely már eddig is veszteségeket szenvedett amiatt, hogy ez a hóesés elma­radt. Я hó a gazdaságokban nem csak a fagyásokíól óvja meg a föld terményeit, de itt nálunk a homokos talajon nagy szolgála­tokat tesz azáltal is, hogy eh olvadásakor feláztatja a homokos talajt. Halasra vonatkoztatva a nagy hó­esésnek akadályai is vannak azon­ban, mert például a halasi tanyákat csaknem a megközelíthetetlenségig betemet­te a hó és ilyenkor különösen meglátszik annak a hátránya, hogy a tanyákra vezetően nin­csenek kiépített utak. Ez az akadály már a szerdai heti­piacon is meglátszott, amikor alig jöttek be a tanyákról a városba a hóesés miatt, viszont ez fokozottab­ban érezhető most, amikor ez a hó­réteg hihetetlen mértékben naggyá lett. A. . k.'; J; meteorológiai jelentések változat­lanul továbbra is hócsapadékot jelenteinek így a közeli napokban még további hóesés várható. Pest vármegye községeinek tragikus helyzetéről tanácskoztak a vármegye közigazgatási bizottságában Pestvármegye közigazgatási bizott­sága Preszly Elemér főispán elnök­lésével tegnap délelőtt ülést tartott. Napirend előtt dr. Hankovszky Zol­tán vm. tisztifőügyész emelkedett j szólásra és a törvények szerkeszté­sét kifogásolta. Például az ingatlan végrehajtások körül nem tudták meg­állapítani, vájjon az alispán, a köz- igazgatási bizottság, vagy a pénz- : ügyigazgató illetékes-e. Kérte a bi- 1 zottságot, forduljanak az illetékes miniszterhez, hogy a 25 pengőn aluli pénzbírságok kivetése esetén, ha elő- ! re látható, hogy a bírság ingóárve­réssel be nem hajtható, a büntető- biró azonnal szabadságvesztést szab­jon ki a pénzbüntetés helyett. Preszly Elemér főispán mutatott rá ezután arra, hogy a törvények laza fogalmazása miatt bizonyos zavar van a közigazgatásban. Felkérte a tiszti főügyészt, foglalja össze eze­ket a törvényeket és terjessze egy- j szerre a közigazgatási bizottság elé, hogy felirattal fordulhassanak a kor­mányhoz. Pálóczi Horváth István’ beszélt ez­után nagy figyelemmel Örkény szó- j moru viszonyairól. A községben 180 j ezer pengő köztartozás van, két községi jegyző fel van függesztve, a behelyettesítettek pedig fizetés nél­kül dolgoztak. A tanítás szünetel a községben, mert a kereskedők nem hiteleznek a községnek és igy szenet sem tud a község vásárolni. 1922-tői 1928-ig fel volt függesztve a köz­ség egyik jegyzője, aki együtt dor- bézolt a képviselőtestület tagjaival és azután ment a képviselőtestület­be, ahol fontos kérdésről szavaztak. Preszly Elemér főispán kijelentette erre, hogy a törvényhozás sürgősen rendezni fogja a községek ügyeit. Pestvármegye 220 községe közül 77 község nem tudta február elsején fizetni az alkalmazottait. A íelgyü- ! lemlett fegyelmi ügyek elintézését ; alig győzik. Patay Tibor az orvosi és gyógy­szerészi dijak leszállítását kérte. Ne- gyedi Szabó Béla építési adómentes­séget kér, majd Preszly főispán ki­jelentette, hogy a kormány január és február hónapokra 200.000 pen­gőre emelte fel az inségakció ösz- szegéi. Derzsy Ede Dél-Pestvármegye pénzügyigazgatója beszámolójában elmondottá, hogy a múlt évihez vi­szonyúvá csökkentek az adójövedel­mek, viszont Cziriák Mihály Észak- Pestvármegye pénzügyigazgatója az ellenkezőről számolt be. Páratlan sikerrel és határtalan jókedvvel zaj­lott le a Városi Dalkör keddi társasvacsorája A Városi Dalkör kedden este ren­dezte meg első társasvacsoráját a Polgári Olvasókör helyiségében és ez a társasvacsora messze kimagas­lott minden hasonló összejövetel fö­lött. A társasvacsora mindvégig a jókedv és a túláradó vigasság jegyé­ben folyt le és ennek a jókedvnek nagy ütemet biztosított az a tény, hogy a közönség is minden társadal­mi osztályból nagyszámban sereglett a vacsorára és sziwel-lélekkel járult hozzá minden jelenlevő, hogy ez a jó­kedv valóban a kedéyesség és családi­asság jegyében maradjon mindvégig. A vacsorán 180 személy vett részt, ott láttuk dr. Fekete Imre polgár- mestert és feleségét, képviselve volt az ügyvédi és orvosi kar, nagy­számban jelentek meg a tisztviselők, ott voltak a kereskedők, iparosok és a gazdatársadalomnak is több tagja. A vacsorán dr. Fekete polgármes­ter emelkedett szólásra és lelkes sza­vakkal, tartalmas beszédet tartott a dalró* és föképen a magyar dalról és annak kimagasló jelentőségéről. Szólt arról, hogy a dal mennyire összeforrasztja az embereket és mi­lyen nagy mértékben járul hozzá és mozdítja elő az együttérzést és a harmóniát az emberek között, ami­nek például ez a vacsora is ékes bi­zonyítéka. Vacsora közben a Dalkör tagjai szebbnél szebb magyar nótákat éne­keltek és a megjelent közönségnek kedves élvezetet nyújtottak szép énekszámaikkal. Tizenegy óra tájban Nyilas Pista muzsikája mellett táncra perdült a fiatalság, a jókedv egyre magasabb­ra csapott és ami rendkívül érdekes­nek tűnt fel, az volt, hogy csaknem mindenki táncolt, sehol sem lehetett látni unott arcokat, csupa mosoly és derű volt az egész terem, a han­gulat pedig meleg és közvetlen. Éjfél tájban fánkkal kedveskedtek a jelenlevőknek, a. tánc pedig sza­kadatlanul folyt, úgy hogy amire még alig volt példa, hajnali fél négy órakor még negyven pár táncolt és senki sem mutatott hajlandóságot arra, hogy hazamenjen. Kitartóan együtt maradt a kedélyes társaság. A társasvacsora a késő hajnalba belenyúlt és meg lehet állapítani, hogy ehez hasonló kedves mulatság legfeljebb a békeidők napsugara® farsangjaiban zajlott le Halason. — Drogéria lett a City illatszier- tárból. A City illatszertár tulajdonosa, Wolf Aladár — aki egyébként oki. gyógyszerész — megkapta az enge­délyt arra, hogy drogériát nyithasson Halason. Ezt a drogériát, ma pén­teken már meg is nyitotta. Itt írjuk meg, hogy a volt City illatszertárt, most már mint drogériát a Szilády Áron uccából a Gazdasági Bank épületébe helyezték át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom